Újabb fordulat a túlóra megváltás ügyében, mégis enged a Fidesz...

A Népszava cikke szerint a rendvédelmi dolgozók és a katonák túlórapénzeinek átmeneti megtartására nyújt be önálló indítványt az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága – jelentette be Kósa Lajos. A grémium fideszes elnöke felidézte, hogy a jelenlegi – rendőröket, a büntetés-végrehajtásban, a katasztrófavédelemben dolgozókat, katonákat érintő – szabályozás szerint év végével megszűnne a túlórapénz, és szabadságot adnának az elrendelt túlmunka után. A most benyújtandó törvényjavaslat szerint az átmeneti szabályozás határidejét 2022 végéig meghosszabbítanák. Így – a javaslat elfogadása esetén – a rendvédelmi dolgozók és a katonák továbbra is választhatnának, hogy túlóráik ellentételezéséért szabadnapot vagy pénzt kérnek.

Megújult Althon-Liga tarifacsomag

Tájékoztatunk tagjainkat, hogy az Althon Hungary Kft. által a LIGA Szakszervezetek tagjainak biztosított kedvezményes (Telenor) mobiltelefon tarifák árai csökkentésre kerültek.

Korlátlan csomag elérhető már bruttó 4.990.-Ft-ért, a percdíjas csomag havidíja bruttó 2.490.-Ft 6,35 Ft-os percdíjjal. A tarifák 1 GB-ostól akár korlátlan internet csomaggal igényelhetőek.

A részleteket az innen letölthető dokumentumban olvashatjátok.

Közszolgálati konzultáció: közel 50 ezren támogatják a szakszervezeteket a kormánnyal szemben

Szombaton zárult az ágazati szakszervezetek által indított közszolgálati konzultáció, amelyen Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint csaknem 50 ezren vettek részt. A konzultációt kitöltők többsége az abban feltett 8 kérdésben a szakszervezetek álláspontján voltak, Boros Péterné ezért rendkívül sikeresnek ítélte a kezdeményezést. Boros szerint fontos információ ez a kormánynak és a szakszervezeteknek is, amelyet a közszférát érintő őszi tárgyalásokon remélhetőleg figyelembe vesznek – írja a Mérce.

A konzultáció eredményét ismertető sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint Boros Péterné elmondta, hogy „az emberek azt mondták ki a konzultáción, hogy családbarát, modern munkahelyeket akarnak a közszolgálatban, a munkáért kapott bérből pedig a dolgozók meg tudjanak élni. A válaszadók jelentős többsége szerint a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős mértékű általános béremeléssel lehet megszüntetni.”

A KSH győzelmi jelentései és a valóság...

 A KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival - írja a Népszava. A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Ez utóbbi körbe tartozó munkavállalók fizetése ugyanis éppen annyi, mint amennyit az alsó 52 százalékba tartozók együttvéve keresnek. Sőt, a munkavállalók legjobban kereső 5 százaléka annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve. Vagyis 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda számításaiból. Ezek a számok azt mutatják: óriási az egyenlőtlenség a hazai munkaerőpiacon, hiszen a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik.

Persze nem mindenhol van ez így, csak ott, ahol nagyok az adott munkaerőpiacon belül a bérkülönbségek. Márpedig Magyarországon nagyok: nem csak az Európai Unió átlagához képest, de még a Visegrádi országokban tapasztaltakhoz képest is – mutatott rá Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. A magyar dolgozók kétharmada, azaz több mint 3 millió dolgozó fizetése egyáltalán nem éri el a bruttó 324 ezer forintot. Vagyis 100 dolgozóból 70 nem keresi meg a KSH által havonta közölt átlagbért. További részletek a Népszava cikkében.

Folytatódik az esővédő mizéria…

Bár jogi álláspontunkat, érdekképviseleti véleményünket több fórumon kifejtettük, a rendőrség nem tágít és kártérítési eljárásokat indít a 2012. évi ruhapénzből vásárolt esőkabátok vissza nem szolgáltatása miatt. Ezen eljárások lezárásaként pedig a legalapvetőbb normákat felrúgva a hivatásos állományút kártérítésre kötelezik! Mindezt álláspontunk szerint teljesen jogszerűtlenül eljárva.

A nyilvánvaló jogsértések célja nem lehet más, mint pénzszerzés, hiszen valljuk be, sokan nem foglalkoznak a 12.000 Ft körüli kárösszeggel, azt elfogadják, inkább befizetik vagy várják, hogy az illetményükből levonják. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy érdemi védekezést előterjesszenek, panasszal éljenek, ennek esetleges elutasítása esetén pert indítsanak. Pedig ezt mi megtesszük, helyettük is. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy egy 2012. évi esetleges mulasztást (miért nem vettünk esőkabátot) 2018-ban egy kártérítés alapjául meg lehet jelölni.

