Amit tudni érdemes az év elejei jogszabályváltozásokról

 

 

Mint minden évben, 2014. év végén is számos olyan törvény, illetve rendelet jelent meg, amelyek 2015. év elejétől változásokat léptettek hatályba.

 

A vélhetően a legnagyobb érdeklődést kiváltó módosulásokat bérek alakulása, cafetéria, bérkompenzáció, munkajogi szabályváltozások, stb.) foglaljuk össze alábbi cikkünkben. Részletek az alábbiakban.

 

 

 

 

Kormányrendeleti szinten meghatározásra került a 2015. évi minimálbér, illetve garantált bérminimum (legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók kötelező legkisebb illetménye) Ft-összege, amely a havi bérben foglalkoztatottak esetében 105.000 Ft, illetve 122.000 Ft.

 

A szolgálati járandóság tekintetében is alkalmazandó nyugdíjemelés 2015-ben 1,8 % lesz, illetve lett.

 

A költségvetési törvényben ugyanakkor változatlan összegben szerepel a köztisztviselői illetményalap (38.650 Ft), valamint a közalkalmazotti pótlékalap (20.000 Ft), mint ahogy nem változott a közszférában adható éves cafetéria keret összege sem (bruttó 200.000 Ft).

 

Mindezek következtében – a kormányzati sikerpropaganda ellenére – változatlanul az a helyzet, hogy a közszolgálatban dolgozó munkavállalók közül közel 400 ezren 2008 óta egyáltalán nem, vagy nem érzékelhető módon részesültek béremelésben, és ezért keresetük reálértékének közel 30%-át elveszítették.

 

2015-ben tovább erodálódik a közalkalmazotti bértábla, ugyanis annak 140 fizetési fokozatából már 68 elemet fed le a minimálbér, illetve a bérminimum, és a közszolgálati tisztviselők illetménytáblája is egyre kevésbé tudja betölteni valós funkcióját.

 

Kapcsolódó anyagok:

 

Az egyes cafetéria elemek adóterhe az évi 200.000 Ft-os kereten belül a tavalyi évivel megegyezik. Az idén is 1.000 Ft/hó összegben nyújthatnak a munkáltatók bankszámla-költségtérítést a dolgozóknak. E lehetőséget azonban a BM – az FRSZ javaslatát elutasítva – tavaly nem használta ki. Idén ismét javasolni fogjuk a bankszámla költségtérítés felemelését.

 

A 2011-2012. évi adó- illetve járulékváltozások miatti keresetvesztés ellentételezésül szolgáló bérkompenzáció 2015-ben is megmarad. Az erről szóló kormányrendelet sem a jogosultsági feltételeken, sem a kompenzációra jogosító jövedelemhatáron (213.500 Ft, illetve családi kedvezményre nem jogosult és 2011. 01. 01-jénél korábban a közszférában folyamatosan dolgozók esetében 243.000 Ft) nem változtatott.

 

Sajnos, továbbra is a bérkompenzáció havi összegét csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a 2011-ben és/vagy 2012-ben kapott kötelező béremelés (a minimálbér vagy a garantált bérminimum eléréséhez nyújtott kiegészítés) összegét, mégpedig változatlanul 94 %-os mértékben és 100 Ft-ra kerekítve. Vagyis ha valaki pl. 10.000 Ft kötelező emelést kapott 2011-ben vagy 2012-ben és a jövedelme, illetve családi helyzete szerint havonta pl. 12.000 Ft kompenzációra lenne jogosult, akkor a 9.400 Ft összegű mínuszolással csak 2.600 Ft fogja ténylegesen megilletni.

 

A jogosulatlan kifizetések esetére irányadó szabályok sem változnak, így ha a jogalap nélküli havi utalások miatt a munkáltató tehető felelőssé, akkor, ha ezt észleli és a további kiutalást leállítja, az addig tévesen történt kifizetések visszakövetelése tekintetében a Hszt., illetve az Mt. szabályai lesznek az irányadóak (max. 60 nap).

 

Az év végén kihirdetett 2014. évi XCIX. tv. több foglalkoztatási törvény rendelkezését is módosította. Így például mind a Hszt., mind az Mt., mind a Kjt. és a közszolgálati tisztviselők jogállását szabályozó törvény részmunkaidőt érintő szabályai kibővültek azzal, hogy a 3 vagy több gyermeket nevelő szülő a gyermek 3 éves kora helyett 5 évig élhet a részmunkaidős munkavégzés lehetőségével.

 

A Munka Törvénykönyvében pozitív érdemi változás, hogy a tartós (30 napot meghaladó) keresőképtelenség időtartama a jövőben nem befolyásolja negatívan a szabadságra való jogosultságot.

 

 

A Kjt.-be önálló pótszabadsági jogcímként bekerült a gyermek születése esetére az apát megillető 5 (ikergyermek esetén 7) nap pótszabadság, ami eddig az Mt.-ből alkalmazandó szabályként volt irányadó a közalkalmazottakra. Az „apák pótszabadságának” jogintézményével kapcsolatban érdekes új mozzanat, hogy az év végén kiadott kormányrendeletek között megjelent az a rendelkezés, mely szerint a szóban forgó kedvezmény költségeit (távolléti díj, illetve közterhei) a civil munkáltatóknak a központi költségvetésből megtérítik, míg a közszférában nem.

 

Az úgynevezett személyügyes Hszt. végrehajtási rendelet, azaz a 64/2011. (XII. 30.) BM rendelet szabályai a vezetői beosztásba helyezés rendelkezéseit illetően változnak meg februártól. Így például a nem pályázat útján betöltésre kerülő vezetői állásra a kinevezésre jogosult munkáltatónak (vagy ha ő nem tud, akkor a felettes vezetőnek) legalább 3 fő jelöltet kell állítania, akik között a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság állít fel sorrendet. Igaz ugyan, hogy a KSZF véleménye nem köti a kinevezésre jogosult vezetőt, csupán indokolnia kell a KSZF-től eltérő döntését az elöljárója irányába.

 

A Nemzetbiztonsági Szolgálatokról szóló törvény módosulásával összefüggésben is módosul a Hszt. februártól. E szerint s nemzetbiztonsági kockázat felmerülése esetén a munkáltató az alábbiak szerint jár el. Nemzetbiztonsági megfeleléshez nem kötött másik, az érintett végzettségének, képzettségének megfelelő, így akár alacsonyabb beosztást ajánl fel, ha van olyan betöltetlen. Ezt az érintett vagy elfogadja, vagy ha nem, akkor szolgálati jogviszonya felmentéssel megszűntetésre kerül. Ha nincs felajánlható üres beosztás, akkor a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével max. 1 évig rendelkezési állományba helyezik az érintettet, ami alatt szintén megkísérlik a más beosztásba helyezést. Ennek eredménytelensége, de legkésőbb az 1 év eltelte után lép érvénybe a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése.

 

Az év elején hatályba lépő jogszabályok letölthetőek innen