október 2017

Duplán verték át a tanárokat (is)

A kormány sosem látott emelésről beszél, miközben a pedagógusok fizetésének reálértéke alig üti meg a tíz évvel korábbi szintet. A szakszervezet szerint becsapták az oktatókat - írja a Népszava. Duplán csapta be a pedagógusokat a kormány – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azokra a hírekre reagálva, melyek szerint az életpályamodellnek köszönhetően duplájára nőtt a tanárok fizetése az elmúlt négy-öt évben. Galló Istvánné szerint ez a kijelentés nem teljesen állja meg a helyét, ráadásul a kormány két korábbi ígéretét sem tartotta be: az egyik a pedagógusbérek mindenkori minimálbérhez igazításáról szólt, amivel biztosítani lehetne a fizetések értékállóságát. Megszegték az ígéretüket a többlépcsős béremelés idei, utolsó szakaszával kapcsolatban is: Balog Zoltán humánminiszter hiába jelentette ki szeptemberben, hogy idén 3,5 százalékos béremelés jár a pedagógusoknak, azt nem mindenki kapta meg, ugyanis differenciáltan osztották szét. De azok sem örülhetnek sokáig, akik részesültek ebből, nem épül ugyanis be az alapilletménybe, csak erre az egy tanévre szól.

Az alternatív valóságban létező életpályamodell a fizikai valóságban is érezteti hatását, amit az országban tomboló tanárhiány érzékletesen szemléltet. A Szakszervezetek.hu cikke szerint van olyan középiskola, ahol idén még nem volt matematika óra!

Honlapunkon többször foglalkoztunk azzal, hogy a kormányzati propaganda - a pedagógusokhoz hasonlóan - a rendőri állomány vonatkozásában is hasonló módszerekkel súlykolja a közvéleménybe az 5 év alatt megvalósuló 50%-os illetményemelést, miközben idén 13 ezren nem kaptak egyetlen fillér emelést sem. Részletek itt. 

NÉMA FŐHAJTÁS

Hozzátartozók és barátok mellett elöljárói és kollégái vettek végső búcsút a szolgálatteljesítés közben elhunyt fiatal tiszthelyettestől, Németh Gergely rendőr törzsőrmestertől. Szolgálatteljesítés közben, Kecskemét térségében 2017. október 9-én közlekedési baleset következtében vesztette életét Németh Gergely rendőr törzsőrmester, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóság Határvadász Bevetési Főosztály Határvadász Bevetési Osztály járőrvezetője. Református szertartás szerint, katonai tiszteletadás mellett, október 14-én 14 órakor kísérték utolsó útjára Sárospatakon. A gyászszertartáson dr. Balogh János rendőr vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes, a Készenléti Rendőrség parancsnoka búcsúzott a testület nevében. A temetésen főhajtással tisztelegtek a társszervek vezetői, közvetlen és távolabbi munkatársak. Emlékét megőrizzük!

A temetésen került átadásra az elhunyt kolléga hozzátartozóinak megsegítésére az NNI-n szervezett gyűjtés során adományozott pénzösszeg, amihez az FRSZ Bűnügyi Főigazgatóságának Tagszervezete is hozzájárult. A hozzátartozók engedélyével közöljük a család bankszámlájának számát, ahová a további felajánlások utalhatók: 11773346-01608216. 

A balesetben egyébként további négy további rendőrkolléga szenvedett súlyos sérülést, egyiküknek mindkét lábát amputálni kellett. Mielőbbi jobbulást kívánunk nekik!

13,6 százalékkal emeli a béreket az Auchan

Újra bért emel az Auchan, miután megállapodott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével. 2017. november 1-től az összes áruházi, nem vezető beosztású alkalmazott fizetése nőni fog, átlagosan 13,6 százalékkal emelkedik - írja az Index. Az áruházi alkalmazotti munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók átlagosan elérhető havi bruttó jövedelme így 247 000 forint lesz az egyéb juttatásokkal együtt. Ajánljuk a Belügyminisztérium és az ORFK vezetésének figyelmébe az Auchan intézkedését, figyelemmel arra, hogy a kormányzati sikerpropaganda ellenére idén a rendőrségen 13 ezren maradtak ki a béremelésből! Ráadásul a rendőrségi közalkalmazottak és munkavállók kétharmada számára csak a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot fizetik. Mindezekről korábban részletesen beszámoltunk honlapunkon. A rendőrség bérhelyzetének szomorú valóságáról bővebb információ itt olvasható.

