június 2016

Keveri a kormány a béremelési paklit

A Miniszterelnökség hajlandó tárgyalni az önkormányzati szövetségek és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) közös javaslatáról, ami a helyi hivatalok munkatársainak jogállását, előmeneteli és illetményrendszerét szabályozza - írja a Népszava. 

Közben a kormány tudatosan keveri az állami köztisztviselők béremelésének kártyáit a háttérintézmények felszámolásának hamarosan beinduló lépéseivel. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Magyar Idők kormányzati napilapon keresztül üzent a közszféra dolgozóinak: „béremelésre fordítja az állam a minisztériumi háttérintézmények átalakításának köszönhetően megtakarított több milliárd forintot”. 

Rekviem a társadalombiztosítási intézményrendszerért

A magyar társadalombiztosítás jogszabályi története 125 évvel korábbra nyúlik vissza. A betegségi kötelező biztosításról szóló első magyar törvényt 1891-ben hozták és a rákövetkező évben lépett hatályba. Magyarország idősorrendben a harmadik állam volt Európában, amely törvényben mondta ki a betegség esetére kötelező biztosítást - olvasható a KSZSZ korábbi főtitkárának Szakszervezetek.hu oldalán megjelent írásában.

Az új Alaptörvény 2011-ben gyakorlatilag megszűntette az önálló társadalombiztosítást és a helyét az állami kötelezettségvállalás vette át. Megelőzően a járulékok fizetésével a biztosított állampolgár társadalombiztosítási jogviszonyt („biztosítási szerződést”) létesített a TB-vel és ezért megfelelő szolgáltatásra tarthatott igényt, amelyet akár perelhetett is. 2012-ben azonban a változás szerint a járulékot adó váltotta fel, ami közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, nem tartozik hozzá későbbi jogosultság, ellentétben a korábbi TB-járulékkal.A társadalombiztosítás intézményrendszerét is gyökeresen átalakították. Az államigazgatási koncentráció folyamatában elsőként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságai szűntek meg, beolvadtak a megyei kormányhivatalokra, majd egy ez évben született kormányhatározattal felszámolják az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat is. Tiltakoztak az érintett szakszervezetek, vitatták a döntést szakmai körökben is. Az állampolgárok véleménye nem ismert, közvélemény kutatás, konzultáció, társadalmi vita nem volt ez ügyben. Hiába, a már megváltozott értelmű társadalombiztosítás önálló, 125 éve kiépült saját, a története folyamán több-kevesebb autonómiával működő intézményrendszere egy tollvonással megszűnt. További részletek a Szakszervezetek.hu-n.

AKI MERT, AZ NYERT! A KÚRIA KEDVEZŐ DÖNTÉST HOZOTT A KÖZALKALMAZOTTI ILLETMÉNYES PERBEN!

Az FRSZ által indított per felülvizsgálati eljárásában a Kúriának a rendőrség, mint alperes felülvizsgálati kérelme alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a munkáltató megalapozottan hivatkozhat-e arra, hogy a Kjt. 66. § (9) bekezdés b) pontja szerint a garantált bérminimumnak megfelelő garantált illetményt a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész átcsoportosításával akkor is biztosította (megfizette), ha e körben semmilyen, a felperessel közölt munkáltatói intézkedést nem tett. Az alperes (rendőrség) álláspontjának lényege szerint az összilletményen belül, annak változatlan összege mellett a garantált illetmény mintegy automatikusan (hallgatólagosan) emelkedett a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész egyidejű úgyszintén automatikus csökkenése mellett. Ez a munkáltatói (rendőrségi) álláspont téves, mert egyrészt a jogszabályok téves értelmezésén alapul, másrészt nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos követelményének! A jogerős ítélet helyes jogi álláspontja szerint nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató (a rendőrség) külön intézkedés nélkül utólag a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt minden további nélkül úgy tekintse, hogy az a jogszabályváltozás miatt emelésre szoruló garantált illetmény fedezetéül szolgált.

