Ezrével perlik a főkapitányságokat elmaradt illetményükért a rendőrségi közalkalmazottak

A magyar rendőrség 9 ezer közalkalmazottjának közel harmada perben áll a munkahelye szerinti rendőr-főkapitánysággal a garantált illetmény-különbözetének elmaradt megtérítése miatt. A tetemes költségek ellenére a rendőri vezetés nem hajlik a kérdés valamennyi munkavállalóra kiterjedő, általános jellegű orvoslására - adta hírül az ATV.hu, az FRSZ honapjára hivatkozással. A rendőrségnél már 2013 óta bevett munkáltatói gyakorlat, hogy a közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók (jellemzően irodai dolgozók) bérét mindig pontosan annyival csökkentik, amennyivel a garantált bérminimum és/vagy a minimálbér összege emelkedik. Így e fizetések nettó összege sosem változik. Az eljárás óriási felháborodást váltott ki a dolgozók körében, ami rövid időn belül 3 ezer munkaügyi perhez vezetett. Az érdekképviseletek több kúriai állásfoglalás alapján viszik a pereket, és a nyilvánvaló munkajogi hiba miatt folyamatosan meg is nyerik azokat. Az eljárásokban a bíróságok 3 évre visszamenőlegesen több százezer forintokat ítélnek meg a közalkalmazottaknak, a rendőrség vezetése azonban továbbra sem hajlandó akceptálni a Kúria véleményét. 

Pongó Géza, a FRSZ főtitkára az atv.hu-nak azt mondta, másfél éve indult az első ilyen jellegű ügyük egy vidéki rendőr-főkaptányság ellen, amely jogerősen lezárult, és a jogos járandóság kifizetése is megtörtént. Az ott dolgozó kollégák egy darabig várták, hogy a munkáltató ebből okulva mindenkit kompenzál majd, ám csalatkozniuk kellett. Azóta tömegével kérnek segítséget az érdekképviselettől abban a megyében is, de országszerte szinte valamennyi megyei szintű rendőri szervezetnél. Az FRSZ Jogsegélyszolgálata jelenleg 1700 munkavállalót képvisel. Mint a főtitkár elmondta, minden esetben először a munkáltatóval próbáltak megegyezni a vonatkozó jogszabályokra és Kúriai állásfoglalásokra hivatkozva, de még egyszer sem jártak sikerrel. Az FRSZ által vitt perekben eddig kifizetett illetmény-különbözet már meghaladja a félmilliárd forintot, és a folyamatban levő ügyek további milliárdos tételt feltételeznek. További részletes információk itt.

Vodafone LIGA flotta: légy te is flottás a díjmentes belföldi beszélgetésekért!

MRK választás: támogasd jelöléssel és szavazatoddal az FRSZ tagjait, tisztségviselőit!

A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) közgyűlési választást tart idén május 15. és 18. között. A választást jelölés előzi meg, amely 2017. április 05-től 25-ig tart. A választáson csak azok indulhatnak, akiknek sikerül összegyűjteniük 470 ajánlószelvényt. Az ajánlószelvényeket országosan, annak a rendvédelmi szervnek a hivatásos és közalkalmazotti állományától lehet gyűjteni, amelybe a jelölt is tartozik. Kiemelést igényel hogy mindenki csak egy jelöltre adhat le ajánlást, mely a későbbiekben nem vonható vissza. A kitöltött és aláírt ajánlószelvényt a jelölőnek kell leadni a saját szolgálati helye szerinti jelölő- és szavazatszámláló biztosnak, aki azt hitelesíti és nyilvántartásba veszi. Az MRK választáson a Független Rendőr Szakszervezet több tagja, illetve tisztségviselője is indul, akiknek támogatását ezúton kérjük tagjainktól! Tisztségviselőink jól ismerik az állomány problémáit, így ezt a fórumot is ki tudják használni a kollégák érdekeinek képviseletére, jogainak védelmére.  

FRISSÍTETT INFORMÁCIÓK!

Tisztségviselőink közül ez ideig az FRSZ elnöke, Kiss János István úr, Botkó Csaba Heves megyei elnök úr, és Asztalos Zoltán úr, a Miskolci Tagszervezet titkára, az MRK Rendvédelmi Tagozatának jelenlegi alelnöke jelentette be indulását az MRK választáson. Kérjük, támogassátok őket a szükséges számú ajánlószelvény összegyűjtésében.

