Kicsit enyhítene a kormány a rabszolgatörvény szigorán

Marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni - írja a Népszava. Kósa Lajos (Fidesz) legalábbis ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy ilyen irányban módosítja múlt héten benyújtott, a túlórakereteket jelentősen tágító indítványát. Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az - az évi 400 óra túlmunka elrendelését minden munkavállalóra nézve lehetővé tévő -, a köznyelvben csak „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslat egyik legvitatottabb pontját finomítaná. 

Hogy milyen mértékben, az persze még kérdéses: a találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa Lajos vett részt - egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné, a munkaidőkeret 3 évre történő emelésétől pedig szintén nem tágítanak. További részletek a Népszava cikkében.

Az túl kevés, hogy a kormány kifizeti a túlórát: ezt akarják a rendőrök, a tűzoltók, a börtönőrök

Az hagyján, hogy a kabinet egy képtelen helyzetből kihátrált, de az igazán fontos az, hogy a környező országokban sokkal több pénzért dolgoznak sokkal kevesebbet - írja a Népszava. Majdnem egységes az öröm a honvédségi és rendvédelmi dolgozók körében, amiért újabb négy évig kifizethetik nekik a túlórapénzeket és nem csak szabadnapokat kaphatnak a pluszmunkáért cserébe. A parlament kedd 176 igen szavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a honvédelmi és rendészeti bizottság javaslatát, hogy 2022 végéig megmaradjon a lehetőség, ami jövő januártól a módosítás nélkül megszűnt volna.

A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza szerint a túlórapénzek kifizetésének tervezett megszüntetése a szakmai munka szempontjából elfogadhatatlan lett volna, hiszen azért rendelnek el túlórákat, mert nincs elég ember a feladatok elvégzésére és nem lesz a következő hónapban sem, amikor ki kellene adni a szabadnapokat. Az érdekvédők abban reménykednek, hogy négy év alatt végleges megoldás születhet, mer egy dologban biztosak: soha nem lesz annyi rendőr, mint amennyi a feladatok maradéktalan ellátásához kellene. Ráadásul, amióta a határvédelemben sok rendőr dolgozik, sokkal több túlórát kell elrendelni a déli határon, és az ország valamennyi megyéjében.

Országos tüntetést hirdetnek a szakszervezetek a túlóratörvény miatt

Az Index cikke szerint december 8-ára országos demonstrációt hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy megmutassák, elegük van a jogalkotási folyamatból, derült ki az ATV Híradóból. Szerintük a két kormánypárti képviselő, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslata teljesen elfogadhatatlan és saját választóik ellen hozott, mert ha az Országgyűlés elfogadná a törvénymódosítást, akkor a munkaadók kedvük szerint kötelezhetnék a munkavállalókat túlmunkára, és lehet, hogy csak két-három év múlva fizetnének nekik.

A fideszes javaslat a munka törvénykönyvének módosításával a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelné az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét. Ráadásul a mostani egy év helyett három év lenne az az időszak, amelyen belül a cégeknek el kellene számolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal az alkalmazottaik felé.

Karácsonyi ajándék ötletek a MAKASZ-tól

Túl vagyunk a BlackFriday őrületén! Jöhetnek az igazi MAKASZ ajánlatok!

Kövessétek a MAKASZ karácsonyi ajándék ötleteit a facebookon! Rengeteg lehetőség!

Rendeld meg a MAKASZ oldalán szeretteid ajándékait, kedvezménnyel!

Keresd a kedvezményeknél a megrendelhető termékek részt és azonnal tudsz rendelni.

Nem kell hozzá más, csak az FRSZ tagsági   igazolvány, amely egyben MAKASZ kedvezménykártya is.

Bűncselekményt követ el, aki ezek után megpróbálja elvenni a rendőrök túlórapénzét

Elfogadta az Országgyűlés az előbb Harangozó Tamás, majd Kósa Lajos által benyújtott indítványt: 2022-ig még biztosan választhatják a rendvédelmisek a túlóráik kifizetését - írja a Népszava. Azonnal leszerelési hullámot indított a kiszivárgó hírek szerint az a korábbi törvénymódosítás, ami azt mondta ki: 2019. január 1-től kizárólag szabadnap formájában váltható meg a rendvédelmi dolgozók túlszolgálata, vagyis pénzt nem kaphatnak érte. A rendőrök százával fordítottak hátat nyáron a szolgálatnak, a módosítás ugyanis nem csak komoly érvágást jelentett volna az egyenruhásoknak - akik fizetésének olykor egyharmadát is a túlórapénz tette ki -, de lehetetlen helyzetbe hozta a rendőrséget is. A túlórákat eddig is azért kellett elrendelni, mert évek óta súlyos létszámhiánnyal küzd a szervezet: forrásaink szerint a törvényes évi, személyenként 418 órányi túlmunka helyett sokan – foglalkozási körtől függően – évi 600-1200 pluszmunkát is kénytelenek vállalni.

A parlament mostani döntése a honvédek és rendőrök mellett érinti a katasztrófavédelemben, a büntetés-végrehajtásban és a parlamenti őrségben dolgozókat is. Arra a kérdésre, hogy vajon nem több-e ez egy nehézségekkel küzdő rendszer szépségtapaszánál, és nem lesz-e ennek ellenére is nyomás a rendvédelmi dolgozókon, hogy a kifizetések helyett a szabadnapokat válasszák, Harangozó Tamás lapunknak azt hangsúlyozta: ez egy törvény, ennél fogva aki nem tartja be, az törvényt sért és bűncselekményt követ el.

A Független Rendőr Szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a rendvédelmi közalkalmazottak átminősítését

Kifogásoljuk, hogy a rendvédelmi közalkalmazottak és kormánytisztviselők jogállásának átalakítását célzó T/3615. számú törvényjavaslat benyújtása előtt a Belügyminisztérium elmulasztotta a szakszervezetekkel történő érdemi egyeztetést. A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyt (rövidített nevén: a RIASZ-t) létrehozó törvényjavaslat elfogadását nem támogatjuk, mivel az a közalkalmazotti állomány kötelezettségeit aránytalanul megnöveli, alapvető jogait szükségtelenül korlátozza, miközben a kormányzat által kilátásba helyezett átlagos illetményemelés valós mértéke számunkra kétséges és bizonytalan. 2015. óta hallgatjuk a hivatásos állomány 50%-os, átlagos illetményemeléséről szóló győzelmi jelentéseket, miközben jövőre 17 ezer rendőr nem kap majd egy forint emelést sem! Ezért várjuk el, hogy a rendvédelmi közalkalmazottak 10 éve befagyasztott illetményét ne statisztikailag, hanem személyre szabottan, minden munkavállaló saját illetményéhez mérten emeljék meg legalább 30%-al. Példátlan és elfogadhatatlan megoldásnak tartjuk, hogy az illetményemelést a jogosultságok korlátozásához kötik. Közleményünk további részei és tájékoztató anyagaink a további információ linkre kattintva olvashatók.

Stressz és kiszámíthatatlanság: megsínylette a rendőrök magánélete a határszolgálatot

Agresszió, depresszió, alvászavar, párkapcsolati problémák és fokozottabb alkoholfogyasztás – bár egyénfüggő, ki hogyan élte meg a szolgálatot, a határkerítés mellé levezényelt rendőrök és katonák nemcsak a körülmények miatt kerültek nem mindennapi helyzetbe, néha a stresszt is nehezen kezelték - olvasható a ZOOM.hu cikkében.

