Az FRSZ hazai szövetségi kapcsolatai

 

Történelmi visszatekintés

 
Az érdekérvényesítő képesség növelése céljából az FRSZ 1991-ben, azaz már a megalakulását követő második évben kezdeményezte a fegyveres és rendvédelmi szerveknél létrejött szakszervezetek szövetségre lépését. Ennek eredményeként került megalakításra a Fegyveres és Rendészeti Dolgozók Független Szakszervezeteinek Érdekegyeztető Tanácsa (FRDSZ ÉT), mely 1992-től Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) néven működött. A szövetség alapító tagjai az FRSZ mellett, a Vám-és Pénzügyőrség Független Szakszervezete, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete és a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezet volt.
 
Az FRDÉSZ megalakulásától kezdődően törekedett arra, hogy képviseleti jogot szerezzen magának az országos érdekegyeztető fórumokon. A korábban alakult hat szakszervezeti konföderáció azonban minden erejét bevetette annak érdekében, hogy a megjelenő hetedik szövetséget kizárják az országos érdekegyeztetés rendszeréből. Ez a magatartás megnehezítette az FRDÉSZ és az FRSZ kapcsolatát a hazai szakszervezeti szövetségekkel.
 
Az FRDÉSZ előtt álló akadályok elhárítására a szövetség kibővítése látszott egyedüli megoldásnak, ezért 1994-ben a szövetség két szakszervezettel egészült ki, a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezetével és a Katonák Érdekvédelmi Szövetségével. Ezzel az FRDÉSZ már négy tárcát ölel fel ( BM, IM, PM, HM ), megteremtve a lehetőségét egy tárcaközi érdekegyeztető fórum létrehozásának. Ennek jogszabályi alapjait azonban végül is csak a Hszt. fektette le. Az FRDÉSZ által lefedett ágazatok bővülése és a jogszabályi környezet kedvező változása ellenére a nagy szakszervezeti konföderációk azonban továbbra is útját állták a szövetség országos szintű érdekegyeztető fórumokon való megjelenésének.
 
Az FRDÉSZ számára kedvező változás 2002-ben, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) létrejöttével következett be. Az újonnan alakult érdekegyeztető fórum hatásköre a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyra, a rendvédelmi szervek és a honvédség szolgálati viszonyára, az e törvények hatálya alá tartozó mintegy 800 ezer munkavállalóra terjedt ki. Az OKÉT munkavállalói oldalán az FRDÉSZ 1 mandátumot kapott. A szövetség megalakulásától tehát közel 11 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy teljes jogú tagként bekerülhessen az országos érdekegyeztetés rendszerébe.
 
Az FRDÉSZ tagszervezeteinek létszáma az idők folyamás 9-re bővült, tagjai az FRSZ mellett a BVDOSZ, az FBVSZOSZ, a HOSZ, a HTFSZ, az NBHSZ, a PVDÉSZ, az RV és a VPFSZ.
 

LIGA tagság előzményei

 
Az FRDÉSZ tagság lehetőséget biztosított ugyan a minisztériumi fórumok meghaladására és a tárcaközi érdekegyeztetésre, országos szintű érdekképviseleti tevékenység kifejtését azonban hosszú időn át nem tette lehetővé az FRSZ számára. Kitörési pontként az FRDÉSZ és az FRSZ számára is a LIGA szakszervezetekkel történő fúzió lehetősége merült fel, mely hosszú tárgyalás sorozat eredményeként 2005. év őszén realizálódott.
 
Az FRSZ Országos Választmánya 2005. 03-05. között Zalaegerszegen megtartott ülésén úgy döntött, hogy az FRSZ, az FRDÉSZ szövetség keretein belül lépjen be a LIGA Szakszervezeti Szövetségbe.
 
Ezt követően az FRDÉSZ október 7-i küldöttgyűlésén egyhangú határozat született arról, hogy az FRDÉSZ fúzióra lép a LIGA szakszervezeti konföderációval. A végső döntést a LIGA december 9-én kongresszusán született meg, mely szerint az FRSZ, az FRDÉSZ szövetség keretein belül belépett, illetve felvételt nyert a LIGA szakszervezeti konföderációba. A fúzióval az FRSZ – és az FRDÉSZ – régi törekvése vált valóra, bekerülhettünk az országos érdekegyeztetés első vonalába.
 
