KÖZALKALMAZOTTAK FIGYELEM!!! SEGÍTSÉG AZ ILLETMÉNYES HATÁROZATOK ÉRTELMEZÉSÉHEZ!

 

​Óriási és jogos felháborodás tombol a rendőrségi közalkalmazottak körében! Ennek oka, hogy a korábban jó munkavégzésért, a szakmai tapasztalatok elismeréseként, vagy a kollektív szerződés előírása alapján adott munkáltatói döntésű illetményrészt megvonják, vagy csökkentik, és ezzel teremtenek fedezetet a illetmény minimálbérre, vagy garantált bérminimumra történő felemeléséhez. Valójában tehát az illetményemelés egy részét, esetenként egészét a közalkalmazottaknak már korábban biztosított juttatásból fedezik! Sajnos, bármennyire is ellenkezik ez a munkáltatói eljárás alapvető igazságérzetünkkel, bármennyire is erkölcstelen, sajnos a Kúria határozatai és az azokon alapuló bírói joggyakorlat szerint még sem minősül feltétlenül jogszerűtlennek! A munkáltatói döntésű illetményrész egyoldalú, indokolás nélküli csökkentésének, vagy akár teljes megvonásának ugyanis csak két korlátja van: egyrészt, hogy a csökkentésről, elvonásról a munkáltatónak írásbeli tájékoztatást kell adnia a dolgozó irányába (ami az illetmény értesítő parancsok átadásával teljesül), másrészt, hogy a csökkentés/elvonás nem eredményezheti az összilletmény csökkenését. Jogsegélyszolgálatunk alábbi tájékoztatója és annak egy konkrét rendőrségi közalkalmazott illetmény megállapító határozatain történő levelezetése ennek megértéshez kíván segítséget nyújtani.

Emlékezetes, hogy a közalkalmazotti illetményes pereket az FRSZ pontosan a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, valamint a fizetési fokozatban történő előresoroláskor a kollektív szerződés alapján adott juttatás elvonásának megakadályozása érdekében indította, ezt azonban a bíróságok nem méltányolták. A több száz kolléga képviseletében megnyert perekben, a fejenként több százezer, esetenkét egy millió forintot is meghaladó illetmény-különbözeteket más jogi érvélés alapján ítélték és ítélik meg napjainkban is a bíróságok. Ezek az igények minden ellenkező híresztelés, és mindenféle munkáltatói törekvések ellenére sem évültek még el. A határozatok átvétele ugyanis nem jelenti azt, hogy az abban foglaltak tartalmát elismeri és elfogadja a dolgozó. Számos elvi bírósági határozat, de a fentebb említett tömegesen zajló perekben hozott bírósági ítéletek is alátámasztják azt, hogy az illetménnyel kapcsolatos igény a 3 éves elévülési időn belül érvényesíthető a bíróság előtt. Vagyis a határozatokban rögzített 30 nap eltelte nem eredményez jogvesztést, mert a 2017. januárban kézbesített illetmény értesítők 2020. januárig munkaügyi bíróság előtt megtámadhatók!

KÉRJÜK AZ ÉRINTETT KÖZALKALMAZOTT TAGJAINKAT, HOGY JOGÁSZAINK HÍVÁSA ELŐTT SZÍVESKEDJENEK ELOLVASNI AZ ALÁBBI TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOKAT: