augusztus 2018

Az azonos besorolási kategóriába tartozó többlettevékenység is megbízási díj köteles!

Az elmúlt 18 évben a Legfelsőbb Bíróság, majd a Kúria kialakította azt az egyértelmű bírói gyakorlatot miszerint a kinevezéshez képest magasabb beosztásba tartozó feladatellátás - az eredeti beosztás ellátása mellett - megbízási díjat eredményez. A legfőbb bírói fórum több ítéletében kimondta, hogy ennek jogosultságát nem befolyásolja sem a fegyveres szerv pénzügyi helyzete, sem állománytáblája, sem a létszámhelyzet, sem ezen feladatköröknek a munkaköri leírásba foglalása, sem új munkaköri elnevezések használata.   

A Kúria legfrissebb ítélete ezen alaptalan munkáltatói hivatkozásokat immár tovább bővítette és kimondta, hogy az a járőr, aki az azonos besorolásba tartozó fogdaőr II. feladatokat havonta ugyan eltérő mértékben, de tartósan ellátta megbízási díjra jogosult, tehát a többlettevékenységet nem befolyásolja az azonos besorolás ténye, s az sem, hogy az érintett hivatásos a rendőrkapitányság járőr- és őrszolgálati alosztály állományában került foglalkoztatásra.

A Kúria álláspontja tehát változatlanul egyértelmű, a beosztások (munkakörök) kötöttek, azok átjárhatóságára nincsen lehetőség, s a más beosztásba tartozó feladatellátás megbízási díjat ér, melynek törvényes mértéke 2015. július 01-től immár 19.325 Ft és 77.300 Ft közötti. Havonta! Így továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik beosztásukba nem tartozó feladatokat láttak, látnak el. Légy tagunk, hogy igényedet közösen érvényesítsük! (dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos FRSZ)

Egységes Tűzoltó Szakszervezet: a túlórákat pénzben kellene kifizetni, vagy szolgálati időben elismerve, munkaviszonyba beszámítani

A tűzoltók többsége nem szeretne túlórázni, hiszen a vonulós tűzoltók kötelező alap munkaideje havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével - írja a Népszava. Első körben az így keletkező túlórákat kellene pénzben kifizetni, vagy szolgálati időben elismerve, munkaviszonyba beszámítani – közölte a lappal az Egységes Tűzoltó Szakszervezet. „Jelenleg egy tűzoltó, aki 10 évnél kevesebb szolgálati viszonnyal rendelkezik, nagyságrendileg 160 ezer forint nettó bért keres, ami jóval a magyarországi átlagkereset alatt van. Európai szintű bérekkel, megfelelő juttatásokkal és kedvező cafeteriával újra vonzóvá kellene tenni a tűzoltó pályát. Ez megoldást jelentene az állomány megtartásához és az új belépők számának növeléséhez” – fogalmaztak. A közleményben hangsúlyozták: a tűzoltókkal szemben támasztott fokozott fizikai és pszichikai követelményeknek nem lehet megfelelni 65 éves korig. A folyamatosan fennálló túlórák megváltásának lehetőségeként át kellene gondolni a korkedvezményes nyugdíj bevezetését. 

Végtelenítve toborozzák a határvadászokat, még sincs elég

Feltölthetetlennek tűnik a határvadászok állománya azzal a toborzó kampánnyal, amelyet éppen két éve indítottak. A helyzetről sokat elárul az: a januári adatok szerint a tervezett 3 ezer helyett még 1500 újonc sem állt szolgálatba, az aktuális adatokat pedig már el sem árulta az ORFK. A Vasárnapi Hírek információi szerint ráadásul olyan mértékű az elvándorlás ezen a területen is, hogy hiába van túl már a tizenegyedik képzési ütemen is a rendőrség, még mindig folytatni kell a toborzó akciót.

Véleményünk szerint ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a rendőri pálya egyáltalán nem népszerű a fiatalok körében. Ezen persze nem is lehet csodálkozni, hiszen az illetmények nem tartottak lépést a civil szférában elérhető keresetek emelkedésével.

További részletek a Vasárnapi Hírek cikkében.

Ismét szót emeltünk a fegyveres biztonsági őrök érdekében

Az FRSZ ismételten megkereséssel fordult az ORFK gazdasági és személyügyi főigazgatóihoz a fegyveres biztonsági őrök (FBÖ) foglalkoztatásával kapcsolatos problémák megoldása érdekében. 

