In Memoriam: Dr. Palotai Gábor

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy volt tisztségviselőnk, Dr. Palotai Gábor úr életének 66. évében, hosszantartó, súlyos betegség után 2017. március 24. napján elhunyt. Gábor egész életét a rendvédelmi szervek állománya gyógyításának szentelte. Fogorvosi pályafutását a BM Központi Korvin Ottó Kórházában kezdte, majd annak megszűntetése után a Honvédkórházban folytatta. A Független Rendőr Szakszervezetben két évtizeden keresztül töltött be különböző tisztségeket, és egy cikluson át az Országos Választmány tagja is volt. Mindvégig aktívan részt vett az FRSZ egészségpolitikai tevékenységében, szakmai javaslatokkal, tanácsokkal, szakvéleményekkel segítette szakszervezetünk munkáját. Az FRSZ tisztségviselői és a Központi Koordinációs Iroda munkatársai osztoznak a család gyászában, és fájó szívvel búcsúznak halk szavú orvosszakértőjüktől, barátjuktól. A temetés időpontjáról később adunk tájékoztatást.

 

"Az élet hosszú vagy rövid,
mit számít, öröklét ha vár;
lent búcsuzunk, de fent megint
találkozunk, hol nincs halál." (Emily Bronte)

Itt olvasható a FRÁSZ újságban Dr. Palotai Gáborral, 60. születésnapja alkalmából készült interjú

A VKF munkavállalói oldalának javaslatai a munka törvénykönyve és a sztrájktörvény módosítására

A SZABIM.BLOG cikke szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (röviden: VKF) munkavállalói oldala - kiegészülve más ágazati szakszervezetek és konföderációk véleményével - elkészítette a munka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény egyes rendelkezéseinek módosítására tett javaslatait. A héten elkezdődtek az egyeztetések a munkáltatói szövetségekkel és a minisztériumok képviselőivel, a cél az, hogy a tavaszi ülésszakon el lehessen fogadni a kompromisszumos javaslatot. A VKF munkavállalói oldalának (MSZOSZ, Munkástanácsok, LIGA szakszervezetek) javaslata figyelembe vette más, a fórumban nem jelen levő szakszervezetek javaslatait is, mely elérhető ide kattintva! Immár bő két év tapasztalatainak birtokában időszerű a törvény felülvizsgálata, miként időszerű lenne az is, hogy a kormányzat megszűntesse a rendvédelmi szakszervezetek negatív diszkriminációját. Sajnos, erre a javaslat nem tér ki...

FRSZ - Országos Sporthorgász Vándorkupa: május 6-án

A hagyományoknak megfelelően, az FRSZ Borsod Megyei Elnöksége, idén is megrendezi az FRSZ - Országos Sporthorgász Vándorkupa elnevezésű horgászversenyt.  A versenyre 2017. május 06-án kerül sor, a Novajidrány és Vizsoly községek között található Kacsa horgásztavon.  A versenyre csak háromfős csapatok nevezését fogadják ela csapat tagja  az BM irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói állományú tagjai, valamint a rendvédelmi oktatási intézmények tanulói lehetnek. A nevezési díj FRSZ tagok részére 2.500 Ft,-, nem tagok részére  3.500 Ft. A résztvevők számára a rendezők meleg ebédet biztosítanak, melynek költségét a nevezési díj tartalmazza. 

 A versenyre 2017. április 30-ig lehet jelentkezni a honlapunkról letölthető nevezési lap megküldésével, melyhez mellékelni kell a nevezési díj befizetését igazoló banki másolatot. A helyszínen nevezést már nem fogadnak el a rendezők! 

További információk az Független Rendőr Szakszervezet honlapjáról letölthető verseny kiírásban.

