október 2018

Szívatják a túlórákkal a szabolcsi rendőröket (is)

Több mint 55 ezer túlórából alig több mint 7 ezer után fizettek pénzt 2016-ban a szabolcsi rendőröknek, a többit szabadidővel csúsztatták le a megyében, és a helyzet azóta is hasonló - írja az INDEX. A rendőrök nem önszántukból „kérnek" szabadidőt a túlórákért, az állományt a megyei rendőrkapitány hozta ilyen helyzetbe. Pedig a törvény szerint a döntés szabadsága a rendőröké lenne. A rendőrség szerint az Index értesülései valótlanok, aminek ellentmond, hogy a hírportálnak bizonyítákai is vannak. 

Az Index rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy a szabolcsi példa korántsem egyedi. Inkább azok a szervek számítanak kivételnek, ahol gyakorlatilag minden túlórát kifizettek, ha ezt kéri valaki. Ilyen például a Nemzeti Nyomozó Irodát is magában foglaló Készenléti Rendőrség, a TEK, a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Belügyi körökből pedig úgy hírlik, a vezetők jutalmazásánál és éves minősítésénél egyike a legfontosabb szempontoknak immáron évek óta, hogy az adott vezető alá tartozó állomány milyen arányban kéri kifizetésre, illetve szabadidőben történő megváltásra a túlórákat. Minél többen kérik a pénzt, annál kisebb az esélye az adott parancsnoknak, hogy jutalmat kapjon, vagy „kiválóan megfelelt" minősítéssel illessék az év végén. 

A túlórák megváltásával kapcsolatos problémákkal az FRSZ is többször foglalkozott, korábbi cikkünk itt olvasható.

Nem kérünk az adóemelésből!

2018. november 6-án 15 órára tüntetésre hívják a munkavállalókat a szakszervezetek a béren kívüli juttatások adózási szabályainak megváltoztatása ellen - olvasható a LIGA honlapján. A tüntetés az Egyesült Villamos-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének egyik tagszervezete kezdményezésére jött létre, de további tagszervezetek és konföderációk is csatlakoztak hozzá. A szervezők remélik, hogy az írásbeli tiltakozások és az aláírásgyűjtő akcók után a demonstráció eléri a célját, és a kormány felülvizsgálja az álláspontját a kérdésben. A szakszervezetek felhívásukban hangsúlyozzák, már 2018 júniusa óta tiltakoznak a béren kívüli juttatások adózási szabályainak megváltozása ellen. A témában állásfoglalást hoztak a konföderációk együttesen, a VKF munkavállalói oldala, a LIGA Szakszervezetek, az EVDSZ, az MVM TSZSZ, és más ágazati, illetve munkahelyi szakszervezetek.

A kormányzat eddig nem vette figyelembe ezen állásfoglalásban foglaltakat annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium is jelezte a béren kívüli juttatások adózásának változásával kapcsolatos fenntartásait. Folyamatosan tárgyalásokkal kecsegtet a kormányzat, érdemi előrelépés azonban nem történt. Tiltakozásként aláírásgyűjtési akciót indítottunk, már több ezren fejezték ki a változással kapcsolatos elégedetlenségüket az akcióban történő részvétellel.

Készen álltak a „halállisták” máris megindult a létszámleépítés

Mintha csak a kormányhatározat megjelenésére vártak volna: kedden megkezdték a kirúgásokat a központi közigazgatásban - írja a Népszava. A kabinet hosszú lebegtetés után csak két napot hagyott a végrehajtásra. A Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) kedden délután átadták a felmondóleveleket azoknak a munkatársaknak, akik rákerültek a „halállistára”. Információink szerint annak ellenére kiborultak és sírtak az elküldött dolgozók, hogy augusztus óta gyakorlatilag csak azzal foglalkoztak, hogy ki megy, ki maradhat. Akkor jelentette be ugyanis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a központi igazgatásban, vagyis a minisztériumokban és háttérintézményeikben alkalmazott köztisztviselők létszámának drasztikus csökkentését. A hosszú ideig tartó bizonytalanság után kedden felpörögtek az események: az elküldött emberek számítógépeit abban a pillanatban lekapcsolták, ahogy átvették a felmondó levelüket. 

A Blikk cikke szerint a fejlesztési tárcából létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztériumból rúgják ki a legtöbb embert, több mint félezret, míg a Rogán Antal (46) vezette Miniszterelnöki Kabinetirodából a legkevesebbet, ott csak tíz álláshelyet szüntetnek meg – derült ki a kormányzati leépítésekről szóló kormányhatározatból.

Nagyvilág: 660 bitcoint árverez el az USA legrégebbi rendőrsége

A US Marshals Service biztosan ismerős azoknak, akik amerikai bűnügyi filmeket néznek. Ők felelősek a tanúvédelmi programért, ők üzemeltetik a szövetségi fogolyszállító rendszert, ők tartóztatják le az államokon átívelő bűncselekekményekkel vádolt embereket. Meg amúgy van még pár érdekes feladatuk, például az amerikai antarktiszi programnak ők a rendőrei.

Amivel eddig nem nagyon foglalkozott a Marshals Service az a kriptopénzek adásvétele. Most viszont online aukciót szervez a rendvédelmi szerv, mert 660 bitcoint foglalt le különböző ügyekben. A lista nem rövid, a legnagyobb összegű lefoglalás is csak 80 bitcoint érintett. A legkisebb pedig egy 0.07 bitcoinos tárca, ami nagyjából ötszáz dollárt ér jelenleg - írja fintechradar.hu

Újabb fordulat a túlóra megváltás ügyében, mégis enged a Fidesz...

A Népszava cikke szerint a rendvédelmi dolgozók és a katonák túlórapénzeinek átmeneti megtartására nyújt be önálló indítványt az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága – jelentette be Kósa Lajos. A grémium fideszes elnöke felidézte, hogy a jelenlegi – rendőröket, a büntetés-végrehajtásban, a katasztrófavédelemben dolgozókat, katonákat érintő – szabályozás szerint év végével megszűnne a túlórapénz, és szabadságot adnának az elrendelt túlmunka után. A most benyújtandó törvényjavaslat szerint az átmeneti szabályozás határidejét 2022 végéig meghosszabbítanák. Így – a javaslat elfogadása esetén – a rendvédelmi dolgozók és a katonák továbbra is választhatnának, hogy túlóráik ellentételezéséért szabadnapot vagy pénzt kérnek.

Közszolgálati konzultáció: közel 50 ezren támogatják a szakszervezeteket a kormánnyal szemben

Szombaton zárult az ágazati szakszervezetek által indított közszolgálati konzultáció, amelyen Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint csaknem 50 ezren vettek részt. A konzultációt kitöltők többsége az abban feltett 8 kérdésben a szakszervezetek álláspontján voltak, Boros Péterné ezért rendkívül sikeresnek ítélte a kezdeményezést. Boros szerint fontos információ ez a kormánynak és a szakszervezeteknek is, amelyet a közszférát érintő őszi tárgyalásokon remélhetőleg figyelembe vesznek – írja a Mérce.

A konzultáció eredményét ismertető sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint Boros Péterné elmondta, hogy „az emberek azt mondták ki a konzultáción, hogy családbarát, modern munkahelyeket akarnak a közszolgálatban, a munkáért kapott bérből pedig a dolgozók meg tudjanak élni. A válaszadók jelentős többsége szerint a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős mértékű általános béremeléssel lehet megszüntetni.”

A KSH győzelmi jelentései és a valóság...

 A KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival - írja a Népszava. A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Ez utóbbi körbe tartozó munkavállalók fizetése ugyanis éppen annyi, mint amennyit az alsó 52 százalékba tartozók együttvéve keresnek. Sőt, a munkavállalók legjobban kereső 5 százaléka annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve. Vagyis 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda számításaiból. Ezek a számok azt mutatják: óriási az egyenlőtlenség a hazai munkaerőpiacon, hiszen a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik.

Persze nem mindenhol van ez így, csak ott, ahol nagyok az adott munkaerőpiacon belül a bérkülönbségek. Márpedig Magyarországon nagyok: nem csak az Európai Unió átlagához képest, de még a Visegrádi országokban tapasztaltakhoz képest is – mutatott rá Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. A magyar dolgozók kétharmada, azaz több mint 3 millió dolgozó fizetése egyáltalán nem éri el a bruttó 324 ezer forintot. Vagyis 100 dolgozóból 70 nem keresi meg a KSH által havonta közölt átlagbért. További részletek a Népszava cikkében.

Folytatódik az esővédő mizéria…

Bár jogi álláspontunkat, érdekképviseleti véleményünket több fórumon kifejtettük, a rendőrség nem tágít és kártérítési eljárásokat indít a 2012. évi ruhapénzből vásárolt esőkabátok vissza nem szolgáltatása miatt. Ezen eljárások lezárásaként pedig a legalapvetőbb normákat felrúgva a hivatásos állományút kártérítésre kötelezik! Mindezt álláspontunk szerint teljesen jogszerűtlenül eljárva.

A nyilvánvaló jogsértések célja nem lehet más, mint pénzszerzés, hiszen valljuk be, sokan nem foglalkoznak a 12.000 Ft körüli kárösszeggel, azt elfogadják, inkább befizetik vagy várják, hogy az illetményükből levonják. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy érdemi védekezést előterjesszenek, panasszal éljenek, ennek esetleges elutasítása esetén pert indítsanak. Pedig ezt mi megtesszük, helyettük is. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy egy 2012. évi esetleges mulasztást (miért nem vettünk esőkabátot) 2018-ban egy kártérítés alapjául meg lehet jelölni.

Senki nem hallott még az elévülésről? Senki nem ismeri a kihordási idő fogalmát, lényegét? Hol van itt a rendőrségnek kára? Miért kellene visszaadnom, amit az utánpótlási illetményemből vettem? Miért lenne az a rendőrség tulajdona? Vajon ki és hogyan határozta meg az elvileg is több mint hat éves, mindennapi használatra fogott, az időjárás viszontagságainak kitett, márkátlan, elhasználódott esőkabát 12.000 Ft-os értékét?

Szóval, ne hagyjuk, hívjatok, küldjétek az frsz.hu-ról letölthető meghatalmazásokat! Lehet ezt tenni a 12.000 Ft-ért vagy csak elvi okból, de ki kell állnunk magunkért, egymásért. Mire jó 12.000 Ft? Sok mindenre, vagy semmire mondhatnánk, de a hivatkozott kár jogszerűtlen megfizetésére biztosan nem. Másrészt a bele nem törődés jelzés értékű is lehet, mert ma még csak az esővédő a kérdés…