OTP kedvezmények LIGA tagoknak - Itt a kedvezménykód!

Sajnos többen jeleztétek, hogy az OTP egyes vidéki fiókjai nem tudnak a LIGA kedvezményről. Sokan kérdezték azt is, hogy milyen érvényesítésre van szükség, ha tagkártyával kedvezményeket szeretnének igénybe venni. A LIGA honlapjának Várkonyi Csaba pénzügyi szakértő válaszolt. A szakértő elmondta, hogy a LIGA Szakszervezetekkel kötött megállapodás viszonylag új, így annak érdekében, hogy segíteni tudjátok a kevésbé tájékozott OTP-s ügyintézők munkáját, megkérdeztük az OTP belső kedvezmény kódját, amelyre problémás esetben tudtok hivatkozni pl. Kecskeméten, Tiszakécskén, Pécsen, ahonnan úgy értesültünk, hogy a Liga kedvezmény a fiókban még ismeretlen fogalom. Az OTP belső kedvezmény kódja: "810002". A kedvezményünk neve: "Liga szakszervezetek" (a kis és a nagybetű mindenben megfelel az OTP belső szabályzatának). További részletek a LIGA honlapján, itt.

Rendőrségi érdekegyeztetés - jó munkához idő kell....

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács november 13-án tartotta kéthavonta esedékes soros ülését. Sajnos a szeptemberi ülést követően feltett kérdéseinkre egy kivételével nem kaptunk választ, arra való hivatkozással, hogy azokat az ORFK által előírt határidőn túl tettük fel. Hat kérdésünket október 09-én, további egy kérdést pedig október 11-én, vagyis az általános 30 napos ügyintézési határidőt tiszteletben tartva küldtük meg az ORFK humánigazgatási szolgálatának, melyeket kivétel nélkül válasz nélkül hagytak. Természetesen megértjük, hogy az ORFK illetékeseinek rengeteg munkájuk van, azt azonban nem tudjuk elfogadni, hogy az érdekképviseletek kérdéseit egy hónapon túl válasz nélkül tologassák egymás között! Véleményünk szerint ezzel nem a szakszervezeteket leckéztetik, hanem az általuk képviselt több ezer kollégát csapják arcon. A RÉT ülésen így jobb híján javarészt a szeptemberben függőben hagyott kérdésekre kaptunk válaszokat. Ezeket részletesen a mellékelt főtitkári tájékoztató tartalmazza.

Napirenden a nyugdíjas foglalkoztatási formák átalakítása

2017. november 9-én ülést tartott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Az ülésen a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek kérdése, a 18 hónapos kereseti korlát eltörlése, a kiküldetési irányelv valamint a nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítása került a testület elé  - olvasható a LIGA honlapján.

Mészáros Melinda a LIGA elnöke jelezte, hogy mind a gyakorlat, mind a munkáltatói tapasztalatok alátámasztják a LIGA-nak azt a korábbi javaslatát, hogy a szövetkezetek mellett hasonló kedvezményekkel kell támogatni azoknak a nyugdíjasoknak a foglalkoztatását is, akik nem igénylik a szövetkezetek segítségét. Újból felvetette, hogy a december hónap vízválasztó a korhatár előtti ellátásokban részesülök foglalkoztatása szempontjából, ezért nagyon fontos lenne a 18 havi minimálbérnek megfelelő kereseti korlát eltörlése. Cseresnyés Péter viszontválaszban elmondta, hogy az NGM dolgozik az eddigiektől eltérő nyugdíjas foglalkoztatási formák bevezetésén és komoly szándék van a felvetett problémák megoldására.

Lapszemle: Így verte szét az Orbán-kormány az egészségügyi érdekképviseletet

Az elmúlt hét évben a Nemzeti Együttműködés Rendszerének orkán erejű szele lerombolta a hazai egészségügy sokszínű, érdektagolt világát. Az átkos korból, sőt a Bibliából ismert jelmondat („aki nincs velünk, ellenünk van”), szelleme újra kísért. Ha betagolódsz a NER-be, boldogulsz, ha kívül maradsz, megnézheted magad - olvasható a Magyar Narancs cikkében. 