RÉT ülés: a húsba vágó kérdésekre nem kaptunk válaszokat

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) idei második ülésére az FRSZ tucatnyi pénzügyi tárgyú kérdést tett fel, mivel szerettünk volna tisztán látni, miként változott a rendőrség személyi állományának illetménye idén év elején. A február 13-án elküldött kérdésekre azonban az ORFK-tól nem kaptunk választ, mivel egy hónap szerintük nem volt elegendő a szükséges adatok kigyűjtéséhez. Az elmaradás pótlására és a kért adatok megvitatására április 10-én, soron kívüli RÉT ülés keretében kerül majd sor. Ennek ellenére nem telt eseménytelenül a RÉT március 13-ai ülése, mivel a januári ülésen is számtalan kérdés maradt megválaszolatlanul. Napirendre kerül például az első éves RSZKI tanulók  kinevezése, a 2017. évi teljesítményjuttatás, a déli határszakaszon szolgálatot teljesítő állomány körében felmerült járványkörülmények, a ruházattal, ruhapénzzel kapcsolatos kérdések, az FBŐ-sök saját mobiltelefon használatának tiltása, a fizikai felmérésre kötelezettek korhatáremelése, és a kapcsolódó munkaidő-kedvezmény biztosítása, a kiemelt készenlét elrendelési feltétleinek sajátos rendőrségi értelmezése, valamint a rendőrségi közalkalmazottak illetményének 15 éve hiába várt általános emelésének legújabb akadályai is. Mindezekről és a RÉT ülésen megvitatott egyéb kérdésekről, problémákról az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban számolunk be.

Közalkalmazott felmentése nyugdíjkorhatár betöltése esetén

Nagyon sok kérdés merült fel az utóbbi időben közalkalmazottak és közszolgálati tisztviselők részéről annak kapcsán, hogy ha a nyugdíjkorhatáruk betöltésével öregségi nyugdíjat kívánnak igényelni, akkor hogyan szüntethetik meg a közalkalmazotti, illetve a közszolgélati tisztviselői jogviszonyukat és felmentés esetén honnan kell számítani a felmentési idejüket. Ezeket a kérdéseket járja körül a NyugdijGuru.hu szakportál szerzője. A cikkből megtudhatjuk, hogy az alkalmazandó rendelkezéseket egyrészt a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat, márészt a KÖZALKALMAZOTTAK esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény tartalmazza. A vonatkozó szabályokat összefoglalva a szerző megállapítja, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése esetén - amely naptól a közalkalmazott a Munka Törvénykönyve (Mt.) 294.§ (1) bekezdés g) pontja alapján nyugdíjasnak minősül - a munkáltató megszüntetheti felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt, de erre a Kjt. alapján nem köteles.  A költségvetési szerveknél dolgozó közalkalmazottak esetében viszont az idézett kormányhatározat alapján mégis köteles a munkáltató kezdeményezni a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, amit felmentéssel tehet meg. A megszüntetésre természetesen a közös megegyezés, illetve a közalkalmazotti lemondás is nyitva áll, a közalkalmazott számára azonban a legelőnyösebb a munkáltató felmentés. További részletek a NyugdijGuru.hu tematikus portál cikkében, itt.

Nőnapi köszöntő

Március 8, a Nők Napja, a tavasz első kedves ünnepe. És bármennyire is megkopott már a nőnap eredeti üzenete, a szebbik nemet mindig érdemes ünnepelni. Ők hozzák életünkbe a tavaszt, ők jelentik számunkra a napsütést. Általuk és értük leszünk jobbak.

Kedves lányok, asszonyok, édesanyák! Az FRSZ vezetése kívánja, hogy legyenek mindig szépek, kedvesek és végtelenül boldogok!

Rá kell ébredni - Az összefogás védheti meg az embereket

Az év végi bérmegállapodás előtt most először közös szakmai háttérrel készült közös javaslatot készítettek a versenyszféra szakszervezetei. A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda azt is kiemelte a Népszavának adott interjúban, hogy mind több oktatást tartanak helyi vezetőiknek, mert csak így lehetnek sikeresek a kollektív szerződésről szóló egyeztetéseken és a bértárgyalásokon.  A teljes interjú a Népszava cikkében olvasható.

