március 2017

In Memoriam: Dr. Palotai Gábor

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy volt tisztségviselőnk, Dr. Palotai Gábor úr életének 66. évében, hosszantartó, súlyos betegség után 2017. március 24. napján elhunyt. Gábor egész életét a rendvédelmi szervek állománya gyógyításának szentelte. Fogorvosi pályafutását a BM Központi Korvin Ottó Kórházában kezdte, majd annak megszűntetése után a Honvédkórházban folytatta. A Független Rendőr Szakszervezetben két évtizeden keresztül töltött be különböző tisztségeket, és egy cikluson át az Országos Választmány tagja is volt. Mindvégig aktívan részt vett az FRSZ egészségpolitikai tevékenységében, szakmai javaslatokkal, tanácsokkal, szakvéleményekkel segítette szakszervezetünk munkáját. Az FRSZ tisztségviselői és a Központi Koordinációs Iroda munkatársai osztoznak a család gyászában, és fájó szívvel búcsúznak halk szavú orvosszakértőjüktől, barátjuktól. A temetés időpontjáról később adunk tájékoztatást.

"Az élet hosszú vagy rövid,
mit számít, öröklét ha vár;
lent búcsuzunk, de fent megint
találkozunk, hol nincs halál." (Emily Bronte)

Itt olvasható a FRÁSZ újságban Dr. Palotai Gáborral, 60. születésnapja alkalmából készült interjú

A temetésre 2017. április 20-án kerül sor a Farkasréti temetőben, a gyászszertartás 11. óra 15. perckor kezdődik a Makovecz teremben.

A VKF munkavállalói oldalának javaslatai a munka törvénykönyve és a sztrájktörvény módosítására

A SZABIM.BLOG cikke szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (röviden: VKF) munkavállalói oldala - kiegészülve más ágazati szakszervezetek és konföderációk véleményével - elkészítette a munka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény egyes rendelkezéseinek módosítására tett javaslatait. A héten elkezdődtek az egyeztetések a munkáltatói szövetségekkel és a minisztériumok képviselőivel, a cél az, hogy a tavaszi ülésszakon el lehessen fogadni a kompromisszumos javaslatot. A VKF munkavállalói oldalának (MSZOSZ, Munkástanácsok, LIGA szakszervezetek) javaslata figyelembe vette más, a fórumban nem jelen levő szakszervezetek javaslatait is, mely elérhető ide kattintva! Immár bő két év tapasztalatainak birtokában időszerű a törvény felülvizsgálata, miként időszerű lenne az is, hogy a kormányzat megszűntesse a rendvédelmi szakszervezetek negatív diszkriminációját. Sajnos, erre a javaslat nem tér ki...

FRSZ - Országos Sporthorgász Vándorkupa: május 6-án

A hagyományoknak megfelelően, az FRSZ Borsod Megyei Elnöksége, idén is megrendezi az FRSZ - Országos Sporthorgász Vándorkupa elnevezésű horgászversenyt.  A versenyre 2017. május 06-án kerül sor, a Novajidrány és Vizsoly községek között található Kacsa horgásztavon.  A versenyre csak háromfős csapatok nevezését fogadják ela csapat tagja  az BM irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói állományú tagjai, valamint a rendvédelmi oktatási intézmények tanulói lehetnek. A nevezési díj FRSZ tagok részére 2.500 Ft,-, nem tagok részére  3.500 Ft. A résztvevők számára a rendezők meleg ebédet biztosítanak, melynek költségét a nevezési díj tartalmazza. 

 A versenyre 2017. április 30-ig lehet jelentkezni a honlapunkról letölthető nevezési lap megküldésével, melyhez mellékelni kell a nevezési díj befizetését igazoló banki másolatot. A helyszínen nevezést már nem fogadnak el a rendezők! 

További információk az Független Rendőr Szakszervezet honlapjáról letölthető verseny kiírásban.

RÉT ülés: a húsba vágó kérdésekre nem kaptunk válaszokat

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) idei második ülésére az FRSZ tucatnyi pénzügyi tárgyú kérdést tett fel, mivel szerettünk volna tisztán látni, miként változott a rendőrség személyi állományának illetménye idén év elején. A február 13-án elküldött kérdésekre azonban az ORFK-tól nem kaptunk választ, mivel egy hónap szerintük nem volt elegendő a szükséges adatok kigyűjtéséhez. Az elmaradás pótlására és a kért adatok megvitatására április 10-én, soron kívüli RÉT ülés keretében kerül majd sor. Ennek ellenére nem telt eseménytelenül a RÉT március 13-ai ülése, mivel a januári ülésen is számtalan kérdés maradt megválaszolatlanul. Napirendre kerül például az első éves RSZKI tanulók  kinevezése, a 2017. évi teljesítményjuttatás, a déli határszakaszon szolgálatot teljesítő állomány körében felmerült járványkörülmények, a ruházattal, ruhapénzzel kapcsolatos kérdések, az FBŐ-sök saját mobiltelefon használatának tiltása, a fizikai felmérésre kötelezettek korhatáremelése, és a kapcsolódó munkaidő-kedvezmény biztosítása, a kiemelt készenlét elrendelési feltétleinek sajátos rendőrségi értelmezése, valamint a rendőrségi közalkalmazottak illetményének 15 éve hiába várt általános emelésének legújabb akadályai is. Mindezekről és a RÉT ülésen megvitatott egyéb kérdésekről, problémákról az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban számolunk be.

Közalkalmazott felmentése nyugdíjkorhatár betöltése esetén

Nagyon sok kérdés merült fel az utóbbi időben közalkalmazottak és közszolgálati tisztviselők részéről annak kapcsán, hogy ha a nyugdíjkorhatáruk betöltésével öregségi nyugdíjat kívánnak igényelni, akkor hogyan szüntethetik meg a közalkalmazotti, illetve a közszolgélati tisztviselői jogviszonyukat és felmentés esetén honnan kell számítani a felmentési idejüket. Ezeket a kérdéseket járja körül a NyugdijGuru.hu szakportál szerzője. A cikkből megtudhatjuk, hogy az alkalmazandó rendelkezéseket egyrészt a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat, márészt a KÖZALKALMAZOTTAK esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény tartalmazza. A vonatkozó szabályokat összefoglalva a szerző megállapítja, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése esetén - amely naptól a közalkalmazott a Munka Törvénykönyve (Mt.) 294.§ (1) bekezdés g) pontja alapján nyugdíjasnak minősül - a munkáltató megszüntetheti felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt, de erre a Kjt. alapján nem köteles.  A költségvetési szerveknél dolgozó közalkalmazottak esetében viszont az idézett kormányhatározat alapján mégis köteles a munkáltató kezdeményezni a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, amit felmentéssel tehet meg. A megszüntetésre természetesen a közös megegyezés, illetve a közalkalmazotti lemondás is nyitva áll, a közalkalmazott számára azonban a legelőnyösebb a munkáltató felmentés. További részletek a NyugdijGuru.hu tematikus portál cikkében, itt.

Nőnapi köszöntő

Március 8, a Nők Napja, a tavasz első kedves ünnepe. És bármennyire is megkopott már a nőnap eredeti üzenete, a szebbik nemet mindig érdemes ünnepelni. Ők hozzák életünkbe a tavaszt, ők jelentik számunkra a napsütést. Általuk és értük leszünk jobbak.

Kedves lányok, asszonyok, édesanyák! Az FRSZ vezetése kívánja, hogy legyenek mindig szépek, kedvesek és végtelenül boldogok!

Rá kell ébredni - Az összefogás védheti meg az embereket

Az év végi bérmegállapodás előtt most először közös szakmai háttérrel készült közös javaslatot készítettek a versenyszféra szakszervezetei. A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda azt is kiemelte a Népszavának adott interjúban, hogy mind több oktatást tartanak helyi vezetőiknek, mert csak így lehetnek sikeresek a kollektív szerződésről szóló egyeztetéseken és a bértárgyalásokon.  A teljes interjú a Népszava cikkében olvasható.

Újabb rendőri képmást érintő döntést hozott az Alkotmánybíróság

Ismét az alkotmánybírák elé került a rendőrképmások ügye. Az Alkotmánybíróság egy kúriai ítélet megsemmisítése mellett határozatában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az intézkedő rendőrökről készített fotók az engedélyük nélkül is nyilvánosságra hozhatók, ha a politikai demonstrációról szóló tudósítás nem öncélú. Az Ab február 14-én megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.20.121/2016/3. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó Index.hu szerint a támadott bírói döntés azért sérti a véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot, mert a bíróság – a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban foglaltakkal ellentétben – úgy foglalt állást, hogy megsértették a perbeli felperes rendőrök képmásuk védelméhez fűződő személyiségi jogát, amikor a politikai demonstráció biztosítását végző rendőröket felismerhető módon ábrázoló fényképeket tettek közzé, az érintettek hozzájárulása nélkül. Az Ab korábbi határozatára hivatkozva hangsúlyozta, hogy a demonstrációkról való tudósítás nem öncélú, kivéve, ha az emberi méltóság benső lényegét érintő, vagy a sajtószabadsággal való visszaélést megvalósító tudósítás volna. Mivel ilyen körülményt a jogerős ítélet sem mutatott fel, a benne elfoglalt jogi álláspont sérti a véleménynyilvánítási szabadságot és a sajtószabadságot. A határozathoz három bíró is különvéleményt csatolt, melyben kifejtik, miért nem értenek egyet az AB döntésével. Az FRSZ a különvéleményt megfogalmazó bírók álláspontjával ért egyet, és továbbra is tiltakozik a szolgálatot teljesítő rendőrök személyiségi jogainak semmibevétele ellen. A sajtó korlátlan szabadsága ugyanis adott esetben a rendőrök és családtagjaik biztonságát is veszélybe sodorhatja, amit az AB elmulasztott kellő súllyal értékelni! Miként véleményünk szerint a BM is elmulasztotta a Hszt. kodifikálásakor a rendőrök biztonságát jobban garantáló szabályok kialakítását, noha ennek szükségességére az FRSZ felhívta a minisztérium vezetésének figyelmét! Előzmények itt.