Az FRSZ hazai szövetségi kapcsolatai

 

A Független Rendőr Szakszervezet XV. Kongresszusa (2018. november 24-ei ülésén) úgy döntött, hogy szakszervezetünk 2019. január 01-jétől kezdődően csatlakozzon a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez. 

 

Történelmi visszatekintés

Az érdekérvényesítő képesség növelése céljából az FRSZ 1991-ben, azaz már a megalakulását követő második évben kezdeményezte a fegyveres és rendvédelmi szerveknél létrejött szakszervezetek szövetségre lépését. Ennek eredményeként került megalakításra a Fegyveres és Rendészeti Dolgozók Független Szakszervezeteinek Érdekegyeztető Tanácsa (FRDSZ ÉT), mely 1992-től Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) néven működött. A szövetség alapító tagjai az FRSZ mellett, a Vám-és Pénzügyőrség Független Szakszervezete, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete és a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezet volt.
 
Az FRDÉSZ megalakulásától kezdődően törekedett arra, hogy képviseleti jogot szerezzen magának az országos érdekegyeztető fórumokon. A korábban alakult hat szakszervezeti konföderáció azonban minden erejét bevetette annak érdekében, hogy a megjelenő hetedik szövetséget kizárják az országos érdekegyeztetés rendszeréből. Ez a magatartás megnehezítette az FRDÉSZ és az FRSZ kapcsolatát a hazai szakszervezeti szövetségekkel.
 
Az FRDÉSZ előtt álló akadályok elhárítására a szövetség kibővítése látszott egyedüli megoldásnak, ezért 1994-ben a szövetség két szakszervezettel egészült ki, a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezetével és a Katonák Érdekvédelmi Szövetségével. Ezzel az FRDÉSZ már négy tárcát ölel fel ( BM, IM, PM, HM ), megteremtve a lehetőségét egy tárcaközi érdekegyeztető fórum létrehozásának. Ennek jogszabályi alapjait azonban végül is csak a Hszt. fektette le. Az FRDÉSZ által lefedett ágazatok bővülése és a jogszabályi környezet kedvező változása ellenére a nagy szakszervezeti konföderációk azonban továbbra is útját állták a szövetség országos szintű érdekegyeztető fórumokon való megjelenésének.
 
Az FRDÉSZ számára kedvező változás 2002-ben, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) létrejöttével következett be. Az újonnan alakult érdekegyeztető fórum hatásköre a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyra, a rendvédelmi szervek és a honvédség szolgálati viszonyára, az e törvények hatálya alá tartozó mintegy 800 ezer munkavállalóra terjedt ki. Az OKÉT munkavállalói oldalán az FRDÉSZ 1 mandátumot kapott. A szövetség megalakulásától tehát közel 11 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy teljes jogú tagként bekerülhessen az országos érdekegyeztetés rendszerébe.
 
Az FRDÉSZ tagszervezeteinek létszáma az idők folyamás 9-re bővült, tagjai az FRSZ mellett a BVDOSZ, az FBVSZOSZ, a HOSZ, a HTFSZ, az NBHSZ, a PVDÉSZ, az RV és a VPFSZ.
 

LIGA tagság előzményei

Az FRDÉSZ tagság lehetőséget biztosított ugyan a minisztériumi fórumok meghaladására és a tárcaközi érdekegyeztetésre, országos szintű érdekképviseleti tevékenység kifejtését azonban hosszú időn át nem tette lehetővé az FRSZ számára. Kitörési pontként az FRDÉSZ és az FRSZ számára is a LIGA szakszervezetekkel történő fúzió lehetősége merült fel, mely hosszú tárgyalás sorozat eredményeként 2005. év őszén realizálódott.
 
Az FRSZ Országos Választmánya 2005. 03-05. között Zalaegerszegen megtartott ülésén úgy döntött, hogy az FRSZ, az FRDÉSZ szövetség keretein belül lépjen be a LIGA Szakszervezeti Szövetségbe.
 
Ezt követően az FRDÉSZ október 7-i küldöttgyűlésén egyhangú határozat született arról, hogy az FRDÉSZ fúzióra lép a LIGA szakszervezeti konföderációval. A végső döntést a LIGA december 9-én kongresszusán született meg, mely szerint az FRSZ, az FRDÉSZ szövetség keretein belül belépett, illetve felvételt nyert a LIGA szakszervezeti konföderációba. A fúzióval az FRSZ – és az FRDÉSZ – régi törekvése vált valóra, bekerülhettünk az országos érdekegyeztetés első vonalába.
 