Újabb rendőri képmást érintő döntést hozott az Alkotmánybíróság

Ismét az alkotmánybírák elé került a rendőrképmások ügye. Az Alkotmánybíróság egy kúriai ítélet megsemmisítése mellett határozatában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az intézkedő rendőrökről készített fotók az engedélyük nélkül is nyilvánosságra hozhatók, ha a politikai demonstrációról szóló tudósítás nem öncélú. Az Ab február 14-én megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.20.121/2016/3. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó Index.hu szerint a támadott bírói döntés azért sérti a véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot, mert a bíróság – a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban foglaltakkal ellentétben – úgy foglalt állást, hogy megsértették a perbeli felperes rendőrök képmásuk védelméhez fűződő személyiségi jogát, amikor a politikai demonstráció biztosítását végző rendőröket felismerhető módon ábrázoló fényképeket tettek közzé, az érintettek hozzájárulása nélkül. Az Ab korábbi határozatára hivatkozva hangsúlyozta, hogy a demonstrációkról való tudósítás nem öncélú, kivéve, ha az emberi méltóság benső lényegét érintő, vagy a sajtószabadsággal való visszaélést megvalósító tudósítás volna. Mivel ilyen körülményt a jogerős ítélet sem mutatott fel, a benne elfoglalt jogi álláspont sérti a véleménynyilvánítási szabadságot és a sajtószabadságot. A határozathoz három bíró is különvéleményt csatolt, melyben kifejtik, miért nem értenek egyet az AB döntésével. Az FRSZ a különvéleményt megfogalmazó bírók álláspontjával ért egyet, és továbbra is tiltakozik a szolgálatot teljesítő rendőrök személyiségi jogainak semmibevétele ellen. A sajtó korlátlan szabadsága ugyanis adott esetben a rendőrök és családtagjaik biztonságát is veszélybe sodorhatja, amit az AB elmulasztott kellő súllyal értékelni! Miként véleményünk szerint a BM is elmulasztotta a Hszt. kodifikálásakor a rendőrök biztonságát jobban garantáló szabályok kialakítását, noha ennek szükségességére az FRSZ felhívta a minisztérium vezetésének figyelmét! Előzmények itt.

30 %-os béremelés az állami vállalatoknál - 0 % a rendvédelmi közalkalmazottaknak és munkavállalóknak

A 2017. február 16-i kormányinfón Lázár János kijelentette, a kormány előző napi döntése értelmében több lépésben, 30 százalékkal nő az állami tulajdonú cégek dolgozóinak bére 2019-ig. A MÁV-nál 13, a Magyar Postánál 14 százalék az idei béremelés. A miniszter kijelentette: "100 ezer munkavállalóról döntött tegnap a kormány. A kormány döntése értelmében a 100 ezer ember esetében először is azok, akik kevesebbet keresnek, mint az új minimálbér, azok természetesen megkapják a kormánytól a minimálbért és a garantált bérminimumot is. A többi munkavállaló esetében pedig 2019-ig egy 30%-os béremelésre kerül sor, ami például azt jelenti, hogy 2017-ben a MÁV-csoportnál 13%, 2018-ban 12%, 2019-ben pedig 5%-os béremelést hagyott jóvá a kormány." Azt nem tudjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum kifizetéséről miért kellett külön döntsét hozni, hiszen azok minden munkáltatóra és minden munkavállalóra kötelező erővel vonatkoznak a hatályos jogszabályok szerint. Azt viszont tudjuk, hogy a rendvédelmi szféra közalkalmazottait és munkavállalóit továbbra is mostohagyerekként kezelik, számukra idén, miként az elmúlt években is, csak a minimálbért, és a garantált bérminimumot biztosítják. Leaglábbis papíron, mert az "emelést" úgy hajtják végre, hogy illetményüknek azt a részét, amiről a munkáltató dönt, pontosan annyival csökkentik, amennyivel a garantált bérminimum emelkedik. Így a valós emelés sokaknál 0 %-al egyenlő. Erről azonban nem esett szó a sajtótájékoztatón, talán azért, mert csak annyit lehetett volna mondani, hogy a rendvédelmi közalkalmazottak és munkavállalók bére úgy emelkedett, hogy közben nem növekedett....

Eljátszott verseny: így lett egyetlen pályázóé a határvédelmi konténerüzlet

Éppen vége lesz a télnek, mire állni fog a négy NATO-színvonalú konténerfalu a magyar határ déli szakaszán - írja az Átlátszó. A cikk szerint a beruházás az állami közbeszerzések jól ismert dramaturgiája szerint zajlott: a meghívásos tendert novemberre sikerült kiírni, akkor viszont mindössze két munkanapot kapott a három meghívott ajánlattevő. A kiírás feltételei alapján ketten rögtön ki is estek, az egyedüli ajánlattevő így annyit kért, amennyit nem szégyellt.

