Az állomány érdeke közös ügyünk!

Néhány napja megkereséssel fordultunk a Komárom-Esztergom MRFK vezetőjéhez a személyi állomány szociális juttatásait szabályozó főkapitányi intézkedés felülvizsgálata érdekében. A főkapitányság állományába tartozó tagjaink kértek segítséget szakszervezetünktől abban, hogy a megyei belső normában szabályozott szociális juttatások keretösszegei pozitív irányban megváltoztatásra kerüljenek. Megkeresésünkben kezdeményeztük az egyes szociális juttatások keretösszegeinek a korrekcióját. Természetesen valamennyi szociális juttatás tekintetében indítványoztuk az összeghatárok felemelését.

A Komárom-Esztergom MRFK vezetője alig pár nap elteltével válaszolt is megkeresésünkre, melyben ígéretet tett a norma felülvizsgálatára. A főkapitányi válaszlevélben foglaltak szerint a főkapitányság egyéb módon és jogi eszközökkel is segíti a szociálisan rászorulókat, így pl. 2017-ben 8 fő igénylőnek nyújtottak 340.000,- Ft összegben egyéb szociális támogatást, továbbá a kifejezetten a főkapitányság személyi állományába tartozók megsegítését célzó alapítvány működtetésével és támogatásával is a helyi érdekeket, igényeket próbálják segíteni. 

Köszönjük a főkapitányság vezetésének az érdekképviseleti munkánkat segítő hozzáállását, amely példaként szolgálhat valamennyi rendőrségi munkáltató számára. Így is lehet… így kellene…

További részletek a link alatt.

Az FRSZ szolidáris az önkormányzati dolgozókkal

Csütörtökön folytatódik az önkormányzati köztisztviselők sztrájkja, amely ezúttal öt napon keresztül tart majd - jelentette be Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke - írja a Népszava. 

Mint hangsúlyozta, ötödik alkalommal szerveznek sztrájkot a több mint 18 ezer önkormányzati köztisztviselő érdekében, akiknek tíz éve nem emelkedett a keresete, a kormány pedig nem ül velük tárgyalóasztalhoz.

Azt kérik, hogy aki támogatni szeretné a sztrájkolókat, és szeretné kifejezni, hogy elégedetlen az állammal, mint munkáltatóval, a munkabeszüntetés idején viselje a szolidaritás kék színét vagy kék színű mosolygó figurát kitűzőként, illetve a közösségi oldalakon ossza meg a kék sztrájkplakátokat, és készítsen kék smiley-s arcképeket az összetartozás jelképéül.

A Független Rendőr Szakszervezet egyetért az MKKSZ által közzétett sztrájkfelhívással, és annak céljaival! Az állam, ahelyett, hogy munkáltatóként példát mutatna a civil szféra cégeinek, inkább visszaél erőfölényével, és méltatlan bérezésben részesíti a közszolgálatban dolgozók jelentős részét! Ezt az eljárást a rendőrség állománya is a saját bőrén érezheti: hivatásosként, amikor azt hallja a közmédiában, hogy mennyivel emelkedett a fizetése, miközben idén 10 ezren maradtak ki az emelésből, és közalkalmazottként, mikor azt tapasztalja, hogy a korábban jó munkájáért kapott illetményemelést elnyeli a minimálbér.

BM tájékoztató a szakszervezetek részére

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) 2018. 02. 09-ei plenáris ülésén a hivatásos életpályamodellel, valamint a rendvédelmi terület fluktuációjával kapcsolatban adtak tájékoztatást a Belügyminisztérium képviselői a szakszervezetek számára. A tanácskozást érdekegyeztető fórumnak nem nevezhetjük, figyelemmel arra, hogy azon - az előző évekhez hasonlóan - a minisztérium részéről csak érdemi döntési kompetenciával nem rendelkező vezetők jelentek meg.  A BM tájékoztatása szerint a hivatásosok közül 10 ezer fő nem kapott semmilyen emelést, további 8,5 ezer fő pedig 5% alatti emelésben részesült. Természetesen az FRSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy az állomány kb. 20%-a egyetlen forint emelésben nem részesült, miközben a kormányzati propaganda megtévesztő módon folyamatosan 5%-os béremelésről tájékoztatja a közvéleményt. A közalkalmazottakat illetően a minisztérium képviselői ismételten nyilvánvalóvá tették, hogy a garantált illetmény 2013-ban elmulasztott felemelésének elmaradásából eredő illetménykülönbözet kifizetésére csak azok számíthatnak, akiknek azt a bíróság megítéli. (Ezekről a perekről bővebb információ itt olvasható.)

Sikerként értékeljük, hogy az FRSZ által többször indítványozott módon egy Hszt. módosítás törölte a kiemelt készenlét fogalmából a közigazgatási határon kívüli elrendelés kritériumát, melynek következtében önmagában a meghatározott helyen elrendelt készenlét kiemelt készenlétnek minősül, és annak megfelelően magasabb összegben kerül elszámolásra.

