szeptember 2018

Még mindig homályos, mi lesz a béren kívüli juttatásokkal

A jövő évtől az olyan népszerű juttatási elemek, mint az ajándék utalvány, az Erzsébet-utalvány, a nyugdíj és egészségpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet szinte kivétel nélkül elveszítik adóelőnyüket. Egyedül a Széchenyi Pihenő Kártya, ismertebb nevén a SZÉP-Kártya marad a kedvező adózási kategóriában, míg a többi jövedelemként adózik 2019-ben az elfogadott szabályok alapján - írja a Portfólio.hu. A béren kívüli juttatások kérdését azonban egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag nemcsak erős megkülönböztető tényező, hanem komoly megtartó erő lehet. Mindez pedig a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett kiemelten fontos szempont, így nagyon nem mindegy, mit lépnek most a munkáltatók. Az Edenred Magyarország felmérése szerint sok munkaadó még bizonytalan, míg a megkérdezettek 45%-a a magasabb adóteher ellenére sem venné el az érintett juttatási elemeket.

Magyarországon 1993 óta léteznek adókedvezményes juttatások, amelyeket a munkaadók általában előnyben részesítenek, igyekeznek őket maximálisan kihasználni. Felhasználói oldalon a juttatások zöme létszükségletté vált, a munkavállalók számítanak ezekre az életüket könnyebbé tevő pluszokra. Olyan mindennapos kiadásokat tudtak fedezni velük, mint például a lakáshitel törlesztése, a gyerekek iskoláztatása, saját egészségük megőrzése. További részletek a Portfólio.hu cikkében.

Hamarosan megkezdődnek a bértárgyalások?

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben ezidáig a szociális partnerek között a minimálbér emelése és a garantált bérminimum kérdésében semmiféle egyeztetés nem történt - olvasható a LIGA közleményében. A LIGA Szakszervezetek fenntartja a jelentős béremelésre és egy két éves megállapodás megkötésére vonatkozó követelését. A minimálbér tárgyalásoknak kizárólagos terepe a VKF Monitoring Bizottsága, amelynek következő ülését 2018. október 9-ére hívta össze Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Ekkor veszi kezdetét a 2019. évi minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó tárgyalássorozat. Ahogy korábban ismertettük, a LIGA Szakszervezetek kétéves bérmegállapodás megkötését kezdeményezi annak érdekében, hogy a magyar minimálbér nettó értéke érje el Csehország 2018-as 126 500 Ft-os szintjét. Ennek végrehajtására 2019-ben 164 000 Ft-ra 2020-ban pedig 186 000 Ft-ra kell emelni a minimálbért, amennyiben a szociális partnerek elfogadják azt a további LIGA-javaslatot, miszerint a 1,5%-os munkaerőpiaci járulék 2019. január 1-ével eltörlésre kerüljön. Változatlan közterhek mellett a minimálbért 2020-ra 190 000 forintra javasoljuk emelni.

Fentiekkel szemben a kormányzathoz közelálló Világgazdaság értesülései szerint a 180 500 forintos bérminimumm jövőre 202 ezer forintra, a 138 ezres minimálbér pedig januártól 150 ezer forintra emelkedhet.

Lehet, hogy mégsem szűnik meg a túlórák pénzbeli megváltása...

A Napi.hu a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) szeptember 17-én tartott soros üléséről közzé tett FRSZ tájékoztatóra hivatkozással arról ír, hogy akár 2022-ig is megmaradhat annak a lehetősége, hogy a rendőrségi túlórákért ne csak szabadnap, hanem pénz is járjon. A hírportál emlékezteti olvasóit arra is, hogy Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára a parlament hétfői ülésnapján azt mondta: 2015 és 2019 között 50 százalékos illetményemelés zajlott a rendvédelmi ágazatban, és nem igaz, hogy több ezren elhagyják a pályát. Jelezte: hamarosan egy belügyi törvénycsomagot nyújtanak be, aminek része lesz a 2019-es illetményemelés is. A rendőrség korábbi közlése szerint idén átlagosan 146-an hagyták el havonta a rendőrséget (146 x 9 = 1.314 leszerelő idén - a szerkesztő megjegyzése).