A migrációs nyomással harmadik éve bajlódó kormánynak valamiért csak közvetlenül a nagy hidegek beállta előtt egy hónappal jutott eszébe, hogy a déli határra vezényelt katonákat emberibb körülményekhez jutassa. Az Átlátszó forrásai szerint a szerencsétlenkedésben a kormányzati közönyön kívül szerepet játszott az egyes szervezetek és szervezeti egységek rivalizálása is: a „határvadász”-projekttel komoly pozíciót szerző Készenléti Rendőrség például már egy évvel ezelőtt nekifutott egy hasonló beruházásnak, de az valahol elakadt. További részletek az Átlátszó.hu cikkében.

A nagy minimálbéremelés nem segít a közszféra évtizedes nyomorán

A 2017-es nagy fizetésemelési kör minden pozitívuma ellenére inkább csak tűzoltás - írja az Index. A piaci szereplők közül sokan nem tudják kigazdálkodni, vagy más okból próbálják meg kicselezni, a közszférában nem jutott mindenkinek, egyes szakmákban pedig még arra sem elég, hogy ellensúlyozza a mostani minimálbér-emeléssel kritikus szintet elért bérfeszültséget a különböző képzettségű dolgozók között. A hosszú idő óta toldozott-foltozott közalkalmazotti bértábla rendbetételére, úgy tűnik, még várni kell.

Arról, hogy az állam miként nyeli le a rendőrségi közalkalmazottak és munkavállalók béremelését, korábban már beszámoltunk. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy "következetes" kormányzati intézkedésekkel miként sikerült a közalkalmazotti bértáblát teljesen szétzilálni, és az előmeneteli rendszert felszámolni. Ennek ellenére zúg a propagandagépezet, a rendőrségi közalkalmazottak és munkavállalóknak pedig marad a virtuális fizetésemelés és a szép ígéret, egyszer majd jobb lesz. Addig pedig a közalkalmazotti bértábla 170 fizetési fokozatából a kormányzat 115 fizetési fokozatban a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot garantálja a közalkalmazottak számára! 

Nógrádban biztosítják a közalkalmazottak KSZ szerinti illetményemelését

A Nógrád megyei főkapitány megkeresésünkre adott tájékoztatása szerint a főkapitányság azon közalkalmazottai, akik 2017. január 01-jén kötelező előresorolással érintettek eggyel magasabb fizetési fokozatba, és kiválóan alkalmas, vagy alkalmas minősítést kaptak, bruttó 5 ezer forintos munkáltatói döntésen alapuló illetményemelésben részesülnek 2017. február 01-jétől. (A főkapitány válasza itt olvasható.)

Emlékezetes, hogy néhány napja az FRSZ megkereséssel fordult a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez, mert a január 1-jével fizetési fokozatban előrelépő munkatársak csak a jogszabályi kötelező emelésben (garantált bérminimum/minimálbér) részesültek, azonban a kollektív szerződés szerinti – a munkáltató által kollektív szerződésben garantált – 5.000 Ft illetményemelést részükre nem biztosították. Ezt az eljárást az ORFK szakmai vezetésének álláspontjával, illetve ajánlásával is ellentétesnek tartottuk.

A főkapitány jelen esetben gyorsan válaszolt és intézkedett, amit az érintett állomány nevében ezúton is köszönünk!