Senki nem hallott még az elévülésről? Senki nem ismeri a kihordási idő fogalmát, lényegét? Hol van itt a rendőrségnek kára? Miért kellene visszaadnom, amit az utánpótlási illetményemből vettem? Miért lenne az a rendőrség tulajdona? Vajon ki és hogyan határozta meg az elvileg is több mint hat éves, mindennapi használatra fogott, az időjárás viszontagságainak kitett, márkátlan, elhasználódott esőkabát 12.000 Ft-os értékét?

Szóval, ne hagyjuk, hívjatok, küldjétek az frsz.hu-ról letölthető meghatalmazásokat! Lehet ezt tenni a 12.000 Ft-ért vagy csak elvi okból, de ki kell állnunk magunkért, egymásért. Mire jó 12.000 Ft? Sok mindenre, vagy semmire mondhatnánk, de a hivatkozott kár jogszerűtlen megfizetésére biztosan nem. Másrészt a bele nem törődés jelzés értékű is lehet, mert ma még csak az esővédő a kérdés…

Kúria: a munka díjazásával kapcsolatban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét

A Kúria újonnan közzét tett döntése szerint: két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatóak meg objektíven. A perbeli esetben a felperes 11 éve dolgozott az alperesnél, az idősebb generációhoz tartozott. Az új munkavállaló egy 27 éves fiatal nő volt, aki az igazgatásszervezési iskolát elvégezte, de diplomát nem szerzett. Munkakörük és a végzett feladataik azonosak voltak, az új munkavállaló munkabérét azonban 100 ezer Ft-tal magasabb összegben határozta meg a munkáltató.

A Kúria a felperesi kérelmet megalapozottnak találta. Határozatában rámutatott, hogy a felek a munkaszerződés megkötésekor a szerződés elemeit (a szerződéskötési szabadságból levezethetően néhány törvényi korlát között) szabadon határozhatják meg, így a munkabérről is szabadon állapodhatnak meg. A munkáltató és a leendő munkavállaló között létrejött béralkut nemcsak a munkaerő-piaci viszonyok, a kereslet-kínálat, hanem az is befolyásolja, hogy a munkáltatónak az adott munkavállaló munkabére meghatározásakor az Mt. 12. §-a alapján figyelemmel kell lennie arra, hogy az azonos munkát végzők között ne tegyen az Ebktv. által tiltott különbséget. Nem általában tilos az egyenlő munkáért eltérő díjazást fizetni, hanem csak akkor, ha annak alapja kizárólag valamely védett tulajdonság, amelynek nincs objektív összefüggése a munkaviszonnyal. Ennek hiányában a bérkülönbség oka a felek közötti szabad béralku, amely a szerződési szabadság elvén alapszik. A felperes az Ebktv. 19. §-a szerinti valószínűsítési kötelezettségének eleget téve védett tulajdonságként az életkorát (Ebktv. 8. § o) pont), hátrányként az azonos munkakörbe tartozó feladatok ellátásáért munkatársának fizetett munkabérnél havi bruttó 100.000 forinttal alacsonyabb munkabérét jelölte meg. A perben az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az eltérő díjazást a végzett munka minősége, mennyisége vagy a szellemi erőfeszítés vagy egyéb körülmény indokolta volna, az alperes által megjelölt körülmények nem voltak alkalmasak arra, hogy kimentse magát. Önmagában az arra való hivatkozás, hogy az új munkavállaló hatékonyabb munkamódszerrel dolgozott, a kimentéshez nem elegendő. (A kiemelkedő ismeretek, a magasabb képzettség indokolhatja az eltérő bérezést abban az esetben is, ha a meglévő végzettség potenciálisan teszi.) További részletek a Kúria határozatában.

Az elmúlt 8 év mérlege: a jóléti kiadások bánták az államháztartás rendbetételét

Európa második legdrágábban működő államát sikerült felépítenie az Orbán-kormánynak, miközben az oktatásra, az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadások csökkentek 2010-hez képest - írja a Zoom.hu.. A kormány elkészítette a 2017-es költségvetés beszámolóját, amiből kiderül, hogy nyolc év alatt, 2010 és 2017 között milyen átalakuláson ment át a magyar állam. A 2010-es választásokon a Fidesz jelszava az erős állam ígérete volt, a kiadásokat nézve ezt sikerült megvalósítani. A GDP-arányos kiadások csökkentése nem fűnyíróelvszerűen ment végbe az Orbán-kormány első nyolc éve alatt, hanem a kiadásokat átstrukturálták. Az állami működésre fordított pénzek emelkedtek (például a minisztériumok kiadásai) – ezzel az Európai Unió egyik legdrágábban működő kormányzati rendszerét tartja fent Magyarország. 2010-hez képest viszont csökkent a jóléti kiadások aránya, ma a GDP arányában nézve, mind az oktatásra, mind az egészségügyre, mind a társadalombiztosításra kevesebbet fordít az állam, mint tette azt 2010-ben. További részletek a Zoom.hu cikkében.