Alkalmassági vizsgán hullik ki a határvadász jelentkezők kétharmada

A Zoom.hu arról ír, hogy nem egészen úgy halad a határvadászok toborzása, mint ahogy azt a kormány tervezte, de ez nem is annyira a jelentkezők számán, inkább alkalmasságukon múlik. Az eddigi pályázók több mint fele ugyanis már azelőtt kihullott, hogy egyáltalán elkezdhette volna a képzést – derült ki Pintér Sándor válaszából, melyet Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott.  Tavaly augusztus óta összesen 3666-an jelentkeztek határvadásznak, de az alkalmassági vizsgálatok után mindössze 1422-en kerültek a Készenléti Rendőrség állományába. Ez azt jelenti, hogy 2244-en buktak meg az orvosi, fizikai és pszichológiai teszteken. De még a megfeleltek közül sem került mindenki a határra. A felvétel után ugyanis egy hat hónapos tanfolyam következik, ahol a tanulók az általános rendőri tananyagon felül speciális határrendészeti ismereteket is elsajátítanak. Aki ezt elvégzi, az őr-járőrtárs rész-szakképesítést szerez, de ez sem mindenkinek sikerült. A válaszból az is kiderült, hogy a felvett 1422 főből csak 1132-en végeztek, azaz 290-en elhasaltak a tanfolyam valamelyik szakaszában.

Mindezek tükrében nem nagyon értjük, hogy miként hoz ki a kormánypropaganda  2010. óta 7 ezer fős rendőrségi létszámemeledést...

Terhességi gyermekágyi segély: új eljárásra kötelezte a bíróságot a Kúria

Nem vettek figyelembe egy úgynevezett kompenzációt a társadalombiztosítási szervek a terhességi gyermekágyi segély megállapításánál. Az ügy a munkaügyi bíróságon, majd a Kúrián kötött ki – írja az adozona.hu. A Kúria szerint a kompenzáció – a társadalombiztosítási szervek által is elismerten – egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. A terhességi gyermekágyi segély összegét az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli, egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. A kompenzáció összegéből egészségbiztosítási járulék levonták. A kompenzáció havonta, a havi illetménnyel együtt kifizették, a jogosultság feltételeit a kormányrendelet tartalmazza. A kompenzáció a személyi jövedelemadó előlegének megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül és a költségvetési rend szerint foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiként kell elszámolni. Ez is azt támasztja alá, hogy az egészségbiztosítási járulékalapot képező kompenzáció az Ebtv. 5/B §-a szerinti jövedelemnek minősül, így a terhességi gyermekágyi segély összege számításakor figyelembe kell venni. A Kúria a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a társadalombiztosítási szervek határozataira is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

Kúria döntés a kormányzati szolgálati viszony megszüntetése jogellenességének tárgyában

A felperes 1992. áprilisától állt közszolgálati majd kormánytisztviselői jogviszonyban az alperessel, illetve jogelődjével. 2012. január 1-jétől az alperes hatósági főosztályára került áthelyezésre építéshatósági ügyintéző munkakörbe. Egy héttel ezen intézkedést követően az alperes felmentéssel megszüntette a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát arra hivatkozva, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkaköre létszámcsökkentés miatt megszüntetésre került, ezért további foglalkoztatására nincs lehetőség. A felperes keresetében vitatta a felmentés indokának valóságát és okszerűségét továbbá állította, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, illetve megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Fellebezések folytán a per a Kúrián kötött ki. Mivel a döntés más foglalkoztatási jogviszonyokban is iránymutatásként szolgálhat, figyelmet igényel a legfelsőbb bírói fórum döntése.