Az eddigi visszajelzések alapján külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy összegyűjteni és egyben leadni nem lehet az ajánlószelvényeket, mert azt az MRK választási szabályzata nem teszi lehetővé! Az ajánlószelvényt mindenki csak maga adhatja le a saját szolgálati helyén kijelölt választási biztosnak! Ezért kérjük, hogy ne küldjétek meg a jelölteknek az ajánlószelvényeket, és ne gyűjtsétek össze, hanem arra bíztassátok a kollégákat, hogy szakítsanak időt és személyesen adják le a helyi választási biztosnak az ajánlószelvényt! Sajnos a helyi választási biztosok nevét sem az MRK, sem a rendőrség nem tette közzé, ezért azt helyben kell megtudakolni a személyzeti szolgálattól!

Letölthető anyagok:

- Kiss János István FRSZ elnök, az MRK jelenlegi Felügyelőbizottsági elnökének bemutatkozó szórólapja

Kiss János István ajánlószelvénye

- Asztalos Zoltán, az FRSZ Miskolci Tagszervezeti titkárának, az MRK Rendvédelmi Tagozata jelenlegi elnökének bemutatkozó szórólapja,

- Asztalos Zoltán ajánlószelvénye

- Botkó Csaba, az FRSZ Heves megyei elökének, egyben a Gyöngyösi Tagszervezet titkárának bemutatkozó anyaga

- Botkó Csaba ajánlószelvénye

- az MRK által rendszeresített biankó ajánlószelvény.

 

In Memoriam: Dr. Palotai Gábor

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy volt tisztségviselőnk, Dr. Palotai Gábor úr életének 66. évében, hosszantartó, súlyos betegség után 2017. március 24. napján elhunyt. Gábor egész életét a rendvédelmi szervek állománya gyógyításának szentelte. Fogorvosi pályafutását a BM Központi Korvin Ottó Kórházában kezdte, majd annak megszűntetése után a Honvédkórházban folytatta. A Független Rendőr Szakszervezetben két évtizeden keresztül töltött be különböző tisztségeket, és egy cikluson át az Országos Választmány tagja is volt. Mindvégig aktívan részt vett az FRSZ egészségpolitikai tevékenységében, szakmai javaslatokkal, tanácsokkal, szakvéleményekkel segítette szakszervezetünk munkáját. Az FRSZ tisztségviselői és a Központi Koordinációs Iroda munkatársai osztoznak a család gyászában, és fájó szívvel búcsúznak halk szavú orvosszakértőjüktől, barátjuktól. A temetés időpontjáról később adunk tájékoztatást.

"Az élet hosszú vagy rövid,
mit számít, öröklét ha vár;
lent búcsuzunk, de fent megint
találkozunk, hol nincs halál." (Emily Bronte)

Itt olvasható a FRÁSZ újságban Dr. Palotai Gáborral, 60. születésnapja alkalmából készült interjú

A temetésre 2017. április 20-án kerül sor a Farkasréti temetőben, a gyászszertartás 11. óra 15. perckor kezdődik a Makovecz teremben.

A VKF munkavállalói oldalának javaslatai a munka törvénykönyve és a sztrájktörvény módosítására

A SZABIM.BLOG cikke szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (röviden: VKF) munkavállalói oldala - kiegészülve más ágazati szakszervezetek és konföderációk véleményével - elkészítette a munka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény egyes rendelkezéseinek módosítására tett javaslatait. A héten elkezdődtek az egyeztetések a munkáltatói szövetségekkel és a minisztériumok képviselőivel, a cél az, hogy a tavaszi ülésszakon el lehessen fogadni a kompromisszumos javaslatot. A VKF munkavállalói oldalának (MSZOSZ, Munkástanácsok, LIGA szakszervezetek) javaslata figyelembe vette más, a fórumban nem jelen levő szakszervezetek javaslatait is, mely elérhető ide kattintva! Immár bő két év tapasztalatainak birtokában időszerű a törvény felülvizsgálata, miként időszerű lenne az is, hogy a kormányzat megszűntesse a rendvédelmi szakszervezetek negatív diszkriminációját. Sajnos, erre a javaslat nem tér ki...

