Költözés miatt elérhetőségeink átmenetileg szünetelnek!

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy az FRSZ székhelyének megváltozása miatt Központi Koordinációs Irodánk új helyre, a 1146 Budapest Thököly út 172. szám alatti irodaházba költözik.

A költözés miatt telefonos, telefaxos és internetes elérhetőségeink szünetelnek a 2016. november 29-től december 05-ig tartó időszakban.

Az átmeneti kellemetlenségért tagjaink szíves elnézését kérjük, és megértésüket köszönjük! Kommunikációs csatornáink új székhelyünkön történő beüzemeléséről és elérhetőségeinkről honlapunkon fogjuk tájékoztatni tagjainkat.

Kongresszust tartottunk

A Független Rendőr Szakszervezet 2016. november 26-án Budapesten tartotta meg XIII. kongresszusát. A legfelsőbb döntéshozó testületünk meghallgatta és elfogadta az FRSZ elnökének, főtitkárának és Felügyelőbizottsági elnökének beszámolóit, továbbá módosította szakszervezetünk alapszabályát. A módosítások a jogi képviseletet igénybe vevő tagok esetenként előforduló tagdíjhátralékának rendezésével, valamint a szavazati jog meghatalmazás alapján való gyakorlásával kapcsolatos kérdések szabályozására irányultak. Ezeken túl a kongresszus módosította az FRSZ székhelyét is, tekintettel arra, hogy Köponti Koordinációs Irodánkat új helyre kell költöztetnünk. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályunk innen tölthető le, a kongresszuson készült fényképeink pedig itt nézhetőek meg.

DIMA Karácsonya a Fővárosi Nagycirkuszban - LIGA kedvezménnyel

A kis Dimitrij, Dima, aki karácsonykor varázslatos csodavilágot álmodik a porondra. Egy olyan mesevilágot, ahol az elefánt táncra perdül, ahol gyönyörű fehér galambok szállnak a magasban, ahol a vadállatok megszelídülnek, és békében, harmóniában élnek az emberrel, ahol meseszép tündérek káprázatos tánca ünnepli a levegőben a fény születését. A Fővárosi Nagycirkusz Dima karácsonya című klasszikus cirkuszműsora (2016.11.12. – 2017.01.08.) a különböző állatszámok mellett fliegende-, akrobata- és zsonglőrprodukcióval, valamint görgő-, rúd- és levegőszámokkal várja a közönséget. Porondra lép világhírű perzs számával a többszörös fesztiváldíjas Markin-család is. Az előadást tagjaink jelentős LIGA kedvezménnyel tekinthetik meg. Az I. kategóriás felnőtt jegy például 3.900,- helyett 2.925,- forintért vásárolható meg. A jegyárakat is tartalmazó igénylőlap innen tölthető le. További információ: Karácsony Etelka  értékesítési menedzser – közönségszervezés: tel: 06-1/ 577-1544   mobil: 20/290-8469   H-P: 10h – 16h

Kedvezmények a SIGNAL Biztosítónál

Ajánljuk tagjaink szíves figyelmébe, hogy a SIGNAL Biztosító továbbra is jelentős kedvezményeket biztosít a szakszervezeti tagok számára. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díjából az alapkedvezmények mértékén felül + 15 % kedvezményt, CASCO biztosítás esetén az alapkedvezményeken túl + 10 % kedvezményt, a lakásbiztosítás díjából az alapkedvezményeken felül +10 % engedményt élvezhetnek tagjaink. A felsorolt kedvezményekkel és a tagsági igazolással a biztosításokat meg lehet kötni! Az igazolást kiváltja a meglévő érvényes szakszervezeti tagkártya! Érdeklődni: Reményi Zsuzsánna telefon: 06 30 445 6171 vagy remenyi.zsuzsanna@partner.signal.hu Az igazolás letölthető innen, annak aláírására titkáraink jogosultak.

További vitára alkalmas, de kodifikációra alkalmatlan - mégis elfogadták az új polgári perrendtartást

Kormánypárti szavazatokkal gyorsan és simán átment a parlamenten az új polgári perrendtartás, amely nagy változásokat hoz a jövőben a pereskedésben. A jogász szakma közben forrong - írja a HVG. 

A jogászok körében már nagyon várt új pp tervezete ugyanis úgy került a kormány és a parlament elé, hogy az annak előkészítésért létrehozott kodifikációs bizottság azt mondta arról: „további vitára alkalmas, de kodifikációra alkalmatlan”. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett javaslatra ugyanis egyik szakértő sem ismert rá azon 120 közül, aki Németh János, a polgári perrendtartás kodifikációs főbizottságának elnöke, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke vezetésével, s nem mellesleg a kormány felkérésére csaknem három évig dolgozott az új kódexen. Az érintettek csalódottan vehették tudomásul, hogy „a szakértői anyagot nemhogy nem vették át, de talán még el sem olvasták" – hangzott el a Közjegyzői Kollokvium legutóbbi ülésén, ahol neves szakértők szedték ízekre a kormány javaslatát a perjogi szabályozásra. Kritikusai szerint az ugyanis annyira használhatatlanra, olykor nevetségesre sikerült, hogy abszurd esetekben emberek tömegeit fogja megfosztani a jogaitól. A miniszter által benyújtott javaslat szakmaiságáról amúgy sokat elárul, hogy a zárószavazás előtt négy nappal a törvényalkotási bizottságtól egy 129 oldalas módosító javaslat érkezett hozzá. Mindezt úgy, hogy Wopera Zsuzsa miniszteri biztos a Jogászvilágnak írt cikkében azzal büszkélkedik, hogy jól mutatja a törvényjavaslat megfelelő előkészítését és a széles körű szakmai és közigazgatási egyeztetését, hogy az ahhoz benyújtott módosító javaslatok száma elenyésző.

Az új kódex elfogadását az indokolta, hogy a jelenlegi, az 1950-es években elfogadott és sokszor módosított polgári perjogi törvénykönyv helyett - amely napjainkban évente mintegy 230 ezer polgári per és több mint egymillió nem peres eljárás keretét adja - a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodó jogszabály lépjen hatályba. Az új törvény legfontosabb elemeit az Inforádió ezen cikke ismerteti. 

Amit a munkaszerződés módosításáról tudni érdemes

Nem minden munkaviszonnyal vagy a munkavégzéssel kapcsolatos változás teszi szükségessé a munkaszerződés módosítást. Mikor kell módosítani és mikor nem? Milyen mozgástere lehet a munkáltatónak a módosítás nélkül - ezeket a kérdéseket járja körül a Jogi Fórum cikke. A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló megegyezésével jön létre, ezért annak módosítása is – kevés kivétellel – csak a felek közös akaratával lehetséges. Ez azt jelenti, hogy mindkét félnek el kell fogadnia a módosítás tartalmát, ellenkező esetben a módosítás nem lesz érvényes. Így önmagában nem minősül munkaszerződés módosításnak, ha a munkáltató átadja a dolgozónak a módosított szerződés szövegét. Ez szerződésmódosítási ajánlatnak számít, amit a munkavállalónak jogában áll visszautasítani.

Itt vannak a 2017-es cafeteria-szabályok

Kedden az Országgyűlés elfogadta a 2017-re vonatkozó új cafeteria szabályokat - írja a HVG. 2017-ben majd a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Így a teljes közteher jövőre az idei 34,51 helyett 34,22 százalék lesz, e juttatások köre azonban szűkül. Egyrészről Széchenyi Pihenő Kártyát lehet adni majd a 2016-ban is ismert alszámlákkal és keretekkel valamint 100 ezer forintig pénz kifizetése is lehetséges lesz ugyanilyen közterhekkel. Arra azonban még figyelni kell, hogy erre a két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik jövőre. Így kedvező adózással ezekből évente a versenyszférában 450 ezer, a közszférában 200 ezer forint lesz adható. Ezek keretek nettó keretek, a kiadott juttatás értékére vonatkoznak, legalábbis fő szabály szerint. Ez alól azonban a rendőrség kivételt képez, mivel a rendőri szervek állománya esetében a közterheket, az FRSZ számtalan esetben kifejtett tiltakozása ellenére továbbra is a munkavállalók viselik, a munkáltató helyett! A keret így optimális esetben 200 ezer forint helyett nettó 149 ezer forint. További részletek a HVG cikkében.

Megállapodott a jövő évi bérekről a kormány a szociális partnerekkel

2016. november 22-én több évtizedes szakszervezeti követelés vált valóra, jövőre a minimálbér eléri a létminimum szintjét - olvasható a LIGA közleményében. A minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek. A LIGA Szakszervezetek üdvözli a megállapodást, de felhívja a figyelmet, hogy hasonlóan előremutató megállapodást szeretne a bérajánlásról, a korhatár előtti ellátásokról vagy a Munka törvénykönyve és a Sztrájktörvény módosításáról is. A LIGA Szakszervezetek munkavállalói szempontból előremutatónak tartja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a mai napon létrejött megállapodást, amelynek eredményeként a minimálbér 2017-ben 15%-kal, 2018-ban további 8%-kal, a garantált bérminimum 2017-ben 25%-kal, 2018-ban pedig további 12%-kal emelkedik. Külön kiemelendő a VKF részvevőinek a munkabékét is szem előtt tartó kompromisszumkészsége. A LIGA Szakszervezetek rámutat arra, hogy ezekkel a tervezett intézkedésekkel a minimálbér eléri a létminimum szintjét, ami azt jelenti, hogy hogy a munkavállalói érdekképviseletek többéves küzdelme végül eredményre vezetett, jelentős előrelépés történt a dolgozói szegénység elleni küzdelemben. Arról, hogy ezzel az intzékedéssel hová jutunk, itt olvasható részletes elemzés.

Megjelent a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésről és járadékról szóló Hszt. módosítás

A Magyar Közlöny 178. számában megjelent a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítést és a rendvédelmi egészségkárosodási járadékot bevezető Hszt. módosítás. Emlékezetes, hogy az FRSZ korábban a törvénytervezet átdolgozását követelte, melynek eredményeként végül is egy olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, mely a korábbi szabályozás legsúlyosabb hiányosságát kiküszöbölte. Az elfogadott törvény-módosítás már nem csak álláskeresési, hanem egyértelműen továbbfoglalkoztatási kötelezettséget határoz meg a rendvédelmi szervek számára. Ennek alapján a rendvédelmi szerv köteles az érintett egészségi állapotának megfelelő másik szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört felajánlani, amennyiben pedig ez nem lehetséges, akkor civil munkakörré átminősítéssel, vagy ha szükséges, akkor új státusz létrehozásával köteles biztosítani a továbbfoglalkoztatást. A Hszt. módosításába az FRSZ javaslatai alapján került bele a munkaközi szünet szabályainak módosítása, a kiemelt készenléti szolgálat szabályozása és díjazásának meghatározása, és a tűzszerészek illetménypótlék megszűntetése miatti keresetveszteségének kompenzálása. Mindezen, kedvezőnek minősíthető változások ellenére a Hszt. módosítás számos rendelkezésével az FRSZ továbbra sem ért egyet. A módosítás elhárította ugyan a rendszer működésképtelenségét, de valamennyi hibáját nem küszöbölte ki. Az új szabályokról szóló részletes elemzésünk itt olvasható.

