október 2018

Közszolgálati konzultáció: közel 50 ezren támogatják a szakszervezeteket a kormánnyal szemben

Szombaton zárult az ágazati szakszervezetek által indított közszolgálati konzultáció, amelyen Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint csaknem 50 ezren vettek részt. A konzultációt kitöltők többsége az abban feltett 8 kérdésben a szakszervezetek álláspontján voltak, Boros Péterné ezért rendkívül sikeresnek ítélte a kezdeményezést. Boros szerint fontos információ ez a kormánynak és a szakszervezeteknek is, amelyet a közszférát érintő őszi tárgyalásokon remélhetőleg figyelembe vesznek – írja a Mérce.

A konzultáció eredményét ismertető sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint Boros Péterné elmondta, hogy „az emberek azt mondták ki a konzultáción, hogy családbarát, modern munkahelyeket akarnak a közszolgálatban, a munkáért kapott bérből pedig a dolgozók meg tudjanak élni. A válaszadók jelentős többsége szerint a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős mértékű általános béremeléssel lehet megszüntetni.”

A KSH győzelmi jelentései és a valóság...

 A KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival - írja a Népszava. A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Ez utóbbi körbe tartozó munkavállalók fizetése ugyanis éppen annyi, mint amennyit az alsó 52 százalékba tartozók együttvéve keresnek. Sőt, a munkavállalók legjobban kereső 5 százaléka annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve. Vagyis 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda számításaiból. Ezek a számok azt mutatják: óriási az egyenlőtlenség a hazai munkaerőpiacon, hiszen a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik.

Persze nem mindenhol van ez így, csak ott, ahol nagyok az adott munkaerőpiacon belül a bérkülönbségek. Márpedig Magyarországon nagyok: nem csak az Európai Unió átlagához képest, de még a Visegrádi országokban tapasztaltakhoz képest is – mutatott rá Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. A magyar dolgozók kétharmada, azaz több mint 3 millió dolgozó fizetése egyáltalán nem éri el a bruttó 324 ezer forintot. Vagyis 100 dolgozóból 70 nem keresi meg a KSH által havonta közölt átlagbért. További részletek a Népszava cikkében.

Az elmúlt 8 év mérlege: a jóléti kiadások bánták az államháztartás rendbetételét

Európa második legdrágábban működő államát sikerült felépítenie az Orbán-kormánynak, miközben az oktatásra, az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadások csökkentek 2010-hez képest - írja a Zoom.hu.. A kormány elkészítette a 2017-es költségvetés beszámolóját, amiből kiderül, hogy nyolc év alatt, 2010 és 2017 között milyen átalakuláson ment át a magyar állam. A 2010-es választásokon a Fidesz jelszava az erős állam ígérete volt, a kiadásokat nézve ezt sikerült megvalósítani. A GDP-arányos kiadások csökkentése nem fűnyíróelvszerűen ment végbe az Orbán-kormány első nyolc éve alatt, hanem a kiadásokat átstrukturálták. Az állami működésre fordított pénzek emelkedtek (például a minisztériumok kiadásai) – ezzel az Európai Unió egyik legdrágábban működő kormányzati rendszerét tartja fent Magyarország. 2010-hez képest viszont csökkent a jóléti kiadások aránya, ma a GDP arányában nézve, mind az oktatásra, mind az egészségügyre, mind a társadalombiztosításra kevesebbet fordít az állam, mint tette azt 2010-ben. További részletek a Zoom.hu cikkében.

Kúria: a munka díjazásával kapcsolatban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét

A Kúria újonnan közzét tett döntése szerint: két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatóak meg objektíven. A perbeli esetben a felperes 11 éve dolgozott az alperesnél, az idősebb generációhoz tartozott. Az új munkavállaló egy 27 éves fiatal nő volt, aki az igazgatásszervezési iskolát elvégezte, de diplomát nem szerzett. Munkakörük és a végzett feladataik azonosak voltak, az új munkavállaló munkabérét azonban 100 ezer Ft-tal magasabb összegben határozta meg a munkáltató.

A Kúria a felperesi kérelmet megalapozottnak találta. Határozatában rámutatott, hogy a felek a munkaszerződés megkötésekor a szerződés elemeit (a szerződéskötési szabadságból levezethetően néhány törvényi korlát között) szabadon határozhatják meg, így a munkabérről is szabadon állapodhatnak meg. A munkáltató és a leendő munkavállaló között létrejött béralkut nemcsak a munkaerő-piaci viszonyok, a kereslet-kínálat, hanem az is befolyásolja, hogy a munkáltatónak az adott munkavállaló munkabére meghatározásakor az Mt. 12. §-a alapján figyelemmel kell lennie arra, hogy az azonos munkát végzők között ne tegyen az Ebktv. által tiltott különbséget. Nem általában tilos az egyenlő munkáért eltérő díjazást fizetni, hanem csak akkor, ha annak alapja kizárólag valamely védett tulajdonság, amelynek nincs objektív összefüggése a munkaviszonnyal. Ennek hiányában a bérkülönbség oka a felek közötti szabad béralku, amely a szerződési szabadság elvén alapszik. A felperes az Ebktv. 19. §-a szerinti valószínűsítési kötelezettségének eleget téve védett tulajdonságként az életkorát (Ebktv. 8. § o) pont), hátrányként az azonos munkakörbe tartozó feladatok ellátásáért munkatársának fizetett munkabérnél havi bruttó 100.000 forinttal alacsonyabb munkabérét jelölte meg. A perben az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az eltérő díjazást a végzett munka minősége, mennyisége vagy a szellemi erőfeszítés vagy egyéb körülmény indokolta volna, az alperes által megjelölt körülmények nem voltak alkalmasak arra, hogy kimentse magát. Önmagában az arra való hivatkozás, hogy az új munkavállaló hatékonyabb munkamódszerrel dolgozott, a kimentéshez nem elegendő. (A kiemelkedő ismeretek, a magasabb képzettség indokolhatja az eltérő bérezést abban az esetben is, ha a meglévő végzettség potenciálisan teszi.) További részletek a Kúria határozatában.

Folytatódik az esővédő mizéria…

Bár jogi álláspontunkat, érdekképviseleti véleményünket több fórumon kifejtettük, a rendőrség nem tágít és kártérítési eljárásokat indít a 2012. évi ruhapénzből vásárolt esőkabátok vissza nem szolgáltatása miatt. Ezen eljárások lezárásaként pedig a legalapvetőbb normákat felrúgva a hivatásos állományút kártérítésre kötelezik! Mindezt álláspontunk szerint teljesen jogszerűtlenül eljárva.

A nyilvánvaló jogsértések célja nem lehet más, mint pénzszerzés, hiszen valljuk be, sokan nem foglalkoznak a 12.000 Ft körüli kárösszeggel, azt elfogadják, inkább befizetik vagy várják, hogy az illetményükből levonják. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy érdemi védekezést előterjesszenek, panasszal éljenek, ennek esetleges elutasítása esetén pert indítsanak. Pedig ezt mi megtesszük, helyettük is. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy egy 2012. évi esetleges mulasztást (miért nem vettünk esőkabátot) 2018-ban egy kártérítés alapjául meg lehet jelölni.

Senki nem hallott még az elévülésről? Senki nem ismeri a kihordási idő fogalmát, lényegét? Hol van itt a rendőrségnek kára? Miért kellene visszaadnom, amit az utánpótlási illetményemből vettem? Miért lenne az a rendőrség tulajdona? Vajon ki és hogyan határozta meg az elvileg is több mint hat éves, mindennapi használatra fogott, az időjárás viszontagságainak kitett, márkátlan, elhasználódott esőkabát 12.000 Ft-os értékét?

Szóval, ne hagyjuk, hívjatok, küldjétek az frsz.hu-ról letölthető meghatalmazásokat! Lehet ezt tenni a 12.000 Ft-ért vagy csak elvi okból, de ki kell állnunk magunkért, egymásért. Mire jó 12.000 Ft? Sok mindenre, vagy semmire mondhatnánk, de a hivatkozott kár jogszerűtlen megfizetésére biztosan nem. Másrészt a bele nem törődés jelzés értékű is lehet, mert ma még csak az esővédő a kérdés…

Rendőrök tüntettek Varsóban

Rendőrök, határőrök és börtönőrök tüntettek kedden Varsóban, a belvároson átvonuló tömeg béremelést követelt - olvasható az ALON.hu cikkében. Az erre vonatkozó, Andrzej Duda elnöknek és Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek címzett petíciót  átadták a lengyel államfői, majd a kormányfői hivatalnak. A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy 20 ezren vettek részt. Az egyenruhába, illetve fényvisszaverő mellénybe öltözött tüntetők sípszóval vonultak,  és több, Rendőrség feliratú koporsót vittek. 

A lengyel rendvédelmi szervek alkalmazottai tavasz óta egyeztetnek a belügyi tárcával munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak el, ennek  keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtási pótdíjakat. A belügyminisztérium az egyeztetések során több javaslattal állt elő, legutóbb szeptember végén  mintegy 250 zloty (19 ezer forint) fizetésemelést javasoltak 2019 júliusától, amellett, hogy a jövő év elejétől a rendőrség folyamatban lévő korszerűsítése keretében 300 zlotyval (22,6 ezer forint) magasabbak lesznek a bérek.