június 2018

A LIGA Szakszervezetek szerint a minimálbért 38 százalékkal kellene megemelni

A Magyar Idők a 2018. június 18-i számában több érdekképviseleti vezetővel készített interjút, akik annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is. A Liga Szakszervezetek célja, hogy a nettó minimálbér elérje és meg is haladja a másik három visegrádi ország szintjét, Csehországhoz képest ugyanis a kézhez kapott összeg az idén 37,8 százalékkal volt elmaradva – nyilatkozta a lapnak Mészáros Melinda. Az érdekképviselet elnöke kiemelte, a felzárkózást kétféleképpen lehetne elérni: egyfelől változatlan közterhek mellett, másfelől a személyi jövedelemadó csökkentésével és az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék eltörlésével, a minimálbérig nullaszázalékos szja-kulcs bevezetésével. A Liga számításai szerint változatlan közterhek mellett – az inflációt és a világgazdasági tényezőket nem számolva – jövőre a minimálbért 38 százalékkal, bruttó 190 ezer, a garantált bérminimumot pedig 44 százalékkal, bruttó 260 ezer forintra kellene emelni. Köztehercsökkentés mellett is változatlan a szakszervezet azon célja, hogy a minimálbér nettó összege 127 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 174 ezer forintra emelkedjen, ezzel elérve a cseh minimálbér összegét. Mészáros Melindaemellett megjegyezte, ma már nem a minimálbér, hanem a végzettséghez kötött garantált bérminimum szerepe a nagyobb, ezért támogatják annak nagyobb mértékű emelését. További részletek a LIGA honlapján.

OKÉT tárgyalás a szokásos kormányzati forgatókönyv szerint

Alig fél munkanappal korábban, mint hogy Varga Mihály a marhabőr táskában bevitte a Parlamentbe, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) fórumán – szóbeli előterjesztés alapján - a kormány a közszolgálati dolgozók képviselőivel "egyeztetett" a jövő évi költségvetésről. Az OKÉT Munkavállalói Oldala közvetlenül az ülés előtt, már a helyszínen döntött arról, hogy a téma jelentősége ellenére beletörődik az írásos előterjesztés – sajnos már évek óta hagyományosan visszatérő – hiányába, és maradék lehetőségeiről nem lemondva elfogadja, hogy az előzetes szakmai felkészülés lehetőségét elvesztve, csak a helyszínen szembesül a kormányzati tervekkel, a konkrét számokkal. Az ülésen történtekről részletes beszámolót tartalmaz az MKKSZ innen letölthető hírlevele.

Kapcsolódó hír, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt is bejelentette, hogy a kormány szeretné feloldani a nyugdíjasok munkavállalását korlátozó szabályokat, amiket néhány évvel ezelőtt pont az Orbán-kormány vezetett be. Most az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt orvosolnák a nyugdíjasok visszavonásával a munkaerőpiacra, de az még nem derült ki, a korlátozások feloldása a nyugdíjkorhatárt elérő közszférában dolgozókra is vonatkozik-e – írja a Mérce.

Szakszervezeti javaslatok a rendvédelmi életpálya továbbfejlesztésére

A Belügyminisztérium megkezdte a rendvédelmi életpálya továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségek vizsgálatát, melynek keretében javaslatokat kértek a rendvédelmi szakszervezetektől. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezetek közösen terjesztették elő javaslataikat, melyek a HSZT valamennyi problémásnak ítélt részét érintik. Javaslataink egyebek mellett kiterjednek a rendvédelmi illetményalap emelésére, és az illetményrendszer egyes elemeinek felülvizsgálatára, a cafetéria rendszer módosítására, a lakástámogatások kiterjesztésére, az oktatási és előmeneteli rendszer átalakítására és még sok egyéb kérdésre. Javaslataink itt olvashatóak.

A közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez mindkét fél jognyilatkozata szükséges

A Kúria napokban megjelent közleményében rámutatott arra, hogy ha a közalkalmazott írásban kezdeményezi a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, a közös megegyezés a munkáltató írásbeli hozzájárulásával jön létre. Ennek hiányában a kezdeményezés ajánlatnak minősül és a közös megegyezés nem jön létre akkor, ha a közalkalmazott az ajánlatát a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonta.

A Kúria elé került perben a felperes ápoló munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. A munkáltató hiányosságokat észlelt a munkavégzésével kapcsolatban, s felvetődött a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének lehetősége. A felperes 2016. szeptember 8-án aláírt egy olyan iratot, melynek tartalma szerint azzal a kéréssel fordult az alperes főigazgatójához, hogy közalkalmazotti jogviszonyát 2016. szeptember 30-ával közös megegyezéssel szüntessék meg. Az okiratot aláírta és átadta a munkáltatónak. Ezt követően az alperes a felperes nyilatkozata szerint elindította a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos adminisztrációt. Az alperes igazgatóhelyettese 2016. szeptember 20-án egy e-mailt küldött a felperesnek, melyben megkérte, hogy a következő napon menjen be aláírni „még egy papírt”. A felperes válasz e-mailjében azt jelezte, hogy rövidesen jelentkezni fog. 2016. szeptember 21-én kelt és szeptember 22-én kézbesített levelében közölte, hogy a 2016. szeptember 8-án a közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmét visszavonja, nem kéri jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. További részletek a Kúria közleményében.

Végleg eldőlt: nem kell kitakarni a rendőrök arcát (frissítve a Kúria közleményével)

Nem kell kikockázni a tüntetésen dolgozó rendőrök arcát, döntött szerdán a Kúria. A rendőrök az Index tudósítása miatt fordultak bírósághoz még 2011-ben, és gigahosszúra nyúló jogi vita vette ezzel kezdetét. Hét éve tart a jogi vita, amely most a Kúria döntésével lezárult. Eszerint nem kell kitakarni a tüntetésről szóló sajtótudósításokban a szolgálatot teljesítő rendőrök arcát, a Kúria a szerdai döntésével elutasította a rendőrök keresetét, és az Indexnek adott igazat. Az ügy még 2011-ben kezdődött, és többször is megjárta az egyes illetékes bírósági fórumokat, sőt, az Alkotmánybíróság is kétszer foglalkozott a kérdéssel. Ugyanis a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság (AB) alapvetően máshogy látta a kérdést. További részletek az Index cikkében.

A Kúria közleményéből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az AB döntése a tételes jog helyett inkább a szubjektívitást is magában hordó mérlegelésen alapult. A Kúria ugyanis rámutatott arra, hogy a perben eljárt bíróságok és az Alkotmánybíróság álláspontja az emberi méltóságból fakadó személyiségi jog védelmén keresztül korlátozott sajtószabadság megítélésének alkotmányossági szempontú, ugyanakkor tételes jogi szabályozással körülhatárolt kérdésében ütközött. A Kúria alapvetően egyetért a sajtószabadság és a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről szóló tájékoztatáshoz fűződő jog primátusával a magánszféra védelmével szemben. A hatályos magyar jogi szabályozás azonban éppen ezen elvvel ellentétesen, a méltóságvédelemből fakadó személyiségi jog elsőbbségét részesíti előnyben azzal, hogy mindenki számára kötelezővé teszi - a közszereplők kivételével - az érintett személy hozzájárulását a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához [régi Ptk. 80. §, új Ptk. 2:48.§]. Az idézett jogszabályi rendelkezés a közszereplők mellett nem teszi lehetővé további kivételszabályok alkalmazását. Az Alkotmánybíróság éppen a sajtószabadság gyakorlásának tételes jogi szabályozással korlátozott érvényesülése miatt kényszerült az alapvető jogok ütköztetésére és mérlegelésére. Az Alkotmánybíróság a mérlegelést elvégezte, és az Abtv. 39. § (1) bekezdésére hivatkozással állapította meg az adott ügyben a felperesek személyiségvédelmi igényével szemben a sajtó tájékoztatáshoz fűződő szabadságának elsőbbségét; ezzel a felek között a jogvitát érdemben eldöntötte. Mindebből az következik, hogy a felperesek a perbeli esetben a Ptk. 80. §-a alapján a képmás védelméhez fűződő személyiségi joguk érvényesítése érdekében nem léphetnek fel eredményesen.