Kúria döntés közalkalmazotti garantált illetmény perben - a híresztelésekkel szemben kedvező!

 
 
A Kúria döntése szerint a közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak.
 
Ez alapján hatályában fenntartotta a másodfokú jogerős ítélettel a perbeli esetben közalkalmazott felperes részére 2013. augusztus 01. és 2013. december 31. közötti időszakra megítélt illetmény különbözetet. Vagyis a besorolás szerinti (Kjt. bértábla szerint számított) illetmény és az adott évi garantált bérminimum közötti illetmény különbözetet.
 
A Kúria által helyben hagyott perbeli másodfokú jogerős ítélet szerint a 2013-as év 5 hónapjára vonatkozó felperesi igény annak okán megalapozott, hogy a munkáltatói döntésű illetményrész garantált bérminimum kiegészítésre történő átcsoportosításáról az alperes munkáltató nem hozott határozatot.
 
A Kúria a felperes közalkalmazott illetmény-különbözet iránti igényét 2014. január 1-től nem találta megalapozottnak annak okán, hogy a Kúria álláspontja szerint, amennyiben a közalkalmazott illetménye összességében nem csökken (a garantált illetmény és a munkálattói többletilletmény együttesen), úgy a munkáltató a munkálattói döntésen alapuló illetményrészt egyoldalúan módosíthatja, így akár csökkentheti. Az ugyanis nem minősül a kinevezés egyoldalú módosításának, így nem ütközik azon jogszabályi tilalomba, mely szerint a kinevezés (munkaszerződés) csak közös megegyezéssel módosítható.
 
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a perbeli esetben 2014. január 1-jével a munkáltató hozott határozatot a garantált bérminimumra történő kiegészítésről, felperes közalkalmazottat ugyanis 2014. január 1-jével fizetési fokozatban sorosan előresorolták. Továbbá ezzel összefüggően felperes közalkalmazott össz illetménye a 2013. december 31-ei össz illetményéhez viszonyítva – az adott évi garantált bérminimumot alapul véve számított össz illetményhez képest is – nem csökkent, hanem emelkedett.
 
A Kúria állást foglalt a kollektív szerződés illetmény emelkedést előíró (garantáló) rendelkezésével kapcsolatban, melyet jogszerűtlennek ítélt.
 
A Kúria érvelése szerint a közalkalmazotti jogviszonyban érvényesülő rendező elv szerint ugyanis a kollektív szerződés ott és annyiban térhet el a jogszabályoktól, ahol és amilyen mértékben arra a jogszabályok felhatalmazást adnak. Márpedig a Kúria álláspontja szerint erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést a Kjt. nem tartalmaz, így a kollektív szerződés kötelező illetmény emeléssel kapcsolatos rendelkezése jogszabályba ütközik, ezért semmis.
 
A Kúria kollektív szerződéssel kapcsolatos álláspontját természetesen vitatjuk.
 
A Kúria döntés alapján az illetmény-különbözet iránti igények érvényesíthetőségét az alábbiak szerint ítéljük meg:
 
  • A 2013. augusztus 01. és 2013. december 31. közötti időszakra (5 hónapra), akiknek a besorolás szerinti garantált illetménye az adott évi garantált bérminimum vagy minimálbér alatt volt, a különbözet jogszerűen jár, mivel 2013-ban a garantált bérminimumra történő kiegészítésről a rendőrségi munkáltatók nem hoztak határozatot.
  • Amennyiben 2014-ben, vagy 2015-ben, vagy netán egyik évben sem készült olyan munkáltatói határozat, amely a garantált bérminimumra kiegészítésről rendelkezik, úgy az illetmény-különbözet igény ezen évekre vonatkozóan is megalapozott.
  • Amennyiben 2014-ben, vagy 2015-ben, vagy netán mindkét évben készült is a garantált bérminimumra kiegészítésről is rendelkező határozat, de az a korábbi össz illetményhez képest csökkenést eredményezne, úgy az illetmény-különbözet iránti igény továbbra is megalapozott.
 
Mindezek alapján a folyamatban lévő pereink végkimenetelét a Kúria döntés tükrében eredményesnek és kedvezőnek ítéljük!
 
Ezek mellett természetesen készséggel állunk az igényüket ezt követően érvényesíteni kívánó meglévő és leendő tagjaink rendelkezésére felvilágosítás és jogi képviselet terén egyaránt!
 
Ne hagyjátok a több százezres illetménykülönbözetet veszni, az elévülés jövőre megkezdődik!
 
Budapest, 2015. december 12.
 FRSZ Jogsegélyszolgálat
 
Letölthető anyagok: