február 2019

Benézte az Eurostat a magyar rendőrök számát

A média híradások alapján január elején számoltunk be róla, hogy az Eurostat adatai szerint arányaiban Magyarországon a legkevesebb a rendőr az Európai Unióban. A közzétett statisztika szerint hazánkban mindössze 90 rendőr jut 100 ezer emberre, amivel Magyarország nagyon kilóg a sorból, az utánunk következő államok közül Finnországban 137, Dániában 186, Svédországban 203, az EU-ban pedig átlagban 318 rendőr jutott 100 ezer lakosra 2016-ban. A 24.hu olvasói visszajelzések alapján utánajárt a hír valóság alapjának, melynek eredményeként az Eurostat egyeztetett a Központi Statisztikai Hivatallal a témáról, és pénteken azt a választ kapták tőlük, hogy frissítették a statisztikát a helyes számokkal. Azt írták, a hiba onnan ered, hogy rossz definíciót használtak. A hibás statisztikában Magyarország esetében csak a bűnügyi nyomozókat számolták, így jött ki a rendkívül alacsony szám 100 ezer főre vetítve. A KSH segítségével most már minden rendőrt összeadtak, így pedig az jött ki, hogy Magyarországon 391,7 rendőr jut 100 ezer főre, amivel az egész EU-ban a tizedik helyen állunk.

Idén is 200 ezer forint marad a rendőrségi dolgozók cafetériája

Megjelent a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának és rendvédelmi igazgatási alkalmazottainak 2019. évi választható béren kívüli juttatásairól és bankszámla-hozzájárulásáról szóló 2/2019. (II. 7.) BM utasítás. Az utasítás szerint idén sem változik a cafetéria bruttó 200 ezer forintos keretösszege, miként a bankszámla hozzájárulás is 4 ezer forint marad. 

A minisztérium ismét figyelmen kívül hagyta a béren kívüli juttatások emelésére és a cafetéria közterhei személyi állomány tagjaira történő áthárításának megszüntetésére vonatkozó javaslatunkat. Ennek következtében a rendőrségi dolgozók a közterhek levonása után a valóságban csak nettó 148.690 forint összegű juttatást igényelhetnek. Ezzel szemben a minisztérium részben befogadta a RIASZ törvény miatti jogviszonyváltás elfogadását elutasító közalkalmazottakra vonatkozó javaslatunkat, és az ORFK hatáskörébe utalták a felmentéssel kifutó Kjt.-sek idei cafetériájának szabályozását.

A munkakörbe nem tartozó többletfeladat ellátásáért a RIASZ törvény szerint is többletdíjazás jár!

A február 1-jei jogállás változással összefüggésben többen is azzal keresték meg szakszervezetünket, hogy mi várható a rendvédelmi igazgatási jogviszony szerinti új besorolás és illetménymegállapítás során a különböző többletfeladatok (pl. „T” ellátmány kezelés, munkavédelmi feladatok, stb.) pénzbeli ellentételezésével. Az érintettekben felmerült a kétség a tekintetben, hogy a többletfeladat ellátásért a jövőben is fognak-e helyettesítési/megbízási díjban (keresetkiegészítésben) részesülni, vagy netán az új munkaköri megnevezésbe beépítik az említett plusz tevékenységeket.

A Riaszt. törvény egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a munkakörbe nem tartozó többletfeladat ellátásáért a rendvédelmi alkalmazottat többletdíjazás illeti meg. A Hszt. 288/B. § (1) bekezdése szerint „A rendvédelmi alkalmazott a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból beleegyezésével a munkaköréhez tartozó feladatok mellett más munkakörbe tartozó feladatokat láthat el (tartós átirányítás). A (2) bekezdés szerint a tartós átirányítás időtartama legalább harminc nap, de legfeljebb egy év. A (3) bekezdés pedig rögzíti, hogy a rendvédelmi alkalmazott a tartós átirányítás időtartamára havonta a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű megbízási díjra jogosult.”

