Jogi tudnivalók szolgálati nyugdíjasoknak, és az attól jogtalanul megfoszott járandóságban részesülőknek

Az oldal tartalmát az aktuális információk függvényében folyamatosan frissítjük!
 

AZ FRSZ ELUTASÍTJA A SZOLGÁLATI NYUGDÍJRENDSZER ELTÖRTLÉSÉT ÉS MINDEN TÖRVÉNYES ESZKÖZZEL FELLÉP VISSZAÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉBEN!

 
Az Országgyűlés 2011. június 06-ai ülésnapján elfogadta azt a kormánypárti alkotmány-módosítási javaslatot, mely lehetővé tette az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátások csökkentését, szociális ellátássá alakítását, vagy munkavégzésre való képesség esetén akár a megszüntetését is. Ezzel a döntéssel a törvény-javaslatot elfogadó kormánykoalíció kiírta Magyarországot a jogállamok sorából! Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátások ugyanis az elfogadáskor hatályos jogszabályok alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jognak minősültek és a nemzetközi jog alapelvei szerint fokozott jogvédelem alatt állnak! (Tárgybani közleményünk itt olvasható.)
 
 
 
A szolgálati nyugdíj intézményrendszere az 1937. évi XXIV-es törvénycikk óta létezett. Az elmúlt 74 évben erre, ideológiai töltettől függetlenül, minden rendszer büszke volt, vívmánynak tekintette. Ezzel szemben az elmúlt másfél évben a jelenlegi kormány a társadalmon élősködő heréknek állította be a szolgálati nyugdíjban levőket és minden eszközt felhasznált arra, hogy közvélemény szemében igazságtalan és érdemtelen jogként tűntesse fel a még állományban lévők szolgálati nyugdíjra való jogosultságát. Sajnos az oszd meg és uralkodj elve ezúttal is hatékonyan működött...
 
Az FRSZ az alkotmány-módosítás előtt és azt követően minden törvényes eszköszt megragadott a szolgálati nyugdíjrendszer önkényes és alkotmányellenes eltörlésének megakadályozása és a jogsérelmet szenvedettek megvédése érdekében. Küzdelmünkről, eredményeinkről és kudarcainkról honlapunkon és FRÁSZ című lapunkban folyamatosan beszámoltunk, ezért ezen az oldalon csak a szolgálati nyugdíjuktól törvénytelenül megfosztottak jogorvoslati lehetőségeivel kapcsolatos anyagokat gyűjtöttük össze.
 
A válogatás azokat az állásfoglalásokat is tartalmazza, melyeket a jogfosztás utáni kaotikus jogi helyzet tisztázása érdekében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért az FRSZ.
 

A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN FRISSÍTETT HÍREINK:

 

A miniszterek javára döntött Strasbourg (2017-09-05)

 

Érvénytelenítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Magyarországot a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései miatt korábban elmarasztaló ítéletet - írja a Népszava. A miniszterek eszerint továbbra is felvehetik valamennyi járandóságukat, míg mások nem. A 2013. január 1-től hatályos szabályok értelmében a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni: a tovább-foglalkoztatottaknak munkaviszonyuk ideje alatt le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjról. Ez a rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgák között is különbséget tesz, az öregségi nyugdíjban részesülő miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik.

Fábián Gyula 2013 decemberében fordult az EJEB-hez, amely két évvel később kimondta, hogy az új szabályozás sérti a megkülönböztetés tilalmát, és így ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most megsemmisítette a korábbi ítéletet, mely keddi jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította: a nyugdíjtörvény kifogásolt rendelkezései nem sértik az egyezménynek a tulajdon védelméről szóló cikkelyét.

A Népszava kérdésére az ítéletről Fábián Gyula elmondta: „keresetemben a nyugdíj, mint szerzett vagyoni jog korlátozását, és azt kifogásoltam, hogy a törvény nem vonatkozik egyformán mindenkire. A nagykamara ítéletében elfogadhatónak minősítette a szerzett vagyoni jog korlátozását, de figyelmen kívül hagyta a jogszabály diszkriminatív jellegét. Az ítéletet elfogadva úgy gondolom, ez a felemás döntés új távlatokat nyithat az illiberális magyar jogalkotás előtt. Az elsőfokú ítélet, és az a tény, hogy a nagykamara hat tagja osztotta álláspontomat, bizakodásra adhat okot azok számára, akik nem nyugszanak bele a pártállam diszkriminatív működésébe.” Az előzmények itt olvashatók.

 


Korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíja

 
A korhatár elkőtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek ellátása a korhatáruk betöltésével automatikusan és az esetleges levonások nélkül átalakul öregségi nyugdíjjá - írja a Nyugdíjguru.hu. A törvényben elrendelt csökkentések megszűnnek (nincs többé szja levonás a szolgálati járandóság, illetve az országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása tekintetében. A többi korhatár előtti ellátást nem terheli csökkentés, így azok változatlan összegben alakulnak át  öregségi nyugdíjjá). Teendője az érintett személynek csak akkor van, ha az ellátása/járandósága folyósítási ideje alatt összesen legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, ilyenkor ugyanis kérheti az öregségi nyugdíj összegének megállapítását (nyilván abban reménykedve, hogy az újonnan megállapított nyugdíj összege magasabb lesz, mint az ellátása/járandósága csökkentések nélküli összege). Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni. További részletek a Nyugdíjguru.hu cikkében.
 
 

 

Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arról, hogy azon magánszemélyek, akiknek a korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát a személyi jövedelemadóval – 2015-ben még 16 százalékos – csökkentve folyósította a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hogyan számolhatják el az őket megillető családi kedvezményt, írja az adózóna.hu. 

Amennyiben az ellátott korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóságban részesül, és gyermeke(i)re tekintettel családi kedvezmény, járulékkedvezmény érvényesítésére lenne jogosult, a családi kedvezmény a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság csökkentése terhére érvényesíthető a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz benyújtott kérelemben. Az igényelhető összeg meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a magánszemélynek a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett más olyan jövedelme keletkezik, amely a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény alapját képezheti, a kedvezményt elsősorban e jövedelem terhére kell érvényesíteni, s csak a fennmaradó rész kiutalása kérhető a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. 

A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelem, illetőleg hozzájáruló nyilatkozat benyújtásának elősegítése érdekében a NAV rendszeresített egy formanyomtatványt, amelyet az adóhatóság honlapjáról lehet letöltetni. Alkalmazása nem kötelező, de használatával elkerülhető a kérelem vagy a hozzájáruló nyilatkozat hiányossága miatti hiánypótlási eljárás. (A hivatkozott NAV tájékoztató és formanyomtatvány letölthető innen is - 2016-06-20)

 
 

 

 

A szolgálati járandóság összege 2016-ban

 
Tizenöt százalékra csökkent az szja kulcsa 2016. január elsejétől, ami a szolgálati járandóság összegére is hat - írja az Adó.hu. A 2012. január 1-től szolgálati járandóságként továbbfolyósított korábbi szolgálati nyugdíjak esetében az 1955-től született jogosultak ellátását a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben kell folyóstani. Ha a személyi jövedelemadó mértéke változik, a szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell. 2016. január 1-től a személyi jövedelemadó mértéke a korábbi tizenhat százalékról tizenöt százalékra csökkent, így a szolgálati járandóság összegét igazítani kell az új mértékhez. Az Adó. hu cikke azt elemzi részletesen, hogy miként érinti az új helyzet a 2016-ban szolgálati járandóságban részesülőket. (2016-03-10)

 

A nyugdíjfolyósító a Kúria döntése ellenére is kitart eredeti álláspontja mellett a szolgálati járandóságban részesülők munkavégzésével kapcsolatban

 
​​A Kúria honlapján közzétett jogeset szerint: a nyugdíjfolyósító igazgatóság elrendelte felperes szolgálati járandósága folyósításának 2012. július 1-től 2012. december 31-ig történő szüneteltetését, mert felperes 2012. január 1. és 2012. május 31. között Ausztriában munkabér címén EUR pénznemben szerzett jövedelmeket, amelynek összege májusban meghaladta a Tny. 83/B. §-ban meghatározott éves keretösszeget (1.674.000 Ft-ot). Az érintett keresetet nyújtott be a TB. határozat ellen, mely végül is a Kúria elé került.  A Kúria elvi éllel mutatott rá, az alperes TB szerv érvelése a hivatkozott jogszabályokból nem vezethető le. A korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülő személyek ellátásának szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó személyekkel azonosan, a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyok fennállása esetén kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság korábban a Kúria döntésével ellentétes állásfoglalást adott számunkra, ismételt megkereséssel forultunk a főigazgatósághoz. 
 
 
Válaszukból kiderül, hogy a Kúria döntése ellenére továbbra is fenntartják eredeti álláspontjukat, mely szerint a szolgálati járandóságban részesülők munkavégzésére vonatkozó kereseti korlátozást a külfölid munkavégzés esetén is alkalmazni kell. 
 