Évek óta húzódó akut probléma, hogy a rendőrség által munkaviszonyban foglalkoztatott FBÖ-s állomány feladatköre és felelőssége az idők folyamán egyre bővült, így napjainkban már gyakorlatilag egyáltalán nem azt a munkát végzik, mint amire korábban szerződtek. Például egyre gyakrabban kell ellátniuk a határ mellett védelmi, forgalomirányítási, okmány- és személyellenőrzési feladatokat. Mindezt "természetesen" megfelelő kiképzés, felszerelés, és bérezés nélkül. A rendőrség, miként a közalkalmazottaknál sem, az FBÖ-s állomány esetén sem díjazza a hűséget, így a kezdő, és az 5-10 éve szolgáló őr is ugyan annnyit kap kézhez. Mindezen problémák orvoslását kezdeményeztük az ORFK tábornokainál. Megkeresésünk itt olvasható.

Eltörölték a "pofátlan végkielégítések" különadóját

Az adótörvények módosításában elrejtve a parlament elfogadott egy javaslatot, amely megsemmisítette a 2010-ben bevezetett, végkielégítésekre vonatkozó különadót - írja a Népszava. Ráadásul a módosítás január 1-re visszamenőleges, vagyis a választások után lecserélt vezetőknek már nem kell megfizetniük a „pofátlansági különadót.” 

Emlékezetes, hogy 2010-ben a második Orbán-kabinet kormányzása kezdetén nagy port kavart a végkielégítések megadóztatásának javaslata, amely szerinta kétmillió forint feletti végkielégítéseket 98 százalékos különadóval sújtották. A jogszabályt az Alkotmánybíróság több körben vizsgálta, és alkotmányellenesnek találta a visszamenőleges hatály miatt, illetve mert ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal. Az első megsemmisítés után a fideszes parlamenti többség újra elfogadta, majd az AB jogköreit is korlátozta úgy, hogy a testület költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvények esetén csak bizonyos esetben mondhat véleményt. A végkielégítéseket sújtó különadó mértékét a későbbiekben csökkentették 98-ról 75 százalékra, most pedig teljesen megszüntették.

Adj vért! Életet menthetsz! - avagy a rendőr véradásával is menthet...

Sajnos egyre többször szembesül az ember (mint áldozat), hogy nem áll megfelelő mennyiségű vérkészlet rendelkezésre.Több kezdeményezés indult országosan, hogy eme problémát valahogy megoldják, enyhítsék. Köztudott, hogy a rendvédelem területén is sokan áldoznak így is, az eskün túl is. Sok kolléga bátran nem csak életét, hanem vérét is adja másokért, másoknak.

Szomorúan tapasztaljuk azonban, hogy néha a vezetők, a véradásért járó munkaidő kedvezményt nem veszik figyelembe, annak kiadását megakadályozzák. Pedig a Hszt. 105. § (1) bekezdés d) pontja rögzíti, hogy mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy óra - időtartamra! Reméljük, hogy az érintett parancsnokok téves gyakorlatukat ismételten átgondolják, sőt példával elől járnak és a  véradók sorát fogják gyarapítani! (Rebels)

Rendőrségi belügyek: megszűnő túlóra kompenzáció, ezres nagyságrendű leszerelések

A Zsaruellátó nevű Facebook-oldal bejegyzése nyomán az elmúlt napokban az egész magyar médiát bejárta az a hír, hogy a rendőrségnél leszerelési hullám kezdődött. Az oldal szerzői azt állították, hogy egyetlen nap alatt 120 rendőr szerelt le, csak Budapesten 45-en egy nap alatt. Bár az állítást az ORFK cáfolta, az újságírók oknyomozása fényt derített arra is, hogy a tömeges kilépések egyik mozgatórugója az a 2019. január 1-én életbe lépő (az Országgyűlés által 2015-ben megszavazott) törvénymódosítás lehet, mely szerint a jövő évtől a hivatásos állományúak – rendőrök, büntetés-végrehajtásban dolgozók, katasztrófavédelmisek – nem kaphatnak pénzt túlóráik után, kizárólag szabadnap jár majd nekik a többletmunka után. Ez a változás azonban két problémát is okoz: egyrészt a túlórák kifizetésének megszűntetése jelentősen csökkentheti a rendőrök egyébként is szerény jövedelmét, másrészt, komoly működési zavarokat okozhat a rendőrség szolgálati feladatainak ellátásában. A működési zavarokat pedig az okozhatja, hogy a rendőrség csak az állomány elképesztő mértékű túlóráztatásával képes ellátni szolgálati feladatait: 2018. első félévében összesen 3,6 millió túlórát teljesítettek a rendőrök, ami fejenként több mint 130 óra többletszolgálatot jelent, és a költségvetésnek (járulékokkal együtt) mintegy 8,5 milliárd forintos kiadást eredményezett.