Jogsegélyszolgálatunk álláspontja és a kialakult bírósági ítélkezési gyakorlat szerint is a többletfeladat éppen attól többlet, hogy nem tartozik az alap munkakörbe. A munkáltató a munkakör tartalmát egyoldalúan nem bővítheti, csupán az adott munkakörön belül határozhatja meg a feladatokat. Az azonos szakterületen/szervezeti egységnél rendszeresített azonos munkakörök tartalma is meg kell, hogy egyezzen. Ha tehát pl. x db ügyviteli segédelőadó (rendészeti) közül az egyik a munkakörbe nem illeszthető többletfeladatot (pl. T-ellátmány kezelést) is rögzít, akkor annak ellátásáért külön díjazás jár. A többletfeladat munkakörbe nem tartozása tehát az azonos munkakörben foglalkoztatottak munkaköri leírás tartalmának összehasonlításával igazolható. Amennyiben tehát az új jogviszonyban a többletfeladat illetményen felüli ellentételezése elmarad, úgy amiatt jogvita kezdeményezhető, melyben tagjaink részére jogi segítséget és képviseletet biztosítunk!

A felsőfokú iskolai végzettségüket az FRSZ szerint legalább a "C" munkaköri osztályba kell besorolni a RIASZ törvény alapján!

A február 1-jével kiküldött munkáltatói tájékoztató levelekkel kapcsolatban az elmúlt pár napban több megkeresés is érkezett szakszervezetünkhöz amiatt, hogy a felsőfokú iskolai végzettség (főiskola, egyetem) ellenére „A” vagy „B” munkaköri osztályba tervezi a munkáltató az érintettek átsorolását a rendvédelmi igazgatási jogviszony átalakításával. Az FRSZ Jogsegélyszolgálatának álláspontja szerint a Riasz. törvény besorolásnál az elsődleges szempont a meglévő iskolai végzettség. A törvény úgy fogalmaz, hogy: „Hszt. 288/S. § (1) A besorolás a munkaköri osztály, a munkaköri kategória és a munkakör alapján történik. A munkaköri osztályba iskolai végzettsége alapján, a munkaköri kategóriába a munkaköre alapján, a fizetési fokozatba szolgálati ideje alapján kell a rendvédelmi alkalmazottat besorolni.”

A Riasz. tv. középfokú és felsőfokú munkaköri osztályt különböztet meg. A középfokú munkaköri osztály „A” és „B”, míg a felsőfokú munkaköri osztály „C”-„F” munkaköri kategóriákra tagozódik, melyeken belül a szolgálati idő alapján történik a konkrét bérsávba, fizetési fokozatba a besorolás. A Hszt. 288/T. § (1) bekezdése szerint „A felsőfokú munkaköri osztályba tartozó „C”, „D” „E” vagy „F” munkaköri kategóriába a felsőfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazottat kell sorolni.”

Felsőfokú iskolai végzettségnek a főiskolai, egyetemi végzettség számít, a felsőfokú OKJ-s vagy egyéb tanfolyamok tehát nem elegendőek, de aki főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik, annak a jogszerű besorolása minimum „C” kell, hogy legyen. A fentiektől eltérő – álláspontunk szerint jogszerűtlen – besorolás miatt jogvita kezdeményezhető, melyben tagjaink részére jogi segítséget és képviseletet biztosítunk! (FRSZ Jogsegélyszolgálat)

Megalakult a borsodi érdekegyeztető fórum

Ez év február 04-én megtartotta első, egyben alakuló ülését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (továbbiakban BAZRÉT). Az ülésen, a Főkapitányság részéről Dr. Vereckei Csaba r. dandártábornok úr, megyei Rendőrfőkapitány, Vizsolyi Csaba r. ezredes úr, Hivatalvezető valamint a Humán Szolgálat, és a Gazdasági Igazgatóság képviselője volt jelen. Szakszervezetünket Balázs Sándor az FRSZ Megyei Elnöke, és Debreceni László az FRSZ BAZ MRFK Tagszervezetének Titkára képviselte, valamint jelen volt az MRFK képviseletében Asztalos Zoltán úr is. Az alakuló ülést Vereckei tábornok úr nyitotta meg, és vezette le.