Hiába a járulékcsökkentés, hülyére van adóztatva a magyar

Az utóbbi hetekben a kormány két témában kezdett jelentősebb gazdaságpolitikai és kommunikációs offenzívát, mégpedig a béremelés és az adó- és járulékcsökkentés terén - írja az Index. Az üzenet röviden az, hogy a magyar béreket jelentősen emelni kell, ezt pedig a maga részéről az állam azzal segíti, hogy csökkenti a munkáltatók terheit, azaz a munkára rakódó adókat és járulékokat. Így elvben több marad a cégek zsebében, amit pedig a dolgozók zsebébe kellene majd tenniük. A cikk szerint azonban hiába harsogja azt a kormánykommunikáció, hogy radikálisan csökkentik a munkára rakódó terheket, ez egyrészt nem teljesen igaz, másrészt az a helyzet, hogy bőven van honnan, hiszen jelenleg brutálisan magasak a magyar közterhek. Az írás rámutat arra, hogy Magyarország az egyik legkeményebben adóztatott ország Európában és a fejlett világban. Átlagosan a munkaadó által kifizetett 100 ezer forintból 51 ezer landol az állam zsebében, és csak 49 ezer a bér. Kicsivel jobb a helyzetük a családosoknak, az látszik, hogy náluk elég erős az adókedvezmények hatása, és ebben a tekintetben legalább nem a tök utolsók között van Magyarország. A cikk kiemeli azt is, hogy az adóékre vonatkozó adatok önmagukban még egy sor fontos dolgot nem mutatnak meg. Ilyen például az egyéb, nem munkára rakódó közterhek mértéke. Ha például az áfakulcsot nézzük, amiben Magyarország valóban Európa élén áll, akkor látjuk, hogy még ennél is jelentősebb az állami elvonás mértéke. És akkor olyan trükkös adókról még nem eset szó, mint az üzemanyagokat terhelő árdrágító adó, amit akkor kell fizetni, ha az üzemanyagok világpiaci árcsökkenése miatt "túl olcsó" lenne a tankolás....

Iszonyatosan ramaty állapotban van a magyar társadalom

Létezik egy European Social Survey, vagy röviden ESS nevű, nagy nemzetközi kérdőíves felmérés - írja a 444.hu. Ennek keretében kétévente több európai országban felteszik a lakosságnak ugyanazokat a kérdéseket, a válaszokból pedig létrehoznak egy hatalmas adathalmazt, amin keresztül aztán szabadon kutathatnak a világ társadalomtudósai. Az ESS-t azért szeretik a szociológusok, mert rengeteg embert kérdez meg Európában, így minden résztvevő országban reprezentatívnak tekinthető a kutatás, ráadásul a kérdéseket is elég nagy szakmai szigorral állítják össze. Magyarország az ESS 2002-es indulása óta részt vesz az adatfelvételben, itthon a Magyar Tudományos Akadémia koordinálja a kérdezőbiztosokat, és az MTA kutatói sokat is dolgoznak a válaszokból létrehozott adatbázissal. Csütörtökön délután az MTA kutatói éppen az ESS adatbázisa alapján végzett kutatásaikról tartottak konferenciát a Várban Hol van Magyarország az európai társadalmak térképén? címmel. Egyben meghallgatva az összes előadást, a legszembeötlőbb tény, hogy a magyar társadalom állapota iszonyatosan ramaty - írja a 444.hu. A legegyszerűbb egészségi jellemzőtől kezdve a legösszetettebb társadalmi problémákig alig van olyan terület, amiben Magyarország ne az utolsó helyek valamelyikén tűnne fel az ESS-ben résztvevő országok között. Persze ugyanez elmondható az egész posztszocialista országcsoportról, de Magyarország sok tekintetben még ebben a szűkebb régióban is rosszabbul áll az átlagnál. További részletek a 444.hu cikkében.

Lemorzsolódnak a határvadásznak készülők

Átlagosan három érvényes pályázó kell jelenleg ahhoz, hogy közülük egyet felvegyenek arra a határvadászképzésre, amelynek végén, fél év felkészítés után, az érintettek szolgálatba állhatnak a déli határon. Ez olvasható ki az adatokból, amelyet az ORFK küldött a Magyar Nemzet érdeklődésére. A kormány augusztusban döntötte el, hogy háromezerrel bővíti a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályait. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött, és folyamatosan lehet rá jelentkezni. A képzésben már részt vevők átlag­életkora 28 év; a legfiatalabb jelentkező 18, a legidősebb pedig 53 éves volt. Az őr-járőrtárs képesítést megszerzők, akik hivatásos állományú rendőrök lesznek, májustól láthatnak el őrzési, járőrözési feladatokat a szerb határon. 

