október 2016

Ismét gyászolunk - lelőtték egyik kollégánkat

A Független Rendőr Szakszervezet megdöbbenéssel értesült arról, hogy agyonlőttek egy rendőrt szerda reggel Bőnyön. Az idős, 76 éves bőnyi férfi házából még azelőtt kilőtt a rendőrökre, hogy bekopogtak volna hozzá. Házkutatásra indultak reggel egy bejelentés miatt, mert illegálisan tartott fegyvereket kerestek nála. Ekkor találta el az egyik rendőrt. A 46 éves Pálvölgyi Péter rendőrőrnagyot lőtték le, aki nem megyei rendőr volt, hanem a Nemzeti Nyomozó Iroda tagjaként vett részt az akcióban. Pintér Sándor belügyminiszter halála után előléptette rendőr alezredessé, és hősi halottá nyilvánította. Kollégái kiváló emberként és kitűnő rendőrként jellemezték, 25 éve teljesített szolgálatot. További részletek az Index cikkében.

Az FRSZ mélységesen elítéli az értelmetlen és barbár tettet. A szolgálatának teljesítése során hősi halált halt bajtársunk családjának, és szeretteinek fájdalában osztozunk! 

Változik a munkába járás költségtérítése: 9 helyett 15 Ft/km

2017. január 1-jétől nő a munkába járás költségtérítésének mértéke, ami a munkaerő mobilitásának elősegítését célozza. A módosítás lényege, hogy a saját gépkocsival munkába járók költségtérítése a 9 Ft/km helyett 15 Ft/km lesz – írja a munkajog.hu. A Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredően a munkáltató kötelezettsége meghatározott formában és mértékben megtéríteni munkavállaló munkába járásával kapcsolatban felmerült kiadásokat. A munkába járás és a heti hazautazás költségtérítésének részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet írja elő, amiben konkrét változás nem lesz. A módosítás a személyi jövedelemadó törvény 25. §-ában jelenik meg, mint munkába járáshoz kapcsolódó, jövedelemnek nem minősülő, vagyis adómentes költségtérítés mértéke. További részletek a a munkajog.hu cikkében.

Járni és beszélni is alig tud, mégis behívták határvadásznak

Leszázalékolt férfi is van azok közt, akiket berendeltek a határvadász-toborzóra. A kormányhivatal szerint a megjelenés nem kötelező, ezt azonban levelükben elfelejtik megemlíteni – írja a 24.hu. A férfi regisztrált munkanélküli, így az ő neve is szerepelt azok listáján, akiket az állásbemutatóra invitáltak. Betegsége tavaly kezdődött, gyors leépüléssel járt együtt: mozgáskoordinációja és artikulációja is egyre romlik. Csaba részvételére – a levél szerint – mégis „feltétlenül számítottak” a toborzáson, ahol az Országos Rendőr-főkapitányság tartott tájékoztatót az állásajánlatról. A kismama esetéhez képest mindössze annyi változott, hogy a levél szövegében már nem szerepel kötelezettség – folytatja: Azonnal felismertem, hogy a korábbi esettel szemben itt legalább már nem fenyegetőznek és nem említik az együttműködési kötelezettséget sem. Korábban ugyanis a kiküldött levelekben leszögezték: aki álláskeresőként nem működik együtt, nem jelenik meg a megadott helyen és időben, vagy visszautasítja a megfelelő állásajánlatot, azt a kötelezettség elmulasztásának napjától törlik a nyilvántartásból; ha ellátásban is részesül, annak folyósítását a törlés napjától megszüntetik; ha foglalkoztatást helyettesítő támogatásban is részesül, az illetékes önkormányzat jegyzőjét értesítik a kötelezettségszegésről. Az esettel kapcsolatban a 24.hu a Belügyminisztériumot és az ORFK-t is megkereste. Utóbbitól azt a szűkszavú választ kaptuk, hogy a rendőrség senkit nem rendel be. Mivel a levél a Bajai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályáról érkezett, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál is érdeklődtünk, akik a következő választ adták: Állásbörzéken, toborzó napokon belül biztosítunk lehetőséget a legszélesebb rétegnek, ahhoz, hogy a megyében működő toborzó irodával közvetlenül fel tudják venni a kapcsolatot. A rendezvényen való részvétel a kiértesített álláskeresők részére nem kötelező. A szóban forgó úgynevezett “behívó” csak egy általános tájékoztató a fent említett rendezvényekről. A megjelenés önkéntes!

