január 2018

Javaslatok a BM cafetéria utasításához

A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának 2018. évi választható béren kívüli juttatásairól és bankszámla-hozzájárulásáról szóló BM utasítás tervezetével kapcsolatban kezdeményeztük a választható juttatások körének kibővítését az Szja. tv. 1. melléklet 2. pont szerinti adómentes lakáscélú támogatással. A szóban forgó cafetéria elem szakszervezetünk többszöri kezdeményezésére végül bekerült a korábbi évek cafetéria szabályzóiba, és azzal többen és örömmel éltek is a kollégák közül. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az említett kedvezmény lehetőségétől a kollégákat megfosszák, annál is inkább, mivel nem csak hogy az éves cafetéria keretösszeg méltatlanul alacsony (évek óta 200.000 Ft), de még annak közterhei is a dolgozókra hárul, szemben a magánszférával! Az előzőekhez kapcsolódóan ismételten indítványoztuk mind az éves cafetéria keretösszeg, illetve bankszámla költségtérítés éves mértékének megemelését, mind pedig a közterhek személyi állomány tagjaira történő áthárításának megszüntetését. Az FRSZ javaslata itt olvasható.

Új kollektív szerződést kötöttünk Veszprémben

A napokban új Kollektív Szerződés megkötésére került sor az FRSZ és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság között. Az új KSZ kötés azért vált szükségessé, mivel a korábbit még 2017. őszén a munkáltató felmondta, így a közalkalmazottak részére nyújtható juttatások a jogszabályok által biztosított jogosultságokra korlátozódtak, melyek, mint tudjuk, nem túl bőkezűek. Fenti előzmények, és több körös egyeztetést követően született meg az új kollektív szerződés Veszprém megyében. A jogszabályok által behatárolt keretek között az alábbi jogi garanciákat és kedvezményeket sikerült kollektív szerződésbe foglaltatni: munkaidő-kedvezmények, mint pl. a heti 2 óra sport, illetve az április 24. rendőrnap mint munkaszüneti nap a hivatásos állományhoz hasonlóan, valamint hogy a munkaközi szünet mértéke 6 óra után 30 perc, majd minden 3 óra után további 20 perc, és az munkaidőbe beleszámít. A KSZ rendelkezik a nyelvpótlék és a kereset-kiegészítés folyósításáról is. Az új kollektív szerződésbe egy korábbi Kúria határozat miatt nem kerülhetett be az, hogy a 3 évenkénti fizetési fokozat előresoroláskor a munkáltató ténylegesen is megemeli az érintett dolgozók illetményét, de ezt a főkapitányság tájékoztatása szerint külön belső norma alapján biztosítják a közalkalmazottaknak.

A munkáltatói oldal ugyanakkor nem tekintett el attól, hogy a 2012. évi jogszabályváltozások következtében a Kjt.-ből kikerült fegyelmi szabályok a jogszabályok felhatalmazó rendelkezésire hivatkozással a kollektív szerződésben kerüljenek megfogalmazásra. Összességében úgy értékelhető, hogy konszenzusos megállapodás született a munkáltatói és az érdekképviseleti oldal között az új kollektív szerződés megkötésével.

A fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy fegyelmi eljárás megindításakor betöltött beosztása határozza meg

A Kúria egyik új határozatában rámutatott, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy fegyelmi eljárás megindításakor betöltött beosztása határozza meg. Az a körülmény, hogy a fegyelmi eljárás megindítását követően, annak felfüggesztése alatt a felperes – gyermeke gondozása okán – rendelkezési állományba került, a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét nem befolyásolja. Minthogy a felperes a fegyelmi eljárás elrendelése időpontjában nem volt rendelkezési állományban, ekként vele szemben a fegyelmi jogkört a Hszt. 126. § (1) bekezdése alapján az állományilletékes parancsnok gyakorolta. Ez következik a Hszt. 125. § (1) bekezdéséből is, mely szerint a fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát is.

 

Miért keres többet egy aldis pénztáros, mint egy egyetemet végzett közalkalmazott?