Nincs igazság Magyarországon

Hiába javul gazdaságunk helyzete, a szegények ebből semmit nem éreznek. Alig van hely Európában, ahol gyengébb lenne a társadalmi igazságosság, mint Magyarországon – derül ki a német Bertelsmann Alapítvány kutatásból, melyet a HVG ismertetett. Európa leggyengébbjei közé került Magyarország a társadalmi igazságosság indexében, a 28 EU-tag közül a 23. hely a miénk. A Bertelsmann Alapítvány vizsgálatában az összkép mögé nézve még rosszabb a helyzet. Az igazságosság hat mutatója közül egyetlen sincs, amivel az EU-tagok listájának első kétharmadába tudtunk volna kerülni, de olyanból is akad kettő – a diszkriminációmentesség és a generációk közti igazságosság –, amelyben a legrosszabb öt közt vagyunk. Nem csak a gazdagok és a szegények közt óriási a szakadék, hanem a férfiak és a nők között is, a romák leszakadását alig lehet megállítani, a gyerekek pedig különösen nagy veszélyben vannak, hiába próbál idehaza statisztikai trükkökre hivatkozva arról beszélni a kormány, hogy sokkal kevesebb a szegény gyerek.

Kártérítést kaphatnak a Honvéd Egészségpénztár károsultjai

A Jogi Fórum cikke szerint kártérítést kaphatnak a Honvéd Egészségpénztárban ragadt pénzük után a katonák és a rendőrök - jelentette be az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a testület ülése után, Budapesten. Kósa Lajos felidézte, hogy a Honvéd Egészségpénztár csak nevében honvéd, annak a Honvédelmi Minisztériumhoz nincs köze. Ugyanakkor több fegyveres testület állományi tagjának is ragadt bent pénze a brókerbotrányok nyomán bedőlt egészségpénztárban, a probléma mintegy 20 ezer embert érint - tette hozzá. Azt mondta: a bizottság kezdeményezésére a honvédelmi tárca kidolgozott egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a honvédség és a rendőrség saját alkalmazottainak kártérítést fizet. Ez mintegy másfél milliárd forintba kerülhet. A kifizetések januárban kezdődhetnek.

Az MSZP közleménye szerint: úgy tűnik, nem volt hiábavaló az MSZP másfél éve tartó küzdelme az egészségpénztári megtakarításaikat elveszítő katonák, honvédségi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozók érdekében. A károsultak ugyanis ígéretet kaptak a kártalanításra az urizáló fideszes elittől – garanciát viszont sajnos még nem. Az MSZP szerint nem szabad tovább hitegetni a megkárosított embereket, ezért határozati javaslatban kezdeményezzük, a kormány vállaljon garanciát és fizesse ki minden érintett számára a kártalanítást legkésőbb 2017. január 31-ig! A kifizetésnek eddig sem volt semmilyen törvényi akadálya, az kizárólag politikai akaraton múlt. Az urizáló fideszes elit másfél éve halogatja a kártalanítást, és most is csak a kifizetés lehetőségéről beszélnek, mely a nyilatkozatok alapján további másfél évig fog tartani. Garanciát viszont egyelőre nem adnak a kifizetésre.

Cafeteria: új adómentes elemek, de költségesebbek is lesznek

2017. január 1-jétől jelentősen változik a nem pénzben nyújtható juttatások adózása, emiatt a korábbi években már megszokott cafeteria elemek kikerülhetnek a választható juttatások köréből, az adómentesen nyújtható juttatások pedig új elemekkel bővülnek. A legfontosabb változásokra a Deloitte szakértője hívja fel a figyelmet az adozona.hu oldalán. A korábbi években népszerű cafeteria elemeinek jelentős része – ideértve az Erzsébet-utalványt, a munkahelyi étkeztetést, az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulásokat – 2017-től már csak a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb adózási feltételekkel juttatható a munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy az előbbiekben nevesített juttatások után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett már 27 százalékot kell fizetni, amit a rendőrség vonatkozásában a hatályos szabályok a munkavállalókra hárítanak. További részletek az adozona.hu oldalán.