január 2016

Az ORFK gyorsan válaszolt, de a kincstár hibáját elhárítani nem tudja

Az ORFK gazdasági főigazgatója példamutató gyorsasággal válaszolt azon megkeresésünkre, melyben a munkáltató által levont szakszervezeti tagdíjak átutalásának késedelmét kifogásoltuk. Kovács tábornok úr válasza szerint a számfejtés során tapasztalt gondokról, köztük az FRSZ által jelzett problémákról is a rendőrség valamennyi szerve megtette (többszöri) jelzését a kincstári kapcsolattartók felé. Főigazgató úr kijelentette azt is, hogy a rendőrség megtesz minden olyan, hatáskörébe tartozó intézkedést, ami elősegíti az állomány jogos járandóságainak biztosítását és vállalt kötelezettségeinek telkesítését.

Bízunk benne, hogy a Magyar Államkincstár is hasonlóan jár el, és az új illetmény számfejtő program hibáinak elbagatelizálása helyett végre valós intézkedéseket is tesz a problémák mikelőbbi orvoslása érdekében. Azokat ugyanis a sikerpropaganda nem tudja megszűntetni, legfeljebb eltakarni a közvélemény elől!

Örökzöld javaslat: a rendőrség közalkalmazotti és munkavállalói állományának illetményemelését kezdeményeztük

Szakszervezetünk már többször felhívta a BM és az ORFK vezetésének figyelmet a rendvédelmi szerveknél dolgozó közalkalmazottak és munkavállalók méltatlanul alacsony bérezésére. A hivatásos állomány új életpálya modellje keretében megvalósult illetmény emelkedés a hivatásos illetve a nem hivatásos szolgálati jogviszonyban állók között eddig is fennálló bérkülönbséget tovább mélyítette. Sajnos az előbb említett különbség már a nem hivatásos szolgálati jogviszonyban állók között is megmutatkozik, illetve szélesedik. A rendvédelmi közalkalmazottak 2002 óta elinflálódott jövedelmi helyzetén sajnos nem sokat javított a 2015. július 1-től bevezetett 5 %-os mértékű, majd 2016. január 1-től további 5 %-kal emelt összegű rendvédelmi ágazati pótlék. A rendvédelmi ágazati pótlék bevezetése óta ugyancsak folyamatosan szorgalmazzuk a pótlék munkavállalói állományra történő kiterjesztését. A rendőrség közalkalmazotti és munkavállalói állománya jövedelmi helyzetének javítására vonatkozó legújabb javaslatunk itt olvasható.

Tizedelnek a járásokban, a megyéknél is

Nem csak a minisztériumi háttérintézmények és állami szervek durva átszabásával jöhet 20 százalékos, azaz hírek szerint mintegy hatezer embert érintő „lefaragás” és a most nem érintett hivataloknál jövőre 10 százalékos karcsúsítás. Júliustól 10 százalékkal csökkenhet a járási és megyei kormányhivatalok létszáma is - írja a MNO.

A feltételezett létszámleépítésből a politikai és egyéb szempontból veszélyeztetett területeket kihagyva a több mint 1,1 millió állami alkalmazottból tulajdonképpen az átalakítások 154 ezer embert érinthetnek - vélik az elemzők, a Szakszervezetek.hu cikke szerint. A kérdés valójában az, hogy a magyar kormány hozzá mer-e nyúlni olyan általa tabunak tekintett kérdésekhez, mint az állami cégek esetleges átalakítása, bizonyos területekről állam kivonulása. E nélkül csak pótcselekvés az, ami a háttérintézmények átalakítása területén történik - olvasható az elemzésben.

Gaskó István lemondott LIGA elnöki tisztségéről

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Gaskó István a január 25-én megtartott Elnökségi ülésen bejelentette tisztségéről történő lemondását 2016. február 18-i hatállyal. A LIGA elnöke a soron következő LIGA Tanácson adja vissza mandátumát, annak a testületnek, amely testület 1996 óta folyamatosan megválasztotta e tisztségre. Bejelentette továbbá, hogy 2016. január 25-től nem kíván elnöki jogaival élni. A szervezet élén az elnöki tisztséget Gaskó István 1996 áprilisától töltötte be folyamatosan. Munkájának eredményeként a LIGA Szakszervezetek, mint konföderáció, kiemelt szereplőjévé vált a szakszervezeti mozgalomnak. Az Elnökség a bejelentést tudomásul vette és köszönetet mondott az elnök eddigi, közel 20 éves munkásságáért. A LIGA Elnöksége felkérte Gaskó Istvánt, hogy töltse be a LIGA Akadémia Kuratóriumának elnöki tisztségét, aki a felkérést elfogadta. Az Elnökség döntése értelmében a szervezet irányítását a LIGA Tanács döntéséig a társelnökök látják el. A LIGA Tanács ülését az Elnökség 2016. február 18-ára hívta össze. A közlemény itt olvasható.

Biztos jön a nagy hatékonyság kora?

Az Index megszerezte a minisztériumi háttérintézményeket durván átszabó, egy részüket megszűntető előterjesztést. Eszerint 20 százalékos leépítés jöhet az érintett szervezetekben, jövőre pedig még 10 százalék a most nem érintett hivataloknál. Hogy hogyan lesz ettől hatékonyabb minden, még nem tudják, ahogyan azt sem, hogy mennyit lehet ezen spórolni majd ténylegesen. A minisztereket is hidegzuhanyként érte a halállista, beindult a lobbizás, de Orbán dönt majd mindenről. 

A központi hatóságoknál dolgozóknak akkor is el kell látniuk a feladatukat, ha a kormány bürokráciacsökkentést hirdet, a minisztérium alá sorolással legfeljebb a cégtáblát cserélik majd ki. Erről beszélt az MNO-nak az ELTE közigazgatási jogi tanszékének vezetője, aki szerint a múlt héten ismertetett módon épp a bürokráciát nem lehet csökkenteni. 

Jogot szolgáltattak, igazságot aligha

Nem jogellenes az alkotmánysértő, de még hatályos jogszabályra alapozott felmentés - írja a HR/Munkajog, egy Kúria honlapján ismertetett jogesetre hivatkozva. A másodfokú bíróság helyes érvelése alapján tehát az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelő rendelkezések meghozataláig az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály alkalmazhatóságának idejét az Alkotmánybíróság kiterjesztette. Ezért nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe az alkotmányellenesnek nyilvánított, de még hatályos törvényi rendelkezésre alapított felmentés, hiszen az Alkotmánybíróságnak a döntése meghozatalakor az is célja volt, hogy a jogviszony egyoldalú megszüntetése ne maradjon szabályozatlanul. Az Alkotmánybíróság döntése folytán 2011. május 31-éig bezárólag az indokolás nélküli felmentés [Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontja] alkalmazható volt.

A hideggel együtt a rendőri intézkedések is fokozódnak!

Tapasztalatból tudjuk, hogy aki sikeres rendőri vezető akar lenni, annak egyik szemét mindig a statisztikai mutatókon kell tartania. Azokat pedig a magasabb szintű elvárások szerint mindig javítani kell! A közrendet és a közbiztonságot mindig lehet fokozni, amint azt az éves értékelő jelentésekből tudjuk. Addig, amíg csak egy szép napon majd, meg nem szűnik a bűnözés, miként azt a volt keleti blokk egyes országaiban a rendszerváltoztatgatás ezelőtt, nem kevés naivitással gondolták. Ennek érdekében a derék rendőri vezetők meg is tesznek minden tőlük telhetőt. A rutinosabbak íratlan szabályként érvényesítik, a kevésbé dörzsöltek buzgalmunkban néha írásba is adják beosztottaik számára, hogy egy-egy szolgálat alatt mennyit kell intézkedniük, hány embert kell igazoltatniuk, vagy esetenként hány feljelentést kell tenniük. A felső vezetés természetesen tagadja a dolgot, hiszen nagyon is jól tudják, hogy mindez ellentétes a rendőrség szellemiségével, és küldetésével. Az elvárásokat azonban nem igazítják a realitásokhoz, így generálódik az a megfelelési kényszer, ami sokszor egészen képtelen, vagy embertelen parancsokhoz vezet. Így történt ez a napokban is, amikor az egyik megye, egyik városi kapitányságán, az intézkedések fokozása érdekében éjszaka, mínusz 15 fokos hidegben rendeltek el egy órás gépjármű ellenőrzést, egy jeges, csúszós, és ezáltal balesetveszélyes útszakaszon. A történet folytatása az alábbiakban olvasható.

Jogutód nélkül megszűnhet tizenhárom állami intézmény júliustól - 50 ezer ember állása kerülhet veszélybe

Tizenhárom állami intézmény júliustól jogutód nélkül megszűnhet, köztük a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Design Terminál és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. További 60 háttérintézet jogutóddal szűnhet meg, beleolvad a fenntartó minisztériumba, amennyiben a kormány elfogadja Lázár János tervezetét. Nem lesz önálló meteorológiai szolgálat, bevándorlási hivatal. A vs.hu megszerezte a megszüntetésre ítélt hivatalok listájának tervezetét. Eredeti állapotukban csak kivételes esetben maradhatnak meg az intézmények. Ilyen például a rendőrség, a honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A rendőrséggel szorosabb munkkapcsolatban lévő intzémények közül jogutód nélkül szűnhet meg a cikk szerint a BM Nemzetközi Oktatási Központ, míg az írányító minisztéiumba olvadhat be az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Közlekedésbiztonsági Szervezet. Összességében 50 ezer ember állása kerülhet veszélybe - írja az Index.

Lapszemle: a minimálbér és a bérköltségek alakulásáról

A világon a magyar állam a legmohóbb a minimálbérek adóztatásában - írja a Szakszervezetek.hu. Tavaly olyan történt a minimálbérekkel, amire évek óta nem volt példa Magyarországon. Nem túlzás azt állítani, hogy 5 évbe telt a kormánynak ezt összehoznia:  1,7 százalékkal már többet értek a hazavitt összegek, mint 2010-ben. Továbbra is hatalmas a differencia a nettó minimálbér és a létminimum összege között, sőt, még a szegénységi küszöb értékét sem éri el, ráadásul nemzetközi viszonylatban sem állunk fényesen. Tavaly év végén ugyanis történelmi mélypontra süllyedt Magyarország ebből a szempontból, hiszen olyanra még nem volt példa, hogy a negyedik legkisebb legyen a kötelezően adandó minimális bér a tagállamok körében. Nálunk kevesebbet csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában határoz meg a törvény.

Csak nálunk nem drágul a munkaerő a régióban - olvasható a Portfolió.hu cikkében. Az elmúlt évtizedben az euróövezethez képest lényegesen drágult a munkaerő költsége a közép-kelet-európai országokban, de még így is elég olcsó ahhoz, hogy vonzó célpont legyen a befektetők számára - állapítja meg a JPMorgan. Azonban nem minden régiós országban volt jelentős a drágulás: Magyarország van például a leginkább lemaradva a munkaerőköltségek konvergenciájában és annak mostani szintje csak nálunk alacsonyabb a 2008-as értékénél!

Életpálya, pillérek nélkül

Úgy tűnik, mégsem kapják meg a kormányzattól a megígért támogatást a rendvédelmi dolgozók és a katonák. Lakásvásárlási támogatás és nyugdíj-kiegészítő biztosítás szerepelt a kormány vállalásai között, de karácsony előtt egy nappal hatályon kívül helyezték az erről szóló rendeletet. Az érdekvédők tiltakoznak, és remélik, a tárgyalások során meggondolja magát a kormányzat. A rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének két fontos alappillérét törölheti el a kormányzat – mondta a 168 Óra Online-nak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. 

Az RTL Klub híradója öt minisztériumot is keresett az ügyben, mire kaptak egy semmitmondó választ.