FRSZ - Országos Sporthorgász Vándorkupa: május 6-án

A hagyományoknak megfelelően, az FRSZ Borsod Megyei Elnöksége, idén is megrendezi az FRSZ - Országos Sporthorgász Vándorkupa elnevezésű horgászversenyt.  A versenyre 2017. május 06-án kerül sor, a Novajidrány és Vizsoly községek között található Kacsa horgásztavon.  A versenyre csak háromfős csapatok nevezését fogadják ela csapat tagja  az BM irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói állományú tagjai, valamint a rendvédelmi oktatási intézmények tanulói lehetnek. A nevezési díj FRSZ tagok részére 2.500 Ft,-, nem tagok részére  3.500 Ft. A résztvevők számára a rendezők meleg ebédet biztosítanak, melynek költségét a nevezési díj tartalmazza. 

 A versenyre 2017. április 30-ig lehet jelentkezni a honlapunkról letölthető nevezési lap megküldésével, melyhez mellékelni kell a nevezési díj befizetését igazoló banki másolatot. A helyszínen nevezést már nem fogadnak el a rendezők! 

További információk az Független Rendőr Szakszervezet honlapjáról letölthető verseny kiírásban.

RÉT ülés: a húsba vágó kérdésekre nem kaptunk válaszokat

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) idei második ülésére az FRSZ tucatnyi pénzügyi tárgyú kérdést tett fel, mivel szerettünk volna tisztán látni, miként változott a rendőrség személyi állományának illetménye idén év elején. A február 13-án elküldött kérdésekre azonban az ORFK-tól nem kaptunk választ, mivel egy hónap szerintük nem volt elegendő a szükséges adatok kigyűjtéséhez. Az elmaradás pótlására és a kért adatok megvitatására április 10-én, soron kívüli RÉT ülés keretében kerül majd sor. Ennek ellenére nem telt eseménytelenül a RÉT március 13-ai ülése, mivel a januári ülésen is számtalan kérdés maradt megválaszolatlanul. Napirendre kerül például az első éves RSZKI tanulók  kinevezése, a 2017. évi teljesítményjuttatás, a déli határszakaszon szolgálatot teljesítő állomány körében felmerült járványkörülmények, a ruházattal, ruhapénzzel kapcsolatos kérdések, az FBŐ-sök saját mobiltelefon használatának tiltása, a fizikai felmérésre kötelezettek korhatáremelése, és a kapcsolódó munkaidő-kedvezmény biztosítása, a kiemelt készenlét elrendelési feltétleinek sajátos rendőrségi értelmezése, valamint a rendőrségi közalkalmazottak illetményének 15 éve hiába várt általános emelésének legújabb akadályai is. Mindezekről és a RÉT ülésen megvitatott egyéb kérdésekről, problémákról az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban számolunk be.

Közalkalmazott felmentése nyugdíjkorhatár betöltése esetén

Nagyon sok kérdés merült fel az utóbbi időben közalkalmazottak és közszolgálati tisztviselők részéről annak kapcsán, hogy ha a nyugdíjkorhatáruk betöltésével öregségi nyugdíjat kívánnak igényelni, akkor hogyan szüntethetik meg a közalkalmazotti, illetve a közszolgélati tisztviselői jogviszonyukat és felmentés esetén honnan kell számítani a felmentési idejüket. Ezeket a kérdéseket járja körül a NyugdijGuru.hu szakportál szerzője. A cikkből megtudhatjuk, hogy az alkalmazandó rendelkezéseket egyrészt a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat, márészt a KÖZALKALMAZOTTAK esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény tartalmazza. A vonatkozó szabályokat összefoglalva a szerző megállapítja, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése esetén - amely naptól a közalkalmazott a Munka Törvénykönyve (Mt.) 294.§ (1) bekezdés g) pontja alapján nyugdíjasnak minősül - a munkáltató megszüntetheti felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt, de erre a Kjt. alapján nem köteles.  A költségvetési szerveknél dolgozó közalkalmazottak esetében viszont az idézett kormányhatározat alapján mégis köteles a munkáltató kezdeményezni a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, amit felmentéssel tehet meg. A megszüntetésre természetesen a közös megegyezés, illetve a közalkalmazotti lemondás is nyitva áll, a közalkalmazott számára azonban a legelőnyösebb a munkáltató felmentés. További részletek a NyugdijGuru.hu tematikus portál cikkében, itt.

Nőnapi köszöntő

Március 8, a Nők Napja, a tavasz első kedves ünnepe. És bármennyire is megkopott már a nőnap eredeti üzenete, a szebbik nemet mindig érdemes ünnepelni. Ők hozzák életünkbe a tavaszt, ők jelentik számunkra a napsütést. Általuk és értük leszünk jobbak.

