Bemutatkozás

 
A Független Rendőr Szakszervezet a rendszerváltás hajnalán, 1989. július 5-én 21 fővel alakult meg, és a kelet-európai országokban addig példa nélkül álló módon, alulról építkező szakszervezetként elsőként vállalta fel nyíltan a rendőrök érdekeinek és jogainak védelmét.
 
Az alapítás óta eltelt több mint két évtized alatt az FRSZ sok ezer taggal és több mint száz tagszervezettel rendelkező, országos lefedettségű szervezetté fejlődött, mely valamennyi rendőr-főkapitányságon és az Országos Rendőr-főkapitányságon is jelen van tagjai és tisztségviselői révén.
 
A történelmi hagyományoknak megfelelően az FRSZ két és fél évtizedes fejlődése során mindvégig megőrízte a demokratikus alapértékeket, ami Alapszabályunkban, szervezeti felépítésünkben, működésünkben és gazdálkodásunkban is visszatükröződik.
 
Tagszervezeteink nagyfokú függetlenséget élveznek és a meglakulástól kezdődően önállóan gazdálkodnak. A tagdíjbevétel ugyanis Alapszabályunk értelmében megoszlik a tagszervezetek és az FRSZ központi adminisztrációját képező Központi Koordinációs Iroda között. A tagdíj helyben maradó részével (mely jelenleg a befizett tagdíj 40 %-át teszi ki), a tagszervezetek önállóan gazdákodnak, saját bevételeiket a tagságuk által meghatározott célokra fordítják.
 
Az azonos megyéhez, illetve intézményhez tartozó tagszervezetek megyei, illetve intézményi elnököket választanak, akik a Megyei Elnöki Értekezlet (MEÉ) tagjaiként a Kongresszus két ülése közötti időszakban jogosultak meghozni az FRSZ működésével és gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb döntéseket. Itt kell megemlíteni, hogy Alapszabályunk szerint az életkorral, foglalkozással vagy egyéb rétegképző elem szerinti azonos érdekek kifejezésére a tagság önkéntes társulásával és a Kongresszus jóváhagyásával Tagozatok és Szekciók jöhetnek létre.
 
Az FRSZ stratégiai érdekeinek biztosítása céljából a rendvédelmi oktatási intézményekben működő tagszervezetek – Tanintézeti Tagozat néven – külön tagozatot alkotnak. A tagozat vezető tisztségviselője a Tagozat Titkár, aki a megyei elnökökkel azonos jogállást élvez. A tagozat munkáját szervezi és segíti a Tanintézeti Ügyvivő.
 
Az FRSZ-ben jelenleg két szekció működik: a Határrendész Szekció és a Büntetés-végrahjatási Szekció.
 
A megyék és intézmények a Magyarország földrajzi  tájegységeihez, illetve régióhoz igazodóan kialakított (összesen hat) Területi Elnökséghez tartoznak. A területi elnökök elsődlegesen nem döntési jogkörrel felruházott vezetők, hanem a tagszervezetek és az FRSZ központja közötti információ áramlást, a helyi szakszervezeti munkát és a tag toborzást segítő tisztségviselők. A területi elökökkel azonos jogállású és feladatkörű tisztségviselők a szekciók titkárai és a tanintézeti ügyvivő.
 
Végezetül az FRSZ legmagasabb szintű döntéshozó szerve a Kongresszus, melynek évenként legalább egy alkalommal összehívott ülésén (az elnök és a főtitkár mellett) a tagszervezetek titkárai rendelkeznek szavazti joggal. A tagság arányos képviseletét a taglétszám szerinti szavazati rendszer biztosítja, mely az FRSZ valamennyi testületének müködésében alapelvi jelentőséggel érvényesül.
 
A kongresszus választja meg az FRSZ elnökét és főtitkárát, valamint a Felügyelőbizottság tagjait.
 
Elnökünk felügyeli az FRSZ Alapszabályának és Programjának megfelelő működését, valamint összehívja és vezeti a Kongresszus és a Megyei Elnöki Értekezlet üléseit.
 
A főtitkár feladata az FRSZ működésének operatív irányítása, szakszervezetünk képviselete a munkáltatókkal folytatott tárgyalások során, valamint a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása. Munkáját egy főtitkár-helyettes segíti.
 
Az elnök és a főtitkár munkáját pedig a budapesti székhelyel rendelkező Központi Koordinációs Iroda segíti.
 
A Központi Koordinációs Iroda keretein belül működik az FRSZ Jogsegélyszolgálata, mely biztosítja a tagság jogi képviseletét és közreműködik a kollektív érdekvédelmi feladatok ellátásában is.
 
 
Végezetül a bemutatkozás nem lenne teljes a Független Rendőr Szakszervezet célkitűzéseinek ismertetése nélkül.
 
Szakszervezetünk alapvető céljait Kongresszusunk jogosult meghatározni, amire legutóbb 2012-ben került sor, az FRSZ Programjának elfogadásával.  Ajánljuk e kordokumentumnak is megfelelő Programot mindazon érdeklődők figyelmébe, akik mélyebben is meg kívánják ismerni és érteni a Független Rendőr Szakszervezet tevékenységét.
 
A civil szervezetek működését a hatályos törvények csak fő vonalaikban határozzák meg, a részletes szabályozást pedig az alapítók, illteve a tagság jogkörébe utalják. Ebből következik, hogy a civil szervezetek alapító okiratai, illetve alapszabályai a szervezeti felépítés, a gazdálkodás és általában a működés egésze szempontjából a törvény erejével bírnak. Így van ez a Független Rendőr Szakszervezet esetében is, melynek alapdokumentumait az alábbiakban tesszük közzé:
 
 

Az FRSZ története

 
A Független Rendőr Szakszervezet a rendszerváltás hajnalán, 1989. július 5-én 21 fővel alakult meg, s a kelet-európai országokban addig példa nélkül álló módon, alulról építkező szakszervezetként elsőként vállalta fel nyíltan a rendőrök érdekeinek és jogainak védelmét.
 
1991-ben az FRSZ kezdeményezésére léptek szövetségre a fegyveres és rendvédelmi szerveknél demokratikusan megalakult szakszervezetek.
 
Más szakszervezetekkel összefogva az FRSZ kezdeményezte a belügyi érdekegyeztetés rendszerének kialakítását, majd a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács létrehozását, s ezzel mintát szolgáltatott más szférák számára is saját ágazati érdekegyeztető rendszerük kialakításához.
 
A kelet-európai országok rendőrszakszervezetei közül, a mi szakszervezetünk volt az, amely 1991-ben elsőként csatlakozott a Rendőr Szakszervezetek Európai Tanácsához. A CESP 17 európai ország mintegy negyed millió rendőrének képviseletében tevékenykedik a munkavállalói és a szakszervezeti jogok érvényesüléséért.
 
Az alapítás óta eltelt több mint 20 évben az FRSZ bizonyította létjogosultságát, megszerezte és megőrizte a munkavállalók bizalmát. Meghatározó tényezőjévé vált a rendőrségi érdekegyeztetés rendszerének, tekintélyt szerzett magának a vele kapcsolatba került munkáltatók, érdekképviseleti szervek és a média képviselői körében.
 
Azok számára, akiket bővebben is érdekel szakszervezetünk történelme, mely egyben a rendszerváltás utáni belügyi és rendőrségi érdekegyeztetés lenyomata is, ajánljuk olvasásra FRÁSZ című újságunk FRSZ alapításának 20. évfordulója alkalmából kiadott különszámát, valamint egyik tisztségviselőnk korábban írt szakdolgozatát.
 
Kapcsolódó letöltések: