február 2017

30 %-os béremelés az állami vállalatoknál - 0 % a rendvédelmi közalkalmazottaknak és munkavállalóknak

A 2017. február 16-i kormányinfón Lázár János kijelentette, a kormány előző napi döntése értelmében több lépésben, 30 százalékkal nő az állami tulajdonú cégek dolgozóinak bére 2019-ig. A MÁV-nál 13, a Magyar Postánál 14 százalék az idei béremelés. A miniszter kijelentette: "100 ezer munkavállalóról döntött tegnap a kormány. A kormány döntése értelmében a 100 ezer ember esetében először is azok, akik kevesebbet keresnek, mint az új minimálbér, azok természetesen megkapják a kormánytól a minimálbért és a garantált bérminimumot is. A többi munkavállaló esetében pedig 2019-ig egy 30%-os béremelésre kerül sor, ami például azt jelenti, hogy 2017-ben a MÁV-csoportnál 13%, 2018-ban 12%, 2019-ben pedig 5%-os béremelést hagyott jóvá a kormány." Azt nem tudjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum kifizetéséről miért kellett külön döntsét hozni, hiszen azok minden munkáltatóra és minden munkavállalóra kötelező erővel vonatkoznak a hatályos jogszabályok szerint. Azt viszont tudjuk, hogy a rendvédelmi szféra közalkalmazottait és munkavállalóit továbbra is mostohagyerekként kezelik, számukra idén, miként az elmúlt években is, csak a minimálbért, és a garantált bérminimumot biztosítják. Leaglábbis papíron, mert az "emelést" úgy hajtják végre, hogy illetményüknek azt a részét, amiről a munkáltató dönt, pontosan annyival csökkentik, amennyivel a garantált bérminimum emelkedik. Így a valós emelés sokaknál 0 %-al egyenlő. Erről azonban nem esett szó a sajtótájékoztatón, talán azért, mert csak annyit lehetett volna mondani, hogy a rendvédelmi közalkalmazottak és munkavállalók bére úgy emelkedett, hogy közben nem növekedett....

Eljátszott verseny: így lett egyetlen pályázóé a határvédelmi konténerüzlet

Éppen vége lesz a télnek, mire állni fog a négy NATO-színvonalú konténerfalu a magyar határ déli szakaszán - írja az Átlátszó. A cikk szerint a beruházás az állami közbeszerzések jól ismert dramaturgiája szerint zajlott: a meghívásos tendert novemberre sikerült kiírni, akkor viszont mindössze két munkanapot kapott a három meghívott ajánlattevő. A kiírás feltételei alapján ketten rögtön ki is estek, az egyedüli ajánlattevő így annyit kért, amennyit nem szégyellt.

A migrációs nyomással harmadik éve bajlódó kormánynak valamiért csak közvetlenül a nagy hidegek beállta előtt egy hónappal jutott eszébe, hogy a déli határra vezényelt katonákat emberibb körülményekhez jutassa. Az Átlátszó forrásai szerint a szerencsétlenkedésben a kormányzati közönyön kívül szerepet játszott az egyes szervezetek és szervezeti egységek rivalizálása is: a „határvadász”-projekttel komoly pozíciót szerző Készenléti Rendőrség például már egy évvel ezelőtt nekifutott egy hasonló beruházásnak, de az valahol elakadt. További részletek az Átlátszó.hu cikkében.

A nagy minimálbéremelés nem segít a közszféra évtizedes nyomorán

A 2017-es nagy fizetésemelési kör minden pozitívuma ellenére inkább csak tűzoltás - írja az Index. A piaci szereplők közül sokan nem tudják kigazdálkodni, vagy más okból próbálják meg kicselezni, a közszférában nem jutott mindenkinek, egyes szakmákban pedig még arra sem elég, hogy ellensúlyozza a mostani minimálbér-emeléssel kritikus szintet elért bérfeszültséget a különböző képzettségű dolgozók között. A hosszú idő óta toldozott-foltozott közalkalmazotti bértábla rendbetételére, úgy tűnik, még várni kell.

Arról, hogy az állam miként nyeli le a rendőrségi közalkalmazottak és munkavállalók béremelését, korábban már beszámoltunk. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy "következetes" kormányzati intézkedésekkel miként sikerült a közalkalmazotti bértáblát teljesen szétzilálni, és az előmeneteli rendszert felszámolni. Ennek ellenére zúg a propagandagépezet, a rendőrségi közalkalmazottak és munkavállalóknak pedig marad a virtuális fizetésemelés és a szép ígéret, egyszer majd jobb lesz. Addig pedig a közalkalmazotti bértábla 170 fizetési fokozatából a kormányzat 115 fizetési fokozatban a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot garantálja a közalkalmazottak számára! 

Nógrádban biztosítják a közalkalmazottak KSZ szerinti illetményemelését

A Nógrád megyei főkapitány megkeresésünkre adott tájékoztatása szerint a főkapitányság azon közalkalmazottai, akik 2017. január 01-jén kötelező előresorolással érintettek eggyel magasabb fizetési fokozatba, és kiválóan alkalmas, vagy alkalmas minősítést kaptak, bruttó 5 ezer forintos munkáltatói döntésen alapuló illetményemelésben részesülnek 2017. február 01-jétől. (A főkapitány válasza itt olvasható.)

Emlékezetes, hogy néhány napja az FRSZ megkereséssel fordult a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez, mert a január 1-jével fizetési fokozatban előrelépő munkatársak csak a jogszabályi kötelező emelésben (garantált bérminimum/minimálbér) részesültek, azonban a kollektív szerződés szerinti – a munkáltató által kollektív szerződésben garantált – 5.000 Ft illetményemelést részükre nem biztosították. Ezt az eljárást az ORFK szakmai vezetésének álláspontjával, illetve ajánlásával is ellentétesnek tartottuk.

A főkapitány jelen esetben gyorsan válaszolt és intézkedett, amit az érintett állomány nevében ezúton is köszönünk!

A szolgálati járandóságban részesülők kereseti plafonjának eltörlését kezdeményeztük

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternél, és Pintér Sándor belügyminiszternél kezdeményezte az FRSZ a szolgálati járandóságban részesülők kereseti plafonjának eltörlését. Ismeretes, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B § (1) bekezdése korlátozza az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti ellátásban részesülőket a keresőtevékenység folytatásában azáltal, hogy meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugellátás szüneteltetését írja elő. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint ugyanis, amennyiben az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete meghaladja az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ez a korlátozás vonatkozik a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjasokra, a korkedvezményes nyugdíjasokra, a korengedményes nyugdíjasokra, a bányásznyugdíjasokra, továbbá az ún. „művész" nyugdíjat „felváltó" korhatár előtti ellátásban, és a szolgálati járandóságban részesülőkre, valamint a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülőkre is. Véleményünk szerint a Tny. szóban forgó rendelkezésének 2006. évi elfogadása, és 2008. évi hatálybalépése óta eltelt időszakban hazánk társadalmi és gazdasági helyzetében olyan gyökeres változások mentek végbe, melyek indokolatlanná és szükségtelenné teszik a korlátozás további fenntartását. További részletek a minisztereknek írt levelünkben, itt.

A KSZ szerinti illetményemelések védelmében

A közalkalmazotti állomány 2017. január 01-jei illetmény megállapításának végrehajtásával kapcsolatban megkereséssel fordultunk az ORFK Személyügyi Főigazgatójához. A január 16-ai RÉT ülésen elhangzott rendőrségi tájékoztatás szerint a fizetési fokozatban történő előresoroláshoz kapcsolódó – kollektív szerződések szerinti – illetményemelésekre az idei évben is biztosított a pénzügyi fedezet. A Kúria tárgybani állásfoglalására figyelemmel annak egyedüli feltétele, hogy az illetményemelésben részesülő közalkalmazottak legalább alkalmas minősítéssel rendelkezzenek. Ennek ellenére az országban több rendőri szervnél is azzal szembesültek a kollégák, tagjaink, hogy a KSZ szerinti bérnövekmény nem került beépítésre az illetményükbe, azaz egyáltalán nem, vagy csak a bértábla (fizetési fokozat) szerinti szorzószám többletet biztosították részükre. Hogy néhány példát említsünk, így jártak el pl. Nógrád és Bács-Kiskun megyében, de a fővárosban is (BRFK). Az említett munkáltatói hozzáállást és eljárást több szempontból is elfogadhatatlannak tartjuk, ezért annak felülvizsgálatát kezdeményezte az  FRSZ. További részletek az ORFK-nak írt átiratunkban, itt.

 

Már igényelhetőek az idei nyári beutalók!

Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy a megyei elnököktől és a tagszervezeti titkároktól már igényelhetőek az FRSZ apartmanokba szóló nyári beutalók. Az idei főszezon - a tanévhez igazodva - június 13-tól augusztus 29-ig került meghatározásra, így 11 hetet foglal magába, és 88 darab egy hetes beutaló kiosztását tette lehetővé. Ez a 88 beutaló a taglétszámmal arányosan került megosztásra úgy, hogy a legkisebb taglétszámú megyéknek (intézményeknek) is jusson legalább egy – egy beutaló. A beutalók tagszervezetek közötti elosztásáról a megyei (intézményi) elnökök a titkárokkal közösen döntenek, így a jelentkezők kiválasztása helyben történik. 

Tagjaink a megyéjük számára kisorsolt beutalókra pályázhatnak, igényüket a saját tagszervezeti titkáruknak kell jelezniük (és nem a KKI üdültetési előadójának). Az igényelhető beutalók jegyzéke megyénkénti bontásban innen tölthető le.

A helyben kiválasztott igényjogosultaknak a tagszervezeti titkár által is aláírt igénylőlapjukat április 15. napjáig kell a KKI-nak megküldeniük. A 40 ezer forintos üdülési hozzájárulást  legkésőbb a heti turnus kezdete előtt 30 nappal kell befizetni az FRSZ központi számlájára (OTP 11705008-20409384 ), a közlemény rovatban feltűntetve a beutaló megjegyzést. A megyék számára kisorsolt, de konkrét jelentkező által április 30-ig le nem kötött beutalókat a KKI május 01. után az FRSZ honlapján szabadon igényelhetőként meghirdeti. Április 15-ig tehát csak az FRSZ tagsággal rendelkezők jelentkezhetnek, a LIGA Szakszervezetek tagjai, és az FRSZ tagsággal nem rendelkező rendőrségi dolgozók, csak az FRSZ tagok által igénybe nem vett beutalókra pályázhatnak, május 01-je után.

Apartmanjainkról további információk itt olvashatóak.

A pénzlehúzás legújabb szinonimája: egységes szabályozás!

Válaszolt a Belügyminisztérium a rendvédelmi hivatásos állomány által választható cafetéria juttatások körének az adómentes lakáscélú támogatással való kiegészítése érdekében tett FRSZ javaslatra. A minisztérium gazdasági helyettes államtitkára által jegyzett levél szerint a kormányzat nem fogadta el a BM lakás cafetéria fenntartására vonatkozó kezdeményezését, hanem e helyett "egységes szabályozásra tett javaslatot," melynek alapján az Országgyűlés módosította a szolgálati törvényt, és ezzel kizárta a kedvezmény igénylésének további lehetőségét. Ezzel a félsoros jogszabály-módosítással, melynek valós következményeiről a gombot nyomogató kormányzati képviselőknek talán fogalmuk sem volt, egyetlen tollvonással sikerült 51 ezer forintot kihúzni mindazon rendvédelmi dolgozók zsebéből, akik korábban igénybe vették ezt a lehetőséget. Amennyiben a honanyákat és honatyákat illető feltételezésünk téves, akkor elnézést kérünk! Ez esetben azonban, a bocsánatkérés mellett szembe kell néznünk azzal a lehetőséggel, hogy a rendvédelmi dolgozókat és egyébként a teljes közszférát tudatosan zárták ki egy olyan adókedvezményből, mely egyébként a kormány egyik kiemelten fontosnak ítélt célkitűzésének megvalósulását, nevezetesen a fiatal családok otthonteremtésének támogatását szolgálja! Ez az intézkedés pedig az FRSZ szerint indokolatlan és diszkriminatív is a közszolgálattal szemben!

Emlékezetes, hogy főtitkárunk az RTL Klub híradójának korábban elmondta, hogy az FRSZ sérelmesnek tartja az intézkedést, ezért tettünk javaslatot a korábbi szabályozás visszaállítására. A hírműsor kérdésére egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyan azt a választ adta, mint a belügy, kiegészítve azzal a csúsztatással, hogy: "a rendvédelmi szerveknél többnyire elérhető a kedvezményes, vagy akár kamatmentes munkáltatói lakáskölcsön." Nem tudjuk, hogy az NGM válaszadója milyen értelemben használta a többnyire szót, azt viszont igen, hogy a rendőrség költségvetésében idén 106 millió forint áll rendelkezésre lakáscélú támogatásra, ami a 45 ezer fős rendőrségi állományból összesen 42 fő támogatására lenne elég, ha mindannyian 2,5 millió forintos támogatást kaphatnának. A költségvetés által biztosított forrás tehát valóban nem egy rendőr igényének kielégítésére elég, hanem "többnyire," ha az NGM is így gondolta...