Emlékezetes, hogy a közalkalmazotti garantált illetmény tárgyában a Kúria 2015-ben már hozott egy határozatot, azt azonban a rendőrség vezetése nem ismerte el, mondván, hogy "egy ítélet, nem ítélet." Bár a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ülésein a rendőrség vezetői több alkalommal is azzal utasították el az FRSZ egységes joggyakorlat kialakítására irányuló különböző kezdeményezéseit, hogy a megyei főkapitányságokat nem utasíthatják, mivel azok önálló munkáltatók, a közalkalmazotti illetményes ügyekben mégiscsak megtették ezt. Ennek szellemében - információink szerint - az ORFK a megyei rendőr-főkapitányságokat arra utasította, hogy ne fogadják el a közalkalmazottak számára kedvező II. fokú jogerős ítéleteket, hanem azokat felülvizsgálati kérelemmel támadják meg a Kúria előtt. Sok megyében ez azzal is járt, hogy a végrehajtás felfüggesztését is kérték annak érdekében, hogy ne kelljen kifizetni közalkalmazottaik számára a megítélt illetmény-különbözetet. Akadt néhány túlbuzgó, a vélt, vagy valós elvárásoknak mindenáron megfelelni akaró rendőri vezető is, aki a nyomásgyakorlástól sem riadt vissza annak érdekében, hogy tisztségviselőinket és a pereskedést felvállaló tagjainkat visszalépésre késztesse. Szerencsére az ilyen irányú törekvések kudarcba fulladtak, miként csúfosan megbukott az ORFK által kitalált, időhúzásra irányuló, mondvacsinált jogi érvelés is! Megszületett a Kúria tárgybani határozata, mely tiszta vizet öntött a pohárba! Az FRSZ által képviselt több száz közalkalmazottnak kénytelen lesz a rendőrség kifizetni jogos járandóságukat! Bízunk benne, hogy a még csak első és másod fokon folyamatban lévő perekben rövid időn belül megszületnek a számunkra kedvező ítéletek és minden tagunk, mielőbb hozzájut, az őt megillető illetmény-különbözethez. Ennek megtörténtéig is köszönjük érintett tagjainknak a bátor kiállást, tisztségviselőinknek és jogászainknak pedig a sok munkát. Úgy gondoljuk megérte, mert aki mert, az nyert! A Kúria tárgybani közleménye innen tölthető le.

Célegyenesben a kormányzati ámokfutás - öt szakszervezeti konföderáció tiltakozik a kormányzati háttérintézmények bezárása ellen

Öt szakszervezeti konföderáció (az ÉSZT, a LIGA, MASZSZ, a Munkástanácsok és a SZEF) közös nyilatkozatban tiltakozik a kormányzati háttérintézmények bezárása ellen. A közlemény szerint a magyar szakszervezeti konföderációk megdöbbenéssel fogadták a hírt, miszerint megszületett a döntés az ú.n. bürokrácia csökkentési terv ürügyén, s megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, amely határozat több mint ötven szervezetet érint. Visszautasítjuk, hogy ez a jelentős munkavállalói csoportot, sőt a társadalom egészét is mélyen érintő kormányzati döntés a megfelelő előkészítő érdekegyeztetés nélkül született meg. A közszféra érdekegyeztető fórumain írásos javaslatok nélkül, „bizonytalan” államtitkári előterjesztés alapján voltak ugyan konzultációk, ahol komoly aggodalmak és kifogások hangoztak el a tervezettel kapcsolatban, jórészt hiába, mert a döntéshozók nagyon sok, a munkavállalókat illetve a társadalmat hátrányosan érintő, figyelmeztető jelzést figyelmen kívül hagytak. Elfogadhatatlan a 80%-os bértömeg tervezése, amely jelentős elbocsátásokkal járhat, amikor a jelenlegi létszám mellett is túlterheltek az alkalmazottak. Az az elképzelés, hogy az innen eltávolítottak elhelyezkedhetnek a versenyszférában gyakorlatilag alaptalan és cinikus. Növekedni fog a jól képzett munkanélküliek száma. Ezt elkerülendő követeljük az esetlegesen elbocsátásra kerülő közszolgálati munkavállalók munkaerőpiaci státuszának kezelésére tett kormányzati intézkedéseket. A közlemény további része a LIGA honlapján olvasható.

Fürdőnap a Ceglédi és a Tatabányai fürdőkben, a Honvédszakszervezet szervezésében

A Honvédszakszervezet 2016. július 9-én fürdőnapot szervez a Ceglédi Gyógyfürdő- és Szabadidőközpontban és a Tatabányai Gyémántfürdőben , tagoknak féláron.  

Belépő jegyek igényelhetőek előzetesen a Hosz Központi irodán (iroda@hsz.hu, Városi fax: 061-450-0347, HM Fax: 261-77) vagy megvásárolhatóak a helyszínen a Hosz-os bejáratnál. 

A 2016. július 09-i (szombat) Hosz aquaparki napra történő jelentkezés az innen letölthető (Ceglédi és Tatabányai) megrendelőlapokon történik. A megrendelőlapon meg kell jelölni, hogy a megrendelés melyik LIGA tagszervezet részére történik és a megrendelő lapot értelemszerűen ki kell tölteni. A megrendelőlapot akkor is ki kell tölteni, ha valaki a helyszínen szeretne fizetni. Ebben az esetben a „készpénz összege” rovatot kell kitölteni. Kiemelten fontos az igénylő neve címe és elérhetősége! 