A probléma komolyságát két rendőrtábornok véleménye is alátámasztja. Az Index cikke szerint a májusban távozott országos rendőrfőkapitány utolsó hivatali idejében azért lobbizott, hogy jövő év januárjától ne szűnjön meg a rendőrök túlórapénze, de a hírportál birtokába került előterjesztés állítólag elbukott. A június 01-jei hatállyal újonnan beiktatott országos rendőrfőkapitány, Balogh János r. vezérőrnagy pedig a kinevezése előtt országgyűlési meghallgatásán a túlszolgálatra vonatkozó kérdésre azt mondta: a túlmunka örök feszítő kérdés. Megjegyezte, azt az ideális állapotot, amikor nincs szükség túlmunkára, úgy érhetnék el, ha megnégyszereznék a rendőrség létszámát. Ez viszont - a vezérőrnagy szerint - sem költségvetési, sem szakmai szempontból nem támogatható. A rendőrfőkapitány-jelölt a túlmunkát hasznosnak tartja.

Az FRSZ főtitkára azonban egy mélyebben gyökerező problémára is felhívta az újságírók figyelmét.  Erről és a témában megjelent további cikkekről az További információ linkre kattitnva tájékozódhatsz!

Rendőrségi érdekegyeztetés

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2018. 07. 16-ai ülésén Dr. Balogh János r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány úr - napirend előtt - köszöntötte az ülés tagjait, és beszédében korrekt együttműködést ígért az érdekképviseleti szervezetekkel, kitérve arra is, hogy a munkavállalói oldal felvetése alapján szorgalmazni fogja a főkapitányságok számára, hogy folytassanak szorosabb együttműködést a szakszervezetekkel, illetőleg biztosítsák ennek lehetőségét.

Az ülésen naprendre került az informatikusok bérrendezésével, a kedvezmények és juttatások egységesítésével, a közalkalmazotti bérmegállapítással, valamint az FBŐ-sök rendőri/határrendészeti feladatokra történő átirányításával kapcsolatos kérdések és problémák.

Mindezekről részletesen beszámolunk az innen letölthető főtitkári tájékoztatónkban.

Kúria döntés a hivatásos állomány tagjának megbízási díja tárgyában

A Kúria napokban közzé tett döntése értelmében nem jogszabálysértő az eljárt bíróságok jogköveztetése, mely szerint a BM rendelet szerinti járőr beosztáshoz képest a szabálysértési előkészítő eljárások ellátása akkor is a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásának minősül, ha az alperes a felperesi szolgálati beosztást járőr (szabálysértési) beosztásnak nevezte el.

A perbeli tényállás szerint felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel. Kinevezése szerinti beosztása 2013. december 1-től 2015. szeptember 15-éig járőr, 2015. szeptember 16-tól járőr (szabálysértési) volt. A felperes a szabálysértési feladatkört járőri feladatai mellett 2014. július 1-től 2015. június 30-ig az alperes megbízása alapján megbízási díj fizetése mellett látta el, ezt követően ellentételezés nélkül. A felperes feladatai ez alatt nem változtak, folyamatosan – naponta megosztottan – járőri és nagyobb részt szabálysértési előkészítő eljárással kapcsolatos feladatokat is ellátott. A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében 2015. július 1-től 2016. november 30-ig terjedő időre elsődlegesen illetménykülönbözet, másodlagosan megbízási díj jogcímén kérte marasztalni az alperest.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével 985.575 forint és ennek késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest megbízási díj jogcímén. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria már több eseti döntésében kimondta, miszerint a munkáltató utasítása alapján a felperes ugyan esetenként köteles ellátni a járőri tevékenységhez nem tartozó tevékenységet is, ugyanakkor a beosztásához nem tartozó feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többlet díjazásra jogosult. További részletek a Kúria közleményében.

Megszűnik a kereseti korlát az állásban lévő nyugdíjasoknál

Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövő évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény. A 24.hu Farkas András nyugdíjszakértővel beszélte át, mit jelentenek ezek a gyakorlatban.

Az elfogadott szochotörvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok (=öregségi nyugdíjasok, nők negyvenesek, szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülők) után nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövőre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél. A munkáltatói szochomentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András.

Széles Imre társadalombiztosítási szakértő az Adózónán azt írta, a kereseti korláttal érintett munkaviszonyos nyugdíjasoknál nem kell majd figyelembe venni az így megszerzett jövedelmüket. Ennek bizonyára nagyon örülnek, akik korhatár előtti ellátás, nők negyvenesek és szolgálati járandóság mellett végeznek munkát. Számukra tehát nem lesz kereseti korlát. A tb-szakértő magyarázata szerint ennek oka, hogy mivel jövőre nem kell járulékot fizetni a munkavégzésükkel összefüggésben, így nincs biztosítási jogviszonyuk sem. Márpedig a kereseti korlát a nyugdíjtörvény szerint csak a biztosítotti jogviszonyban él az öregségi nyugdíjkorhatár alatti munkavégzés esetén.

A szolgálati járandóságban részesülőket érintő kedvező jogszabályi változást az FRSZ örömmel fogadta, különös tekintettel arra, hogy a szükségtelen korlátozás feloldását szakszervezetünk korábban több alkalommal is kezdeményezte.

További részletek a 24,hu cikkében.