Az elmúlt napokban sok kolléga érdeklődött az FRSZ-nél, hogy mikorra várható a minisztérium válasza, és mit javaslunk, halogassák-e cafetéria nyilatkozat leadását? A helyzet fentiek tükrében egyértelmű: nincs mire várni. Miként egyértelmű az is, hogy bármennyire is reklámozza a közmédia a "magyar emberek javát szolgáló" kormányzati intézkedéseket, azt a kormányzat, ha munkáltatóként kell döntenie, saját maga nem feltétlenül alkalmazza! Miként a minimálbér elemést is "kreatívan" úgy oldja meg a közszéra sok munkáltatója, köztük a rendőrség is, hogy elveszik a korábbi években adott illetmény egy részét, és papíron átírják egy másik rovatba az összeget, ezzel a könyvelés rendben, nincs mit nézni!

Lenyeli a béremelést az állam

Az Index cikke szerint: hiába a garantált bérminimum emelése 2017-től, úgy tűnik, a közszférában ebből sokan nem fognak érezni semmit. A hírportál egy szociális ágazati dolgozókat tömörítő Facebook-csoportban olvasott levélre hivatkozva írja, hogy egy intézmény arról tájékoztatja minden alkalmazottját: 2017-től a bérüknek azt a részét, amiről a munkáltató dönt, pontosan annyival csökkentik, amennyivel a garantált bérminimum emelkedik. A visszajelzések alapján a gyakorlat az ágazatban általánosan jellemző lehet, és nincs kizárva, hogy a közszféra valamennyi részét érinti. 

Az újságíró ez utóbbi feltételezését a rendőrség vonatkozásában az FRSZ teljes bizonyossággal erősíti meg. Sőt! Kiegészíti azzal is, hogy a cikkben körülírt - korrektnek semmiképpen sem nevezhető - munkáltatói magatartás a rendőrségen már 2013. óta általánosan alkalmazott gyakorlat! Ami az idei évben érte el tetőpontját, mivel gyakorlatilag az állomány felét már a bérminimumra állították be. Tőlük jövőre már nem tudnak majd mit elvonni, kénytelen lesz az állam a zsebébe nyúlni! Az eljárás egyébként a rendőrségen is óriási felháborodást váltott ki és közel háromezer munkaügyi perhez vezetett. Ezeket a pereket az FRSZ Jogsegélyszolgálata a cikk által leírt munkáltatói eljárás során vétett munkajogi hiba miatt folyamatosan meg is nyeri, mivel már tucatnyi Kúria határozat mondja ki, annak védhetetlenségét. Ezekben a perekben a bíróságok 3 évre visszamenőlegesen több százezer forintot ítélnek meg a rendőrségi közalkalmazottaknak, de egyre gyakoribb az 1 millió feletti nyereség is. Mindezek ellenére a rendőrség vezetése nem hajlandó fizetni, inkább húzzák az időt, pereskednek évekig a saját munkavállalóikkal, miközben a végszámla a kamatok, és a perköltségek miatt egyre emelkedik. Arról nincs információnk, hogy ezt a rendőri vezetők miként egyeztetik össze a közpénzekkel való felelős gazdálkodás jogi követelményeivel, nekünk csak annyit mondanak: a Belügyminisztérium nem biztosított költségvetési forrást.....

Kúria határozat: minősítés megsemmisítése és jó hírnév sérelme tárgyában

A Kúria honlapján megjelent jogeset szerint a felperes a megyei rendőr-főkapitányságnál állt alkalmazásban körzeti megbízott beosztásban. A munkáltató 2011. április 19-én kelt határozatával körzeti megbízotti szolgálatra alkalmatlannak minősítette, ezért kezdeményezte alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezését. A munkáltató az állomány tagjaival nem közölte a minősítés eredményét és ennek következményeit. A felperes a minősítési lap tartalmával szemben jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A keresetét elutasító jogerős döntést a Kúria hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a sérelmes minősítést formai hibákra figyelemmel megsemmisítette.

Ezt követően felperes újabb keresetet nyújtott be, melyben előadta, hogy jogsértően nem helyezték őt magasabb beosztásba, a Kúria ugyanis megsemmisítette minősítését. Az alperes ezzel megsértette jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, továbbá az egyenlő bánásmód követelményét. Végül ez a per is a legmagasabb bírói fórumon kötött ki. A Kúria határozatában rámutatott, hogy hogy a perbeli esetben a minősítés megsemmisítésére nem a törvényben megjelölt tartalmi okokból került sor, így abból nem következik, hogy a minősítésben szereplő ténymegállapítások személyiségi jogot sértettek. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria formai okból a minősítését megsemmisítette, nem bizonyítja a minősítésben foglaltak valóságának hiányát. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az eljárt bíróságok megalapozottan jutottak arra a következtetésre, miszerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az alperes magatartása, illetve intézkedése folytán őt kár érte. További részletek itt.