 

 

A szolgálati járandóság és a külföldi misszióban kapott bér

 
Beleszámít-e a szolgálati járandóságban részesülők munkavégzésére meghatározott kereseti korlátba a külföldi misszióban végzett tevékenységből származó jövedelem? – kérdezte az Adózóna egyik olvasója. Winkler Róbert szakértő válasza itt olvasható. (2015-07-27)
 

 

Elvi döntést hozott a Kúria a szolgálati járandóságban részesülők külföldi munkavégzésével kapcsolatban

 
​A Kúria honlapján közzétett jogeset szerint: az alperes határozatával elrendelte a felperes szolgálati járandósága folyósításának 2012. július 1-től 2012. december 31-ig történő szüneteltetését. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a szüneteltetésről 2012. június 1. és 2012. december 31. közötti időtartamra rendelkezett. A határozat indokolása szerint a felperes 2012. január 1. és 2012. május 31. között Ausztriában munkabér címén EUR pénznemben szerzett jövedelmeket, amelynek összege 2.047.597,1 Ft. Mivel ez az összeg 2012. május hónapban elérte a Tny. 83/B. §-ban meghatározott éves keretösszeget (1.674.000 Ft-ot), a járandóság folyósítását a következő hónap első napjától kellett szüneteltetni. A felperes a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatát azért kérte, mert az ausztriai munkáltatónál történt munkavégzése – tekintettel arra, hogy adó- és járulékfizetési kötelezettséget is külföldön teljesít – nem keletkeztet Magyarországon biztosítási jogviszonyt, így a Tny. 83/B. § (1) bekezdését esetében nem lehetett alkalmazni. A munkaügyi bíróság a társadalombiztosi határozatokat hatályon kívül helyezte, mert a Tny. 83/B. § (1) bekezdése alkalmazása során, az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor kizárólag a Tbj. által meghatározott biztosítási jogviszonyból származó nyugdíjjárulék alapot képező kereseteket kell figyelembe venni. 
 
A jogerős ítélet ellen a TB szerv felülvizsgálati kérelemmel élt, melynek elbírálása során a Kúria elvi éllel mutatott rá, az alperes TB szerv érvelése a hivatkozott jogszabályokból nem vezethető le. A korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülő személyek ellátásának szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó személyekkel azonosan, a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyok fennállása esetén kerülhet sor. A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályokat, ezért azt hatályában fenntartotta. További részletek a Kúria honlapján. (2015-07-19)
 

 

A Kúria szerint a szolgálati járandóság mellett 2012. 01. 01. után végzett kereső tevékenységgel az érintettek nem nyugdíjnövelésére jogosultak, hanem szolgálati időt szereznek

 
A Kúria honlapján közzétett jogeset szerint az alperes első fokon hozott határozatát, melyben az igénylő nyugdíjnövelés iránti igényét elutasította, a másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv helybenhagyta megállapítva, hogy az igénylő szolgálati nyugdíja 2012. január 1. napjától szolgálati járandóságként került folyósításra. Ez utóbbi ellátás nem minősül saját jogú nyugellátásnak, ezért Tny. 22/A. §-a alapján a P Zrt.-nél 2012. január 1-től december 31-ig fennállt jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjnövelés nem volt megállapítható. 
 
Az ügyben a végső szót a Kúria mondta ki, mely szerint A szolgálati járandóság mellett 2012. január 1. után végzett kereső tevékenységgel az érintettek – mivel nem nyugdíjasok – nem nyugdíjnövelésére jogosultak, hanem szolgálati időt szereznek. A Khtv. 18. §-a ezen személyek esetére biztosítja, hogy az öregségi nyugdíj folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül – nyugdíj megállapító szervtől kérje az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. 
 
 

 

A Kúria döntött: a hűségpénzt figyelembe kell venni a szolgálati nyugdíj összegének megállapítása során

 
A felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését, mert álláspontja szerint a nyugdíj összegének megállapításánál az alperes jogsértően nem vette figyelembe a hivatásos állomány tagjainak szolgálati időt elismerő támogatásáról szóló 17/2009 (VI.4.) IRM rendelet (R.) alapján kifizetett havi 50.000 forint (adó és járulék köteles) jövedelmet. Alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy az R. rendelkezései alapján a kifizetett havi 50.000 forint nem illetmény és nem is illetmény jellegű juttatás. Az ügy a fellebezések és a törvényszék ítéletével szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem eredményeként a Kúria elé került, mely döntésében rámutatott, hogy: "A hivatásos állományú részére a „hűségpénz” kifizetése adóelőleg és járulékok levonásával történik, azaz járulékalapot képező jövedelemnek tekintendő, s mint ilyent a szolgálati nyugdíj összegének megállapítása során (beleértve a rögzített nyugdíjat is) figyelembe kell venni. Ily módon a „hűségpénz” a természetét tekintve kvázi illetmény jellegű juttatás."   További részletek és kérelem minta itt! (2015-06-29)
 

 

Az államot szolgálta, az állam cserbenhagyta

 
Hogyan dolgozná fel, ha leszerződik az államhoz, de a szolgálat alatt annyira megromlik az egészsége, hogy alkalmatlanná válik a munkavégzésre, közben a kormány belenyúl a törvénybe, és eltörli azt a nyugdíjat, amelyet még korábban garantált önnek? Az állam egyszer csak kiteszi a szűrét, és ott áll 42 évesen, munkanélküliként, társadalombiztosítási ellátás nélkül, az ígért járandóságot sem kapja meg, nehezére esik a járás, és valahogy ki kell húznia legalább 23 évet még, mire nyugdíjat kap. Tóth László esetét a HVG cikkéből ismerhetik meg olvasóink. (2015-06-11)
 

 

Jó, ha tudjuk: milyen szabályok vonatkoznak a szolgálati járandóságra

 
A 2012. évi nyugdíjreform, melynek keretében a jövőben a teljes öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása esetén van mód nyugdíjba vonulni, nem csak a „civil” szférát, hanem a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjazási lehetőségeit is érintette. A korábban már megállapított szolgálati nyugdíjak 2012. január 1-től szolgálati járandóságként kerültek továbbfolyósításra, kivéve a a 2011. december 31-ig ötvenhetedik életévüket betöltött szolgálati nyugdíjasokat, akiknek szolgálati nyugdíja öregségi nyugdíjjá alakult át. (2014-10-28)
 
 
 

 

A strasbourgi bíróság minden FRSZ által képviselt szolgálati járadékos ügyét lezártnak tekinti

 
Emlékezetes, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága idén július hónapban nyilvánosságra hozott jogerős döntésében kimondta: nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek szolgálati nyugdíját a magyar törvényhozás szolgálati járandósággá alakította át és 16 %-os csökkentéssel sújtotta. A strasbourgi bíróságtól szeptember 16-án négy levél érkezett az FRSZ Központi Koordinációs Irodájához, melyen négy, általunk képviselt panaszos neve volt feltűntetve és az „and Others” (és mások) kifejezés. A bíróság ezen leveleivel tehát a négy, név szerint megnevezett tagunk mellett a többi FRSZ által képviselt szolgálati járadékos kérelmét is elutasította.
 
A számunkra képviseleti megbízást adottak közül azonban 46 fő egyéni jogorvoslati kérelmet is benyújtott a bírósághoz, az elsők között, még 2011. december hónapban. Mivel nem volt egyértelmű, hogy az elutasító döntés az utóbb említett tagjainkra is kiterjed-e, megkereséssel fordultunk a bírósághoz. A válaszból kiderült, hogy az eljárás kezdetén számukra adott ügyszámokat a bíróság törölte és beadványaikat egyesítette az FRSZ fentiekben említett csoportos beadványaival. Mindezekből pedig az következik, hogy az Augustin - Béres - Markovics ügyben hozott elutasító döntés reájuk is kiterjed. A érintetteket fentiekről levélben is tájékoztatni fogjuk. (2014-10-21)
 

 

A strasbourgi bíróság két és fél év után lakonikus rövidségű levélben küldött értesítést a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak jogorvoslati kérelmeinek elutasításáról

 
Emlékezetes, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága idén július hónapban nyilvánosságra hozott jogerős döntésében kimondta: nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek szolgálati nyugdíját a magyar törvényhozás szolgálati járandósággá alakította át és 16 %-os csökkentéssel sújtotta. A 13 ezer panaszos közül kiemelt három fő ügyében, a bírósági zsargon szerinti pilot eljárásban meghozott döntést sokan, sokféleképpen magyarázták és értelmezték az elmúlt időszakban. Bár a végzésből – egyebek mellett az is – egyértelműen következett, hogy a bíróság a többiek kérelmét is a három kiemelt ügyben hozott döntésnek megfelelően fogja elbírálni, sokan mégis reménykedtek, hogy az Ő ügyükben talán majd más döntés születik. Amint az várható volt, sajnos nem így történt. Részletek itt!
 

 

Nem "csak" 40 ezer volt szolgálati nyugdíjas, hanem a magyar jogállamiság szenvedett jogerős vereséget

 
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának múlt pénteken nyilvánosságra hozott jogerős döntése szerint nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek szolgálati nyugdíját a magyar törvényhozás szolgálati járandósággá alakította át és 16 %-os csöklentéssel súlytotta.
 
 
A bíróság által elbírált három panasz közül az egyiket az FRSZ felkérésére a Magyar Helsinki Bizottság szakjogászai készítették el és nyújtották be, így az alábbiakban a bizottság jogi értékelését tesszük közzé, tekintettel arra, hogy az abban foglaltakkal szakszervezetünk is egyetért.
 
Hézagos strasbourgi döntés a szolgálati nyugdíjról
 
A STRASBOURGI BÍRÓSÁG JOGERŐS DÖNTÉSE SZERINT NEM SÉRTI AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYÉT, HOGY AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁRT BE NEM TÖLTÖTT SZEMÉLYEK ESETÉBEN A SZOLGÁLATI NYUGDÍJAT JÁRANDÓSÁGGÁ ALAKÍTOTTÁK ÁT ÉS MEGADÓZTATJÁK. A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG NÉGY PONTON KIFOGÁSOLJA A HATÁROZATOT.
 
Markovics László 1990 és 2007 között szolgált rendőrként, egészségügyi okból vált jogosulttá szolgálati nyugdíjra. (Őt a strasbourgi bíróság előtt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte - az FRSZ felkérése alapján - a szerkesztő megjegyzése.) Béres László szolgálati nyugdíjazására 2010-ben került sor, mivel az átszervezések során az alacsonyabb beosztásba helyezését nem fogadta el. Augusztin Gábor doktor 1974 és 2005 között áll állományban orvosként és egészségügyi okból nyugdíjazták.
 
