november 2015

BÉT ülés - sikeres FRSZ kezdeményezésekkel

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) november 26-ai ülésen a júliusban hatályba lépett új Hszt.-vel kapcsolatos, illetve egyéb időszerű kérdések, köztük az FRSZ által tett javaslatok megvitatására került sor. Szakszervezetünk kezdeményezésére az új Hszt. módosításába beépítésre kerül az a rendelkezés, hogy a szolgálati panasz benyújtása az elévülési időt megszakítja, a tulajdonjog korlátozásával kapcsolatos szabályokat rögzítő BM rendelet módosításával elismerik a SZÉP kártya szolgálatba vitelének jogát, továbbá a rendvédelmi ágazati pótlékra jogosultak körét kiterjesztik a rendvédelmi oktatási intézmények (így a rendészeti szakközépiskolák, illetve a NOK) nem oktatói állományára is. Ily módon ők is meg fogják kapni az 5+5 %-os mértékű pótlékot. Fentieken túl az FRSZ több más javaslatának megfontolására is ígéretet tettek a tárca képviselői.

A tárca tájékoztatása szerint a hivatásos állomány tagjainak 78 %-a 2016-ban megkapja a kormányzat által ígért újabb 5 %-os illetményemelést. Ezzel szemben 7,5 ezren csak 1-5 % közötti emelésre számíthatnak, míg 4.333 fő illetménye egyáltalán nem fog emelkedni januárban, mivel ők már idén elérték az új Hszt. szerinti illetmény felső határát. Ezt a tárca szerint árnyalhatja a teljesítményjuttatás, amit, mint kiderült a kormányzat által ígért emelés részének tekintenek. A BÉT ülésen napirendre került egyéb kérdésekről és fentiekről részletesebben az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban számolunk be.

Éberség, kartársak!

A pedagógusok többsége tanévkezdéskor döbbent rá, hogy közre kell működnie kollégái állami „értékelésében”. Pedig a tanárok életpályamodellje eddig is az érintettek túlmunkáján alapult – írja a Magyar Narancs. Országszerte felálltak a PÖCS-ök a tanárikban – közel két hónapja ezen a mondaton élcelődik a pe­da­gógustársadalom és az érdek­lődő közvélemény. A tanárok jel­lem­zően augusztus végén tudták meg, hogy az Oktatási Hivatal (OH) kézikönyveinek értelmében haladéktalanul el kell kezdeni a pedagógus önértékelési csoportok (PÖCS) létrehozását, az éves és ötéves önértékelési tervek megszövegezését. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár október 5-én, a pedagógus-világnapon tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, számára szimpatikusabb lenne a belső értékelési csoport (BECS) elnevezés. Ezzel sem lendített sokat az ügyön, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke legalábbis azt mondja, az­óta a „belső elhárítás” fogalma ho­nosodott meg az iskolákban, a tanárok egyébként sem a megalázó névválasztás, inkább az újabb adminisztratív terhek, az autonómia maradékának felszámolása és a tantestületi légkör megmérgezése miatt utasítják el az önértékelést.

Likvidálni akarják a szociális párbeszéd jelenlegi fórumait?

Tényleg likvidálni kívánja a kormány a szociális párbeszéd jelenlegi fórumait? – egyebek mellett erre várnak választ a szakszervezetek a nemzetgazdasági minisztertől. Az ágazati párbeszéd bizottságok eltűnt húszmilliója miatt pedig büntetőfeljelentést fontolgatnak – írja a Népszabadság. Megelégelték a szakszervezetek, hogy a 23 ágazati párbeszéd bizottság munkáját végképp el akarja lehetetleníteni a kormány. A hatályos szabályozás szerint ezek a bizottságok a „munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei között a középszintű szociális párbeszéd fejlődését, e szervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak érvényesülését" szolgálják. A törvény alapján a szakmai programok megvalósulását anyagilag is támogatják, és ehhez a költségvetési törvény megfelelő fedezetet biztosít.

1945 forintba kerül fejenként évente a belügyi dolgozók biztosítása

Legfeljebb 1945 forintba kerül fejenként évente a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozók teljes körű éves biztosítása – derült ki a tárca lapunk kérdésére küldött tájékoztatásából. A BM-hez tartozó titkosszolgálatoknál dolgozóknak ugyanakkor nem kötnek belügyi biztosítást - írja a Magyar Nemzet. A Belügyminisztériumhoz tartozó, biztosítási szempontból veszélyes munkát végzők köre meghaladja az ötvenezret. A migrációs nyomás és a terrorveszély fokozódása miatt különösen fontos, hogy miként gondoskodik az állományról a belügy. A Magyar Nemzet megtudta, a BM 2013-tól a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-vel áll szerződésben, amit idén március 30-án újabb egy évvel meghosszabbítottak. A szerződést 59 054 főre kötötték, de a biztosítottak száma extra költség fizetése nélkül öt százalékkal nőhet, vagyis összesen 62 006 fő biztosítására van lehetőség 114 865 872 forint biztosítási díj ellenében.