A Kúria rámutatott , hogy: mivel az adott esetben a felperes a rendeltetésellenes joggyakorlás mellett azt is panaszolta, hogy a felmentés indoka nem volt valós és okszerű, a keresetlevélben előadott jogcímek sorrendjétől függetlenül az eljárt bíróságoknak elsősorban azt kellett vizsgálniuk, hogy a felmentés indoka megfelelt-e a Ktjv. 8. § (3) bekezdésének. Mivel a munkáltató igazolta, hogy a Kormány döntött a végrehajtandó létszámcsökkentésről, nem bizonyította azonban, hogy a felperes továbbfoglalkoztatására nem volt lehetőség, így őt tovább foglalkoztathatta volna, ezért a Ktjv. 8. § (1) bekezdése a) pontjában megjelölt felmentési ok nem állt fenn, a felmentés indokolása nem volt valós, az jogszabályba ütközött. 

A rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja nem zárható el a bírósághoz fordulás jogától amiatt, mert a rendvédelmi szerv a szolgálati panaszát nem bírálja el

Az alperes fizetési felszólításában felhívta a felperest, hogy fizessen meg 86.930,- Ft-ot. A fizetési felszólítás jogorvoslati jogról szóló tájékoztatást nem tartalmazott, csupán azt, hogy szolgálati panasszal nem lehet élni. A felperes keresetet terjesztett elő a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérve. A keresetlevél benyújtásával egyidejűleg szolgálati panaszt is benyújtott. Az ügy a fellebbezések folytán a Kúrián kötött ki. A Kúria a megállapított, felek által nem vitatott és ezáltal a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból a következőket emeli ki: Az írásbeli felszólítás nem tartalmazott megfelelő jogorvoslati kioktatást, kifejezetten tartalmazta azonban azt, hogy szolgálati panasznak nincs helye. Az alperes téves jogi álláspontja téves tartalmú ORFK utasításban foglaltakon alapult. Mindezek ellenére a keresetlevéllel egyidejűleg a felperes elnevezésében és tartalma szerint is szolgálati panasszal élt, melyet az alperes a törvényben előírt 30+30 napon belül érdemben nem bírálta el, a folyamatban volt peres eljárás tartama alatt a korábban közölt jogi álláspontjával azonos írásbeli tájékoztatást adott arról, hogy nincs helye szolgálati panasznak. Az alperes perbe bocsátkozott és nem kérte a per megszüntetését, a per megszüntető végzés ellen fellebbezést nyújtott be. 

A Kúria határozatában kiemelte, hogy: a felperes megalapozottan hivatkozott a Pp. 2. § (1) bekezdésében, valamint a Pp. 95. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésére. A felperes jogorvoslathoz, jogviták elbírálásához, a pereknek ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát és a jogbiztonságot is sértené, ha a szolgálati panasz alperes általi elbírálásának hiánya, vétkes mulasztása – az előbbiek szerinti tényállás mellett – a már megindított és folyamatban lévő per megszüntetéséhez vezetne, a felek a bírósági utat megelőzően évek elteltével újabb eljárásra lennének kötelesek az igényük érvényesítése érdekében. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére tekintettel a szolgálati panasz elbírálásának – annak kizártságára hivatkozással – a munkáltató általi elutasítása nem vezethet arra az eredményre, hogy a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja számára semmilyen lehetőség nincs munkajogi igényének érvényesítésére [36/2014.(XII.18.) AB határozat].

Járulékcsökkentéssel növelné a béreket a LIGA

A munkavállalók által fizetett járulékok csökkentésére tesz majd javaslatot a Liga Szakszervezetek. A konföderáció elnöke a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában beszélt arról, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán október végén fogják megvizsgálni az idei béremelés és járulékcsökkentés hatásait, a vizsgálat eredménye dönti majd el, hogy módosítják-e a hatéves bérmegállapodást. Ennek keretében jövőre újabb 2 százalékot csökken majd a munkaadók által fizetett járulék, 8 százalékkal nő a minimálbér és 12 százalékkal a garantált bérminimum, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nagyobb emelést javasolt. Mészáros Melinda szerint a munkavállalók járulékait is csökkenteni kellene, mert az azonnali béremelkedést jelent, míg a munkaadók nem feltétlenül adják oda a dolgozóknak a járulékcsökkentésből származó hasznot. További részletek a LIGA honlapján.