Emlékezetes, hogy az FRSZ már 2015-ben, a vonatkozó törvény elfogadása előtt tiltakozott a Belügyminisztériumnál túlórák pénzbeli megváltásának megszűntetése ellen. Ezt, mint általában a szakszervezeti javaslatok többségét, a döntéshozók figyelmen kívül hagyták. Az azóta eltelt időszakban is több alkalommal kezdeményeztük az elhibázott jogszabály módosítását, legútóbb idén júniusban a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezetekkel közösen előterjesztett javaslatban. Az FRSZ álláspontja részletesen itt olvasható.

A szolgálati járandóság 15% csökkentése terhére érvényesíthető családi adókedvezmény

A szolgálati járandóság összegét a mindenkori szja-mértéknek megfelelő csökkentés terheli.

A nyugdíjguru.hu cikke azt mutatja be, hogy a jelenleg 15%-os csökkentésnek a terhére  miként érvényesíthető a családi adókedvezmény.

Részletek itt.

Új cafetéria megállapodást!

A LIGA közleménye szerint: a szakszervezeti konföderációk egyetértenek abban, hogy a béren kívüli juttatások rendszerét szűkítő elfogadott törvények jelentős érdeksérelemmel és nettó jövedelemcsökkenéssel járnak a munkavállalók számára, a többéves bérmegállapodás által elért eredményeket gyengítik ugyanakkor a központi költségvetésben számottevő bevételt nem eredményeznek. A béren kívüli juttatások kiemelten fontos gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulását segítik, így a munkaerő mobilitását, a családok támogatását illetve az öngondoskodás különböző formáit. Ezek megszüntetése a munkaerő megtartása, az élet- és munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés és a hosszútávú öngondoskodás ellen hat.

A szakszervezeti konföderációk ezért határozottan kiállnak a fenti körbe tartozó béren kívüli juttatások megőrzése mellett, és az őszi nemzeti szintű bértárgyalások keretei között a téma napirendre vételét kezdeményezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fóruma Monitoring Bizottsága valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén és javasolják egy újabb több évre szóló bérekről és jövedelmekről szóló megállapodás részeként rögzíteni az új kondíciók szerint a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között - olvasható a LIGA közleményében.

Rendőrségi érdekegyeztetés

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) szeptember 17-én tartotta soros ülését. A megbeszélésen napirendre került a fegyveres biztonsági őrök feladatkörének évek óta tartó bővítése, az informatikusi állomány bérkorrekciója, a rendőrségi esélyegyenlőségi tervek alapelveinek országos egységesítése, a túlórák pénzbeli megváltása, a lakáscélú munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos problémák, és más aktuális kérdések megvitatása.

Az ORFK gazdasági főigazgatója az ülésen kérdésünkre válaszolva elmondta azt is, hogy a teljesítményjuttatás idei második részletének kifizetésére október elején, a szeptemberi illetmény kifizetésével együtt kerül sor.

A RÉT ülésről szóló részletes beszámolónk elovasható az innen letölthető főtiktári tájékoztatóban.

Kongresszust tart az FRSZ 2018. november 24-én

Ezúton is tájékoztatjuk tagjainkat és tisztségviselőinket, hogy a Független Rendőr Szakszervezet éves kongresszusát 2018. november 24-én tarja meg a Rendőrségi Igazgatási Központ épületében, 10.00 órai kezdettel. 

Az ülés napirendjén a vezető tisztségviselők beszámolói, az FRSZ Alapszabályának módosítása, valamint az egyéb aktuális érdekvédelmi kérdések megvitatása szerepel.

Amennyiben fenti időpotban a Kongresszus ülése határozatképtelennek minősülne (a leadható szavazatok több mint felét képviselő tisztségviselő  távolléte miatt), akkor megismételt ülésre kerülhet sor, azonos helyszínen, azonos napirenddel, 2018. november 24-én 10.30 órai kezdettel.

Fentiekről és a Kongresszussal kapcsolatos egyéb tudnivalókról tisztségviselőinket elektronikus levélben is tájékoztattuk.