Míg azonban a határvédők szállásával, étkezésével és ruházkodásával az elmúlt időszakban nemcsak a sajtó, hanem a honvédségi és rendőri vezetők is sokat foglalkoztak, arról kevesebb szó esett, milyen hatással volt a kerítés mellett töltött idő az érintettek magánéletére – egészen mostanáig. A Honvédségi Szemle – a Magyar Honvédség kéthavonta megjelenő folyóirata – legújabb kiadásában több tanulmány is foglalkozik a kérdéssel, olyan részleteket is elárulva, amelyekről eddig nem gyakran beszéltek a hatóságok. További részletek a Zoom.hu cikkében.

Beszámoló az FRSZ XV. Kongresszusáról

A Független Rendőr Szakszervezet Kongresszusa 2018. november 24-én Budapesten tartotta meg XV. ülését. A Kongresszus meghallgatta és elfogadta az FRSZ elnökének, főtitkárának és Felügyelőbizottsági elnökének beszámolóját, továbbá módosította az FRSZ Alapszabályát.

Az Alapszabály-módosítás érinti a jogi képviselet biztosításának és a testületi ülések megtartásának rendjét, valamint a tagdíj és a támogatói díj fizetési kötelezettséget is.

A tagjainkat közvetlenül érintő változásokról a későbbiekben részletes tájékoztatást is adunk majd honlapunkon és tisztségviselőink útján. Ennek megtörténtéig is közzétesszük az FRSZ módosított alapszabályát és a szakszervezeti tagdíjak áttekintő tábláját.

A kongresszusi fényképalbumunk itt tekinthető meg.

LIGA - MOSZ: Elfogadhatatlan a Munka Törvénykönyve módosítási javaslata!

A LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége értetlenségének ad hangot a Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványok láttán a munkaidő-szervezéssel összefüggésben. E törekvéseket már 2017 tavaszán a szakszervezetek a munkavállalók elemi felháborodását látva a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt elmondott érveikkel visszavonatták.

Értetlenségünknek az az oka, hogy a multinacionális tőke érdekében egyes képviselők a 2017 áprilisában megakadályozott törvénymódosítási szándékot egy annál a kezdeményezésnél is rosszabb változatban próbálják ismét elfogadtatni a Parlamenttel. Egyértelmű választ várunk a kormánytól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán arra a kérdésünkre, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerő-piaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás.

További részletek a LIGA honlapján.

Szép új világ: túlóra elszámolás 3 év múlva, és csökkentett szabadság

A gyereket nevelő köztisztviselőknek több pótszabadságot ígér a kormány, de közben tőlük is elvesznek egyheti pihenést - írja a Népszava. Óriási a felháborodás a köztisztviselők körében, mert a központi közigazgatásban dolgozók éves alapszabadságát az eddigi 25 napról 20-ra akarja csökkenteni a kormány egy, a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat szerint. További részletek itt olvashatók.

A szabadság csökkentése egyébként a rendőrségi igazgatási szolgálati viszonyba átkerülőket is érinteni fogja, azzal a különbséggel, hogy az ő esetükben a pótszabadság mértékét tervezik csökkenteni, a hivatalos propaganda szerint természetesen "családbarát" módon....

Embertelen, aljas, családellenes, a munkavállalókat kizsigerelő, teljesen szakmaiatlan rabszolgatörvény – így jellemezték a szakszervezetek a Népszavának azt a Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte egyéni módosító indítványt, amely a jelenlegi 250-ről 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. Jelenleg évi 250 óra túlmunkát enged meg a munka törvénykönyve, amelyet kollektív szerződés esetén 300 órára lehet növelni. A fideszes javaslat ezt emelné – kollektív szerződés hiánya esetén is, azaz mindenkire vonatkozóan – 400 órára. A munkaidőkeret megnövelése pedig az elszámolási vitáknak ad majd nagy teret. Jelenleg a munkaidőkeret 6 hónap, ami a kollektív szerződésben 1 évre növelhető: a javaslat ezt tolná ki 3 évre. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a munkavállaló csak később – akár 3 év múlva – jutna hozzá a túlórapénzéhez. A dolgozók kizsákmányolását fokozza, hogy a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. A Munka Törvényönyvét érintő kormánypárti módosító javaslataokról továbi részletek itt olvashatók.

Egész pályás letámadás alatt a munkavállalók

Nyolc éven belül ötödszörre írja át az Orbán-kormány a köztisztviselők életét alapjaiban befolyásoló szabályokat - írja a Népszava. Mivel az új jogszabály eltörli az állami tisztviselőkről szóló törvényt, az eddig ennek hatálya alá tartozó megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozók kifogásolták legélesebben a rájuk nézve rendkívül hátrányos változásokat: hogy a bértáblájuk nagyon alacsony kereseteket kínál, nekik nem jár cafetéria, a szolgálati elismerést egy korábbi alacsony szintre állítják vissza. Természetesen ezek mellett a többi központi hivatalhoz hasonlóan őket is sújtja az alapszabadság 25 napról 20 napra csökkentése, hogy a további szabadnapokat nem a munkában töltött idő, hanem a beosztás határozza meg, hogy ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára.

Három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat szerint, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlan tart - olvasható a Szakszervezetek,hu cikkében. Ismét egyéni képviselői indítvánnyal akarja módosítani a Fidesz a munka törvénykönyvét. Így elkerülhetik az érdemi egyeztetést, és gyorsan át lehet vinni az országgyűlésen az előterjesztést. Amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.

A rendőrség részévé szervezik a bevándorlási hivatalból átalakuló "idegenrendészeti szervet" - írja a HVG. Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról egy Kormányinfón, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH)"Idegenrendészeti Hivatallá" fog alakulni. Egy kedden este beadott törvénymódosító javaslat szerint viszont nem puszta átnevezésről van szó, a javaslat ugyanis a rendőrség részeként határozza meg az "idegenrendészeti szervet", amelynek személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint munkavállalókból állhat.

Hazudik a rendőrség a túlórapénzekről?

A rendőrség tagadta, hogy a Szabolcs megyei rendőrfőkapitány „trükközne” a pénzes túlórákkal, noha ezt az INDEX dokumentumokkal bizonyította. A hírportál most újabb dokumentumot tett közzé, ami bizonyítja, hogy a rendőrök nem önszántukból kérik pénz helyett inkább szabadidőben, a túlórák ellentételezését. Más választásuk ugyanis nemigen van. A rendőrség hallgat.

Ezúttal egy olyan levelet teszünk közzé, amit nem Farkas József főkapitány írt, hanem neki írt egy rendőr ezredes. A levélből kiderül, hogy korábban Farkas arra utasította az ezredest, vizsgálja felül a kapitányságokra 2016-os évben vonatkozó alapjogcímes túlórákat "a jelenleg alkalmazott túlóra elrendelési gyakorlat esetleges megváltoztatása" érdekében. A levélben az ezredes egy kimutatást is közzétett arról, hogy 2016-ban a kapitányságokon mennyi túlóra volt és ebből mennyi ellentételeztek pénzzel, mennyit szabadidővel. Ebből kiderül, hogy abban az évben a rendőrkapitányságokon összesen 37842 túlórát számoltak el, amelyből mindössze 2811 túlórát fizettek ki pénzben a rendőröknek, a többit szabadidővel csúsztathatták le. A jelentés alapán egyértelmű, hogy a rendőrök a törvény szerint választhatnának, pénzzel vagy szabadidővel akarják-e kiváltani a keletkezett túlórákat, a megyei rendőrkapitány utasításai miatt a gyakorlatban ezt nem tehetik meg. További részletek az Index cikkében.

Minden bűnügyi technikus megkapta már a járandóságát? Milliós megbízási díj!

A Kúria személyenként közel milliós megbízási díjat ítélt meg bűnügyi technikusi beosztású általunk képviselt tagjainknak, akik a bűnügyi technikai feladataik mellett egyes nyomozati tevékenységekben (pl.: bűnügyi megkeresések, tanú meghallgatások), bűnügyek és rendkívüli haláleseti ügyek vizsgálatában, továbbá személy- és tárgykörözés nyilvántartásának rögzítésében valamint bűnügyi akciókban vettek részt. A parancsnokuk az érintettek munkaköri leírását kiegészítette fenti feladatokkal, arra hivatkozva, hogy a bűnügyi technikai feladatok nem fedik le a teljes szolgálatteljesítési idejüket. A Kúria ítélete alapján számos pert indítottunk, és a bírói gyakorlat következetes, a keresetnek helyt adó döntéseket hoznak, ezért érdemes az igényeket nem veszni hagyni, hanem érvényesíteni. A munkáltató így is spórol, hiszen a többletfeladat ellátására nem kell más személyt foglalkoztatnia, csupán megbízási díjat fizetnie. Várjuk azon bűnügyi technikusi tagjaink megkeresését, akik egyéb feladatokat is ellátnak, mert a többletfeladatért megbízási díj jár, amelyet tudunk érvényesíteni.

Az ügyről további részletek itt olvashatók.

Nagy utazás: a tanfolyamra történő utazás ideje beleszámít a szolgálatteljesítési időbe

Jogerősen pert nyertünk a tagunk képviseletében, akit a munkáltatója szaktanfolyamon való részvételre kötelezett, de a szaktanfolyamra történő oda- illetve visszautazás idejét nem számolta bele a szolgálatteljesítési időbe, habár az a szokásos szolgálatteljesítési helytől mintegy 500 km-es távolságra volt. A munkába járás időtartama valóban nem számít bele a munkaidőbe, azonban ettől eltér, ha a munkáltató kötelezése alapján más helyen kell a szolgálati feladatot ellátni, jelen esetben a szaktanfolyamon részt venni, ennek utazási terheit, így a költségeket és az utazással töltött időre járó távolléti díjat is a fegyveres szervnek kell viselnie. 

Várjuk azon tagjaink megkeresését, akiket az elmúlt három évben szaktanfolyamra vezényeltek, és a tanfolyam eltérő helységben volt, mint a szolgálatteljesítés helye, ha a tanfolyamra történő utazás idejére távolléti díjat nem fizették meg. Nincs más tennivaló, mint a honlapunkról a meghatalmazást letölteni, azt értelemszerűen kitölteni, az ügy tárgyaként pedig megjelölni az utazással töltött időtartamot és dátumot, a további ügyintézést a szolgálati panasztól a bírósági peres képviseletig a szakszervezet intézi. (dr. Oláh Tamás, FRSZ Jogsegélyszolgálat)

Benyújtották a rendőrségi közalkalmazottak átminősítéséről szóló törvényjavaslatot

A látszategyeztetések kipipálása után, a Belügyminisztérium által megtervezett menetrend szerint november 20-án benyújtották az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a rendvédelmi szervek közalkalmazotti állományból a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűeket átsorolják a hivatásos állományra vonatkozó szolgálati törvény (Hszt.) hatálya alá, az alapfokú iskolai végzettségűeket pedig visszaminősítsék a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalónak. A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyt (rövidített nevén: a RIASZ-t) létrehozó T/36515 számú törvényjavaslat letölthető az Országgyűlés honlapjáról.

Mint ismeretes a törvényjavaslatot az FRSZ nem támogatja, tekintettel arra, hogy az a jelenlegi közalkalmazotti állomány kötelezettségeit aránytalanul megnöveli, jogait pedig szükségtelenül korlátozza, miközben a kormányzat által kilátásba helyezett illetményemelés valós mértéke számunkra kétséges és bizonytalan. Jogászaink megkezdik a törvény-tervezet elemzését, és a munka végeztével közzétesszük részletes véleményünket is. Ennek megtörténtéig ajánljuk olvasóink figyelmébe a javaslattal kapcsolatos előzetes véleményünket, mely ezen a linken érhető el.