Fentieken túl az ülésen szóba került az idei teljesítményjuttatás, a lakhatási támogatások, a szolgálatra egészségileg alkalmatlanná válók helyzete, a fluktuáció és sok egyéb kérdés is. Mindezekről és az FRSZ egyéb javaslatairól részletes beszámoló olvasható az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban.

FRSZ javaslatok az ORFK cafetéria utasításának módosítására

Az ORFK idei cafetéria utasítás tervezetének véleményezése során javasoltuk a közalkalmazottak, munkavállalók és más nem hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottak bakszámla-költségtérítésének felemelését, mivel azt a vonatkozó BM normák nem korlátozzák. Kifogásoltuk, hogy a tervezett szabályozás nem tenné lehetővé az év elején tett cefetéria nyilatkozat év közbeni módosítását, valamint azt, hogy az ORFK a közalkalmazottak és munkavállalók kárára nem él a jogszabályok által biztosított pozitív irányú szabályozás lehetőségével.

Időközben megjelent a BM cafetéria utasítása is, melyben az FRSZ javaslatait a minisztérium sokadszorra, ismételten figyelmen kívül hagyta. 

A cafetéria keret 6 éve változatlanul, idén is bruttó 200 ezer forint marad, és nem emelkedik a szintén évek óta változatlan 4 ezer forintos bankszámla-költségtérítés sem. Sajnos idén sem vezetett eredményre a cafetéria közterheinek munkavállalókra terhelése elleni tiltakozásunk. A többség által előnyben részesített készpénz és SZÉP-kártya juttatások választása esetén az adók és járulékok levonása után nettó 149 ezer forintra csökken a ténylegesen igényelhető cafetéria juttatás összege. Végezetül a rendvédelmi dolgozókat - az FRSZ tiltakozása ellenére - idén is kizárták az adómentes lakáscélú támogatásból.

Emlékezetes, hogy 2010-ben a cafetéria keret még 251 ezer forint volt, és a BM a szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján azon felül biztosította a helyi utazási bérletet, a ruhapénzt (a hivatásosoknak), az iskolakezdési támogatást, valamint a fogpótlás és a szemüveg költségtérítést. 2012-re – az életpályamodell bevezetésének jegyében – a cafetéria keretet 200 ezer forintra csökkentették, és már csak annak terhére lehet kérni a bérletet és az iskolakezdési támogatást is, a ruhapénz felét pedig évek óta visszatartják az állandósult egyenruha cserék költségeinek finanszírozására. 

Javaslat a szociális juttatások összeghatárainak emelésére, Komárom-Esztergom megyében

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjénél kezdeményeztük a 17/2016. (III.30.) MRFK Intézkedésben szabályozott szociális juttatások összegeinek felemelését. Az MRFK intézkedés a szülési segély maximumát 20.000,- Ft-ban határozza meg. A vonatkozó magasabb szintű jogszabály, a 6/2013. (III.27.) BM rendelet szerint a juttatás alsó és felső határa a rendvédelmi illetményalap 50-150 %-a, vagyis a minimálisan adandó segély összege 19.325,- Ft. A felső határ 57.975,- Ft lehetne. A jelenlegi 20 zer forintos összeghatárt méltánytalanul alacsonynak tartjuk, figyelemmel annak az eltelt időszak alatti reálérték csökkenésére is. Másrészről, azáltal, hogy az intézkedés kogensen behatárolja a segély felső határát, az egyedi élethelyzetek méltányos kezelésére sincs lehetőség, mivel még a nagyon indokolt kivételes szociális körülmények esetén sem tudna méltányosságot gyakorolni a munkáltató. Természetesen valamennyi szociális juttatás tekintetében javasoltuk az összeghatárok felemelését. Az FRSZ főkapitánynak írt level itt olvasható.

Változik a közalkalmazottak és a munkavállalók tagdíjminimuma

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a minimálbér, és a garantált bérminimum összegének idén január 01-jétől történt emelése következtében az FRSZ közalkalmazotti és munkavállalói jogviszonyban foglalkoztatott tagjaira irányadó szakszervezeti tagdíjminimum is emelkedik.

A közalkalmazott és munkavállaló tagjaink esetében irányadó tagdíjminimum összege 2018. február 01-jétől kezdődően: az alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatottak esetében a 138.000 forintos minimálbér 0,8%-a, azaz 1.104,- Ft (a korábbi 1.020,- Ft helyett), a középfokú, vagy annál magasabb iskolai végzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatottak esetében a 180.500 forintos garantált bérminimum összegének 0,8 %-a, azaz 1.444,- Ft (a korábbi 1.288,- Ft helyett). A tagdíj emelkedéséről érintett tagjainkat sms-ben és e-mailben értesíti Központi Koordinációs Irodánk.

A tagdíjminimumra történő beállással kapcsolatos teendőkről az alábbiakban olvasható főtitkári körlevél ad tájékoztatást.

Belebukott a tisztogatásba a katasztrófavédelem

A Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója 2012-ben jogellenesen szüntette meg Hódos Bélának hivatásos szolgálati viszonyát. Az érintett a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezetének védettséget élvező tisztségviselője volt, így a szakszervezet egyetértése nélkül a szolgálatteljesítési helyét nem változtathatták volna meg - olvasható a Lánglovagok.hu oldalán. 

