Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a rendvédelmi szakszervezetek hátrányos megkülönböztetése miatt

 

Alkotmányjog panaszt nyújtott be a Független Rendőr Szakszervezet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt., vagy szolgálati törvény) szakszervezeti jogokra vonatkozó egyes rendelkezéseinek Alkotmánybíróság (AB) általi megsemmisítése érdekében.

 

A tavaly júliusban hatályba lépett szolgálati törvény jelentősen korlátozza a munkáltató esetlegesen diszkriminatív intézkedéseivel szemben védelmet élvező szakszervezeti tisztségviselők számát. Ráadásul a védelemre jelölt tisztségviselő helyett a szakszervezet csak akkor jelölhet másikat, ha a védett tisztségviselő szolgálati jogviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt. Ez az előírás gyakorlatilag lehetetlenné teszi a betegség, vagy más ok miatt távollévő tisztségviselő helyettesítését. A korábbi szabályozáshoz képest hátrányos változás az is, hogy a védelem csak a tisztség fennállásának idejére illeti meg a tisztségviselőt, az annak megszűnését követő egy éves időszakra már nem.

 

A módosítás csökkentette a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének mértékét. E csökkentés nyomán a kedvezmény mértéke olyan alacsony, hogy az már akadályozza a szakszervezeti munka gyors és hatékony elvégzését. A különböző tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény nem vonható össze, így nem lehetséges, hogy a szakszervezetnek legalább egy olyan tisztségviselője legyen, aki csak szakszervezeti munkát végez teljes munkaidejében. A munkaidő-kedvezmény mértéke a tisztségviselő havi munkaidejének maximum 10%-a, de ebbe még a munkáltatóval folytatott tárgyalás időtartama is beleszámít, csökkentve a szakszervezet más irányú tevékenységére jutó időt. Ráadásként a jogalkotó megszüntette a szakszervezeti továbbképzések céljára felhasználható munkaidő-kedvezményt.

 

A magyar jogban külön törvény biztosítja, hogy a szakszervezeti tag erre irányuló nyilatkozata alapján a munkáltató a szakszervezeti tagdíját levonja, és azt költségmentesen átutalja a szakszervezet részére. A rendvédelmi szférában azonban ezt a törvényt nem kell alkalmazni!

 

A szakszervezetek érdemi működésének ellehetetlenítését célozza a helyiséghasználat és az infrastruktúra biztosítását rögzítő rendelkezések hatályon kívül helyezése is.

 

A hatályos szabályok alapján a rendvédelemben tevékenykedő szakszervezeteket nem kötelező bevonni a foglalkoztatást érintő jogalkotásba, konzultációs jogaik e körben beszűkültek.

 

A közalkalmazottakra és a magánszféra munkavállalóira vonatkozó törvények nagyobb számú szakszervezeti tisztségviselő esetében teszik lehetővé a tisztségviselők védelmére vonatkozó szabályok alkalmazását, a védelem is hosszabb időre áll fenn, és hosszabb munkaidő-kedvezményt írnak elő. E törvények biztosítják a tagdíjlevonást és a helyiséghasználat jogát is. Ebből következik, hogy a Hszt. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait és közalkalmazottait, illetve ezek szakszervezeteit önkényesen és indokolatlanul hátrányosan különbözteti meg a többi közalkalmazottal, valamint a munkaviszonyban álló munkavállalókkal, illetve ezek szakszervezeteivel szemben.

 

A törvényhozó általában szabadon döntheti el azt, hogy valamely juttatásról milyen feltételek szerint, milyen mértékben rendelkezik, vagy melyeket von meg a jövőre nézve. Ennek során azonban nem járhat el önkényesen, sem a juttatások törvényi feltételeit, sem megvonásuk szabályait illetően nem sérülhet az ésszerűség, a tárgyilagosság és különösen az egyenlő elbánás alkotmányos elve, a szabályozás nem tartalmazhat hátrányos megkülönböztetést. Mindezekre az Alkotmánybírósági is rámutatott több korábbi határozatában.

 

Arra is felhívtuk az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy a rendvédelmi szféra szakszervezeteire vonatkozó szabályozás sérti az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) több, hazánk által is elfogadott egyezményét, az Európai Unió Alapjogi Kartáját, valamint az Európai Szociális Kartát.

 

Véleményünk szerint nincs ésszerű magyarázata annak, hogy a rendvédelmi szerveknél működő szakszervezetekre, azok hivatásos állományú tagjaira, és közalkalmazottaira miért vonatkoznak kedvezőtlenebb szabályok a tagdíjlevonás, a munkaidő kedvezmény, tisztségviselői védelem, helyiséghasználat és egyéb olyan tárgykörökben, melyeknél semmiféle jelentőséggel nem bír a munkáltató tevékenységi köre. Mindezen szabályok tehát az FRSZ véleménye szerint sértik az Alaptörvényben biztosított törvény előtti egyenlőség, mint alapjog biztosítását, indokolatlanul, önkényesen és hátrányosan különböztetve meg egyes jogviszonyban állókat és szakszervezeteiket. Ezen rendelkezések megsemmisítését kértük az Alkotmánybíróságtól.