Kúria döntés a kormányzati szolgálati viszony megszüntetése jogellenességének tárgyában

A felperes 1992. áprilisától állt közszolgálati majd kormánytisztviselői jogviszonyban az alperessel, illetve jogelődjével. 2012. január 1-jétől az alperes hatósági főosztályára került áthelyezésre építéshatósági ügyintéző munkakörbe. Egy héttel ezen intézkedést követően az alperes felmentéssel megszüntette a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát arra hivatkozva, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkaköre létszámcsökkentés miatt megszüntetésre került, ezért további foglalkoztatására nincs lehetőség. A felperes keresetében vitatta a felmentés indokának valóságát és okszerűségét továbbá állította, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, illetve megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Fellebezések folytán a per a Kúrián kötött ki. Mivel a döntés más foglalkoztatási jogviszonyokban is iránymutatásként szolgálhat, figyelmet igényel a legfelsőbb bírói fórum döntése.

A Kúria rámutatott , hogy: mivel az adott esetben a felperes a rendeltetésellenes joggyakorlás mellett azt is panaszolta, hogy a felmentés indoka nem volt valós és okszerű, a keresetlevélben előadott jogcímek sorrendjétől függetlenül az eljárt bíróságoknak elsősorban azt kellett vizsgálniuk, hogy a felmentés indoka megfelelt-e a Ktjv. 8. § (3) bekezdésének. Mivel a munkáltató igazolta, hogy a Kormány döntött a végrehajtandó létszámcsökkentésről, nem bizonyította azonban, hogy a felperes továbbfoglalkoztatására nem volt lehetőség, így őt tovább foglalkoztathatta volna, ezért a Ktjv. 8. § (1) bekezdése a) pontjában megjelölt felmentési ok nem állt fenn, a felmentés indokolása nem volt valós, az jogszabályba ütközött.