Kedves lányok, asszonyok, édesanyák! Az FRSZ vezetése kívánja, hogy legyenek mindig szépek, kedvesek és végtelenül boldogok!

Rá kell ébredni - Az összefogás védheti meg az embereket

Az év végi bérmegállapodás előtt most először közös szakmai háttérrel készült közös javaslatot készítettek a versenyszféra szakszervezetei. A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda azt is kiemelte a Népszavának adott interjúban, hogy mind több oktatást tartanak helyi vezetőiknek, mert csak így lehetnek sikeresek a kollektív szerződésről szóló egyeztetéseken és a bértárgyalásokon.  A teljes interjú a Népszava cikkében olvasható.

Újabb rendőri képmást érintő döntést hozott az Alkotmánybíróság

Ismét az alkotmánybírák elé került a rendőrképmások ügye. Az Alkotmánybíróság egy kúriai ítélet megsemmisítése mellett határozatában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az intézkedő rendőrökről készített fotók az engedélyük nélkül is nyilvánosságra hozhatók, ha a politikai demonstrációról szóló tudósítás nem öncélú. Az Ab február 14-én megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.20.121/2016/3. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó Index.hu szerint a támadott bírói döntés azért sérti a véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot, mert a bíróság – a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban foglaltakkal ellentétben – úgy foglalt állást, hogy megsértették a perbeli felperes rendőrök képmásuk védelméhez fűződő személyiségi jogát, amikor a politikai demonstráció biztosítását végző rendőröket felismerhető módon ábrázoló fényképeket tettek közzé, az érintettek hozzájárulása nélkül. Az Ab korábbi határozatára hivatkozva hangsúlyozta, hogy a demonstrációkról való tudósítás nem öncélú, kivéve, ha az emberi méltóság benső lényegét érintő, vagy a sajtószabadsággal való visszaélést megvalósító tudósítás volna. Mivel ilyen körülményt a jogerős ítélet sem mutatott fel, a benne elfoglalt jogi álláspont sérti a véleménynyilvánítási szabadságot és a sajtószabadságot. A határozathoz három bíró is különvéleményt csatolt, melyben kifejtik, miért nem értenek egyet az AB döntésével. Az FRSZ a különvéleményt megfogalmazó bírók álláspontjával ért egyet, és továbbra is tiltakozik a szolgálatot teljesítő rendőrök személyiségi jogainak semmibevétele ellen. A sajtó korlátlan szabadsága ugyanis adott esetben a rendőrök és családtagjaik biztonságát is veszélybe sodorhatja, amit az AB elmulasztott kellő súllyal értékelni! Miként véleményünk szerint a BM is elmulasztotta a Hszt. kodifikálásakor a rendőrök biztonságát jobban garantáló szabályok kialakítását, noha ennek szükségességére az FRSZ felhívta a minisztérium vezetésének figyelmét! Előzmények itt.

30 %-os béremelés az állami vállalatoknál - 0 % a rendvédelmi közalkalmazottaknak és munkavállalóknak

A 2017. február 16-i kormányinfón Lázár János kijelentette, a kormány előző napi döntése értelmében több lépésben, 30 százalékkal nő az állami tulajdonú cégek dolgozóinak bére 2019-ig. A MÁV-nál 13, a Magyar Postánál 14 százalék az idei béremelés. A miniszter kijelentette: "100 ezer munkavállalóról döntött tegnap a kormány. A kormány döntése értelmében a 100 ezer ember esetében először is azok, akik kevesebbet keresnek, mint az új minimálbér, azok természetesen megkapják a kormánytól a minimálbért és a garantált bérminimumot is. A többi munkavállaló esetében pedig 2019-ig egy 30%-os béremelésre kerül sor, ami például azt jelenti, hogy 2017-ben a MÁV-csoportnál 13%, 2018-ban 12%, 2019-ben pedig 5%-os béremelést hagyott jóvá a kormány." Azt nem tudjuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum kifizetéséről miért kellett külön döntsét hozni, hiszen azok minden munkáltatóra és minden munkavállalóra kötelező erővel vonatkoznak a hatályos jogszabályok szerint. Azt viszont tudjuk, hogy a rendvédelmi szféra közalkalmazottait és munkavállalóit továbbra is mostohagyerekként kezelik, számukra idén, miként az elmúlt években is, csak a minimálbért, és a garantált bérminimumot biztosítják. Leaglábbis papíron, mert az "emelést" úgy hajtják végre, hogy illetményüknek azt a részét, amiről a munkáltató dönt, pontosan annyival csökkentik, amennyivel a garantált bérminimum emelkedik. Így a valós emelés sokaknál 0 %-al egyenlő. Erről azonban nem esett szó a sajtótájékoztatón, talán azért, mert csak annyit lehetett volna mondani, hogy a rendvédelmi közalkalmazottak és munkavállalók bére úgy emelkedett, hogy közben nem növekedett....