A törvényi szabályozás 2011-ben mintegy három hét leforgása alatt változott meg, így a panaszosok és nagyjából 40 ezer egykori bajtársuk szolgálati nyugdíj helyett szolgálati járandóságra váltak jogosulttá. A járandóságuk összege a mindenkori személyi jövedelemadó-kulcsnak megfelelő mértékben csökkent, meghatározott esetben (ha jövedelmük elérte a mindenkori minimálbér másfélszeresét) az ellátás felfüggesztésére kerülhetett sor, valamint a nyugdíjas státuszhoz kapcsolódó egyéb kedvezményektől is megfosztották a kérelmezőket. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott panaszukat a kérelmezők a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére, valamint a tulajdonjog és a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmére alapozták.
 
A szolgálati nyugdíj megszüntetése miatt összesen 13 és fél ezer panaszos 1260 kérelemmel fordult Strasbourghoz - közülük 1.286 fő beadványát az FRSZ nyújtotta be, a Magyar Helsinki Bizottság segítségével (a szerkesztő megjegyzése).
 
A három magyar beadványt az Emberi Jogok Európai Bírósága múlt héten elutasította. A döntés értelmében a szolgálati nyugdíjak átalakítására vonatkozó magyar jogi szabályozás nem jelent aránytalan terhet az érintetteknek, és nem diszkriminatív.
 A döntést egyhangúlag hozták meg, s az végleges, és ugyan csak a Markovics László, Béres László és Augusztin Gábor által beadott panaszokat érinti közvetlenül, ám a határozat precedens értékű, tehát az emberi jogi bíróság a többi ügyben is ilyen döntést hoz majd.
 
A strasbourgi bírák úgy ítélték meg, hogy a kérelmezőknek járó juttatás csökkentése nem ésszerűtlen és nem
 aránytalan mértékű. Ezt a bíróság arra alapozta, hogy az érintettek továbbra is részesülnek a szolgálati járandóságban, amelynek összege ésszerű viszonyban áll a korábbi szolgálati nyugdíjéval, azaz nem fosztották meg őket megélhetésüktől, és olyan helyzetbe sem kerültek, hogy jövedelmük elégtelen lenne a megélhetéshez.
 
A bíróság úgy látja: ha történt is diszkrimináció, akkor is megállapítható, hogy az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszköz, vagyis a nyugdíjrendszer racionalizálása és a juttatások csökkentése ésszerű arányban áll egymással.
 
A strasbourgi döntés a Helsinki Bizottság szerint négy okból kritizálható, ebből három tartalmi, egy pedig formai.
 
1) Bár a kérelmek külön kitérnek a rögzített nyugdíj problematikájára, erről említést sem tesz a határozat. Álláspontunk szerint a joguralom szempontjából alapvető jelentőségű kérdés, hogy ha van egy olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint egy időpontban a későbbi szabályozástól függetlenül rögzítik a szolgálati nyugdíjakat, akkor azok csökkenthetők-e a későbbiekben. Amennyiben igen, akkor nem világos, mire szolgálnak a kifejezett jogot biztosító törvények, különösen akkor, ha nyugdíjak rögzítése és azok megvonása között alig pár év telik el.
 
2) Nem világos, hogy az életkoralapú diszkriminációról miért nem ejt egy szót sem a határozat, és az sem, hogy mi lenne az ésszerű oka az 57 éves korhatárnál a beavatkozással érintett személyi kör kijelölése. Egy mondatot legalább érdemelt volna ez a kérdés.
 
 
3) Érthetetlen a diszkriminációtilalommal kapcsolatos érvelés, ugyanis a határozatból két, egymással összeegyeztethetetlen álláspont rajzolódik ki. Az egyik szerint a nyugdíjas státuszok egységesítése nem minősülhet eltérő bánásmódnak, hiszen célja éppen az egyenlőtlen helyzetek egyenlőbbé tétele. Ez az érv szerintünk tarthatatlan, ugyanis az nem lehetséges, hogy az „egyenlősítés” során törvény alapján szerzett jogokat szüntetünk meg különböző jogi státuszú – de összehasonlítható helyzetben lévő, ti. nyugdíjas – személyek vonatkozásában. Ez alapján azt is kitalálhatjuk bármikor, hogy az országgyűlési képviselők magasabb nyugdíját csökkenteni kell, mert akkor lesz egyenlőbb a nyugdíjasok helyzete, ha a 40 évet dolgozott tanárok és a 20 évet képviselőként eltöltött személyek nyugdíja között nincs különbség. Ennek a gondolkodásnak lényegében semmi köze nincs a diszkriminációtilalomhoz, ami a hátrányos megkülönböztetést tiltja. A másik – ugyanebben a határozatban megjelenő – bírósági álláspont szerint, ha van is eltérő bánásmód, akkor azt a nyugdíjrendszer racionalizálása indokolja. Nem világos azonban, hogy mit is kell értenünk a nyugdíjrendszer racionalizálásán akkor, ha az nem jelentheti az igazságtalannak tartott nyugdíjak igazságosabbá tételét. Viszont ha az utóbbit érti ez alatt a strasbourgi bíróság, akkor veszélyes útra lépett, mert az egyértelmű jogszabályi rendelkezések utólagos felülvizsgálatát teszi lehető a mindig bizonytalan és változó tartalmú társadalmi igazságosság-felfogások szerint. Ez pedig éppen a joguralom felszámolását jelentené.
 
4) Végül nem világos, hogy miért minősítette a kérelmeket nyilvánvalóan megalapozatlanként befogadhatatlannak a strasbourgi bíróság közel két és fél után. A fenti összefoglalóból sem tűnik úgy, hogy nyilvánvaló lenne a kérelem befogadhatatlansága, viszont eljárásjogilag ez a döntés azzal a következménnyel jár, hogy nem lehet kérni a döntés nagykamarai vizsgálatát. Pedig szerintünk lettek volna olyan elvi jelentőségű problémák (a joguralom és a diszkriminációval kapcsolatosan jelzett kérdésekben), amelyeket akár jogfejlesztési célból indokolt lett volna a Nagykamarának vizsgálnia. A vizsgált rendelkezést egykoron öt magyar alkotmánybíró is alkotmányellenesnek ítélte, márpedig nehezen egy kérelem nyilvánvaló megalapozatlansága, ha annak tárgyát (az új szabályozást) az alkotmánybírák közel fele megsemmisítette volna a jogállamiság sérelme miatt.
 
 
 

Az FRSZ véleménye szerint nem "csak" 40 ezer volt szolgálati nyugdíjas, hanem a magyar jogállamiság szenvedett jogerős vereséget

 
A szolgálati nyugdíj intézményrendszerét az 1937. évi XXIV-es törvénycikk vezette be Magyarországon és azt 74 éven át - ideológiai töltettől függetlenül - minden rendszer megőrzendő értéknek tekintette. A 2010-ben hatalomra került kormány azonban - saját korábbi véleményét megváltoztatva - elődeitől eltérő álláspontra helyezkedett: a társadalmon élősködő heréknek állította be a szolgálati nyugdíjban levőket és minden eszközt felhasznált arra, hogy közvélemény szemében igazságtalan és érdemtelen jogként tűntesse fel a még állományban lévők szolgálati nyugdíjra való jogosultságát is. 
 
A HVG által készített közvélemény kutatás szerint 2011. júliusában - az erőteljes kormányzati propaganda ellenére - a válaszadók mindössze 18 százaléka tartotta helyesnek, hogy a már korábban szolgálati nyugállományba helyezettek juttatásait is csökkentsék.  Azt, hogy a korhatár alatti nyugdíj szabályain változtatni kell, a lakosság döntő többsége elfogadta, mindössze 16 százalék hagyta volna érintetlenül a rendszert. Ám a legtöbben csak azoknál tartották volna elfogadhatónak a szigorítást, akiknek még sok évük volt hátra a nyugdíjig (33 százalék), vagy akik csak a döntést követően kezdenek el dolgozni (28 százalék).
 
Mindez nem érdekelte a döntéshozókat és a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése mellett foglaltak állást. Ehhez azonban az alkotmányt is módosítaniuk kellett, amit a kétharmados többség meg is tett: az Országgyűlés 2011. június 06-ai ülésnapján elfogadta azt a kormánypárti alkotmány-módosítási javaslatot, mely lehetővé tette az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátások csökkentését, szociális ellátássá alakítását, vagy munkavégzésre való képesség esetén akár a megszüntetését is. Ezzel a döntéssel az FRSZ véleménye szerint a törvény-javaslatot elfogadó kormánykoalíció kiírta Magyarországot a jogállamok sorából. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátások ugyanis az elfogadáskor hatályos jogszabályok alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jognak minősültek, melyekről akkor még úgy gondoltuk, hogy a magyar alkotmány és a nemzetközi jog védelme alatt is állnak.
 
Utólag bebizonyosodott, hogy tévedtünk. A magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság döntéseiből az következik, hogy a törvényesen és jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat ma Magyarországon nem védi semmi! 
 
Az FRSZ más jogvédő szervezetekkel együtt hiába fordult panasszal az Európai Bizottság különböző szerveihez és tisztségviselőhez, a magyar Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, jogorvoslatot nem tudtunk kiharcolni tagjaink számára.
 
Az EU tisztségviselői érdemben nem is foglalkoztak a szolgálati nyugdíjak megszűntetésével, hanem tovább passzolták a labdát a strasbourgi bíróságnak.
 
A magyar Alkotmánybíróság a korábban saját maga által hozott mintegy féltucatnyi precedens értékű döntést figyelmen kívül hagyva utasította el 940 szolgálati nyugdíjától megfosztott tagunk képviseletében benyújtott alkotmányjogi panaszunkat.
 