Az ülésen a felek megállapodtak abban, hogy minden páros hónapban ülnek össze és tárgyalják meg az állomány élet és munkakörülményeket érintő kérdéseket. Főkapitány úr nem zárkózott el az elől, amennyiben sürgősen megoldandó probléma merül föl valamelyik területen, arról soron kívül kapjon tájékoztatást az érdekképviseletek részéről, és nem kell megvárni vele a következő BAZRÉT ülést. A BAZRÉT megalakulását követendő példának állítjuk a többi területi szerv elé, és reméljük, hogy ebben az évben, sorra számolhatunk be a megyei szintű érdekegyeztetések megindulásáról, amellyel felgyorsíthatjuk, és jobbá tehetjük az állomány érdekképviseletének területén végzett tevékenységünket, valamint, így tehermentesíthetjük a Rendőrség felső vezetését, hogy valóban csak azokkal a problémákkal foglalkozhassanak, amelyek megoldása helyi szinten akadályokba ütközik. (Demján Zsolt területi elnök)

Újra legyőztük a rendőrséget: jogtalan volt a szolgálati esővédők bevonása miatti kártérítésre kötelezés!

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy tegnap a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú, de jogerős ítéletében kimondta, hogy a 2012. december 31-ig beszerzett, vagy be nem szerzett esőkabáttal összefüggő 2018. évi munkáltatói eljárás (kártérítésre kötelezés) jogszerűtlen! Ennek rövid indoka, hogy a hivatásos állomány tagjának azon esetleges mulasztása, miszerint 2012. év végéig nem szerzett be ilyen esőkabátot és ezért azt értelemszerűen 2017.évben le sem tudta adni, egy 2018-ban elrendelt kártérítési eljárásban már jogszerűen nem vizsgálható, tekintettel arra, hogy ezen kötelezettségszegése már elévült, így kárfelelősség alapjául nem szolgálhat. Mindezek alapján a kártérítésre kötelező rendőrségi határozatot a bíróság megsemmisítette, s a pervesztes alperest perköltség viselésére kötelezte. Fentiek alapján várjuk érintett tagjaink jelentkezését. Amennyiben a kártérítési eljárásban meghatalmazást adnak számunkra, akkor Jogsegélyszolgálatunk a határozattal szemben panaszt nyújt be, majd keresettel él, és teljes körű képviseletet biztosít érintett tagjaink számára. (dr. Tordai Gábor FRSZ Jogsegélyszolgálat) Az ügy előzményei itt, valamint itt olvashatók.

Kormányrendelet a RIASZ végrehajtására

A Magyar Közlöny 15. számában megjelent a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyal összefüggésben lévő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 11/2019. (II. 5.) Korm. rendelet. A jogszabály egyebek mellett módosítja a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályait, valamint a rendészeti alapvizsgára és a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályokat. A rendelet itt olvasható.

Az ORFK szerint nincs akadálya a lakáscélú munkáltatói kölcsön folyósításának

Az FRSZ tájékoztatást kért az ORFK-tól arra vonatkozóan, hogy a lakáscélú támogatások adómentességének 2019. január 01-től történt megszüntetése miként érinti a személyi állomány részére nyújtható juttatásokat. Információink szerint ugyanis a 21/2008. (IX. 23.) IRM rendelet szerinti, maximum 10 év futamidejű és 40.000,- Ft/hó összegű vissza nem térítendő lakáscélú támogatás iránti kérelmek elbírálása felfüggesztésre került.

Az ORFK válasza szerint a lakáscélú munkáltatói kölcsön folyósításának nincsen akadálya, amire tekintettel - az egységes eljárásrend érdekében - a rendőri szervek részére 29000/1763/2019. ált számon körlevelet adtak ki. A Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet és a Budapesti Fegyház és Börtön tiszthelyettes és zászlós állományának vissza nem térítendő lakáscélú támogatásáról szóló 21/2008. (IX. 23.) 1RM rendelet alapján igénybe vehető támogatás, az Szja tv. 1. melléklet 2.7. pontjának 2019. január 1-jei hatályon kívül helyezése miatt adókötelessé vált, ezért új megállapodás nem köthető. Tekintettel arra, hogy az adótörvény módosítása nem visszamenőleges hatályú - a korábban, 2018. december 31-éig megkötött megállapodások vonatkozásában a 40 000 forintos támogatás kifizetése adómentes. Annak érdekében, hogy a támogatás 2019. január 1-től is biztosítható legyen, kezdeményezték a Belügyminisztériumnál a rendelet módosítását, aminek jelenleg már folyamatban van a szakmai koordinációja. Megkeresésünk és az ORFK válasza innen tölthető le.

RÉT ülés: információk a RIASZ törvény végrehajtásáról

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács február 01-jei ülésének központi témája a RIASZ törvény végrehajtása volt. Az ORFK jelenlevő vezetői kiemelték, hogy a nyilatkozattétel elmaradását úgy értékelik, hogy a jogviszony módosításhoz az érintett nem járult hozzá, azaz a nyilatkozattételi határidő (február 16.) lejártát követően felmentéssel megszüntetik a közalkalmazotti/kormánytisztviselői jogviszonyt. A Rendőrség vezetése ehhez kapcsolódóan nyomatékosan arra kér minden érintett dolgozót, hogy a személyre szóló tájékoztató átvételét követően nyilatkozzon a munkáltatója felé, hogy miként dönt. A jogállás módosítását nem vállalók jogviszonya felmentéssel és végkielégítéssel kerül megszüntetésre. (A RIASZ törvényről bővebb információ itt olvasható.)

A RÉT ülésen is nyomatékosan felhívtuk az ORFK képviselőinek a figyelmét arra, hogy a teljes hivatásos állomány tekintetében és a tiszthelyettesi személyi kör vonatkozásában különösen is hangsúlyozottan, mielőbbi érdemi illetményrendezés szükséges, mert ellenkező esetben folyamatos pályaelhagyással kell számolnia a rendőrségnek. A 2015. júliusban meghirdetett és elindult béremelési ütemterv az idei év elejével lezárult, azonban az elmúlt három és fél évben a civil szektorban olyan bérnövekedési folyamat ment végbe, ami az átlag 50 %-os emelést a gyakorlatban elértéktelenítette.

A RÉT ülésen történtekről szóló részletes beszámolónk az innen letöltető főtitkári tájékoztatóban olvasható.

Kúria: a fegyelemsértés súlyára lényegesen kihat, ha a hivatásos állomány tagja többszöri fenyítést követően rövid időn belül ismét vétkesen megszegi kötelezettségét

A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel szolgálatparancsnok beosztásban. Szolgálati viszonya fennállása alatt négy esetben alkalmaztak vele szemben fenyítést. A munkáltató 2015. június 8-án kelt határozatával szolgálati viszony megszüntetése fenyítésben részesítette és szolgálati beosztásából felfüggesztette őt. A fegyelmi fenyítés indokolása rövid időn belül elkövetett négy fegyelemsértést rótt a szolgálati viszonyban álló terhére. Az azzal szemben előterjesztett panasz elutasítását követően folyamatban volt perben az eljárt bíróságok azt állapították meg, hogy bár a felperes terhére rótt kötelezettségszegések nagyobb részét a felperes elkövette, azok egyenként nem voltak olyan súlyúak, amelyek a jogviszony megszüntetését indokolttá tették volna. Ezzel szemben a Kúria rámutatott arra, hogy felperesnek, mint szolgálatparancsnoknak kötelezettsége lett volna a szolgálati rend és a fegyelem védelme, más hivatásos állományú tagoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása, a fegyelem szigorú megkövetelése. Azon magatartásával, hogy rendszeresen maga is fegyelemsértő módon járt el mobiltelefonja magáncélú használatával, illetve egy esetleges ellenőrzés eredményességének meghiúsítására hívta fel az állomány tagjait, súlyos kötelezettségszegést követett el. A jelentési kötelezettsége többszöri elmulasztása, a feladatok szakszerű végrehajtását veszélyeztette, így e magatartása sem maradhatott értékelés nélkül. Figyelemmel arra, hogy szolgálatparancsnokként rövid időn belül több súlyosnak minősülő vétkes kötelezettségszegést követett el, a munkáltató jogszerűen alkalmazta esetében a legsúlyosabb fenyítést. A Kúria közleménye itt olvasható.