2008. március hónapban az FRDÉSZ küldöttgyűlése – az FRSZ tiltakozását figyelmen kívül hagyva – úgy módosította a szövetség Alapszabályát, hogy a tagszervezetek számára lehetővé tette az FRDÉSZ-en kívüli szakszervezeti konföderációkhoz való csatlakozás tárgyában való szuverén döntést. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy az FRDÉSZ egyes tagszervezetei szabadon döntsenek arról, hogy tagjai akarnak-e maradni a LIGA Szövetségnek, vagy nem, illetve lehetővé vált akár más szakszervezeti konföderációhoz való csatlakozás is. Mint később kiderült, e döntés jelentős feszültségekhez vezetett a LIGA tagságot támogató és azt elutasító FRDÉSZ tagszervezetek között és a későbbiekben - a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése elleni sikertelen fellépés miatt is - az FRDÉSZ felmorzsólódásához vezetett.
 
2010. májusában az FRSZ VIII. Rendkívüli Kongresszusa  úgy döntött, hogy az FRSZ lépjen ki a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségéből, mivel a tagsági jogviszony fenntartása nem szolgálta volna megfelelően szakszervezetünk céljainak elérését. A Kongresszus nehéz döntést hozott, hiszen mi, pontosabban elődeink voltak azok, akik éltre hívták az FRDÉSZ-t, illetve annak jogelődjét. A szövetség hosszú időn át nyilvánvalóan hozzásegítette az FRSZ-t egyes célkitűzései eléréséhez, 2010-re azonban egysége megbomlott, az elnökségben eluralkodott a széthúzás és a tagszervezetek egyéni érdekeinek érvényesítése került előtérbe.
 
Szakszervezetünk az FRDÉSZ-ből történt kilépés után sem szakította meg kapcsolatait a többi rendvédelmi szakszervezettel. Az érdekegyeztető fórumok munkájában, a szakértői egyeztetések és a demonstrációk során is együttműködtünk velük a szükséges mértékben. Ennek szervezeti keretét jelenleg a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalának ülései biztosítják.
 

Az FRSZ önálló LIGA tagsága

A FRSZ VIII. Rendkívüli Kongresszusa (az FRDÉSZ-ből való kilépés mellett) megerősítette szakszervezetünk LIGA tagságát.
 
A konföderációtól szakszervezetünk jelentős támogatást kapott az elmúlt években. A LIGA teljes erejével támogatta szakszervezetünket a szolgálati nyugdíjrendszer megóvásáért folytatott küzdelemben, segítette demonstrációinkat. A konföderáció tisztségviselői részt vettek az FRSZ által szervezett megmozdulásokon és a kormányzattal folytatott tárgyalásaik során is felléptek érdekünkben. A LIGA vezetése a számunkra kedvezőtlen törvények hatálybalépése után is minden lehetséges fórumon kiáll a rendvédelmi szakszervezetek diszkriminációjának megszűntetéséért.
 
Az FRSZ tevékenységének elismerését fejezte ki, hogy a LIGA XII. Kongresszusa az FRSZ főtitkárát választotta meg a LIGA közszolgálatért felelős társelnökévé, míg főtitkár-helyettesünk az elnökségben kapott tisztséget.
 
A LIGA Szakszervezetek 2013. december hónapban megtartott XVI. kongresszusán lezajlott tisztújítás során főtitkárunk megerősítést nyert társelnöki tisztségében. Pongó Géza a LIGA társelnöki tisztségét 2015. decemberig töltötte be.
 
LIGA elnökség 2013.
 
A konföderációban betöltött tisztségeink révén markánsabban tudjuk képviselni tagjaink érdekeit, hiszen olyan érdekegyeztető fórumok munkájában is részt vehetünk, melyekbe az FRSZ tisztségviselőit egyébként nem hívnák meg. 2012-től 2017-ig az FRSZ székhelyének is a LIGA konföderáció biztosított elhelyezést a 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/a szám alatti székházban.
 
Az FRSZ LIGA tagsága 2018. december 31-én szünte meg.