Végezetül a múlt héten Strasbourgban megszületett az utolsó döntés is. 2 és fél éves irattologatás után a bíróság három kiválasztott panaszos ügyében úgy döntött, hogy elutasítja a hozzá benyújtott jogorvoslati kérelmeket.
 
Amint az a Magyar Helsinki Bizottság közleményéből is kiderül, a nemzetközi jogi lehetőségek ezzel kimerültek. Fellebbezésre a három érintett ügyében nincs lehetőség és a többi 13 ezer ügyben is azonos, elutasító döntés várható.
 
Mindezek ellenére úgy gondoljuk, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak! A strasbourgi bírák döntése ugyanis, még ha csak áttételesen is, de határt  szabott az elvonásnak! A határozatból következik, hogy a szolgálati járandóság további csökkentése már nem lenne összeegyeztethető a nemzetközi jogi követelményekkel. A bíróság érvelése szerint ugyanis a szolgálati járandóságot sújtó elvonás azért nem aránytalan mértékű, mert "az érintettek továbbra is részesülnek a szolgálati járandóságban, amelynek összege ésszerű viszonyban áll a korábbi szolgálati nyugdíjéval, azaz nem fosztották meg őket megélhetésüktől, és olyan helyzetbe sem kerültek, hogy jövedelmük elégtelen lenne a megélhetéshez."  Ezzel a megállapítással nyilvánvalóan nem a jogsérelem súlyát kívánjuk bagatelizálni, szándékunk inkább reményt adni a jövőre nézve! Abban a nem kívánt esetben, ha a kormányzatban ismét felvetődne a szolgálati járandóságban részesülők további megsarcolásának ötlete, számolniuk kellene az újabb peres eljárásokkal is, melyekben tagjaink jogait legjobb tudásunkkal, immár a strasbourgi bíróság precedens értékű ítéletére alapozva, a siker reményében védelmeznénk! Bízunk benne, hogy a kormányzat velünk egyezően értékeli az ítéletet, és nem teszi újabb próbára tagjaink jogainak védelme iránti elkötelezettségünket.
 
(Végezetül kiemeljük, hogy a strasbourgi bíróság döntését ez ideig még nem kaptuk kézhez. Amint ez megtörténik - a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett - az ítéletet nyilvánosságra fogjuk hozni.)
 
 
 

 

Hasznos információ: családi kedvezmény szolgálati járandóságban részesülőknek

 
2012. január 1-jétől a korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot a személyi jövedelemadóval megegyező összeggel (16 %) csökkentve folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.
 
Tekintettel arra, hogy e két ellátás kívül esik a személyi jövedelemadó rendszerén, ezen csökkentéssel szemben a családi kedvezmény is csak speciális szabályozás alapján számolható el.
 
 

 

Ismét nyitva hagyták az EP petíciós bizottságában a szolgálati nyugdíj eltörlése elleni magyar panaszok ügyét

 
A szolgálati nyugdíjak szolgálati járandósággá történt visszamenőleges hatályú leminősítésének kérdése egy év elteltével immár másodszor került az EP petíciós bizottságának napirendjére, az előző vita óta a kérdésben lényegében semmi nem történt. A vitában kikristályosodott, hogy az ügy alapjogi problémaként - és nem nyugdíjkérdésként - való kezelését akadályozza az EU alapjogi chartájának 51. cikke, amely kimondja: a charta rendelkezéseinek címzettjei az uniós intézményeken túl lehetnek ugyan az egyes tagállamok is, de csak annyiban, amennyiben az unió jogát hajtják végre. Vagyis a charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki azon túli területre, ami egyébként is az unió hatáskörébe tartozik. Az alapjogi charta nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az unió számára. További részletek itt!  (2014-03-21)
 

 

Szolgálati járandóságától is megfosztott tagunk számára az AB jogot szolgáltatott, igazságot azonban nem

 
Ismeretes, hogy az Alkotmánybíróság (AB) lesöpörte az asztalról a szolgálati nyugdíj eltörlésével szemben benyújtott panaszokat, egyetlen vonatkozásban azonban helyt adott a több ezernyi kifogásnak: Az Ab egyedül azt a rendelkezést semmisítette meg - a visszaható hatály tilalmára hivatkozva -, amely szerint a szolgálati járandóság folyósítását a kifogásolt törvény 2012. januári hatálybalépése előtt elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell. Az alkotmányellenes rendelkezést azonban a talláros testület nem visszaható hatállyal, hanem csak (szégyenletes) határozata kihirdetésének napjával semmisítette meg. Így, tagunk futhat a pénze után, hiába mondta ki még az AB is, hogy szolgálati járandóságát alkotmányellenesen vonták meg. Részletek itt! (2013-10-17)
 
 

 

JOGÁLLAMISÁG - AD ACTA!
AZ AB ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜL UTASÍTOTTA EL 940 VOLT SZOLGÁLATI NYUGDÍJASUNK PANASZÁT

Sajnálattal tájékoztatjuk tagjainkat, hogy az Alkotmánybíróság (AB) érdemi vizsgálat nélkül elutasította 940 szolgálati nyugdíjától megfosztott tagunk képviseletében benyújtott alkotmányjogi panaszunkat. Az erről szóló levelében az AB főtitkára a bíróság 2013. szeptember 23-án hozott döntésére hivatkozik, mellyel az azonos tárgyban mások által benyújott panaszokat utasította el, szégyenletes módon, saját korábbi döntéseit, a jogállamiság és (a Magyarországon kívül) általánosan elfogadott Európai jogelveket figyelmen kívül hagyva! E döntéssel tagjaink számára kimerültek a hazai jogorvoslati lehetőségek, így az érintettek csak a Strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságától remélhetnek jogi elégtételt. (2013-10-16)
 
 
 
Kapcsolódó anyagok:
 
 
 
 

 
 

LASSAN, DE BIZTOSAN HALAD A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS

 
Amint arról korábban hírt adtunk, a Strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak ügyében benyújtott több ezernyi beadvány regisztrálása után az FRSZ által képviselt egyik kérelmező ügyében úgy határozott, hogy felkéri a magyar kormányt a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos álláspontjának írásbeli kifejtésére. A magyar kormány elkészült válaszával, amit szakszervezetünk is megkapott, ellenvélemény kifejtése és az adott kolléga esetében érvényesíteni kívánt konkrét kártérítési igény meghatározása céljából.  (A kormány válasza innen tölthető le.)    További részletek itt!  2013-10-15
 
 

 
 

Súlyos és messzire ható döntést hozott az Alkotmánybíróság a szolgálati nyugdíjasok panaszának elutasításával

 
A magyar Alkotmánybíróság szerint nem ellentétes a jogállamisággal, a szerzett és gyakorolt jogok védelmének elvével, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával, a diszkrimináció tilalmával és a tulajdon alkotmányos védelmével az, hogy az országgyűlés 3 hetes „felkészülési idő" biztosítása mellett (azaz gyakorlatilag statáriális jelleggel) megszűntette a korábban hatályos jogszabályok alapján, törvényesen megszerzett szolgálati nyugdíjra való jogosultságot, a helyébe léptetett szolgálati járandóságot pedig a személyi jövedelemadóval egyező mértékű (azaz gyakorlatilag bármikor szabadon megváltoztatható mértékű) „csökkentéssel" sújtotta. Részletek itt! 2013-09-24
 
 
 
 

 
 

ÚJ SZAKASZÁBA LÉPETT A SZOLGÁLATI JÁRADÉKOSOK STRASBOURGI BEADVÁNYÁNAK ELBÍRÁLÁSA!

 
A Strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak ügyében benyújtott több ezernyi beadvány regisztrálása után az FRSZ által képviselt egyik kérelmező ügyében úgy határozott, hogy felkéri a magyar kormányt a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos álláspontjának írásbeli kifejtésére. Részletek itt! (2013-06-10)
 

 
 

Rövid hír: ismét tárgyalja az AB a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak ügyét

 
Az Alkotmánybíróság teljes ülése 2013. június 11-én immár sokadik alkalommal tárgyalja teljes ülésén a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok ügyét. 2013-06-09
 

 
 

Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman a közszférában dolgozók nyugdíjfelfüggesztése miatt

 
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az alapvető jogok biztosa, mert július elsejétől szüneteltetik a nyugdíjfolyósítást azoknak az embereknek, akik nyugdíj mellett a közszférában dolgoznak. Szabó Máté a rendelkezés megsemmisítését kéri. Az FRSZ üdvözli az ombudsman fellépését, azzal teljes mértékben egyetértünk! Tovább a Szakszervezetek.hu cikkéhez (2013-05-18)
 

 
 

Még egyszer nekifut a korhatár előtti nyugdíjaknak az EP petíciós bizottsága

 
Az Európai Parlament petíciós bizottsága tovább foglalkozik azokkal a magyar beadványokkal, amelyekkel a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése miatt fordultak a testülethez többek között érdekvédelmi szervezetek. A szerdai bizottsági ülést levezető elnök úgy döntött, a testület nyitva hagyja a kérdést, egyúttal kikéri a magyar kormány álláspontját, továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg még egyszer: uniós hatáskörbe tartozik-e az ügy. A bizottság jelenlegi álláspontja ugyanis az, hogy jogilag tehetetlen, egyetlen uniós tagállamnak sem írhatja elő, hogyan alakítsa át társadalombiztosítási vagy nyugdíjrendszerét. Tovább a cikkhez. (2013-03-24)
 
A bizottsági ülésről készült videó:
 

 

 
 

FRSZ kizárási indítvány Balsai István alkotmánybíróval szemben

 
Kizárási indítványt terjesztettünk elő dr. Balsai István alkotmánybíróval szemben a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról 2011. évi CLXVII. törvény vizsgálatával összefüggően. Kezdeményezésünk alapjául az szolgál, hogy Balsai István alkotmánybíró terjesztette elő 2011. május 13-én, akkor még országgyűlési képviselőként azt az Alkotmánymódosító indítványt, amely deklarálta, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető. Ennek alapján Balsai István alkotmánybírótól az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés az FRSZ álláspontja szerint nem várható! Indítványunkat a közel ezer, szolgálati nyugdíjától megfosztott tagunk képviseletében tavaly kezdeményezett alkotmánybírósági eljárás keretében terjesztettük elő. (2013-03-11)  
 
 

 

REMÉNYSUGÁR

 
Harangozó Tamás szocialista frakcióvezető-helyettes újságíróknak elmondta: a hon- és a rendvédelemben - a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál, a tűzoltóságnál, a katasztrófavédelemnél, valamint a titkosszolgálatoknál - működő szakszervezeteket a közbiztonsággal, rendészettel és honvédelemmel kapcsolatos terveikről tájékoztatták. Az egyeztetésen szinte hiánytalanul megjelenő érdekképviseletek a fő irányokkal egyetértettek, a részletek kidolgozásában pedig szívesen részt vesznek - fűzte hozzá. A politikus közölte: becsületbeli ügynek tartják, hogy a korábbitól eltérő, társadalmi szempontból is méltányos formában, de újra bevezessék a szolgálatinyugdíj-rendszert, mivel vannak olyan munkakörök, amelyekben nem lehet 30-40 évig dolgozni. Egyúttal visszaállítanák a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak korábbi státusát, megszüntetve azt, hogy járandóságuk után személyi jövedelemadót kell fizetniük. Tovább a Népszava cikkéhez 2013-02-27
 
 

 

Az ONYF - a NAV-al azonos értelemben - válaszolt megkeresésünkre

 
 
Néhány hete megkereséssel fordultunk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF), mivel a szolgálati járandóságban részesülők számára a januárban kipostázott értesítők az ellátást a 16 %-os levonás ellenére adómentes bevételként tüntették fel. Ez az érintettek körében félreértésekre adott okot. AZ ONYF - a NAV azonos tárgyú állásfoglalásával megegyezően - válaszában kifejtette, hogy: "A 2012. január 01-je előtt folyósított egykori szolgálati nyugdíj összegének 16 %-os csökkentése adja a szolgálati járandóság összegét, és nem a szolgálati járandóság összege csökken havonta a személyi jövedelemadó-mérték szerint." Így az elvont összeg nem minősül személyi jövedelemadónak. Az ONYF megkeresésünkre adott válasza itt olvasható. 2013-02-23
 

 
 

A szolgálati járandóság csökkentése a NAV szerint nem minősül adónak

 
Néhány hete megkereséssel fordultunk a NAV-hoz, mivel a szolgálati járandóságban részesülők számára a NYUFIG által januárban kipostázott értesítők az ellátást a 16 %-os levonás ellenére adómentes bevételként tüntették fel. Ez az érintettek körében félreértésekre adott okot. Másrészt, több tagunktól érkezett kérdés arra vonatkozóan, hogy miként tudják igénybe venni az adókedvezményeket. A NAV válasza szerint (a családi kedvezmény kivételével) sehogy, mert a szolgálati járandóságból levont 16 % nem minősül adónak, így egyéb adóköteles bevétel hiányában nincs mivel szemben érvényesíteni az adókedvezményeket. Részletek itt! 2013-02-20
 
 
 

 

Az EMMI elutasította a szolgálati járandóságra vonatkozó szabályozás módosítására irányuló javaslatunkat

 
A szolgálati nyugdíjasból szolgálati járandóságban részesülővé visszaminősítetteket akár 65 éves korukig érinteni fogja az ellátás összegének csökkentése. Ezt az FRSZ több szempontból is méltánytalannak tartja, ezért kezdeményeztük a vonatkozó szabályozás módosítását. Javaslatunkat az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára elutasította. A válaszból az is kitűnik, hogy a szolglati nyugdíj összegét csökkentő 16 %-os elvonás, a minisztérium szerint nem minősül adónak. Amennyiben viszont a levonás nem adó, akkor a jogalkotónak sikerült egy magyar jogrendben páratlan elvonási formát létrehoznia, aminek a neve egészen egyszerűen: csökkentés! Részletek itt! 2013-02-06
 
 
 

 

Nyugaton a helyzet változatlan
a szolgálati járadékosoknak még várniuk kell a Strasbourgi Bíróság első érdemi intézkedésére

 
 
Erich Maria Remarque híres regényének címére utalva tájékoztatjuk a szolgálati nyugdíjuktól alkotmányellenesen megfosztott tagjainkat, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának első érdemi döntésére, illetve intézkedésére sajnos még mindig várniuk kell. A bíróság munkatársának tájékoztatása szerint az év első felében várható, hogy a még tavaly év elején benyújtott tömeges szolgálati nyugdíj beadvány befogadása tekintetében döntést hoz a grémium. Részletek itt! 2013-01-29
 

 
 

Szolgálati járandóságosok családi adókedvezménye

 
 
Figyelem! Azok a szolgálati járandóságban részesülők, akik 2012. évben nem érvényesítették/érvényesíthették az őket megillető családi adókedvezményt, a vonatkozó jogszabályok értelmében 2013. június 30.-a után nyújthatják be az ez irányú igényüket/kérelmüket a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Részletek itt. 2013-01-22
 
 

 
 

Az AB csak 2013 februárban dönt a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak alkotmányjogi panaszainak befogadásáról

 
 
Az Alkotmánybíróság főtitkára arról tájékoztatta szakszervezetünket, hogy a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak képviseletében még június 19-én benyújtott alkotmányjogi panaszok befogadási határidejét az AB, "az indítványok nagy számára és az ügy bonyolultságára tekintettel" 90 nappal meghosszabbította. Dr. Bitskeí Botond levele szerint az FRSZ által előterjeszettt 940 indítvány befogadásáról szóló döntés meghozatalára 2013 február hónapban kerülhet sor. A döntésről az AB tájékoztatni fogja szakszervezetünket. (2012-12-13)
 
 

 
 

Az alapvető jogok biztosa is az AB-hoz fordult!

 
Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal. Szabó Máté csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet - közöttük az FRSZ - beadványát figyelembe véve kezdeményezte október közepén az Alkotmánybíróságnál a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát. Bízunk benne, hogy az ombudsman fellépése az eljárás felgyorsítására ösztönzi az alkotmánybírókat! (2012-10-20)
 
 
 
 

 
 

GYORS HÍR A SAJTÓBÓL:

Az AB hamarosan megkezdi a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak panaszainak tárgyalását

 
 
Az alkotmánybírák hamarosan megkezdik a rendvédelmi szervezetek 1500 hivatásos állományú dolgozója által a korhatár előtti nyugdíjazásuk miatt benyújtott panaszok tárgyalását - mondta Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára a Magyar Nemzetnek. Bitskey Botond közölte: a 15 tagú grémium a korábbinál ritkábban lépett a nyilvánosság elé a nagy horderejű határozatokkal, de sokat dolgozott azért, hogy módosuló feladatait zökkenőmentesen lássa el. Ismeretes, hogy az FRSZ június elején közel ezer szolgálati nyugdíjától jogtalanul megfosztott alkotmányjogi panaszát nyújtotta be az AB-hoz. 2012-10-16
 

 

T Á J É K O Z T A T Ó
a szolgálati járandóságban részesülők Alkotmánybírósági és strasbourgi bíróság előtti eljárásainak állásáról

 
Mint ismeretes, 2012. március végén közel 1.300 fő, szakszervezetünk által képviselt szolgálati nyugdíjas/szolgálati járandóságban részesülő beadványát küldtük meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) részére, a bíróság által kért alaki és tartalmi formában. Júniusban pedig kb. 1.000 fő alkotmányjogi panaszát terjesztettük elő az Alkotmánybírósághoz az előbb említettekhez hasonlóan előkészítve.
 
Mivel az utóbbi időben érthető módon egyre több kérdés érkezett az eljárások állását illetően, az alábbi tájékoztatást adjuk tagjaink számára.
 
Információink szerint az EJEB kb. 2 hónapja ért a végére a hozzá beérkezett több ezer beadvány feldolgozásának. A hosszú ügymenet oka az, hogy nem csak szakszervezetek, illetve más jogvédő szervezetek által képviselt kb. 8.000 fő beadványának iktatását kellett elvégezniük, hanem közel kétezer egyéni beadványozóét is rendezniük kellett. A strasbourgi bírósághoz jogi képviselő nélkül fordulók anyagának feldolgozása azonban lelassította a munkát, mivel azok - az FRSZ által benyújtottakkal szemben - sok esetben hiányosan tartalmazták a kérelmeket és rendszerint a csatolt mellékletek sem voltak bennük összerendezve.
 
Az eljárás érdemi része tehát a nemzetközi bíróságon még el sem kezdődött. Az FRSZ beadványának indokolási részét összeállító Helsinki Bizottság munkatársai novemberben személyesen is találkozni fognak Strasbourgban a bíróság munkatársaival és informálódni fognak a várható menetrendről.
 
Az Alkotmánybírósági beadvánnyal összefüggésben szeretnénk megnyugtatni az FRSZ által képviselteket, hogy az kellő időben, a jogorvoslati határidő lejárta előtt 10 nappal korábban került benyújtásra a bírósághoz. Ebből következik, hogy a napokban az internetre felkerült határidő mulasztás miatti elutasító végzést nem az FRSZ által képviseltek ügyében hozta az AB.
 
Az eljárások gyorsaságát egyik bíróság előtt sem tudjuk befolyásolni, mivel erre a vonatkozó jogszabályok nem adnak lehetőséget. Fentiekre tekintettel az általunk képviseltektől további türelmet kérünk. Amint új információval fogunk rendelkezni, arról honlapunkon tájékoztatást fogunk adni.
 
B u d a p e s t, 2012. október 05.
az FRSZ Jogsegélyszolgálata
 

 
 

940 tagunk alkotmányjogi panaszát nyújtottuk be az Alkotmánybírósághoz

 
 
2012. június 19-én 940 tagunk alkotmányjogi panaszát nyújtottuk be az Alkotmánybírósághoz, akik a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá történt átalakítása miatt éltek jogorvoslattal.
A hazai bíróság előtti eljárás sikeréhez jogászaink kisebb reményt fűznek. Ennek oka alapvetően az új Alaptörvény, valamint az ahhoz fűzött átmenetinek mondott szabályok alapvető jogokat gyengítő szabályai, az AB jogainak korlátozása és a testület kormánypárti pártkatonákkal való feltöltése. Utóbbira elég, ha példaként Balsai István volt Fidesz képviselőt, a rendőrség és az ügyészség egészére a hazugság bélyegét sütő semmisségi törvény benyújtóját említjük. Ennek ellenére szükségesnek tartottuk a hazai jogorvoslati út kimerítését is, mivel így ennek hiányára hivatkozással a strasbourgi bíróság nem utasíthatja el a hozzá is benyújtott kereseteket! (2012-06-24)
 

 

A STRASBOURGI BÍRÓSÁG MEGKEZDTE AZ FRSZ ÁLTAL MEGKÜLDÖTT BEADVÁNYOK FELDOLGOZÁSÁT

 
 
Strasbourg-EP Gyors hír: a Strasbourgi Bíróság hivatalától kapott tájékoztatás szerint megkezdték szolgálati nyugdíjak szolgálati járandósággá történt leminősítésével szemben az FRSZ által megküldött 1.286 fő beadványának feldolgozását, a regisztrációs számok kiosztását.  2012-04-03
 

 
 

T Á J É K O Z T A T Ó
a szolgálati nyugdíjak szolgálati járandósággá történt átalakítása elleni eljárásokról és
az Alkotmánybírósági eljáráshoz szükséges új meghatalmazásról
(Frissítve: 2012. március 25-én)

 
Ismeretes, hogy az FRSZ jogi segítséget nyújt mindazon tagjai számára, akiknek szolgálati nyugdíját 2012. január 01-jei hatállyal szolgálati járandósággá minősítette át és 16 %-os személyi jövedelemadóval sújtotta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény.
 
A jogérvényesítés érdekében a Magyar Helsinki Bizottság szakjogászai - az FRSZ jogászainak közreműködésével - két bírósági beadványt dolgoztak ki: a Strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához és a magyar Alkotmánybírósághoz (a továbbiakban: AB) történő benyújtás céljából.
 

A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS ÁLLÁSA

 
A Strasbourgi Bírósághoz benyújtandó beadványok feldolgozását március 22-én befejeztük, melynek eredményeként 1.286 fő beadványát, közel 10 ezer lap terjedelemben küldtük meg a bíróságnak.
 
97 fő esetében a beadvány megküldésére nem kerülhetett sor, mivel nem küldték meg számunkra maradéktalanul a szükséges iratokat. Ezen személyeket - irataik visszaküldésével egyidejűleg - néhány napon belül írásban értesítjük arról, hogy beadványaikkal a továbbiakban nem áll módunkban foglalkozni, igényüket azonban egyéni úton még érvényesíthetik.
 
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁSHOZ 
Ú J   M E G H A T A L M A Z Á S T   K É R Ü N K !
 
A nemzetközi eljárás előkészítésével párhuzamosan felvettük a kapcsolatot az Alkotmánybírósággal is. A konstruktív megbeszélés során az AB képviselői elmondták, hogy a beadványok általunk tervezett módon történő csoportos benyújtásának nincs akadálya, azokat a bíróság be fogja fogadni. Felhívták azonban a figyelmünket arra, hogy nem tudják elfogadni a más bírósági eljárásokban általánosan használt meghatalmazást, mivel annak kifejezetten az Alkotmánybíróság előtti eljárásra kell szólnia és a panasz benyújtóját nyilatkoztatni kell arról is, hogy hozzájárul-e az indítvány nyilvánossá tételéhez. Ezeknek a követelményeknek az FRSZ által korábban kialakított eljárási rend sajnos csak részben felel meg, ezért szükségessé vált egy új meghatalmazás és az említett nyilatkozat ismételt beküldése.
 
Fentiekre tekintettel kérjük azon érintetteket, akik a korábban kiadott 5/2012. (II. 08.) számú főtitkári tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően megküldték számunkra az AB beadványhoz szükséges irataikat, hogy legkésőbb
2012. április 15-ig
 
küldjék meg a Független Rendőr Szakszervezet 1388 Budapest, Pf.: 52. címére, eredetben, postai úton a jelen hírlevélhez mellékelt:
- meghatalmazást 2 eredeti példányban, aláírva, és
- a jognyilatkozatot 1 eredeti példányban.
 
Fontos:
  • szabályos meghatalmazás hiányában a kérelmet nem áll módunkban benyújtani!
  • a meghatalmazás első sorában a maghatalmazást adó nyomtatott betűkkel, olvashatóan írja le a nevét, ellenkező esetben az AB nem fogadja el a meghatalmazást!
  • a nyilatkozat kitöltése nem kötelező, aki azt nem küldi meg számunkra, úgy tekintjük, hogy nem adta hozzájárulását beadványa nyilvánosságra hozásához! (Nyilatkozat hiányában tehát a beadványt benyújtjuk, az érintett AB előtti képviseletét ellátjuk.)
 
Azok számára, akik ez ideig csak részben vagy egyáltalán nem küldték meg számunkra az AB előtti eljáráshoz szükséges iratokat, a fenti határidőig lehetőséget biztosítunk a hiányzó iratok pótlására, illetve a teljes iratcsomag megküldésére.
 
E személyeknek - a fentiekben említett meghatalmazáson és jognyilatkozaton kívül - az alábbi iratokat is meg kell küldeniük számunkra, a fenti címre, postai úton, eredetben:
  • a panasz benyújtójának konkrét körülményeire vonatkozó, 3. számú melléklet szerinti nyilatkozatot, legfeljebb 1 gépelt oldalnyi terjedelemben. (A nyilatkozatot számítógéppel kell kitölteni. Első részében a személyi adatokat kell megadni, majd a jogászok által elkészített, a) - f) pont alatt felsorolt panelkérdésekre kell a megfelelő válaszokat beírni. Mindenki csak annyi alpontot szerepeltessen, amennyihez információt közöl, vagyis üresen hagyott/kihúzott alpont ne szerepeljen! A panelkérdéseket sem kell a kérelemnyomtatványban szerepeltetni! A nyilatkozatot nem kell aláírni, mivel az a jogászok által készített 30 oldalas beadvány részét fogja képezni, így az FRSZ jogtanácsosa fogja aláírásával ellátni.)
 
  • Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól 2012. január hónapban kapott értesítés másolatát, mely tájékoztatást adott a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággá történt átalakításáról, az emelés mértékéről, a levont adóról és a járandóság összegéről. (Az ONYF tájékoztató hátoldalát nem kell megküldeni, mivel a nyomtatvány sablon szövege valamennyi érintett esetében megegyezik,
 
  • elérhetőségi nyilatkozatot (4. számú melléklet),
 
  • tagdíjbefizetés igazolását.
 
A meghatalmazás és a jognyilatkozat kivételével a fentiekben felsorolt iratokat csak azoknak kell megküldeniük, aki azokat eddig nem postázták számunkra!
 
Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a 2012. április 15-ei határidő betartására, valamint arra, hogy:
  • a hiánypótlási lehetőség a Strasbourgi beadványhoz szükséges iratokra nem vonatkozik, mivel az azzal kapcsolatos előkészítő eljárást már lezártuk!
  • a fenti határidőt követően beérkező iratokat, vagy az AB eljáráshoz nem szükséges iratokat érdemi feldolgozás és külön visszajelzés nélkül irattárba helyezzük!
  • a hiányosan vagy egyébként nem megfelelő módon megküldött iratokat nem nyújtjuk be az AB-hoz, további hiánypótlásra senkit sem hívunk fel!
 
A fentiekben említett meghatalmazást azoknak is meg kell küldeniük számunkra, akik korábban már küldtek egy meghatalmazást az FRSZ-nek, mivel az AB előtti eljárást csak a jelen tájékoztató mellékletét képező, szabályosan kitöltött meghatalmazás birtokában tudjuk megindítani bármely érintett képviseletében!
 
B u d a p e s t, 2012. március 25.
Pongó Géza főtitkár sk.
 
LETÖLTHETŐ ANYAGOK:
 
 

 

LETÖLTHETŐ AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ!
MÓDOSULT A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ELŐTT ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK RENDJE ÉS HATÁRIDEJE!
(Frissítve: 2012. február 08-án.)

 
A szolgálati nyugdíjak szolgálati járandósággá történt leminősítésével és megadóztatásával szembeni - Magyar Helsinki Bizottsággal közös - jogorvoslati kezdeményezésünk új szakaszához érkezett.
 
Elkészült ugyanis az Alkotmánybírósági beadvány mintája, mely honlapunkról már le is tölthető.
 
Időközben azonban olyan sok kérelem érkezett Strasbourgba, melynek feldolgozása meghaladta a Bíróság teherbírását. Ennek következtében a kinti ügyintézés rendkívüli módon lelassult és a bíróság speciális eljárási szabályok alkalmazását kérte a hozzá fordulók képviseletében eljáró szervezetektől. Ahhoz, hogy a bíróság kérésének eleget tudjunk tenni, módosítanunk kellett a kérelmek hozzánk való beküldésének és feldolgozásának korábban kialakított rendjét.
 