A Kúria elutasított egy diszkriminációra alapított illetménykövetelést

A perbeli esetben a munkáltató 2015. január 1-jétől kiegészítette a felperesek garantált illetményét a garantált bérminimumra, ugyanakkor a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentette, így összességében a felperesek jövedelme nem változott. A felperesek 2015. május 5-én keresetet terjesztettek elő, melyben a 2015. január 1-jétől 2015. május 31-éig terjedő időtartamra a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész-különbözet megfizetésére kérték kötelezni az alperest a késedelmi kamattal növelt mértékben. Állították, hogy az alperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentette olyan összeggel, amennyivel a bértábla szerinti illetményüket a garantált bérminimumra egészítette ki, így összilletményük nem növekedett. Ugyanakkor azon közalkalmazottak illetményét felemelte, akik munkáltatói döntésen alapuló illetményrésszel nem rendelkeztek, vagy az alacsonyabb mértékű volt, mint ami szükséges a garantált bérminimum eléréséhez. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperesek keresetét elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmét alaptalannak minősítette és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a helytállóan állapította meg a törvényszék, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt akkor marasztalható a munkáltató, ha a kifogásolt hátrányt okozó magatartást az adott személlyel vagy csoporttal szemben, annak védett helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt, arra tekintettel tanúsította. Önmagában az a körülmény, hogy korábban munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítésben részesítették őket, az ilyen juttatással rendelkező közalkalmazottakat nem homogenizálja, ez nem alkalmas általánosításra és semmiképpen sem táplálkozik társadalmi előítéletekből. Mindezek alapján helytállóan jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre, hogy a felperesek nem valószínűsítették azt, hogy rendelkeztek az Ebktv. 8. §-ában meghatározott valamely védett tulajdonsággal, így az adott esetben nem lehetett megállapítani azt, hogy illetményük megállapítása során a munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. (A Kúria határozatáról szóló teljes közlemény innen tölthető le.)

A félreértések elkerülése érdekében felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a fentiekben ismertetett per nem azonos az FRSZ által sikerrel vitt perekkel, mivel azok tárgya és jogalapja eltér egymástól. A Jogsegélyszolgálatunk által érvényesített igények elbírálása vonatkozásában a Kúria álláspontja változatlan, annak alapján a garantált bérminimumra történő illetménykiegészítés elmaradása miatti illetménykülönbözet változatlanul sikerrel perelhető!

Kúria döntés a bérkompenzáció csökkentésére vonatkozó rendelkezés értelmezése tárgyában

A felperes 2013. és 2014. években a kompenzáció igénylése érdekében a nyilatkozatot megtette, azonban sem 2013., sem 2014. évben nem részesült az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációban. Ezért a keresetében 21 havi, mindösszesen 249.900 forint kompenzáció, valamint késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A követelésnek az első és másod fokon eljárt bíróságo helyt adtak, Kúria azonban a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes teljes keresetét elutasította. 

A perbeli jogkérdés az volt, hogy 2013. és 2014. évekre illeti-e a felperest a perbeli kompenzáció, és annak összegét – az eljárt bíróságok jogi álláspontja szerint – a 2013. évben a 2013. évi, 2014-ben a 2014. évi illetményemelésnek (garantált bérminimumra történő kiegészítésnek) a rendeletekben meghatározott százalékával (94%) kell csökkenteni, vagy – az alperes jogi álláspontja szerint – mindkét évben a 2012. évi illetményemelés (garantált bérminimumra történő kiegészítés) 94%-ával. Ez utóbbi esetben a csökkentés révén 0 lesz az összeg, és ez emiatt megalapozatlan a felperes keresete. 

A Kúria álláspontja szerint a bérkompenzációt 2012. január 1-től az adott évre hatályos kormányrendelet szerint kell megállapítani. A kompenzáció összegének kötelező (legfeljebb 0 összegig történő) csökkentésére vonatkozó rendelkezés valamennyi évre azonosan és következetesen a 337/2010.(XII.27.) Korm. rend., valamint a 298/2011.(XII.22.) Korm. rend. szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illemtényemelést tekinti alapnak, ezért 2013. és az azt követő években nem az adott évre vonatkozó illetményemelés az alapja a kompenzáció összegének csökkentésekor. Az eljárt bíróságok a perbeli igényekre jogosultság vizsgálatakor olyan értelmezést adtak a hivatkozott jogszabályoknak, amely a tételes szabályozásból nem következik.

KÖSZÖNJÜK GOMBI!

Tegnap az FRSZ Központi Koordinációs Irodájának munkatársai bensőséges hangulatú ünnepségen köszönték meg Gombos József úr társadalmi munkában végzett szakszervezeti tevékenységét. Az apropót az adta, hogy az FRSZ-ben és a rendőrségen sokak által „Gombi”-ként ismert kollégánk úgy döntött, hogy a jövőben nyugdíjasként élvezett szabadidejének nagyobbik részét élete hobbijának, azaz nagy gonddal nevelgetett papagájainak szenteli. Gombos Józsi 1993. óta tagként, 1995-től pedig tisztségviselőként tevékenykedett az FRSZ-ben. Tisztségviselői pályafutását a Készenléti Rendőrségnél, illetve jogelőd szervénél titkárként kezdte, majd az FRSZ budapesti speciális régiójának elnöke lett. Áldozatkész munkájának elismeréseként 2000- ben ügyvivőnek, 2008-ban pedig általános ügyvivőnek választották meg, mely tisztséget 2012-ig töltötte be. Az utóbbi években társadalmi munkában segítette a Központi Koordinációs Iroda feladatainak ellátását, melynek során elvitathatatlan érdemeket szerzett az FRSZ új tagdíjbeszedési rendszerének kialakításában és működtetésében. Ezt, és minden mást köszöntük meg barátunknak, és kívántunk neki valódi nyugdíjas éveihez és hobbijának élvezetéhez erőt és jó egészséget! Zárszóként Gombi, hűen önmagához, felajánlotta további segítségét, amit örömmel fogadtunk, és biztosan élni is fogunk vele!

Kedves Makaszos Cirkuszbarátok! Kedvezményes és extra kedvezményes cirkuszi előadások!

A Fővárosi Nagycirkuszban november 6-ig látható a Lúdas Matyi a cirkuszban című előadás, amely egy újszerű, műfajteremtő cirkuszi előadás. A cirkusz kísérletet tesz a hagyományos, gravitációt kinevető, emberfeletti teljesítményekkel lenyűgöző cirkuszművészeti produkciók társművészetekkel történő vegyítésére. Örömmel tájékoztatjuk, hogy az alábbi időpontokban a MAKASZ tagjainak és hozzátartozóiknak 40%-os extra kedvezményt kínálunk. Az fenti kedvezményes 3 előadáson kívüli eltérő időpontokban a szokásos 25 %-s kedvezménnyel lehet igénybe venni a cirkuszi előadásokat. Kérjük, hogy a jegyfoglaláshoz a kitöltött jegyrendelő nyomtatványt az alábbi e-mail címre szíveskedjen elküldeni: fulop.anett@maciva.hu vagy hívja a 06-20/517-3493telefonszámot. (Hétköznap: 9.00-16.00). A regisztráció során kapott foglalási sorszámmal a kedvezményes jegyek akár azonnal átvehetők a Fővárosi Nagycirkusz jegypénztárába. 

Letöltések: Jegyárak és időpontok>>> Jegyrendelő nyomtatvány40%>>> Bemutató>>> MAKASZ hírlevél

Rendőri intézkedésről készült felvételek nyilvánosságra hozatala - AB döntés

Az Alkotmánybíróság fenntartja azt a korábban tett megállapítását, hogy a rendőri intézkedésről készült film- és képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül. Az Alkotmánybíróság nyilvánosan kihirdetett két határozatában, alkotmányjogi panaszok alapján indult eljárásokban, megsemmisítette az ezzel ellentétes bírói döntéseket, mert azok sértették az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot - írja a Jogi Fórum.

A kérdés nem új az AB számára - írja az Index. 2014-ben épp az Index panaszára hoztak egy fontos határozatot, főszabályként kimondva, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a tájékoztatás hírértékű és a felvétel közlése nem öncélú. Ezzel lényegében azt mondta ki az AB, hogy ha ezek a feltételek fennállnak, a két versengő alapjog közül a sajtó szabadságához fűződő fontosabb, mint a rendőré a képmásához. Az ügy a várakozások ellenére itt mégsem ért véget, mert a megismételt perben születő bírósági ítéletben leszűkítően értelmezték az AB határozatát, és végül újra a rendőröknek adtak igazat. További részletek az Index cikkében.

Emlékezetes, hogy az FRSZ a tavaly hatálybalépett Hszt. kodifikációja során több alkalommal is kezdeményezte a kérdés rendezését, ezt azonban a BM nem tartotta szükségesnek. Most az AB megtette helyettük, döntésükből tudhatjuk, hogy vannak esetek, mikor a sajtószabadság fontos alkotmányos érték, és fontosak a személyiségi jogok is, kivéve a szolgálatot teljesítő rendőrökét! 

Lapszemle: Társadalmunk továbbra is az EU szegényházához tartozik

A szegénység csökken ugyan Magyarországon, de a társadalmunk továbbra is az EU szegényházához tartozik, a magyarok kétharmada lényegében nem európai életet él, a fogyasztásban pedig a visegrádi országok már bőven lehagytak bennünket.

A kormány itt is csak a jót látja – írja a HVG. „A makrogazdasági mutatók 2015-ben már biztatóak voltak, az eladósodottság csökkent, a foglalkoztatás nőtt, az infláció gyakorlatilag nullára csökkent. Azt lehetett várni, hogy elindul egy csendesebb építkezés, és megteremtődnek a feltételei az intézményi reformoknak, az oktatási és egészségügyi rendszer hatékony átalakításának. Eddig azonban nem ez történt” – írták a Tárki kutatói a Társadalmi Riport 2016 című, két évente megjelenő kiadványban, amelynek friss kiadását kedden mutatták be. Részletek a HVG oldalán.

LMP: állítsák vissza a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját!

Az LMP rendészeti szakszóvivője a rendvédelmi dolgozók szélesebb körű ellátását és korkedvezményes szolgálati nyugdíjrendszerének visszaállítását kéri a kormánytól - írja a Webrádio.hu. Gerstmár Ferenc szombati, budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a kabinet a rendvédelmi életpályamodellben béremelést, általános biztosítási konstrukciót és lakhatási támogatási rendszert ígért. A béremelés tavaly elindult, a másik két ígéretét azonban a kabinet a múlt év végén hatályon kívül helyezte - tette hozzá. A kormány is érezheti a probléma komolyságát, mert a héten a parlament elé került a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya szolgálati jogviszonyának módosítását is magába foglaló javaslat, de azt az LMP csak akkor tudná támogatni, ha az indítványozottnál szélesebb körű és nagyobb mértékű ellátást biztosítana - jelentette ki. Az LMP továbbra is fenntartja javaslatát, hogy vissza kell állítani a rendvédelmi dolgozók jól szabályozott, a visszaélések lehetőségét kizáró korkedvezményes szolgálati nyugdíját - közölte. További részletek a a Webrádio.hu cikkében, itt.

Emlékezetes, hogy korábban már beszámoltunk az MSZP Hszt. módosító javaslatainak BM általi rapid elutasításáról, valamint az FRSZ rendvédelmi egészségkárosodási ellátásokkal kapcsolatos álláspontjáról és javaslatainkról.