Nem értünk egyet az utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló utasítás tervezetével

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló utasítás tervezet véleményezése során az FRSZ felhívta az ORFK hivatalvazetőjének figyelmét, szakszervezetünk továbbra sem ért egyet azzal, hogy a hazautazási költségek megtérítésére jogosultak köréből a norma kizárja a bérleti, albérleti díj, stb. támogatásban részesülőket. Az ezzel kapcsolatban korábban kifejtett indokainkat változatlanul fenntarttuk, és kértük a korlátozást jelentő kitétel elhagyását a kiadásra kerülő belső norma szövegéből. Álláspontunk szerint jogszabályi felhatalmazás nélkül és a magasabb szintű jogszabály (39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet) rendelkezéseivel ellentétesen korlátozza a munkába járás költségeinek megtérítését az ORFK utasítás tervezet a kisgyermekes munkavállalók esetében. A Korm. rendelet ugyanis csupán a szülői státuszhoz köti a költségtérítésre való jogosultságot (a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van). Ezzel szemben az ORFK norma gyermekintézményi igazolás bemutatását is előírná! Ez, véleményünk szerint nem csak túlzottan bürokratikus, de a magasabb szintű jogszabályi rendelkezésekkel és a jogalkotói szándékkal (kisgyermekes szülők munkavégzési feltételeinek támogatása) is ellentétes. Mindezek alapján kezdeményeztük a korlátozó rendelkezés elhagyását.

Az FRSZ kifogásolja az ismét megújítani tervezett ruházati szabályzat több pontját is

Az elmúlt öt év alatt immár a 3. ruházati szabályzat kiadására készül a BM, amit a legkevésbé sem tartunk szerencsésnek, mivel az előírások nyomon követése mind a parancsnoki, mind a beosztotti állomány számára egyaránt nagy kihívást jelent. Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy a ruhapénz több évtizedig fennállt májusi (júniusi) kifizetési határideje a harmadik negyedév végéig kitolódjon. Főként, hogy ugyanakkor az évente két alkalommal előírt ruhaszemlét április illetve október hónapban kell végrehajtani. Az április hónapban esetlegesen fennálló hiányosság pótlását ugyanis miként várhatja el a munkáltató, hogy a dolgozó az őszi ruhaszemléig teljesítse, amikor ruhapénzt majd csak szeptemberben fogja megkapni. További kifogásaink a BM személyügyi helyettes államtitkárának írt levelünkben, itt olvashatóak.

Az FRSZ teszi a dolgát - tucatnyi javaslatot és kérdést küldtünk a belügynek, a novemberi BÉT ülésre

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács november 26-ára összehívott ülésére az FRSZ ismét számos javaslatot és kérdést foglamazott meg a belügyi vezetés irányába. A sort természetesen az új Hszt. hatálybalépésével összefüggésben felmerült problémák megoldására irányuló jogszabály módosítási indítványunk nyitja, amit már szeptemberben megküldtünk a tárcának, de a parlament elé benyújtott törvény-módosításból kihagyták azokat. Ezen felül kezdeményeztük a közalkalmazottak garantált bérminimum kiegészítésének rendezését, hivatkozva arra, hogy az FRSZ sorozatban nyeri e tárgyban a pereket a rendőrséggel szemben! Ismételten indítványoztuk a munkavállalóként foglalkoztatottak megalázan alacsony bérének emelését. Mindezek túl még számos más javaslatot és kérdést is előterjesztettünk, melyek itt olvashatóak.

Kongresszusunk módosította az FRSZ alapszabályát

Az FRSZ XII. kongresszusa 2015. november 14-ei ülésén módosította alapszabályunkat. A tagdíj számítási módját, illetve mértékét érintő változásokról külön írsában számoltunk be, mely itt olvasható. Ezen felül azonban Alapszabályunk számos más ponton is módosult, melyek alapvetően érintik szakszervezetünk működését. Ezek közül az alábbiakban a legfontosabb változásokat emeljük ki és fényképalbumunkat is közzétesszük. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályunk innen tölthető le. (Cikkünk az alábbi linkre kattintva folytatódik.)

Jöhetnek a 3-5 milliós havi fizetések az állami cégvezetőknél

Már most az állami cégvezetők szeptemberben eltörölt 2 milliós havi bruttó bérplafonjának a többszörösét viszi haza a Budapest Bank és az MKB elnök-vezérigazgatója – értesült a Világgazdaság. Az illetékes minisztériumoknak november 15-ig kellett tájékoztatniuk Lázár János t, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy a tulajdonosi irányításuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és háttérintézményeknél a 2 millió forintos havi bérplafon eltörlése hány vezetőt érint, és jövedelmük emelése éves szinten mekkora többletköltséggel jár.

Érdemes a hírt összevetni a minimálbér tárgyalásokról szóló anyaggal, vagy éppen a 2008. óta befagyasztav tartott köztisztviselői illetményalappal....

Aláírásgyűjtés a fizetésemelésért

Aláírásgyűjtésbe kezdett az MSZP Budapesti Szervezete azért, hogy a kormány emelje fel a magyar munkavállalók fizetését - írja a Stop.hu. A régóta kitűzött céllal, miszerint a legfontosabb kérdés jelenleg a dolgozói szegénység felszámolás, minden szocialista politikus egyetértett. A kezdeményezéshez ráadásul az MSZP szerint adott minden feltétel, mindössze a szándék hiányzik a kormány részéről. Ha unja már, hogy mindenütt fideszes pultokba botlik az utcán és az aluljárókban, mostantól mindegyik felet meghallgathatja, ha elárasztják a közterületeket a piros kitelepülő pultok. A szocialisták ugyanilyen formában gyűjtöttek már aláírásokat az áfacsökkentésért, a stadionok helyetti ingyenes gyermekgyógyszerért, valamint regionális ügyek mellett is rendszeresen az utcára mentek. További részletek a Stop.hu cikkében.