augusztus 2016

Kongresszust tart az FRSZ novemberben

Tájékoztatjuk tagjainkat és tisztségviselőinket, hogy a szakszervezetünk Alapszabályának 30/c pontjában meghatározott kötelezettségének megfelelően az FRSZ elnöke 2016. november 26-án (szombaton) 10.00 órára, a Rendőrségi Igazgatási Központ (RIK) auditóriumába (1139 Budapest, Teve utca 4-6.) összehívta a Független Rendőr Szakszervezet XIII. Kongresszusának ülését.

 

Az FRSZ legfelsőbb döntéshozó testülete ülésének napirendjén szerepel az alapszabály módosítása, az elnök, a főtitkár és a Felügyelőbizottság elnökének beszámolója, valamint az FRSZ működésével és az érdekképviseleti tevékenységgel kapcsolatos egyéb aktuális kérdések megvitatása.

 

További részletek a tisztségviselőknek megküldött meghívóban olvashatóak.

Ketyeg az óra: jön a határidő a családi pótléknál

Gyakori kérdés a szülők részéről, hogy az egyetemen, főiskolán tanuló gyermek után jár-e családi pótlék. A válasz pedig minden esetben az, hogy nem. Sem a nyári szünetre, sem később. Ugyanakkor a főiskolás, egyetemista gyermek figyelembe vehető a családi pótlék összegének megállapításakor, ezért ha a családban több gyermeket nevelnek, beleszámít a családban nevelt gyermekek létszámába – olvasható a Piac és Profit cikkében.  Közeleg a szeptember, az iskolakezdés és az egyetemre készülő gyermekek beiratkozása, amikor a szülőknek újra „dolguk” van az Államkincstárnál a magasabb összegű családi pótlék folyósításának igénylése miatt, illetve a munkáltatójuknál családi adókedvezmény-nyilatkozat módosítása miatt – világított rá a problémára az ABT Treuhand blogjának legfrissebb bejegyzése.

A középfokú tanulmányok befejezése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időtartamra – július és augusztus – a családi pótlékra, illetve családi adókedvezményre jogosító kisebb testvér esetén alacsonyabb családi pótlék, illetve adókedvezmény volt  igénybe vehető. Szeptemberben, amikor a családban élő egyetemista már megszerezte az igazolást a hallgatói jogviszonyáról, akkor a szülők igényelhetik a másik gyermek, illetve gyermekek után a magasabb összegű családi pótlékot, valamint a családi adókedvezményt. Az államkincstár az igénylést követő kifizetéskor rendezi a kéthavi különbséget, illetve az adóelőleg megállapításakor visszamenőleg rendezni tudja a munkáltató, vagyis kevesebb adóelőleg fog levonni a szeptemberi bérszámfejtés során.

Szeptembertől lehet határvadásznak jelentkezni

Az Origo tudósítása szerint hat hónapos kiképzést kapnak azok, akik határvadásznak jelentkeznek szeptembertől a készenléti rendőrségnél – jelentette be Papp Károly országos rendőrfőkapitány. Megfelelő létszám esetén novemberben indulhat az első képzés, és a frissen végzett határvadászok legkorábban jövő májusban kezdhetik szolgálatukat. Az új határvadász-jelöltek két modulból, képzési szintből álló kiképzésen vesznek részt, és hat hónap után úgynevezett járőrtársként kezdhetik a szolgálatot a készenléti rendőrség valamelyik határvadász bevetési osztályán. A hat hónapos kiképzés nem jelent gyorsított képzést, nem félkész rendőrök lesznek – válaszolta Papp Károly az Origo kérdésére. A frissen végzett határvadász járőr teljes jogú rendőrként áll szolgálatba – azaz akár fegyvert is használhat olyan helyzetben, amelyben erre a törvény feljogosít egy rendőrt –, de csak járőrvezető mellett teljesíthet majd szolgálatot a határon. 

Csak a pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy a 6 hónapos képzés valóban nem jelent gyorsított képzést, de nem is ad rendőr tiszthelyettesi szakképzettséget! Ilyen képzettséget ugyanis az országos képzési jegyzéket meghatározó 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint csak 2 éves, 1.800 - 2.500 óra közötti időtartamú képzés elvégzésével lehet szerezni. Ehhez képest a határvadásznak nevezett leendő kollégákat olyan tanfolyamra tervezik beiskolázni, mely a OKJ szerint csak őr-járőrtárs rész-szakképesítést ad, a kormányrendeletben előírt 600 - 800 órás képzési időtartam alatt. Fentiek tudtában a tisztelt olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy a jogszabályok által egyébként nem nevesített határvadászok teljes értékű vagy csak félkész rendőröknek minősíthetőek-e. Arról, hogy az FRSZ miért ellenzi a rendőrök gyorstalpaló tanfolyamokon való kiképzését itt, itt, és itt olvasható információ.

Silány ételre és embertelen körülményekre panaszkodnak a határvadászok

Szemeteszsákokból és farönkökből összetákolt bódék, lepusztult kollégiumi szobák, kevés és ehetetlen étel, vaddisznók. Folyamatosan jelennek meg azok beszámolók, amik arról szólnak, milyen áldatlan körülmények között dolgoznak a határ mentén szolgálatot ellátó egyenruhások - olvasható az ATV híradásában.

Az illetékes minisztériumok azonban cáfolnak, szerintük minden a legnagyobb rendben. 

Az atv.hu információi szerint finoman szólva sem túl népszerű az egyenruhások körében a határ menti szolgálat, köszönhetően azoknak a mostoha körülményeknek, amiken az elmúlt egy évben sem sikerült sokat javítani. Konkrét információkat, névvel vállalt sztorikat ennek ellenére nagyon nehéz találni, hiszen az egyenruhások hivatásként tekintenek a munkájukra, amit szeretnek, és nem akarnak elveszíteni. Ennek ellenére az ATV-nek sikerült néhány történetet összegyűjtenie, melyek betekintést nyújtanak a határvadászok mindennapjaiba.

Rendületlenül emelkednek a bérek, csak a magyar emberek nem veszik észre?

Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek  a reálkeresetek – adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Népszabadság cikke szerint Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár az M1-en kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek. Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés. Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon. Erre reagálva Szél Bernadett, az LMP társelnöke közölte: a kormány szerint páratlan siker, hogy három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés, miközben a munkaerő hanyatt-homlok hagyja el az országot az alacsony bérek miatt, a szomszédos országok pedig elhúznak mellettünk.

A 24.hu is arról ír, hogy a munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik. A mai magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy tartósan alacsony bérszintre „sikerült” beállni. A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, amelynek révén szerintük nőhetnek a bérek. A Policy Agenda (PA) megvizsgálta, hogy milyen eszközök lehetnek a kormány kezében, és megoldás lehet-e az, ha csökkentenék a munkáltatók terheit. A kormányzati sikerpropagandának ellentmond az Index elemzése is, mely azt a kérdést járja körül, hogy miért nem találni munkást, a munkaalapú Magyarországon?

Kúria ítéletek szemléje

A nyári időszakban a Kúria több olyan döntést tett közzé, melyek tagjainkat is érinthetik. Ezek sorába tartozik az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése tárgyában folyamatban lévő eljárás felfüggesztéséről, és az AB eljárásának kezdeményezéséről szóló döntés. Az adott lényegi kérdése, hogy a magyar szabályozás eltérő bánásmódot valósít meg egyrészt a magánszférában és a közszférában elhelyezkedett nyugdíjasok, másrészt a közszolgálati dolgozók eltérő kategóriái között is, mely az alkotmánnyal, és az uniós joggal is ütközik.

A Kúria elutasította azt a keresetet, melynek benyújtója annak megállapítását kérte, hogy az alperes a fegyveres testületek szolgálati nyugdíjasaira tett kijelentésével megsértette becsületét és jó hírnevét. Bár a Kúria határozata nem említi, az indokolás alapján valószínűsíthető, hogy a per alapját a belügyminiszter egy korábbi kijelentése képezhette.

A bíróság egy másik ügyben hozott határozatában rámutatott, hogy a katonai kötelmekkel összefüggés megítélésére a jogszabályok által feljogosított FÜV Bizottság és Szolgálat jogosult.

Végezetül figyelmet érdemel a bíróság azon döntése is, melyet egy határozott idejű munkaviszony megszüntetése miatt indult perben hozott, és ismételten megerősítette, hogy amennyiben a határozott idejű munkaszerződés-kötés és annak többszöri meghosszabbítása a munkáltató részéről törvényes érdek nélkül történt, a határozott időre szóló szerződés érvénytelen.

Honnan lesz hirtelen háromezer határvadász?

A rendőrök kiképzése aggasztja legjobban a szakértőket a több ezer rendvédelmi dolgozó toborzásával kapcsolatosan, mivel a határvadászokat az eddigi hírek szerint rövidesen bevetnék, az előírt oktatás viszont kétéves - írja a Dél-magyar.hu. "Kidobták őket az utcára jogosítványok nélkül, a képzés moduljait pedig lassanként teljesítették" – Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára arra emlékeztett a hírportált, hogy a második Orbán-kormány már hozott a mostanihoz hasonló döntéseket, amikor bővítették a rendvédelmi állományt.

A toborzás sikerességében nemcsak a szakszervezeti vezető, de Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke is kételkedik. Pongó Géza úgy látja, hogy a rendőrségi objektumok őrzését szinte teljesen átvették már a Belügyminisztérium saját állományának kezéből, és azt a vagyonvédő cégeknek adták át éppen azért, hogy a rendőri állományt tehermentesítsék, a rendőröket a lényegi munkára irányítsák.  A vagyonvédelmi szakember szerint viszont a biztonsági őrök is képesek lennének beszállni a határvédelembe.

A ruházati arculatváltás ugyan befejeződött, a BM mégis leköti az állomány pénzét!

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának 2017. évi ruházati utánpótlási ellátmánya terhére kiadott természetbeni ellátásról szóló BM rendelet tervezetének napokban történt véleményezése során kifogásoltuk, hogy bár két évvel ezelőtt a minisztérium illetékesei bejelentették a ruházati arculatváltás befejezését, a jövő évi „ruhapénz” döntő hányadát mégis elvonnák az állománytól kötelező egyenruházati ellátásra.

Kifogásoltuk azt is, hogy az egyes szolgálati ágak és ezzel együtt a szolgálati feladatok különbözőségére tekintet nélkül egységes ruházati beszerzési kötelezettséget írna elő a BM rendelet valamennyi egyen- és vegyesruhás számára. Holott nyilvánvalóan más az egyenruházati kihasználtság pl. a közlekedésrendészeti, vagy mondjuk a határrendészeti szakterületen: az előbbinél pl. a fehér ing, míg az utóbbinál a gyakorló ruházat használata a jellemző, így ezen termékek kopása, elhasználódása a fokozottabb. A szolgálatot jellemzően gyakorló ruházatban ellátók esetében a téli-nyári bakancs megléte ráadásul szerintünk alapvető lenne, de azt alapfelszerelésként, az éves ruhapénz kereten felül tartjuk indokoltnak biztosítani.

Mindezek alapján kezdeményeztük, hogy a ruhapénz terhére kötelezően beszerzendő ruházati cikkek elsődlegesen a ruhaszemle megállapításait alapul véve egyénre szabottan, másodlagosan szolgálati áganként, a feladatok specifikumait figyelembe véve kerüljön meghatározásra. 

Lapszemle: a honvédség háza táján

Szélsőséges túlterhelést jelentett a Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett robbanótest-mentesítési munka az ott dolgozó tűzszerészek számára -írja az MNO. Az Országgyűlés honlapjára felkerült, írásbeli kérdésre adott válaszból gyakorlatilag az derül ki, hogy a júliusban történt tragédia hátterét a túlterheltség okozta. Az ugyanakkor továbbra sem ismert, mennyit fizet a nemzeti park az ott aknamentesítést végző tűzszerészeknek.

Szintén az MNO írja, hogy meghosszabbította a Honvédelmi Minisztérium (HM) a tűzszerész-tragédia okait kereső belső vizsgálat határidejét. A Simicskó István honvédelmi miniszter által elrendelt vizsgálatot augusztus 1-jére kellett volna befejezni, ami a külföldi szakértők bevonása miatt nem volt tartható. Meg nem erősített hírek szerint orosz szakértőkről lehet szó, mivel felvetődött, hogy a légibomba nem hagyományos töltetet tartalmazott.

Több mint 7 millió forintért vásárolt arcra és dekoltázsra való napvédő krémet a honvédség - olvasható az MNO-ban. A szaktárca szerint az állomány egészségének megőrzése érdekében történt a beszerzés, amelynek alapján a honvédség létszámhiányára is következtetni lehet.

Gyorstalpaló után irány a határ?

Gyorstalpalón képezhetik ki a határőrizethez ígért 3000 új rendőrt – írja belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva a Népszabadság. A lap szerint az újoncokat néhány hónapos alapképzés után fél évre a határhoz vezényelnék. A szolgálati idő végén újrakezdődne az oktatásuk. Ezt a migrációs helyzettől függően több részletben, három-négy év alatt teljesíthetnék. Magyarországon, a kormány döntésének megfelelően 3000 fővel növelni fogjuk a rendőrségnek a létszámát” – jelentette be Tuzson Bence kormányzati kommunikációért kommunikációért felelős államtitkár múlt héten. A felvett rendőrökkel a déli határ védelmét erősítené a kormány, a tartós migrációs nyomásra hivatkozva. A Népszabadság szerint néhány hónapos gyorstalpaló után fél évre vinnék a határra az újoncokat. 

A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára örül a bővítésnek, de tart attól, hogy az új egységek képzését elkapkodják. A megfelelő kiképzés időtartama 2 év, a főtitkár szerint ezt gyorstalpalóval helyettesíteni felelőtlenség. Szükség van több ezer fős létszámbővítésre, viszont nem szeretnénk abból engedni, hogy a szakképesítés ne legyen megfelelő, és a kollégák ne legyenek kiképezve - mondta el a HírTv-nek Pongó Géza főtitkár.