Már a hatálybalépés előtt módosítják az új szolgálati törvényt: az új illetményrendszer bevezetését 2019-ig elnapolják

​Alig száradt meg a nyomdafesték az új szolgálati törvényen, már is módosítani fogják azt, a belügyminisztérium előterjesztése alapján. A módosítás lényege, hogy az új illetményrendszerre való beállás időpontját 2016-ról 2019. január 01-ig halasztják el.

 

Amennyiben figyelembe vesszük azt is, hogy a jövő évi költségvetési törvény tervezete szerint az újonnan bevezetett  rendvédelmi illetményalap összege 2016-ban meg fog egyezni a jelenlegi, egyébként 2008. óta befagyasztva tartott köztisztviselői illetményalappal, akkor tovább erősödhetnek kételyeink a kormányzat által beharangozott, 4 év alatt 50 %-osnak mondott illetményemelés tényleges megvalósulását illetően.

 

 

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló - 2015. július 01-jén hatályba lépő - 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: új szolgálati törvény) 353. §-ának (3)-(5) bekezdései:

  • a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott beosztásokban szolgálatot teljesítő tisztek és tiszthelyettesek számára 30%-os,
  • a rendvédelmi szerv alapfeladatába nem tartozó feladatok ellátására létrehozott beosztásokban szolgálatot teljesítők számára 25%-os,
  • a vezetők számára 15 %-os

mértékű illetményemelést garantálnak 2015. július 01-jétől kezdődően.

 

Bár a BM nem bocsájtott rendelkezésünkre hatástanulmányt, saját próbaszámításaink szerint lesznek olyanok is, akiknek az illetménye új besorolásuk alapján nem fogja elérni a fenti mértéket. Ezt egyébként a Belügyi Érdekegyeztető Tanács legutóbbi szakértői ülésén a minisztérium képviselői is elismerték, azzal, hogy az e körbe tartozók számát 2 ezer fő körülire becsülték. A garantált illetményemelés elmaradásával maga a törvény is számol, ezért írja elő a 353.§ (6) bekezdése, hogy azok számára, akinek az új besorolása nem biztosítja a fentiek szerinti (30, 25, illetve 15 %-os) minimális illetményemelkedést, a 2015. július 1. és 2015. december 31. közötti időszakban a különbözetet kompenzációs díjként kell folyósítani, vagyis a bértábla szerinti illetményüket ki kell egészíteni a garantált mértékig.

 

A 353.§ (8) bekezdése (eredetileg és a módosítás után is) 30 %-ban maximálta az idén július 01-től elérhető illetményemelkedést. E rendelkezés szerint ugyanis, azok esetében, akiknek az új besorolás szerint illetményük 30 %-ot meghaladó mértékben emelkedne, ezt az emelkedést ténylegesen nem kaphatják meg 2015. július 01-től. Ehhez, a törvény eredeti szövege szerint [a 354.§ (1) bekezdése alapján] csak 2016. január 01-jétől juthattak volna hozzá. A törvény-módosítás ezt az időpontot tolná ki 2019. január 01-jéig, azt viszont már nem határozza meg, hogy a következő 3 évben miként valósul meg a beígért, évenkénti 5-5 %-os mértékű emelés.

 

A törvény-módosítási javaslat tehát véleményünk szerint tovább növeli a 2016. január 01-je utáni időszakra ígért illetményemelés megvalósulása körüli bizonytalanságot. A törvényből nem derül ki, hogy 2016. január 01-jétől:

  • miként és milyen mértékű emelésben részesülnek azok, akiknek illetményemelése kompenzáció nélkül már idén sem éri el a törvény szerint garantált mértéket sem?
  • miként és milyen mértékben részesülnek illetményemelésben azok, akiknek a besorolásuk szerint 30 %-nál nagyobb emelés járna, de ahhoz idén még nem juthatnak hozzá?
  • miként és milyen mértékben emelkedik azok illetménye, akiknek a bértábla 30 % körüli emelést biztosítana, ha az illetményalap jövőre nem változik?

 

"Temészetesen" a törvény-módosítás benyújtását semmiféle egyeztetés, vagy konzultáció nem előzte meg, a szakszervezetek arról semmiféle tájékoztatást nem kaptak.

 

Kapcsolódó anyagok: