A LIGA Szakszervezetek szerint a minimálbért 38 százalékkal kellene megemelni

A Magyar Idők a 2018. június 18-i számában több érdekképviseleti vezetővel készített interjút, akik annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is. A Liga Szakszervezetek célja, hogy a nettó minimálbér elérje és meg is haladja a másik három visegrádi ország szintjét, Csehországhoz képest ugyanis a kézhez kapott összeg az idén 37,8 százalékkal volt elmaradva – nyilatkozta a lapnak Mészáros Melinda. Az érdekképviselet elnöke kiemelte, a felzárkózást kétféleképpen lehetne elérni: egyfelől változatlan közterhek mellett, másfelől a személyi jövedelemadó csökkentésével és az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék eltörlésével, a minimálbérig nullaszázalékos szja-kulcs bevezetésével. A Liga számításai szerint változatlan közterhek mellett – az inflációt és a világgazdasági tényezőket nem számolva – jövőre a minimálbért 38 százalékkal, bruttó 190 ezer, a garantált bérminimumot pedig 44 százalékkal, bruttó 260 ezer forintra kellene emelni. Köztehercsökkentés mellett is változatlan a szakszervezet azon célja, hogy a minimálbér nettó összege 127 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig 174 ezer forintra emelkedjen, ezzel elérve a cseh minimálbér összegét. Mészáros Melindaemellett megjegyezte, ma már nem a minimálbér, hanem a végzettséghez kötött garantált bérminimum szerepe a nagyobb, ezért támogatják annak nagyobb mértékű emelését. További részletek a LIGA honlapján.

Szakszervezeti javaslatok a rendvédelmi életpálya továbbfejlesztésére

A Belügyminisztérium megkezdte a rendvédelmi életpálya továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségek vizsgálatát, melynek keretében javaslatokat kértek a rendvédelmi szakszervezetektől. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezetek közösen terjesztették elő javaslataikat, melyek a HSZT valamennyi problémásnak ítélt részét érintik. Javaslataink egyebek mellett kiterjednek a rendvédelmi illetményalap emelésére, és az illetményrendszer egyes elemeinek felülvizsgálatára, a cafetéria rendszer módosítására, a lakástámogatások kiterjesztésére, az oktatási és előmeneteli rendszer átalakítására és még sok egyéb kérdésre. Javaslataink itt olvashatóak.

OKÉT tárgyalás a szokásos kormányzati forgatókönyv szerint

Alig fél munkanappal korábban, mint hogy Varga Mihály a marhabőr táskában bevitte a Parlamentbe, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) fórumán – szóbeli előterjesztés alapján - a kormány a közszolgálati dolgozók képviselőivel "egyeztetett" a jövő évi költségvetésről. Az OKÉT Munkavállalói Oldala közvetlenül az ülés előtt, már a helyszínen döntött arról, hogy a téma jelentősége ellenére beletörődik az írásos előterjesztés – sajnos már évek óta hagyományosan visszatérő – hiányába, és maradék lehetőségeiről nem lemondva elfogadja, hogy az előzetes szakmai felkészülés lehetőségét elvesztve, csak a helyszínen szembesül a kormányzati tervekkel, a konkrét számokkal. Az ülésen történtekről részletes beszámolót tartalmaz az MKKSZ innen letölthető hírlevele.

Kapcsolódó hír, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt is bejelentette, hogy a kormány szeretné feloldani a nyugdíjasok munkavállalását korlátozó szabályokat, amiket néhány évvel ezelőtt pont az Orbán-kormány vezetett be. Most az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt orvosolnák a nyugdíjasok visszavonásával a munkaerőpiacra, de az még nem derült ki, a korlátozások feloldása a nyugdíjkorhatárt elérő közszférában dolgozókra is vonatkozik-e – írja a Mérce.

A közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez mindkét fél jognyilatkozata szükséges

A Kúria napokban megjelent közleményében rámutatott arra, hogy ha a közalkalmazott írásban kezdeményezi a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, a közös megegyezés a munkáltató írásbeli hozzájárulásával jön létre. Ennek hiányában a kezdeményezés ajánlatnak minősül és a közös megegyezés nem jön létre akkor, ha a közalkalmazott az ajánlatát a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonta.

A Kúria elé került perben a felperes ápoló munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. A munkáltató hiányosságokat észlelt a munkavégzésével kapcsolatban, s felvetődött a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének lehetősége. A felperes 2016. szeptember 8-án aláírt egy olyan iratot, melynek tartalma szerint azzal a kéréssel fordult az alperes főigazgatójához, hogy közalkalmazotti jogviszonyát 2016. szeptember 30-ával közös megegyezéssel szüntessék meg. Az okiratot aláírta és átadta a munkáltatónak. Ezt követően az alperes a felperes nyilatkozata szerint elindította a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos adminisztrációt. Az alperes igazgatóhelyettese 2016. szeptember 20-án egy e-mailt küldött a felperesnek, melyben megkérte, hogy a következő napon menjen be aláírni „még egy papírt”. A felperes válasz e-mailjében azt jelezte, hogy rövidesen jelentkezni fog. 2016. szeptember 21-én kelt és szeptember 22-én kézbesített levelében közölte, hogy a 2016. szeptember 8-án a közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmét visszavonja, nem kéri jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. További részletek a Kúria közleményében.

Végleg eldőlt: nem kell kitakarni a rendőrök arcát (frissítve a Kúria közleményével)

Nem kell kikockázni a tüntetésen dolgozó rendőrök arcát, döntött szerdán a Kúria. A rendőrök az Index tudósítása miatt fordultak bírósághoz még 2011-ben, és gigahosszúra nyúló jogi vita vette ezzel kezdetét. Hét éve tart a jogi vita, amely most a Kúria döntésével lezárult. Eszerint nem kell kitakarni a tüntetésről szóló sajtótudósításokban a szolgálatot teljesítő rendőrök arcát, a Kúria a szerdai döntésével elutasította a rendőrök keresetét, és az Indexnek adott igazat. Az ügy még 2011-ben kezdődött, és többször is megjárta az egyes illetékes bírósági fórumokat, sőt, az Alkotmánybíróság is kétszer foglalkozott a kérdéssel. Ugyanis a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság (AB) alapvetően máshogy látta a kérdést. További részletek az Index cikkében.

A Kúria közleményéből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az AB döntése a tételes jog helyett inkább a szubjektívitást is magában hordó mérlegelésen alapult. A Kúria ugyanis rámutatott arra, hogy a perben eljárt bíróságok és az Alkotmánybíróság álláspontja az emberi méltóságból fakadó személyiségi jog védelmén keresztül korlátozott sajtószabadság megítélésének alkotmányossági szempontú, ugyanakkor tételes jogi szabályozással körülhatárolt kérdésében ütközött. A Kúria alapvetően egyetért a sajtószabadság és a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről szóló tájékoztatáshoz fűződő jog primátusával a magánszféra védelmével szemben. A hatályos magyar jogi szabályozás azonban éppen ezen elvvel ellentétesen, a méltóságvédelemből fakadó személyiségi jog elsőbbségét részesíti előnyben azzal, hogy mindenki számára kötelezővé teszi - a közszereplők kivételével - az érintett személy hozzájárulását a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához [régi Ptk. 80. §, új Ptk. 2:48.§]. Az idézett jogszabályi rendelkezés a közszereplők mellett nem teszi lehetővé további kivételszabályok alkalmazását. Az Alkotmánybíróság éppen a sajtószabadság gyakorlásának tételes jogi szabályozással korlátozott érvényesülése miatt kényszerült az alapvető jogok ütköztetésére és mérlegelésére. Az Alkotmánybíróság a mérlegelést elvégezte, és az Abtv. 39. § (1) bekezdésére hivatkozással állapította meg az adott ügyben a felperesek személyiségvédelmi igényével szemben a sajtó tájékoztatáshoz fűződő szabadságának elsőbbségét; ezzel a felek között a jogvitát érdemben eldöntötte. Mindebből az következik, hogy a felperesek a perbeli esetben a Ptk. 80. §-a alapján a képmás védelméhez fűződő személyiségi joguk érvényesítése érdekében nem léphetnek fel eredményesen. 

Kúria határozat: a munkáltató nem bővítheti korlátlanul a hivatásos állomány tagjának munkaköri leírását!

A Kúria elé került perbeli esetben a felperes 2010. március 30-tól 2014. január 31-ig az alperes Rendőr-főkapitányságon forgalom-ellenőrző járőr beosztásban állt hivatásos szolgálati jogviszonyban. Munkaköri leírása ellátandó feladatként tartalmazta az anyagi káros, személyi sérülés nélküli balesetek helyszíni eljárásának lefolytatását is. A felperes a perbeli időszakban havonta eltérő mértékben baleseti helyszínelést végzett, amelynek ellentételezésére nem került sor.

A Kúria határozatában kifejtette, hogy a rendőrség szolgálati szabályzata szerint felperesnek járőri beosztása alapján feladata  a helyszín biztosítása, a forgalom elterelés volt, amely azonban nem azonos a 65/2011.(XII.30.) BM rendeletben meghatározott helyszínelői és balesetvizsgálói beosztásba tartozó feladatokkal. Minthogy a BM. rendelet az adott munkakörre kogens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell meghatároznia a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló tartósan a beosztásához nem tartozó magasabb besorolású beosztást lát el, többletdíjazásra jogosult, amelynek mértékét az eljáró bíróságok a Hszt. 50. § (4) bekezdésében foglalt korlátokon belül okszerű mérlegeléssel állapíthatják meg.

A munkaköri leírás tartalmi korlátaira nem először mutat rá a legfőbb bírói testület. Néhány hónappal ezelőtt személyenként közel milliós megbízási díjat ítélt meg a Kúria a bűnügyi technikusi beosztású, FRSZ Jogsegélyszolgálata által képviselt  kollégáknak, akik a bűnügyi technikai feladataik mellett egyes nyomozati tevékenységekben, bűnügyek és rendkívüli haláleseti ügyek vizsgálatában, továbbá személy- és tárgykörözés nyilvántartásának rögzítésében, valamint bűnügyi akciókban vettek részt. Mindezek alapján várjuk azon kollégák jelentkezését, akik parancsnokaik utasítására munkakörükbe nem tartozó feladatokat kénytelen külön díjazás nélkül ellátni!

Új főkapitány: Négyszer ennyi rendőr kéne, hogy ne legyen túlóra

Magyarország közbiztonságának kiegyensúlyozását nevezte céljának országos rendőrfőkapitány-jelölti meghallgatásán Balogh János az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt - írja az Index. A túlszolgálatra, túlórákra vonatkozó kérdésre azt mondta: a túlmunka örök feszítő kérdés. Megjegyezte, azt az ideális állapotot, amikor nincs szükség túlmunkára, úgy érhetnék el, ha megnégyszereznék a rendőrség létszámát. Ez viszont - a vezérőrnagy szerint - sem költségvetési, sem szakmai szempontból nem támogatható. A rendőrfőkapitány-jelölt a túlmunkát hasznosnak tartja.

További részletek az INDEX cikkében.

Kúria határozat a hivatásos állomány tagjának jubileumi jutalomra való jogosultságáról

A Kúria elé került ügyben a felperes 1980-tól munkaviszonyban, majd 1992-től hivatásos szolgálati viszonyban tevékenykedett. Szolgálati viszonya megszűnését követően 2011. június 16-tól kormánytisztviselői jogviszonyt létesített, amely 2015. április 30-áig állt fenn. E jogviszonya megszűnésekor a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Ktv.) rendelkezése szerint a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából még csak 23 év jogosultsági idővel rendelkezett. A felperes 2015. május 1-jétől újból hivatásos szolgálati viszonyt létesített. A szolgálati törvény (Hszt.) a felperes ekkor a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából már több mint 32 év, az e törvény szerint beszámítható szolgálati idővel rendelkezett. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy újabb hivatásos szolgálati viszonya létesítésekor már megfelelt a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeinek, így a három éves elévülési időn belül ennek megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Kúria határozatában rámutatott, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából annak van jelentősége, hogy a munkát végző alkalmazott a fennálló jogviszonyára irányadó jogállási törvény szerint számított jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt az adott jogviszonyban érte-e el. A Hszt. 110. § (2) bekezdése szerint a jubileumi jutalom azon a napon esedékes, amely napon a hivatásos szolgálati viszonyban álló a rá vonatkozó számítási mód alapján elérte azt a jogosító időt, amelyet a jogszabály az adott jubileumi jutalom feltételeként előír, ennek megfelelően az adott napon az igénylőnek hivatásos szolgálati viszonyban kell állnia, mivel a Hszt. szabályai szerint kell meghatározni a jogosultsági időt és ennek az adott napon el kell érni a törvényben meghatározott mértéket. A felperes a Hszt. szabályai szerint 30 éves jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt 2013. április 4-én érte volna el, ebben az időpontban azonban még nem állt hivatásos szolgálati viszonyban, így a kifizetés ekkor nyilvánvalóan nem válhatott esedékessé.

Kúria határozat a túlszolgálat és a készenlét elhatárolásáról

A perbeli esetben felperes őrsparancsnokaként vezényléses időrendben teljesített szolgálatot, de a migrációs helyzet kezelése érdekében más szolgálati helyre helyezték át. Ennek során a szolgálatokat meghaladóan 134 óra időtartamban készültségben volt, az elöljáró parancsa értelmében bevetési öltözékben a csapatszolgálati század tagjaként a számára kijelölt körletben szolgálati lőfegyverrel és kényszereszközökkel felszerelve rendelkezésre kellett állnia. Erre az adott időtartamra a munkáltató készenléti pótlékot fizetett számára. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az adott időszakban 134 óra időtartamban túlszolgálatot látott el és illetménykülönbözet megfizetésére tartott igényt.

A Kúria határozatában kifejtette, hogy a felperes kereseti kérelme elbírálásánál nem a munka törvénykönyve rendelkezéseit, hanem a szolgálati törvény (Hszt.) speciális rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. 110. § (4) bekezdésétől eltérő módon a Hszt. 141. § (1) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy készenlét esetén a hivatásos állomány tagja tartózkodási helyét maga határozhatja meg. A szolgálati viszony speciális jellegéből adódóan a tartózkodási helyet a munkáltató is kijelölheti azzal a korlátozással, hogy az nem lehet azonos a szolgálati hellyel. A perbeli esetben az adott időszakban a munkáltató intézkedése e feltételeknek megfelelt: a készenlét elrendelésére a felperes szolgálati idején kívül szolgálati érdekből került sor, az adott időszakban nem kellett szolgálati feladatot ellátnia, hanem a felperes és társai pihenőhelyeként megjelölt kollégiumban kellett tartózkodnia, megőrizve szolgálatra képes állapotát. A felperes szolgálati helye az államhatár volt, ami markánsan elvált a kollégiumtól, ahol pihenőidejét töltötte.

A Kúria fenti döntését érdemes összevetni az Európai Bíróság egyik friss ítéletével, melyben a bíróság egy belga tartalékos tűzoltó ügyében kifejtette, hogy munkaidőnek kell minősíteni (és annak megfelelően is kell díjazni), ha a munkavállaló a munkahelyén kívül áll rendelkezésre munkavégzésre, ám hívás esetén nyolc perc alatt meg kell jelennie a munkahelyén.

LIGAMOBIL: hamarosan lejár a kedvezményes csatlakozási határidő

A LIGA szakszervezeti szövetség létrehozott egy olyan flottát, amely az eddigi legjobb díjszabással rendelkezik! A Ligamobil flotta hálózatát a Magyar Telekom biztosítja. Az elérhető flottaajánlatok között ez adja a legalacsonyabb percdíjat. A percdíjas csomag havi bruttó 3.400 Ft, amelyből 200 perc lebeszélhető, és tartalmaz 500 MB adatforgalmat, a percdíj pedig bruttó 6,35 Ft. A korlátlan tarifa 7 GB adatmennyiséggel, bruttó 8.100Ft/hó áron érhető el, de ez a csomag minden irányban korlátlan hívás és SMS szolgáltatást tartalmaz!

A bevezetési akció keretében az egyszeri 5.000 Ft adminisztrációs díj 2018.május.31-ig elengedésre kerül! Az FRSZ tagok, és családtagjaik is díjmentesen csatlakozhatnak. Sorban állás nélkül, online, pár perc alatt elintézhető a regisztráció, a www.ligamobil.hu weboldalon.

További információk itt!

 

Beszámoló a RÉT ülésről

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) május 14-ei ülésén napirendre került a polgári ruhanormába tartozók szolgálati félcipővel való ellátásának kérdése, a hivatásos állománytól visszavételezett, majd a fegyveres biztonsági őröknek kiosztott esővédők rossz minőségének problémája, a bűnmegelőzési főelőadók státuszának rendezetlensége, a Bács-Kiskun megyei egészségügyi asszisztensek eltérő alkalmazási jogviszonyban történő foglalkoztatásából eredő indokolatlan és véleményünk szerint diszkriminatív bérezésének és más juttatásainak problémája, a nyári védőitallal való ellátás kérdése, kiemelten a Röszkei tranzitzónában tapasztalható, és véleményünk szerint a közegészségügyi szabályoknak meg nem felelő körülmények megszűntetése, valamint a rendőrségi informatikusok bérezése.

A RÉT ülésről szóló részletes beszámolónk az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban olvasható.

25 és 40%-os kedvezményes jegyek a Fővárosi Nagycirkuszba, FRSZ tagoknak!

Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy folyamatosan 25% kedvezménnyel rendelhetnek jegyeket Fővárosi Nagycirkusz szeptember 09-ig műsoron lévő Atlantic Flight – Nagy Cirkuszi Utazás című előadására. Most kívételesen egyes előadásokra (05.19-én 19:00 órára, 05.20-án 11:00 órára, 05.21-én15:00 órára, 06.02-án 19:00 órára, 06.03-án 11:00 órára, 06.09-én 19:00 órára) 40%-os kedvezmény is elérhető!

A  Fővárosi Nagycirkusz Atlantic  Flight című előadása  minden  héten  nyolc  alkalommal  repíti  közönségét egy    varázslatos    világba,    ahol   a    landolások    alkalmával    különböző    csodás mutatványoknak  lehetnek  a  részesei  utasaink.  A  nagy  utazás  alkalmával  láthatnak zsonglőr-, hulla-hopp-, kínai rúd-, trapéz- és levegőszámokat, valamint bohócokat, fókákat,  papagájokat  és  macskákat.  Közben  a  vízi cirkusz  csodás  szökőkútjátékával  és  szemkápráztató lézerfényeivel,   folyamatosan   mozgó   és   átalakuló porondjával  egy  lenyűgöző  és  felejthetetlen  show  műsorba  csábítja  azokat,  akik jegyet váltanak járatára.

A rendeléseket hétfőtől péntekig dolgozzák fel. Új rendelést péntekenként 13h-ig lehet leadni! Ezt követően következő héten lesz feldolgozva a rendelés! A rendeléseket a jegyrendelő nyomtatványon feltűntetett e-mail címre kell megküldeni. 

Letölthető anyagok: az előadás szórólapja25%-os kedvezményes jegyrendelő, 40%-os kedvezményes jegyrendelő. (A cégnévhez a Független Rendőr Szakszervezet nevét kell beírni.)

Sportkártya ajánlat FRSZ tagoknak

A Sportkártya az FRSZ tagok által - LIGA-kártyával - egyénileg, 1 éves hűségidővel igényelhető plasztik kártya, mely a választott csomag szerint a kijelölt budapesti és vidéki létesítményekben használható.Hagyományos chip-el ellátott plasztik kártyás használat esetén naponta 1x, havonta összesen 16 alkalommal, az új, ingyenesen letölthető mobil applikációs beléptetés használata estén havonta korlátlanul, naponta 1x lehet a szolgáltatásokat igénybe venni. 

Csatlakozási feltételek a mellékletben olvashatók

 

NETFONE – újabb kedvezményes mobil csomag tagjainknak

Újabb mobilszolgáltatóval bővült a tagjaink által LIGA-kártyával igénybe vehető kedvezményes szolgáltatások köre. Magyarországon a Netfon az egyik alternatív mobil szolgáltató, amely a Vodafone hálózatát használja. A Netfone forgalmi díjas és korlátlan csomagokat kínál a LIGA Szakszervezetek tagjainak. A Netfone "mini" csomagját már havi 2990 forintért igénybe lehet venni, amelyből 2540 forint lebeszélhető (a percdíjak: 12,70-16,50 forintosak). Tagjaink a kedvezményt a LIGA-kártyájukkal tudják igénybe venni.

Bemutatkozó anyag és díjcsomagok letöltése

Készülékajánlatok letöltése

LIGA-kártyával szerezhető további kedvezmények

HungaryCard hírlevél - kedvezményes ajánlatokkal

Ajánljuk tagjaink szíves figyelmébe a HungaryCard (Magyar Turizmus Kártya) legújabb hírlevelét, melyben számos kedvezményes ajánlat található. A hírlevél letölthető innen és innen is.  A legfrisseb ajánlatok a HungaryCard oldalán is megtalálhatók.

A LIGA 2017-ben megállapodást kötött a HungaryCarddal, melynek alapján tagjaink kedvezményesen tudják megvásárolni a Basic illetve Plusz kártyát. A jelenleg megvásárolható kártyák 2019. január 001-jéig érvényesek, és számtalan szálláshely, étterem, strand- és gyógyfürdő, múzeum, kalandpark, színház és más rendezvény esetében biztosít 10, 20, 30, vagy 50 %-os kedvezményt. 

HungaryCard Basic csomag kedvezményes ára1.500 Ft + 795 Ft postaköltség, azaz 2.295 Ft (6 ezer forint helyett), míg a HungaryCard Plus csomag ára: 9.000 Ft + 795 Ft postaköltség, azaz 9.795 Ft (12 ezer forint helyett).

Egyedi megrendelés esetén kétféle módon vehető igénybe a kedvezmény: személyes vásárlással Budapesten a Hotelinfo Irodában (1056 Bp. Váci u. 78-80.), a LIGA-tagkártya felmutatásával, és az interneten keresztül, a www.hungarycard.hu oldalon történő rendelés útján. További részletek itt olvashatók.