 
FELHÍVJUK AZ ÉRINTETTEK FIGYELMÉT, HOGY A TOVÁBBIAKBAN A JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOKHOZ SZÜKSÉGES MINDEN IRATOT POSTAI ÚTON KELL MEGKÜLDENIÜK SZAKSZERVEZETÜNKHÖZ!
 
AZ IRATOK BEÉRKEZÉSÉNEK VÉGSŐ HATÁRIDEJE AZ A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS ÉS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ BENYÚJTÁSA TEKINTETÉBEN IS 2012. FEBRUÁR 22.
 
A jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos tudnivalók részletesen az 5/2012. számú főtitkári tájékoztatóban olvashatóak.
 
Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy az említett tájékoztató kiadásának napjával érvényét veszíti a Strasbourgi Bíróság előtti eljárás rendjéről szóló 2/2012. (I. 10.) számú Főtitkári Tájékoztató.
 
Ez három szempontból eredményez érdemi változást:
1) A továbbiakban mindkét jogorvoslati eljárás megindításához postai úton kell megküldeni szakszervezetünk számára a szükséges iratokat.
Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a jelen tájékoztató kiadását követően elektronikusan küldött iratokat feldolgozás nélkül visszaküldjük a feladónak!
2) Az iratok FRSZ központi irodjának való megküldési határideje 2012. február 22-ére módosult!
A fenti határidőt követően beérkező iratokat érdemi feldolgozás és külön visszajelzés nélkül irattárba helyezzük!
3) A kérelmezők korábbi I., II. és III. számú csoportokba való besorolása megszűnik és mindazok, akik ez ideig nem kaptak a bíróságtól vonalkódos iktatószámot, a továbbiakban egy csoportba fognak tartozni! A Strasbourgi Bíróság ugyanis azt kérte tőlünk, hogy valamennyi kérelmet - az általuk meghatározott rendben - egyszerre küldjük meg számára! A Bíróság az ügyeket a kérelmezők képviseletét ellátó szervezetenként egy-egy ügyszám alatt kívánja egyesíteni, az ügyintézés felgyorsítása érdekében.
 
Tájékoztatjuk azon tagjainkat, akik a Strasbourgi Bíróságtól kapott vonalkódos iktatószámukat és az egyéb szükséges irataikat megküldték az FRSZ központi irodájának, hogy kérelmeiket 2012. február 06-án postára adtuk. A bíróság az eljárás további részében szakszervezetünket fogja tájékoztatni a teendőkről. Amennyiben azonban mégis közvetlenül a kérelem benyújtójához küldenének valamilyen megkeresést Strasbourgból, azt kérjük haladéktalanul jelezni szakszervezetünk számára, a szükséges intézkedések határidőre való majdani teljesítése érdekében.
 
KÉRÜNK MINDEN ÉRINTETTET, HOGY AZ FŐTITKÁRI TÁJÉKOZTATÓBAN FOGLALTAKAT FIGYELMESEN OLVASSÁK EL! Az FRSZ-nél ez ideig több mint 1.300-an jelezték, hogy részt kívánnak venni a Strasborgi Bíróság előtti eljárásban, így a beérkezett iratok feldolgozása jelentős időt vesz igénybe. Kérjük ezért, hogy központi irodánkat csak olyan kérdésekkel keressék az érintettek, melyekre az alábbi tájékoztató nem ad választ.
 
LETÖLTHETŐ ANYAGOK
 

 
A STRASBOURGI BÍRÓSÁG HIVATALVEZETŐJE KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEKET JAVASOL A SZOLGÁLATI NYUGDÍJAKKAL KAPCSOLATOS ÜGYEK KEZELÉSÉRE
 
 
Sajtóközleményt adott ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának hivatalvezetője a szolgálati nyugdíjak megvonásával kapcsolatban hozzájuk érkezett kérelmekkel összefüggésben. Erik Fribergh közleményében kitér arra, hogy a Strasbourgi bírósághoz mintegy 8 ezer kérelem érkezett ez ideig, mely különleges eljárás bevezetését teszi szükségessé! Részletek a bíróság sajtóközleményében. (2012.01.12)
 

 

A STRASBOURGI BÍRÓSÁG GYORSAN REAGÁLT BEADVÁNYAINKRA

 
A szolgálati nyugdíjak szolgálati járandósággá történt leminősítése és megadóztatása ellen benyújtott első keresetekre igen gyorsan reagált a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága. Azok az FRSZ tagok ugyanis, akik a honlapunkon közzétett kérelmet december közepén benyújtották, az óév utolsó napjaiban már ki is vehették postaládájukból a bíróság egységcsomagját. A bíróság az elsőként iktatott ügyekben február 10 - 11-ei határidőt szabott a válasz megküldésére, így kellő idő áll rendelkezésünkre az anyag elkészítésére.
A tekintélyes paksaméta kitöltéséhez természetesen segítséget fogunk nyújtani tagjaink számára. Jogászaink a Helsinki Bizottság jogászaival együtt már dolgoznak a válasz kimunkálásán. Annak elkészültéről és a további teendőkről honlapunkon fogunk tájékoztatást adni.
Ezzel egyidejűleg végéhez közeledik az Alkotmánybírósághoz benyújtandó panasz minta elkészítése is, melyről szintén honlapunkon fogjuk tájékoztatni az érintetteket.
Akik 2011. december 31-ig nem adták postára a strasbourgi bíróságnak címzett felülvizsgálati kérelmüket, azoknak javasoljuk hogy várják meg a fentiekben említett beadványminták elkészültét. Igényük érvényesítését a néhány napos várakozás nem érinti hátrányosan, ugyanis a kérelmek benyújtására a nemzetközi bíróság statutuma szerint 6 hónap áll rendelkezésre, ami jelen esetben 2012. június 30-án jár le!
A korábban (2011.12.22-én) adott (alábbiakban olvasható) tájékoztatással ellentétben kérjük, hogy a továbbiakban csak azok küldjék meg kérelmüket és az annak benyújtását igazoló tértivevényt szakszervezetünknek, akik beadványukat december 31-ig megküldték strasbourgba. E személyeket kérjük, hogy a számunkra megküldött anyagokon tüntessék fel telefonszámukat is, a kapcsolatfelvétel gyorsítása érdekében.
Felhívjuk a figyelmet, hogy jogászaink csak az FRSZ tagoknak tudnak segítséget nyújtani, ezért az érintetteket kérjük, hogy idei tagdíjukat mielőbb fizessék be tagszervezetüknél. (2012. január 02.)
 

 

SZOLGÁLATI NYUGDÍJASOK FIGYELEM!

Még idén célszerű benyújtani a strasbourgi bírósági beadványt!

 
Az alkotmányos alapjogokra és a nemzetközileg elismert emberi jogokra fittyet hányva a kormánypárt országgyűlési droid serege, elfogadta a szolgálati nyugdíj eltörléséről szóló törvényt. A jogszabály a Magyar Közlöny 2011. évi 148. számában jelent meg. Mindez azt jelenti, hogy végre megindíthatjuk a szolgálati nyugdíjasok jogfosztása elleni eljárásokat!
 
Amint arról korábban beszámoltunk, a szolgálati nyugdíjak megvonását lehetővé tevő alkotmány-módosítási javaslat benyújtását követően az FRSZ együttműködést kezdeményezett a Helsinki Bizottsággal, az alkotmánnyal és a nemzetközi jogi alapelvekkel ellentétes jogszabály hazai és nemzetközi bírói fórumok előtti megtámadásának előkészítése érdekében. (A megállapodáshoz később más szakszervezetek is csatlakoztak.) A közös munka eredményeként elkészült egy alkotmánybírósági beadvány és kimunkálásra került a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás megindításának módja. Az alkotmánybírósági beadványt lapzártánkkal egyidejűleg nyújtottuk be, annak tartalmáról külön cikkben számolunk be. A nemzetközi bíróság előtti eljárással kapcsolatos tudnivalókat pedig az alábbiakban foglaljuk össze.
 
Mit kell tenni az eljárás megindításához?
A törvény hivatalos kihirdetésével megnyílt a nemzetközi bírói út igénybevételének lehetősége, melyet javasolunk minden érintettnek késedelem nélkül még idén december hónapban megtenni! Az eljárás megindításához csak az alábbi (honlapunkról is letölthető) beadvány mintát kell kitölteni, aláírni és ajánlott, tértivevényes küldeményként megküldeni a strasbourgi bíróság címére (European Court of Human Rights, Council of Europe F-67075 STRASBOURG CEDEX, France).
 
A beadvány minta első bekezdésébe be kell írni a hivatásos szolgálati jogviszony tényleges kezdetének és a szolgálati nyugállományba helyezésnek az időpontját, alul pedig fel kell tűntetni a nevet, az irányítószámos lakcímet (vagy levelezési címet), a születési helyet és időt, továbbá a beadvány keltét. (A személyi adatokat célszerű géppel vagy olvasható betűkkel kitölteni.) A kérelemhez egyelőre nem kell semmilyen mellékletet csatolni!
 
A beadványt még idén javasoljuk beadni!
 
Az igényérvényesítésre nyitva álló határidő a törvény hatályba lépésétől számított 6 hónap, mely jelen esetben 2012. június 30-án telik majd le. Ennek ellenére - a Helsinki Bizottság szakjogászaival együtt - azt javasoljuk, hogy mindenki még idén nyújtsa be kérelmét a strasbourgi bírósághoz! 2012. január 01-jén ugyanis hatályba lép az Alkotmánybíróság (AB) eljárását újraszabályozó törvény, mely a nemzetközi bíróság előtti eljárás elhúzódását eredményezheti!
 
A strasbourgi eljárás megindításának feltételét képezi ugyanis a hatékony hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése! A magyar Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése azonban idén még nem minősül hatékony hazai jogorvoslatnak a strasbourgi bíróság joggyakorlata szerint, így e jogorvoslati lehetőség kihagyása nem bír jelentőséggel a nemzetközi bíróság eljárása szempontjából.
 