Több mint bruttó százezer forinttal kevesebbet keres egy Aldi-pénztárosnál egy egyetemet végzett, PhD-vel rendelkező kezdő közalkalmazott. Aki eljut a doktoriig, az pontosan ugyanannyi kezdő fizetést, bruttó 180 500 forintot kaphat, mint az, akik közalkalmazottként alapfokú iskolai végzettséget igénylő, de szakképesítéshez kötött munkakörben helyezkedik el. A versenyszféra pedig óriási előnyben van, egy pénztáros 300 ezer forintos bruttó bérét a közalkalmazottak közül csak a 60 év körüli, tudományos munkát végző, egyetemi doktorátussal rendelkezők érhetik el – olvasható az e heti HVG-ben.

Bár a költségvetési szférában a múlt év első 11 hónapjában 314 800 forint volt a bruttó átlagkereset, a közalkalmazotti bértábla alapján ezt gyakorlatilag senkinek sem volt lehetősége elérni. A közszféra átlagát azok húzták fel, akiknek a bérét a szakmai életpályamodell-szabályok szerint számfejtik – ilyenek például a kormánytisztviselők. A kormány nem hajlandó változtatni a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan illetményalapján. Míg a minimálbért és a garantált bérminimumot évente emelték, az illetményalapokhoz nem nyúltak. Hivatalosan tehát ezek a dolgozók még a bérminimumot sem kereshetnék meg, de hogy ez a szégyen ne essen meg, törvényben szabályozták, hogy aki a bérminimum alatt keresne, annak a fizetését eddig a szintig ki kell egészíteni. A bérkiegészítés viszont felborítja a rendszer belső logikáját: az alapfokú végzettségű kezdők nemcsak a legfelső fizetési osztályba tartozó kezdőkhöz hasonló fizetést kapnak, de ez szülte azt az anomáliát is, hogy a fizetési osztályok felében a kezdőknek ugyanannyi bér jár, mint a nyugdíj előtt állóknak. Részletek az e heti HVG-ben.

Újabb FRSZ javaslatok a belügyminisztériumnak

Miután a múlt héten a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldala kezdeményezte a fórum ülésének összehívását, az FRSZ újabb javaslatcsomaggal fordult a belügyminiszterhez. Ebben ismételten kezdeményezzük, hogy a BM teremtse meg a szükséges pénzügyi fedezetet a közalkalmazotti, kormánytisztviselői, valamint munkavállalói állomány illetményének  korrekt emeléséhez, valamint javasoltuk a Hszt. távolléti díj szabályainak módosítását annak érdekében, hogy a megbízás ideje alatt teljesített túlszolgálatok a megbízás szerinti díjazás alapulvételével kerüljenek elszámolásra és kifizetésre. Indítványoztuk a rendvédelmi dolgozók hatályos biztosításának személyi hatályát kiterjeszteni a rendvédelmi közalkalmazottakra, valamint a szolgálati idő hosszával összefüggő kedvezmények mértékének progresszív emelését a 25 év betöltésétől kezdődően. Végül javasoltuk a határrendészeti kirendeltségeken E-útdíj ellenőrzési feladatokat ellátók beosztásának és besorolásának átminősítését is.

Végül, de nem utolsó sorban fenntartottuk a 2017-ben előterjesztett 16 másik problémát felölelő javaslatunkat is, melyeket tavaly a minisztérium válaszra sem méltatott. Bízunk benne, hogy a süket fülek politikájáról a minisztérium idén áttér az érdemi párbeszédre...

BÉT ülést kezdeményeztek a rendvédelmi szervek érdekképviseletei

A Belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat érintő aktuális, sürgős kérdések és problémák konstruktív megoldása érdekében, a  rendvédelmi szervek érdekképvisleteit tömörítő munkavállói oldal kezdeményezte a belügyminiszternél a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) ülésének összehívását, egyidejűleg kértük, hogy azon a miniszter személyesen vegyen részt.

 BÉT munkavállalói oldalának napirendi javaslatai között olyan örökzöld témák szereplnek, mint az életpályamodell három pillérével kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése, a cafetéria rendszer alakulása, a közalkalmazottak helyzete, juttatási rendszerük felülvizsgálata, a túlóra alakulása, a fluktuáció problémája a belügyi szerveknél, a közmunkások rendvédelmi ágazatban történő foglalkoztatásával kapcsolatos kérdesek, a bankszámla költségtérítés felemelése, valamint a szakszervezeti jogosítványok helyzetének áttekintése. E promlémák zömét ugyanis "az elmúlt nyolc évben" nem sikerült rendezni. 

A BÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek kezdeményezték azt is, hogy a 2019-ben esedékes korpótlék bevezetését hozzák előre a 2018-as évre. A kormányzati propaganda által súlykolt 5 %-os illetményemelés ugyanis a szakszervezetek véleménye szerint idén sem fog megvalósulni a rendvédelmi szférában, miként az valójában tavaly sem történt meg.

Költözik a LIGA

2018. január végén a jelenlegi székházból a 1112 Budapest, Sasadi út 170-alá költözik a LIGA Szakszervezetek. A költözés miatt 2018. január 17-től előreláthatólag február elsejéig a vezetékes telefonvonalakon a kollégáik ideiglenesen nem elérhetőek, ezért kérik hogy, (a honlapjukon is rajta lévő) mobilszámokon hívják őket! Az új székház a Déli pályaudvartól 59-es villamossal 18 perc és közel 500 méter séta után érhető el. A séta helyett az utolsó métereket az 53-as busszal is megtehetjük. Budaörsi illetve a Bartók Béla útról szintén az 53-as busszal lehetünk a LIGA-központban. A Keleti pályaudvartól a 8E buszt ajánljuk a Márton Áron térig, ahonnan gyalog 300 méter az új székház. Bár az ingatlan címe Sasadi út 170, a bejárat a Talaj utca felé néz. 

A nők kedvezményes nyugdíja 2018-ban

A nők kedvezményes nyugdíjának 2018. évi feltételeit foglalta  össze röviden dr. Farkas András (nyugdíjguru) a Lokál Extrában. A lokal.hu honlapon is olvasható cikkből kitűnik, hogy a hatályos szabályozás szerint ilyen nyugdíjat az életkorától függetlenül – tehát a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltése előtt – az a hölgy igényelhet, aki legalább 40 évi jogosultsági időt szerzett, amely 40 évből alapesetben legfeljebb 8 évet szerezhet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével. Így az érintett igénylőnek legalább 32 évnyi szolgálati időt keresőtevékenységgel kell megszereznie. Ettől a szigorú szabálytól két különleges esetben lehet csak eltérni. Hogy melyekben, az megtudható a lokál.hu cikkéből.

Beszámoló a RÉT januári üléséről

Január 15-én, hétfőn tartotta idei első ülését a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács. A megbeszélésen napirendre kerültek az esővédők bevonásával és a ruházati ellátással kapcsolatos egyéb kérdések, a megbízás alatt keletkezett túlszolgálatok után többletdíjazás kérdése, a szolgálatteljesítési idővel, a túlszolgálatokkal, valamint a pihenőidő biztosításával összefüggő problémák, a tiszthelyettesek előmenetelének elhúzódása. Az FRSZ fentieken túl kifogásolta azt is, hogy az év végi ajándék Erzsébet utalvány juttatásból az állomány egyes tagjait (pl. a felmentési idejüket töltőket, vagy a gyermekgondozás céljából távol lévőket) kirekesztették. 

Miként Voltaire Candid című regényében Pangloss mester elmondta, „minden a legjobban van ezen a legeslegjobb világon," úgy közölték az ORFK jelenlevő vezetői, hogy a rendőrség minden vonatkozásban a hatályos jogszabályok alapján, a lehető legtörvényesebben jár el a munkavállalói jogok biztosítása során. Azoknak, akiknek az FRSZ-hez hasonlóan mégis más gyakorlati tapasztalataik lennének, javasoljuk, hogy egyéni jogvédelemért keressék Jogsegélyszolgálatunkat!

A RÉT ülésről szóló részletes beszámolónkat az innen letölthető főtitkári tájékoztató tartalmazza.