Rendőrök tüntettek Varsóban

Rendőrök, határőrök és börtönőrök tüntettek kedden Varsóban, a belvároson átvonuló tömeg béremelést követelt - olvasható az ALON.hu cikkében. Az erre vonatkozó, Andrzej Duda elnöknek és Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek címzett petíciót  átadták a lengyel államfői, majd a kormányfői hivatalnak. A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy 20 ezren vettek részt. Az egyenruhába, illetve fényvisszaverő mellénybe öltözött tüntetők sípszóval vonultak,  és több, Rendőrség feliratú koporsót vittek. 

A lengyel rendvédelmi szervek alkalmazottai tavasz óta egyeztetnek a belügyi tárcával munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak el, ennek  keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtási pótdíjakat. A belügyminisztérium az egyeztetések során több javaslattal állt elő, legutóbb szeptember végén  mintegy 250 zloty (19 ezer forint) fizetésemelést javasoltak 2019 júliusától, amellett, hogy a jövő év elejétől a rendőrség folyamatban lévő korszerűsítése keretében 300 zlotyval (22,6 ezer forint) magasabbak lesznek a bérek.

Lehet, hogy mégsem szűnik meg a túlórák pénzbeli megváltása...

A Napi.hu a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) szeptember 17-én tartott soros üléséről közzé tett FRSZ tájékoztatóra hivatkozással arról ír, hogy akár 2022-ig is megmaradhat annak a lehetősége, hogy a rendőrségi túlórákért ne csak szabadnap, hanem pénz is járjon. A hírportál emlékezteti olvasóit arra is, hogy Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára a parlament hétfői ülésnapján azt mondta: 2015 és 2019 között 50 százalékos illetményemelés zajlott a rendvédelmi ágazatban, és nem igaz, hogy több ezren elhagyják a pályát. Jelezte: hamarosan egy belügyi törvénycsomagot nyújtanak be, aminek része lesz a 2019-es illetményemelés is. A rendőrség korábbi közlése szerint idén átlagosan 146-an hagyták el havonta a rendőrséget (146 x 9 = 1.314 leszerelő idén - a szerkesztő megjegyzése).

Emlékezetes, hogy az FRSZ már 2015-ben, a vonatkozó törvény elfogadása előtt tiltakozott a Belügyminisztériumnál túlórák pénzbeli megváltásának megszűntetése ellen. Ezt, mint általában a szakszervezeti javaslatok többségét, a döntéshozók figyelmen kívül hagyták. Az azóta eltelt időszakban is több alkalommal kezdeményeztük az elhibázott jogszabály módosítását, legútóbb idén júniusban a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezetekkel közösen előterjesztett javaslatban. Az FRSZ álláspontja részletesen itt olvasható.

Hamarosan megkezdődnek a bértárgyalások?

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben ezidáig a szociális partnerek között a minimálbér emelése és a garantált bérminimum kérdésében semmiféle egyeztetés nem történt - olvasható a LIGA közleményében. A LIGA Szakszervezetek fenntartja a jelentős béremelésre és egy két éves megállapodás megkötésére vonatkozó követelését. A minimálbér tárgyalásoknak kizárólagos terepe a VKF Monitoring Bizottsága, amelynek következő ülését 2018. október 9-ére hívta össze Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Ekkor veszi kezdetét a 2019. évi minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó tárgyalássorozat. Ahogy korábban ismertettük, a LIGA Szakszervezetek kétéves bérmegállapodás megkötését kezdeményezi annak érdekében, hogy a magyar minimálbér nettó értéke érje el Csehország 2018-as 126 500 Ft-os szintjét. Ennek végrehajtására 2019-ben 164 000 Ft-ra 2020-ban pedig 186 000 Ft-ra kell emelni a minimálbért, amennyiben a szociális partnerek elfogadják azt a további LIGA-javaslatot, miszerint a 1,5%-os munkaerőpiaci járulék 2019. január 1-ével eltörlésre kerüljön. Változatlan közterhek mellett a minimálbért 2020-ra 190 000 forintra javasoljuk emelni.

Fentiekkel szemben a kormányzathoz közelálló Világgazdaság értesülései szerint a 180 500 forintos bérminimumm jövőre 202 ezer forintra, a 138 ezres minimálbér pedig januártól 150 ezer forintra emelkedhet.

Még mindig homályos, mi lesz a béren kívüli juttatásokkal

A jövő évtől az olyan népszerű juttatási elemek, mint az ajándék utalvány, az Erzsébet-utalvány, a nyugdíj és egészségpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet szinte kivétel nélkül elveszítik adóelőnyüket. Egyedül a Széchenyi Pihenő Kártya, ismertebb nevén a SZÉP-Kártya marad a kedvező adózási kategóriában, míg a többi jövedelemként adózik 2019-ben az elfogadott szabályok alapján - írja a Portfólio.hu. A béren kívüli juttatások kérdését azonban egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag nemcsak erős megkülönböztető tényező, hanem komoly megtartó erő lehet. Mindez pedig a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett kiemelten fontos szempont, így nagyon nem mindegy, mit lépnek most a munkáltatók. Az Edenred Magyarország felmérése szerint sok munkaadó még bizonytalan, míg a megkérdezettek 45%-a a magasabb adóteher ellenére sem venné el az érintett juttatási elemeket.

Magyarországon 1993 óta léteznek adókedvezményes juttatások, amelyeket a munkaadók általában előnyben részesítenek, igyekeznek őket maximálisan kihasználni. Felhasználói oldalon a juttatások zöme létszükségletté vált, a munkavállalók számítanak ezekre az életüket könnyebbé tevő pluszokra. Olyan mindennapos kiadásokat tudtak fedezni velük, mint például a lakáshitel törlesztése, a gyerekek iskoláztatása, saját egészségük megőrzése. További részletek a Portfólio.hu cikkében.

Rendőrségi érdekegyeztetés

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) szeptember 17-én tartotta soros ülését. A megbeszélésen napirendre került a fegyveres biztonsági őrök feladatkörének évek óta tartó bővítése, az informatikusi állomány bérkorrekciója, a rendőrségi esélyegyenlőségi tervek alapelveinek országos egységesítése, a túlórák pénzbeli megváltása, a lakáscélú munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos problémák, és más aktuális kérdések megvitatása.

Az ORFK gazdasági főigazgatója az ülésen kérdésünkre válaszolva elmondta azt is, hogy a teljesítményjuttatás idei második részletének kifizetésére október elején, a szeptemberi illetmény kifizetésével együtt kerül sor.

A RÉT ülésről szóló részletes beszámolónk elovasható az innen letölthető főtiktári tájékoztatóban.

Új cafetéria megállapodást!

A LIGA közleménye szerint: a szakszervezeti konföderációk egyetértenek abban, hogy a béren kívüli juttatások rendszerét szűkítő elfogadott törvények jelentős érdeksérelemmel és nettó jövedelemcsökkenéssel járnak a munkavállalók számára, a többéves bérmegállapodás által elért eredményeket gyengítik ugyanakkor a központi költségvetésben számottevő bevételt nem eredményeznek. A béren kívüli juttatások kiemelten fontos gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulását segítik, így a munkaerő mobilitását, a családok támogatását illetve az öngondoskodás különböző formáit. Ezek megszüntetése a munkaerő megtartása, az élet- és munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés és a hosszútávú öngondoskodás ellen hat.

A szakszervezeti konföderációk ezért határozottan kiállnak a fenti körbe tartozó béren kívüli juttatások megőrzése mellett, és az őszi nemzeti szintű bértárgyalások keretei között a téma napirendre vételét kezdeményezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fóruma Monitoring Bizottsága valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén és javasolják egy újabb több évre szóló bérekről és jövedelmekről szóló megállapodás részeként rögzíteni az új kondíciók szerint a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között - olvasható a LIGA közleményében.

A szolgálati járandóság 15% csökkentése terhére érvényesíthető családi adókedvezmény

A szolgálati járandóság összegét a mindenkori szja-mértéknek megfelelő csökkentés terheli.

A nyugdíjguru.hu cikke azt mutatja be, hogy a jelenleg 15%-os csökkentésnek a terhére  miként érvényesíthető a családi adókedvezmény.

Részletek itt.

Kongresszust tart az FRSZ 2018. november 24-én

Ezúton is tájékoztatjuk tagjainkat és tisztségviselőinket, hogy a Független Rendőr Szakszervezet éves kongresszusát 2018. november 24-én tarja meg a Rendőrségi Igazgatási Központ épületében, 10.00 órai kezdettel. 

Az ülés napirendjén a vezető tisztségviselők beszámolói, az FRSZ Alapszabályának módosítása, valamint az egyéb aktuális érdekvédelmi kérdések megvitatása szerepel.

Amennyiben fenti időpotban a Kongresszus ülése határozatképtelennek minősülne (a leadható szavazatok több mint felét képviselő tisztségviselő  távolléte miatt), akkor megismételt ülésre kerülhet sor, azonos helyszínen, azonos napirenddel, 2018. november 24-én 10.30 órai kezdettel.

Fentiekről és a Kongresszussal kapcsolatos egyéb tudnivalókról tisztségviselőinket elektronikus levélben is tájékoztattuk.