2019. február 01-jétől átminősítik a rendőrségi közalkalmazottak egy részét

Tájékoztatunk tagjainkat, hogy a Belügyminisztériumban elkészült egy jogszabály-tervezet, amely a közalkalmazotti állományból a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűeket átsorolja a Hszt. hatálya alá, az alapfokú iskolai végzettségűeket pedig visszaminősítené a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalónak. (Pontosabban azok kerülnének visszaminősítésre az Mt. hatálya alá, akik jelenleg a Kjt. szerinti „A” és a „B” fizetési osztályba tartoznak, valamint a „C” fizetési osztályba tartozók közül azok, akik érettségi végzettséghez nem kötött munkakört látnak el.)

A jogszabályt legkésőbb november 20-ig tervezik benyújtani, hogy az Országgyűlés még idén el is tudja fogadni. A módosítást 2019. február 01-el akarják hatályba léptetni. A tervezet szerint, akik nem járulnak hozzá jogviszonyuk módosításához, azok közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszűntetik. A Hszt. hatálya alá kerülő közalkalmazottak jogviszonyát rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonynak (a továbbiakban: Riasz.) nevezték el. A rájuk vonatkozó szabályokat egy új fejezet formájában tervezik beilleszteni a hivatásos állomány szolgálati viszonyát szabályozó Hszt-be.

A törvény-tervezet jelenleg még nem publikus, így azt közzétenni nem tudjuk. A tervezettel kapcsolatos véleményünket azonban közzétesszük, és az alábbiakban a tervezett szabályozás legfontosabb elemeiről is tájékoztatást adunk.

 

A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyba átminősítettekre vonatkozó szabályozási koncepció érdemi része feltehetően már nem fog jelentősen megváltozni. Ez pedig az alábbi fő elemeket tartalmazza.

 

A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyba kerülők számára új bértáblát és előmeneteli rendszert alakítanak ki, ami az előterjesztés szerint 2019. február 01-től átlagosan 20%-os, 2020. január 01-től pedig átlagosan további 10%-os illetményemelést eredményezne.

 

A tényleges béremelés azonban több tényező is kétségessé teszi számunkra, mivel a bértábla 205 ezer forintról indul, miközben a garantált bérminimum már idén is 180.500 Ft, és várhatóan január 01-el az is emelkedni fog. Ez utóbbi emelést pedig így is, úgy is meg kellene kapnia mindenkinek. Ebből tehát az következik, hogy az átlagosnak mondott 20%-os emelés egy részét biztosan lefedi a garantált bérminimum várható emelése.

 

Másrészt az előterjesztésben szereplő bértömeg és jelenlegi átlagbér adatok szintén erősen kérdésessé teszik, a 20%-os illetményemelés tényleges megvalósulását. Feltételezzük, hogy az átlagos illetményemelés a közalkalmazottaknál is úgy valósulna meg, mint a hivatásosoknál, akik közül jövőre, az átlagosnak mondott 50%-os béremelés utolsó üteméből már közel 17 ezren fognak kimaradni úgy, hogy egy fillérre sem számíthatnak (a BM saját bevallása szerint sem)!

 

Az illetményemelésre hivatkozással viszont a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyba kerülőkre kiterjesztenék a hivatásos állományra vonatkozó jogkorlátozások java részét, mint pl.:

  1. a rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi érdekből kötelezhető arra, hogy munkaidőn kívüli elérhetőségét bejelentse, tartózkodási helyéről tájékoztatást adjon, munkaképes állapotát fenntartsa,
  2. az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a védelmi alkalmazotti státuszára vonatkozó adat nyilvánosságra hozatala tiltható,
  3. a rendvédelmi alkalmazott nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati képviselő,
  4. más kereső tevékenységet csak engedéllyel végezhetne,
  5. megtiltható, hogy egyes vagyontárgyakat, magáncélú telekommunikációs eszközöket, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt a rendvédelmi alkalmazott magánál tartson,
  6. kiterjesztenék rájuk a kifogástalan életvitel ellenőrzését, egyes munkakörökben a nemzetbiztonsági ellenőrzést, és a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget is,
  7. köteles az előírt képzésben, továbbképzésben részt venni,
  8. bevezetnék számukra is a teljesítményértékelést, ami negatív minősítés esetén 20%-os illetménycsökkenést is megalapozhatna, jó minősítés esetén pedig ugyan ilyen arányú emelést, de mindkettőt csak a bértábla alsó és felső határa közötti illetménysávban,
  9. újra bevezetnék számukra a fegyelmi felelősséget,
  10. reájuk is vonatkoznának a hivatásetikai alapelvek,

 

A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyba kerülőkre vonatkozó egyéb szabályokat is a szigorítás, és jogkorlátozás jellemzi:

  • A túlóra pénzben megváltható marad (amennyiben a szabadidős megváltás nem lehetséges), de az ilyen esetben jelenleg fizetendő 50%-os bérpótlékot megszüntetik.
  • Foglalkoztatásukat „rugalmassá” tennék, ami közérthetően azt jelenti, hogy:
    • átirányíthatnák beleegyezése nélkül más munkakör ellátására, évente 30 munkanapra, a szervezeti egységen belül,
    • átrendelhetnék beleegyezése nélkül akár más szervezethez, más munkáltatóhoz is, évente 30 munkanapig a közigazgatási határon kívül, azon belül pedig 60 munkanapig,
    • kirendelhetnék, de csak beleegyezésével, szinte bárhová;
  •  A nyelvpótlékot és címpótlékot megszűntetik, a veszélyességi pótlék a jelenlegi 20.000 Ft helyett kevesebb mint 10.000 Ft lesz,
  • Kevesebb lesz a szabadságnap annak, aki nem jogosult gyermek utáni pótszabadságra,
  • A fizetési fokozatba beszámítható szolgálati idők jóval szűkebbek lesznek.

Az alapfokú iskolai végzettségű és ezért munkavállalóvá visszaminősíteni tervezett közalkalmazottak béremeléséről nem adtak információt. Ennek elmaradása ellen az FRSZ külön is tiltakozik!

 

Mindezek alapján az FRSZ a tervezett szabályozást elutasítja, bár az illetményemelést, a bizonytalansági tényezők ellenére üdvözölük, tekintettel arra, hogy az érintett állomány – a 10%-os rendvédelmi ágazati pótlékot leszámítva – 10 éve nem részesült illetményemelésben. A jogszabály-tervezettel kapcsolatos elsődleges véleményünk itt olvasható. Részletes véleményünket akkor tesszük közzé, amikor felkerül az Országgyűlés honlapjára a törvény-tervezet. Addig újabb megbeszélésre a BM-ben már valószínűleg nem fog sor kerülni.