A január elsején hatályba lépő új törvény azonban lehetővé teszi majd alkotmányjogi panasz benyújtását azon állampolgárok számára, akiket alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül ért sérelem. Ennek az új Alkotmánybíróság előtti jogorvoslati lehetőségnek a strasbourgi bíróság általi megítélése még nem ismert! Nem tudhatjuk, hogy ezt az eszközt hatékony hazai jogorvoslatnak fogják-e minősíteni vagy sem. Amennyiben hatékony hazai jogorvoslati eszköznek fogja a strasbourgi bíróság értékelni a magyar Alkotmánybíróság előtti eljárást, akkor saját eljárása lefolytatásának feltételéül szabhatja az alkotmányjogi panasz magyarországi benyújtását és annak hazai elbírálását! Ez pedig - a kormánypárti szimpatizánsokkal feltöltött - Alkotmánybíróság (várhatóan) elutasító döntése esetén jelentős késedelmet okozhat az érintettek számára!
 
Fentiekre tekintettel nyomatékosan javasoljuk minden érintett számára, hogy a közzétett beadványt feltétlenül nyújtsák be még idén, lehetőség szerint úgy, hogy az december 31-e előtt megérkezzen a strasbourgi bírósághoz!
 
Mit kell megküldeni az FRSZ-nek?
 
Kérjük tagjainkat, hogy kitöltött kérelmük és a beadvány feladását bizonyító tértivevény másolatait küldjék meg az FRSZ Központi Koordinációs Irodájának (a 061-237-43-61-es városi, vagy a 21-817-as BM fax számra, vagy e-mailben az frsz@frsz.hu címre, vagy postai úton a 1388 Budapest, Pf.: 52. címre). Erre a későbbi segítségnyújtásra való felkészülés érdekében van szüksége Jogsegélyszolgálatunknak.
 
Mi fog történni a beadvány benyújtása után?
 
A strasbourgi bíróság várhatóan 2012 január végén, vagy február elején fog reagálni a fentiek szerint hozzá benyújtott keresetre és küld majd az érintettek számára egy hiánypótlási felszólítást. Erre a felszólításra már egy részletesen indokolt kereseti kérelmet kell benyújtani, melyet tagjaink számára térítésmentesen fogunk biztosítani január hónap végén. E beadványt azonban már csak az FRSZ tisztségviselőknél lehet majd beszerezni, a tagsági jogviszony fennállásának igazolása, illetve ellenőrzése után. (A nyomtatvány elkészültét és tisztségviselőiknél való elérhetőségét a www.frsz.hu címen megtalálható honlapunkon külön is jelezni fogjuk!)
 
Milyen okiratokra lesz szükség?
 
A bíróság felszólításának megérkezéséig javasoljuk összegyűjteni a részletes kereset mellékleteként csatolandó okiratokat, nevezetesen:
a) a szolgálati jogviszony megszűntetéséről rendelkező állományparancsot,
b) a szolgálati nyugdíj megállapításáról szóló - nyugállományba helyezéskor kapott - határozatot,
c) az idei szolgálati nyugdíj és a 2012. évi szolgálati járandóság összegéről szóló igazolást. (Ezt az ún. kutyanyelvet a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság minden év január hónapban - külön kérés nélkül - hivatalból küldi meg minden nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek, a tárgyévi nyugdíjemelésről szóló értesítésként.)
 
Mindezen okiratokat majd csak jövőre, a pontosított kereset mellékleteként kell megküldeni a strasbourgi bíróságnak.
 
A felszólítás megérkezéséig tehát nincs más teendő, mint az alábbi nyomtatványt kitölteni és megküldeni Strasbourgba, valamint előkeresni a fentiekben felsorolt, majdan szükséges okiratokat.
 
Alakít-e pertársaságot az FRSZ?
 
Az FRSZ nem alakít pertársaságot a szolgálati nyugdíj járandósággá való átalakításával kapcsolatos kártérítési igények érvényesítése érdekében. Ennek oka az, hogy a különböző internetes fórumokon megjelent téves állításokkal ellentétben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban erre nincs jogi lehetőség!
 
A Helsinki Bizottság strasbourgi bíróság joggyakorlatát ismerő nemzetközi szakjogászai azt valószínűsítik, hogy a több hasonló jogalapon és tényálláson alapuló egyéni kereset közül a bíróság kiválaszt majd egyet és azt tárgyalja végig egy ún. pilot eljárásban. Ezen ítélet pedig irányadó lesz a többi, azonos tényállású ügyben is.
 
Miként zajlik majd a nemzetközi bírósági eljárás?
 
A bírósághoz címzett kérelmeket magyar nyelven lehet benyújtani, arra azonban számítani kell, hogy a bíróság angolul vagy franciául válaszol a beadványokra.
 
A bíróság eljárása alapvetően ingyenes, szóbeli meghallgatásra csak rendkívül ritka esetben kerül sor. A bíróság valószínűleg a hozzá benyújtott iratok alapján hozza meg döntését.
 
Megjelenési kötelezettséggel csak akkor kell számolni, ha az ügyet a bíróság Nagykamarája elé terjesztik. Akkor is csak a „pilot" eljárásban kiválasztott egyetlen személynek és képviselőjének kell kiutaznia. A kiválasztott személy bíróság előtti képviseletét - megállapodásunk szerint - a Helsinki Bizottság vezető nemzetközi jogtanácsosa fogja ellátni.
 
Mennyi ideig tarthat az eljárás?
 
Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás jogerős befejezése reálisan a beadvány benyújtásától 1-3 éven belül várható.
 
Milyen eredmény várható?
 
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése természetesen nem jósolható meg, a pozitív döntésre - miként egyetlen peres eljárás esetében sem - garancia nem adható. Az FRSZ álláspontja szerint azonban a bíróság eddigi joggyakorlata alapján erős érvek szólnak amellett, hogy a korábban megállapított és folyósított szolgálati nyugdíjak szolgálati járandósággá alakítása és összegük csökkentése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt szabályokat.
 
Amennyiben a bíróság érveink ellenére úgy ítéli meg, hogy a szolgálati nyugdíjak szolgálati járandósággá való átalakítására vonatkozó törvény nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, akkor a beadványokat el fogja utasítani. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, és a más nemzetközi vagy hazai bírói fórum előtti sikeres igényérvényesítés esélyei is csekéllyé vállnak.
 
Amennyiben a bíróság az általa kiválasztott és letárgyalt ügyben megállapítja az egyezmény megsértését, kétféle döntést hozhat: kötelezheti az államot, hogy egyezzen meg az érintettel egy igazságos összegű elégtételben vagy saját maga határozza meg az elégtétel (kártérítés) összegét. Amennyiben a bíróság az általunk valószínűsített pilot eljárásban fogja meghozni döntését, akkor valószínűleg arra is kötelezni fogja Magyarországot, hogy adott határidőn belül a strasbourgi bírósághoz kérelmet benyújtott többi érintettel is egyezzen meg egy igazságos összegű elégtételben. Amennyiben az egyezség a strasbourgi bíróság által meghatározott határidőben nem történik meg, akkor valamennyi beadványról egyenként fog döntést hozni a bíróság.
 
A strasbourgi bíróság jogerős döntése az államra nézve kötelező és végrehajtandó. Az elmarasztalt állam kormányának a bíróság által meghatározott összeget nemzeti valutájában az ítélet jogerőssé válásától számított 3 hónapon belül ki kell fizetnie.
 
Amennyiben a Bíróság helyt adna a benyújtott kérelemnek, a szolgálati nyugdíj újbóli folyósítását akkor sem rendelheti el! Ebben az esetben valószínűleg olyan kártérítés megítélésére kerülhet sor, mely ellentételezi az ítélet jogerőre emelkedéséig terjedő időben bekövetkezett anyagi veszteséget, valamint kompenzálja a kérelmező öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig vagy halálig várhatóan hátralévő élettartama alatt bekövetkező jövőbeli anyagi veszteségeket is. Ilyen döntés esetén - a felek megállapodása vagy a bíróság döntése szerint - egyösszegű kifizetésre vagy (a szolgálati járandóságon felüli) járadék megállapítására kerülhet sor.
 
Természetesen az állam a bíróság ítélete nyomán úgy is dönthet, hogy - a támadott törvény hatályon kívül helyezésével - helyreállítja az eredeti állapotot, vagyis visszaállíthatja a szolgálati nyugdíjat, de erre a bíróság nem kötelezheti!
 
Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az ítélet csak azokra nézve lesz irányadó, akik kérelműket benyújtották a strasbourgi bírósághoz!
 
Milyen egyéb eljárás kezdeményezhető?
 
A szolgálati nyugdíjukat elveszítők az Alkotmánybíróság (AB) eljárását is kezdeményezhetik, amint azt a fentiekben már említettük. Az alkotmányjogi panasz benyújtásával azonban meg kell várni az AB-ról szóló törvény január 01-jei hatályba lépését.
 
Természetesen az FRSZ - a Helsinki Bizottsággal való együttműködés keretében - ehhez is segítséget fog nyújtani tagjai számára. Az Alkotmánybírósági beadványminta kb. 2012 január hónap közepétől lesz elérhető tisztségviselőinknél. Erre honlapunkon külön is fel fogjuk hívni a figyelmet.
 
Budapest, 2011. december 11.
vf
 

 

ONYF tájékoztató a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

 
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatót adott ki a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról. Ismeretes, hogy az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő törvény a Magyar Közlöny 2011. december 9-ei 148. számában került kihirdetésre. Az ONYF fentieken túl további két tájékoztatót is kiadott: a az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére, valamint a a korhatár előtti ellátásról, az átmeneti bányászjáradékról és a balettművészeti életjáradékról. Részletek az alábbiakban letölthető tájékoztatókban. (2011. 12. 16.)