A szolgálati járandóságban részesülők kereseti plafonjának eltörlését kezdeményeztük

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternél, és Pintér Sándor belügyminiszternél kezdeményezte az FRSZ a szolgálati járandóságban részesülők kereseti plafonjának eltörlését. Ismeretes, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B § (1) bekezdése korlátozza az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti ellátásban részesülőket a keresőtevékenység folytatásában azáltal, hogy meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugellátás szüneteltetését írja elő. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint ugyanis, amennyiben az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete meghaladja az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ez a korlátozás vonatkozik a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjasokra, a korkedvezményes nyugdíjasokra, a korengedményes nyugdíjasokra, a bányásznyugdíjasokra, továbbá az ún. „művész" nyugdíjat „felváltó" korhatár előtti ellátásban, és a szolgálati járandóságban részesülőkre, valamint a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülőkre is. Véleményünk szerint a Tny. szóban forgó rendelkezésének 2006. évi elfogadása, és 2008. évi hatálybalépése óta eltelt időszakban hazánk társadalmi és gazdasági helyzetében olyan gyökeres változások mentek végbe, melyek indokolatlanná és szükségtelenné teszik a korlátozás további fenntartását. További részletek a minisztereknek írt levelünkben, itt.

A KSZ szerinti illetményemelések védelmében

A közalkalmazotti állomány 2017. január 01-jei illetmény megállapításának végrehajtásával kapcsolatban megkereséssel fordultunk az ORFK Személyügyi Főigazgatójához. A január 16-ai RÉT ülésen elhangzott rendőrségi tájékoztatás szerint a fizetési fokozatban történő előresoroláshoz kapcsolódó – kollektív szerződések szerinti – illetményemelésekre az idei évben is biztosított a pénzügyi fedezet. A Kúria tárgybani állásfoglalására figyelemmel annak egyedüli feltétele, hogy az illetményemelésben részesülő közalkalmazottak legalább alkalmas minősítéssel rendelkezzenek. Ennek ellenére az országban több rendőri szervnél is azzal szembesültek a kollégák, tagjaink, hogy a KSZ szerinti bérnövekmény nem került beépítésre az illetményükbe, azaz egyáltalán nem, vagy csak a bértábla (fizetési fokozat) szerinti szorzószám többletet biztosították részükre. Hogy néhány példát említsünk, így jártak el pl. Nógrád és Bács-Kiskun megyében, de a fővárosban is (BRFK). Az említett munkáltatói hozzáállást és eljárást több szempontból is elfogadhatatlannak tartjuk, ezért annak felülvizsgálatát kezdeményezte az  FRSZ. További részletek az ORFK-nak írt átiratunkban, itt.

 

Már igényelhetőek az idei nyári beutalók!

Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy a megyei elnököktől és a tagszervezeti titkároktól már igényelhetőek az FRSZ apartmanokba szóló nyári beutalók. Az idei főszezon - a tanévhez igazodva - június 13-tól augusztus 29-ig került meghatározásra, így 11 hetet foglal magába, és 88 darab egy hetes beutaló kiosztását tette lehetővé. Ez a 88 beutaló a taglétszámmal arányosan került megosztásra úgy, hogy a legkisebb taglétszámú megyéknek (intézményeknek) is jusson legalább egy – egy beutaló. A beutalók tagszervezetek közötti elosztásáról a megyei (intézményi) elnökök a titkárokkal közösen döntenek, így a jelentkezők kiválasztása helyben történik. 

Tagjaink a megyéjük számára kisorsolt beutalókra pályázhatnak, igényüket a saját tagszervezeti titkáruknak kell jelezniük (és nem a KKI üdültetési előadójának). Az igényelhető beutalók jegyzéke megyénkénti bontásban innen tölthető le.

A helyben kiválasztott igényjogosultaknak a tagszervezeti titkár által is aláírt igénylőlapjukat április 15. napjáig kell a KKI-nak megküldeniük. A 40 ezer forintos üdülési hozzájárulást  legkésőbb a heti turnus kezdete előtt 30 nappal kell befizetni az FRSZ központi számlájára (OTP 11705008-20409384 ), a közlemény rovatban feltűntetve a beutaló megjegyzést. A megyék számára kisorsolt, de konkrét jelentkező által április 30-ig le nem kötött beutalókat a KKI május 01. után az FRSZ honlapján szabadon igényelhetőként meghirdeti. Április 15-ig tehát csak az FRSZ tagsággal rendelkezők jelentkezhetnek, a LIGA Szakszervezetek tagjai, és az FRSZ tagsággal nem rendelkező rendőrségi dolgozók, csak az FRSZ tagok által igénybe nem vett beutalókra pályázhatnak, május 01-je után.

Apartmanjainkról további információk itt olvashatóak.