2008. március hónapban az FRDÉSZ küldöttgyűlése – az FRSZ tiltakozását figyelmen kívül hagyva – úgy módosította a szövetség Alapszabályát, hogy a tagszervezetek számára lehetővé tette az FRDÉSZ-en kívüli szakszervezeti konföderációkhoz való csatlakozás tárgyában való szuverén döntést. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy az FRDÉSZ egyes tagszervezetei szabadon döntsenek arról, hogy tagjai akarnak-e maradni a LIGA Szövetségnek, vagy nem, illetve lehetővé vált akár más szakszervezeti konföderációhoz való csatlakozás is. Mint később kiderült, e döntés jelentős feszültségekhez vezetett a LIGA tagságot támogató és azt elutasító FRDÉSZ tagszervezetek között és a későbbiekben - a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése elleni sikertelen fellépés miatt is - az FRDÉSZ felmorzsólódásához vezetett.
 
2010. májusában az FRSZ VIII. Rendkívüli Kongresszusa  úgy döntött, hogy az FRSZ lépjen ki a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségéből, mivel a tagsági jogviszony fenntartása nem szolgálta volna megfelelően szakszervezetünk céljainak elérését. A Kongresszus nehéz döntést hozott, hiszen mi, pontosabban elődeink voltak azok, akik éltre hívták az FRDÉSZ-t, illetve annak jogelődjét. A szövetség hosszú időn át nyilvánvalóan hozzásegítette az FRSZ-t egyes célkitűzései eléréséhez, 2010-re azonban egysége megbomlott, az elnökségben eluralkodott a széthúzás és a tagszervezetek egyéni érdekeinek érvényesítése került előtérbe.
 
Szakszervezetünk az FRDÉSZ-ből történt kilépés után sem szakította meg kapcsolatait a többi rendvédelmi szakszervezettel. Az érdekegyeztető fórumok munkájában, a szakértői egyeztetések és a demonstrációk során is együttműködtünk velük a szükséges mértékben. Ennek szervezeti keretét jelenleg a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalának ülései biztosítják.
 

Az FRSZ önálló LIGA tagsága

 
A FRSZ VIII. Rendkívüli Kongresszusa (az FRDÉSZ-ből való kilépés mellett) megerősítette szakszervezetünk LIGA tagságát.
 
A konföderációtól szakszervezetünk jelentős támogatást kapott az elmúlt években. A LIGA teljes erejével támogatta szakszervezetünket a szolgálati nyugdíjrendszer megóvásáért folytatott küzdelemben, segítette demonstrációinkat. A konföderáció tisztségviselői részt vettek az FRSZ által szervezett megmozdulásokon és a kormányzattal folytatott tárgyalásaik során is felléptek érdekünkben. A LIGA vezetése a számunkra kedvezőtlen törvények hatálybalépése után is minden lehetséges fórumon kiáll a rendvédelmi szakszervezetek diszkriminációjának megszűntetéséért.
 
Az FRSZ tevékenységének elismerését fejezte ki, hogy a LIGA XII. Kongresszusa az FRSZ főtitkárát választotta meg a LIGA közszolgálatért felelős társelnökévé, míg főtitkár-helyettesünk az elnökségben kapott tisztséget.
 
A LIGA Szakszervezetek 2013. december hónapban megtartott XVI. kongresszusán lezajlott tisztújítás során főtitkárunk megerősítést nyert társelnöki tisztségében. Pongó Géza a LIGA társelnöki tisztségét 2015. decemberig töltötte be.
 
LIGA elnökség 2013.
 
A konföderációban betöltött tisztségeink révén markánsabban tudjuk képviselni tagjaink érdekeit, hiszen olyan érdekegyeztető fórumok munkájában is részt vehetünk, melyekbe az FRSZ tisztségviselőit egyébként nem hívnák meg.
 
Együttműködésünk mélységét jelzi, hogy jelenleg az FRSZ székhelyének is a LIGA konföderáció biztosít elhelyezést a 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/a szám alatti székházában.