Tíz évvel ezelőtt még működött az egészségügyi érdekegyeztetés. Jogszabály kötelezte az ágazati vezetést, hogy a döntés-előkészítés folyamatában, stratégiai ügyekben (pl. reformok) a Nemzeti Egészségügyi Tanáccsal, a munka világához tartozó kérdésekben a reprezentatív szakszervezetekkel és a munkáltatókkal a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában (KIÉT), az egyes dolgozói csoportok helyzetéről, kompetenciájáról az illetékes szakmai kamarákkal konzultáljon. Alapítványok, civil szervezetek sokasága igyekezett forrásokat mozgósítani. 2017-re sem az intézmények, sem a munkavállalók és a  betegek oldaláról nem beszélhetünk valódi érdek- és jogvédelemről. Az egészségügyi érdekegyeztetés körképe részletesen a Magyar Narancsban olvasható.

Ez jöhet a korengedményes nyugdíj helyett

Ma tárgyal a kormányzat a versenyszféra képviselőivel arról az intézkedéscsomagról, amely a korkedvezményes nyugdíj három évvel ezelőtti megszüntetése helyébe léphet - írja a Blikk. A veszélyes munkakörökben dolgozók korengedményes nyugdíjba vonulását megszüntető intézkedés ellen több tüntetésen is hiába tiltakoztak, de most kompenzálhatják az érintetteket. A kormány először a fegyveres és rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjrendszerét szüntette meg 2011-ben, majd 2015 januárjában a veszélyes munkakörökben dolgozók idő előtti nyugdíjba vonulását törölte el, ami többek között a bányászokat, kohászokat, buszsofőröket, mozdonyvezetőket és pilótákat érintette érzékenyen. Korábban a korkedvezményre jogosító munkakörökben a férfiak minden öt év, a nők pedig minden négy év után kaptak egy év korkedvezményt. A rendőrök és katonák kompenzálása a lap információi szerint nincs napirenden.

A ruhacsere folytatódik, a ruházati szabályzat sokadszorra módosul

A Magyar Közlöny 177. számában megjelent a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának 2018. évi ruházati utánpótlási ellátmánya terhére kiadandó természetbeni ellátásról szóló 28/2017. (XI.6.) BM rendelet. E jogszabály alapján vetetik meg a tiszti és főtitszti állománnyal az újonnan bevezetésre kerülő társasági egyenruhát.

Ezzel egyidejűleg jelent meg a ruházati szabályzat menetrendszerinti módosítása is. A jogszabályokkal kapcsolatban az FRSZ több javaslatot is megfogalmazott, amiket "természetesen" figyelmen kívül hagyott a minisztérium.

Az előzmények itt olvashatóak.

Nyugdíj Guru - a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges szolgálati időről

A nők 40 év jogosultsági idő utáni nyugdíjba vonulási lehetősége változatan népszerűségnek örvend. Bizonyára ez a magyarázata annak, hogy a jogintézménnyel kapcsolatban igen sok kérdés merül fel az érintettekben. Ezt észlelte Dr. Farkas András, aki NyugdíjGuru.hu honlapján rendszeresen tesz közzé szakmai anyagokat. Ezek sorába tartozik a szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmának összehasonlításával kapcsolatos írás is, melyet ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.

A cikk itt érhető el.

Hírek a LIGA kártyáról

A LIGA Szakszervezetek október havi hírlevele interjút közöl a konföderáció szolgáltatási koordinátorával, Balázs Norbert úrral. A LIGA munkatársa elmondta, hogy: az  alapgondolat az  volt,  és  ma  is  az,  hogy  egységben  az  erő.  Minden  egyes szolgáltatásunkat   a   konföderációs   tagkártya   mögé   sorakoztatjuk   fel,   így   az   októbertől hozzáférhető MOL-LIGA partner kártyát is, és a többi, a későbbiekben bővülő kereskedői és szolgáltatói kedvezményt. Az interjúban szó esik a MOL, az OTP és más banki kedvezményekről, a mobilszolgáltatókkal kötött szerződésekről és a jövőbeli tervekről. Ezzel kapcsolatban Balázs Norbert szólt arról is, hogy: 2017 novemberétől egy új turisztikai kártya kedvezményes lehetőségét szeretnénk nemcsak a tagállománynak, de a tagszakszervezeteknek is felkínálni. A kártyával közel 700 partner 1000 elfogadóhelye     kerülne     bele     a     szolgáltatási     csomagunkba (www.hungarycard.hu).  A megállapodás  tervezete  elkészült,  jóváhagyás  után,  előre  láthatólag  2017  november  1-jétől léphet életbe. További részletek a LIGA hírlevelében, itt.

SZEF: a közszolgálat számára a minimális bértarifa három lépcsős legyen

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma háromlépcsős bértarifát követel a közszféra számára - olvasható a konföderáció közleményében. A minimálbért 138 helyett 145 ezer, a szakmunkás bérminimumot 180.500 helyett 188.500, és az újonnan bevezetni javasolt diplomás bérminimumot 245 ezer forintban javasolják megállapítani 2018. január 01-jétől. 

A SZEF közleménye emlékeztet arra, hogy már a tavalyi bértárgyalások során és az OKÉT testületi ülésein is többször nyomatékkal kérték a kormány képviselőjét a minimálbér és garantált bérminimum emelés hatására kialakult tarthatatlan közszolgálati bérhelyzet felülvizsgálatára, valamint a sürgető kérdések megoldását szolgáló intézkedések megtételére. Rendkívül kedvezőtlen az a tény, hogy ez az elmúlt egy évben nem történt meg. Ezért a SZEF Ügyvivő Testülete tiltakozik a versenyszféra érdekegyeztető fórumának, a VKF-nek azon döntése ellen, mely szerint a munkaerőpiaci helyzet jelentős változásai ellenére sem kezdik meg a tavaly kötött bérmegállapodás újratárgyalását, sőt rögzítették: maradjanak érvényben az akkor elfogadott összegek. A SZEF, mint a közszolgálati érdekképviselet konföderációja, felemeli szavát az ellen, hogy a VKF testületében nincs megfelelő képviselete a közszférának és az nem is veszi figyelembe a köz ügyeiért dolgozó 690 ezer munkavállaló érdekeit. A hatéves (2017-2022) bérmegállapodás értelmében a 2018-ban életbe lépő két bérelem (minimálbér, garantált bérminimum) hatására a „közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény” bérkategóriái immár teljességgel érvényüket vesztik. Mindenki közel ugyanannyit kap. Alig marad olyan nyugdíj előtt álló, felsőfokú végzettségű munkatárs, akinek a bére a garantált bérminimum összegét szerényen meghaladja. További részletek a SZEF közleményében itt.

Az AB szerint nem alaptörvény-ellenes az állami alkalmazottak nyugdíjának szüneteltetése

Nem alkotmányellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatában. Korábban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is hasonló döntést hozott egy magyar ügyben - írja az Adó.hu.

A testület érvelése szerint, habár mind az állami, mind pedig a magánszektor alkalmazottai a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódnak, amelyhez ugyanolyan mértékben járulnak hozzá, ez önmagában nem jelenti azt, hogy hasonló helyzetben vannak. Míg ugyanis az állam jellemzően állami feladatot, költségvetési szervek útján, haszonszerzésre törekvés nélkül lát el, addig a magángazdaság munkaadói más szervezeti és pénzügyi feltételek között tevékenykednek. Az állam mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, köztük jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak. Ezért nem minősül az Ab szerint diszkriminatívnak, hogy a törvény csak az állami szolgálatban állókra vonatkozóan rendeli el nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj folyósítását kizáró szabályok alóli kivételeknek pedig ésszerű alapja van, ezért azok sem sértik a diszkrimináció tilalmát.

Nagy a túlterheltség a rendőrségnél a határszolgálat miatt

Rengeteg energiát vesz el a rendőrségtől a déli határ őrzése, ez pedig már az ország többi pontján is érezteti hatását - írja a Magyar Nemzet. Kőbánya jegyzője például arról ír az egyik hivatalos beszámolójában, hogy „a közelmúlt eseményeivel összefüggő megnövekedett feladatmennyiség (fokozott határvédelem, FINA-világbajnokság), valamint az állandósult létszámhiány rendkívüli mértékben terheli a rendőrség állományát”. Több ezer rendőr lát el szolgálatot a szerb–magyar határon, ráadásul jó részük távolról, más megyékből lett átvezényelve a déli területekre – mondta a lapnak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. – Az átvezényelt rendőröknek az eredeti rendőrkapitányságukon is lenne dolguk, így viszont az ott maradóknak kell elvégezniük az ő munkájukat is – jelentette ki. Megjegyezte, hogy a megnövekedett feladatigények miatt sokan túlóráznak. További részletek az MNO cikkében.

Az FRSZ szolidaritását fejezi ki az operaházi dolgozókkal

Jogalom - egy Alkotmánybírósági döntés margójára

Az Alkotmánybíróság szerint nem jelent alkotmányellenes megkülönböztetést, hogy – más érdekképviseleti szereplőkhöz képest – a szakszervezeti tisztségviselők csak szűkebb körben kérhetik munkaviszonyuk helyreállítását, ha a munkáltató jogellenesen küldi el őket. Bár a rendelkezés nem ütközik az Alaptörvénybe, a gyakorlat szempontjából mégis indokolt lenne a szabályozás módosítása - olvasható az Adó.hu cikkében. 

A szerző szerint: "ha felvetjük a különbségtétel indokának kérdését, akkor azt kellene megállapítanunk, hogy az nyilvánvalóan ésszerűtlen. Nem látom be ugyanis, miért éppen a szakszervezet vezetőit illesse meg gyengébb védelem, amikor – a határozatban is levezetett funkcióbeli különbség miatt – éppen e személyi kör kerülhet sokkal élesebb konfliktusba a munkáltatóval, mint az elsősorban konzultatív, véleményezési jogokkal felruházott üzemi tanács. Sokkal inkább elmérgesedhet a viszony a bértárgyalásokat lefolytató, a kollektív szerződést megkötő, és ennek érdekében akár sztrájkot szervező szakszervezettel, mint bármely más munkavállalói érdekképviselettel. Ha tehát észszerű különbséget képzelünk el az egyes érdekképviseleti szereplők között, akkor annak éppen hogy a szakszervezet prominens személyeit kellene jobban védenie, egyebek mellett a munkaviszony helyreállításának lehetővé tételével, a jogellenes megszüntetés körülményeitől függetlenül."

A közszféra tovább harcol

A Népszava cikke szerint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) döntéshozó ügyvivői testülete tegnap úgy határozott, hogy szövetségi szinten támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) kezdeményezését a tavaly elfogadottnál magasabb minimálbérekről és a diplomások tudását elismerő harmadik bérkategória bevezetéséről. A javaslatot jegyző érdekvédelmi szervezet vezetője a Népszavának elfogadhatatlannak nevezte, hogy a versenyszféra egyeztető fórumának kizárólagos jogosítványa van a bérmegállapodás megkötésére, holott az állam alkalmazásában állók, vagyis a közszférában dolgozók bérei ma már alig érik el a piaci cégeknél foglalkoztatottak fizetésének a felét. Boros Péterné megerősítette, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) folytatják a harcot, hogy januártól a sima minimálbért a hatályos megállapodásban rögzített 138 000 forint helyett 145 000 forintra emeljék, a szakmunkás bérminimumot 180 500 forint helyett 188 500 forintra, továbbá vezessék be a 245 000 forintos diplomás bérminimumot.

Több sebből vérzik a tűzoltóság (is)

Több sebből is vérzik a tűzoltóság: jelentős létszámgonddal küzdenek, az állomány hangulata rossz, a szakemberek túlterheltek, alulfizetettek és motiválatlanok – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Salamon Lajos elmondta: a jelenlegi gondok egyik legfőbb forrása az, hogy a szervezet 2012-es „államosítása” során a kormányzat, vagyis a belügyi tárca, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) „maga alá gyűrte” a tűzoltóságot, figyelmen kívül hagyta a szakmai javaslatokat és észrevételeket. Így az elmúlt évek során a korábban vonzó és megbecsült tűzoltószakma leértékelődött. Ma már toborozni kell az újoncokat, holott korábban túljelentkezés volt a parancsnokságokon. De még így sem lehet elegendő új munkaerőt találni, mert a havi bruttó 180-200 ezer forintos kezdő bérek egyáltalán nem vonzóak a fiatalok körében. Így manapság már ötvenéves embereket is felvesznek, csak azért, hogy meglegyen az állomány. Ha a mostani irány folytatódik, néhány év múlva elöregszik a szakembergárda, s az átlagéletkor 45-50 évre növekszik a mostani csaknem 40 évről. További részletek az MNO oldalán.