Eljátszott verseny: így lett egyetlen pályázóé a határvédelmi konténerüzlet

Éppen vége lesz a télnek, mire állni fog a négy NATO-színvonalú konténerfalu a magyar határ déli szakaszán - írja az Átlátszó. A cikk szerint a beruházás az állami közbeszerzések jól ismert dramaturgiája szerint zajlott: a meghívásos tendert novemberre sikerült kiírni, akkor viszont mindössze két munkanapot kapott a három meghívott ajánlattevő. A kiírás feltételei alapján ketten rögtön ki is estek, az egyedüli ajánlattevő így annyit kért, amennyit nem szégyellt.

A migrációs nyomással harmadik éve bajlódó kormánynak valamiért csak közvetlenül a nagy hidegek beállta előtt egy hónappal jutott eszébe, hogy a déli határra vezényelt katonákat emberibb körülményekhez jutassa. Az Átlátszó forrásai szerint a szerencsétlenkedésben a kormányzati közönyön kívül szerepet játszott az egyes szervezetek és szervezeti egységek rivalizálása is: a „határvadász”-projekttel komoly pozíciót szerző Készenléti Rendőrség például már egy évvel ezelőtt nekifutott egy hasonló beruházásnak, de az valahol elakadt. További részletek az Átlátszó.hu cikkében.

A nagy minimálbéremelés nem segít a közszféra évtizedes nyomorán

A 2017-es nagy fizetésemelési kör minden pozitívuma ellenére inkább csak tűzoltás - írja az Index. A piaci szereplők közül sokan nem tudják kigazdálkodni, vagy más okból próbálják meg kicselezni, a közszférában nem jutott mindenkinek, egyes szakmákban pedig még arra sem elég, hogy ellensúlyozza a mostani minimálbér-emeléssel kritikus szintet elért bérfeszültséget a különböző képzettségű dolgozók között. A hosszú idő óta toldozott-foltozott közalkalmazotti bértábla rendbetételére, úgy tűnik, még várni kell.

Arról, hogy az állam miként nyeli le a rendőrségi közalkalmazottak és munkavállalók béremelését, korábban már beszámoltunk. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy "következetes" kormányzati intézkedésekkel miként sikerült a közalkalmazotti bértáblát teljesen szétzilálni, és az előmeneteli rendszert felszámolni. Ennek ellenére zúg a propagandagépezet, a rendőrségi közalkalmazottak és munkavállalóknak pedig marad a virtuális fizetésemelés és a szép ígéret, egyszer majd jobb lesz. Addig pedig a közalkalmazotti bértábla 170 fizetési fokozatából a kormányzat 115 fizetési fokozatban a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot garantálja a közalkalmazottak számára! 

Nógrádban biztosítják a közalkalmazottak KSZ szerinti illetményemelését

A Nógrád megyei főkapitány megkeresésünkre adott tájékoztatása szerint a főkapitányság azon közalkalmazottai, akik 2017. január 01-jén kötelező előresorolással érintettek eggyel magasabb fizetési fokozatba, és kiválóan alkalmas, vagy alkalmas minősítést kaptak, bruttó 5 ezer forintos munkáltatói döntésen alapuló illetményemelésben részesülnek 2017. február 01-jétől. (A főkapitány válasza itt olvasható.)

Emlékezetes, hogy néhány napja az FRSZ megkereséssel fordult a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez, mert a január 1-jével fizetési fokozatban előrelépő munkatársak csak a jogszabályi kötelező emelésben (garantált bérminimum/minimálbér) részesültek, azonban a kollektív szerződés szerinti – a munkáltató által kollektív szerződésben garantált – 5.000 Ft illetményemelést részükre nem biztosították. Ezt az eljárást az ORFK szakmai vezetésének álláspontjával, illetve ajánlásával is ellentétesnek tartottuk.

A főkapitány jelen esetben gyorsan válaszolt és intézkedett, amit az érintett állomány nevében ezúton is köszönünk!