Jelentkezési határidő: 2016. július 4. A fürdőnappal kapcsolatban Németh Nándor érdekvédelmi ügyvivőt keressék a 0670/330-5206-os telefonszámon.

A megrendelő lapokat tehát közvetlenül a Honvédszakszervezetnek kell megküldeni a fenti elérhetőségekre.

Szolgálati idő a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor

A felperes határozott időre szóló munkaviszonya megszűnését követő, a jogellenességet megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időtartam jogviszony hiányában szolgálati időként nem ismerhető el – írja a HR/Munkajog a Kúria egyik eseti döntését ismertető cikkében. 

A Kúria döntésében vizsgálta a Tny. 40. §-ának helyes értelmezését. Kiemelte, hogy mivel a bíróság megállapította, hogy a felperes munkaviszonyát a munkáltató jogellenesen szüntette meg, ezért az 2005. június 30-án, a határozott idő leteltével szűnt meg. Így a helyes értelmezés szerint szolgálati időként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a felperes jogviszonyának jogellenes megszüntetése napjától, a munkaviszony jogellenes megszüntetése nélkül a határozott idő lejártáig tartott volna.

Ami a tényállást illeti, a közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott felperes eredeti munkaszerződése határozott időre, 2005. június 30-ig szólt. A munkáltató egyesület 2004. november 30-i dátummal feloszlatta magát, ezért a felperes munkahelye megszűnt. 2009. november 5-én hozott ítéletében a bíróság megállapította, hogy a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, azonban a társadalombiztosítási szervek ezen időtartamon belül a 2006. február 9. és 2007. augusztus 28 közötti 539 napot nem ismerték el szolgálati időként. A per további részletei a HR/Munkajog cikkében olvashatóak.

Sikerpropaganda és a keserű valóság

A kormány az elmúlt néhány évben rendre hatalmas sikerként mutatta meg a foglalkoztatotti statisztikákat vagy a GDP alakulását. A számok mögé nézve azonban kirajzolódik a keserű valóság. Az uniótól való leszakadásunk ijesztő méreteket ölt – írja az mfor.hu. 

Noha az eredmények igazán látványosak az autóipari gyárak idecsábításának, az uniós szinten olcsó munkaerőnek (és alacsony béreknek) megvan a maga árnyoldala is. Persze amellett, hogy egyre több területen egyre nagyobb veszélyt jelent a munkaerőhiány az országból kivándorló magyarok miatt is. Miközben tavaly 2,8 százalékkal tovább növekedett a foglalkoztatottak száma, és egyre közelebb kerülünk a kormány által áhított teljes foglalkoztatottsághoz, addig a magyar dolgozók hatékonysága érdemben nem halad előre. 

Mi lesz a háromezer utcára kerülő köztisztviselővel?

Érdekegyeztetés keretében vár választ a kormánytól a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, hogy hány munkavállalót bocsátanak el az állami intézmények átszervezésekor - adta hírül az Inforádió.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter legalább háromezer embertől válna meg - írta a Hvg. 

„Hivatalosan, érdekegyeztetés keretében tesszük fel azt a kérdést, hogy hány ember kerül utcára. Mi nem egy átlagszámot szeretnénk hallani, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyek azok a feladatok az intézményekben, amelyeket nem kívánnak ellátni a jövőben az adott szervezeti keretben, és tudni szeretnénk az ehhez rendelt létszámot” - mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Szolgálati járandóság, korhatár előtti ellátás: így jár a családi kedvezmény

Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arról, hogy azon magánszemélyek, akiknek a korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát a személyi jövedelemadóval – 2015-ben még 16 százalékos – csökkentve folyósította a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hogyan számolhatják el az őket megillető családi kedvezményt, írja az adózóna.hu. 

Amennyiben az ellátott korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóságban részesül, és gyermeke(i)re tekintettel családi kedvezmény, járulékkedvezmény érvényesítésére lenne jogosult, a családi kedvezmény a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság csökkentése terhére érvényesíthető a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz benyújtott kérelemben. Az igényelhető összeg meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a magánszemélynek a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett más olyan jövedelme keletkezik, amely a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény alapját képezheti, a kedvezményt elsősorban e jövedelem terhére kell érvényesíteni, s csak a fennmaradó rész kiutalása kérhető a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. 

A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelem, illetőleg hozzájáruló nyilatkozat benyújtásának elősegítése érdekében a NAV rendszeresített egy formanyomtatványt, amelyet az adóhatóság honlapjáról lehet letöltetni. Alkalmazása nem kötelező, de használatával elkerülhető a kérelem vagy a hozzájáruló nyilatkozat hiányossága miatti hiánypótlási eljárás. (A hivatkozott NAV tájékoztató és formanyomtatvány letölthető innen is.)