A történet egészen a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok államosításához nyúlik vissza. Az egységes állami katasztrófavédelmi szervezet megalakulása jelentős átszervezéssel is járt, melnyek során fővárosi katasztrófavédelmi igazgató Hódos Béla tű. főtörzsőrmestert át kívánta helyezni a gyakorlatilag nem létező Tahitótfalui Katasztrófavédelmi Őrs állományába. Mivel az új beosztást nem fogadta el, a hivatásos szolgálati viszonyát megszüntették. A Kúriát is megjárt ügy tavaly októberében a Fővárosi Törvényszéken zárult. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a szakszervezeti tisztségviselőt vissza kell helyeznie eredeti beosztásába, és a perköltségen kívül több mint 3 millió forint elmaradt munkabért is meg kell fizetnie.

Már igényelhetőek a 2018. évi nyári beutalók!

Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy a megyei elnököktől és a tagszervezeti titkároktól már igényelhetőek az FRSZ apartmanokba szóló nyári beutalók. Az idei főszezon - a tanévhez igazodva - június 19-től augusztus 28-ig  került meghatározásra, így 10 hetet foglal magába, és 80 darab egy hetes beutaló kiosztását tette lehetővé. A beutalók a taglétszámmal arányosan kerültek kisorsolásra. A beutalók tagszervezetek közötti elosztásáról a megyei (intézményi) elnökök a titkárokkal közösen döntenek, így a jelentkezők kiválasztása helyben történik. 

Tagjaink a megyéjük számára kisorsolt beutalókra pályázhatnak, igényüket a saját tagszervezeti titkáruknak kell jelezniük (és nem a KKI üdültetési előadójának). Az igényelhető beutalók jegyzéke megyénkénti bontásban innen tölthető le.

A helyben kiválasztott igényjogosultaknak a tagszervezeti titkár által is aláírt igénylőlapjukat április 15. napjáig kell a KKI-nak megküldeniük. A 40 ezer forintos üdülési hozzájárulást  legkésőbb a heti turnus kezdete előtt 30 nappal kell befizetni az FRSZ központi számlájára (OTP 11705008-20409384 ), a közlemény rovatban feltűntetve a beutaló megjegyzést. A megyék számára kisorsolt, de konkrét jelentkező által április 30-ig le nem kötött beutalókat a KKI május 01. után az FRSZ honlapján szabadon igényelhetőként meghirdeti. Április 15-ig tehát csak az FRSZ tagsággal rendelkezők jelentkezhetnek, a LIGA Szakszervezetek tagjai, és az FRSZ tagsággal nem rendelkező rendőrségi dolgozók, csak az FRSZ tagok által igénybe nem vett beutalókra pályázhatnak, május 01-je után. A nyári főszezonon kívüli a beutalókra megkötés nélkül lehet jelentkezni.

Apartmanjainkról további információk itt olvashatóak.

Javaslatok a BM cafetéria utasításához

A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának 2018. évi választható béren kívüli juttatásairól és bankszámla-hozzájárulásáról szóló BM utasítás tervezetével kapcsolatban kezdeményeztük a választható juttatások körének kibővítését az Szja. tv. 1. melléklet 2. pont szerinti adómentes lakáscélú támogatással. A szóban forgó cafetéria elem szakszervezetünk többszöri kezdeményezésére végül bekerült a korábbi évek cafetéria szabályzóiba, és azzal többen és örömmel éltek is a kollégák közül. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az említett kedvezmény lehetőségétől a kollégákat megfosszák, annál is inkább, mivel nem csak hogy az éves cafetéria keretösszeg méltatlanul alacsony (évek óta 200.000 Ft), de még annak közterhei is a dolgozókra hárul, szemben a magánszférával! Az előzőekhez kapcsolódóan ismételten indítványoztuk mind az éves cafetéria keretösszeg, illetve bankszámla költségtérítés éves mértékének megemelését, mind pedig a közterhek személyi állomány tagjaira történő áthárításának megszüntetését. Az FRSZ javaslata itt olvasható.

Társadalombiztosítási ellátások összege 2018-ban

A társadalombiztosítás területén, akár az egészségbiztosításban, akár a nyugellátásoknál, akár a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainál az ellátások összege több ellátásfajtánál egy általános mérőszámhoz igazodik, nem a jogosult egyéni jövedelméhez - írja a ado.hu. Ilyen általános mérőszám a minimálbér, illetve az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ezen túlmenően bizonyos ellátások ún. fix összegűek, azaz szintén nem az egyéni keresetektől, jövedelemtől függenek, hanem mindenki számára azonosan határozzák meg.

Ezeknek az ellátásoknak az összegeit tekinti át az ado.hu itt olvasható cikke.

Új kollektív szerződést kötöttünk Veszprémben

A napokban új Kollektív Szerződés megkötésére került sor az FRSZ és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság között. Az új KSZ kötés azért vált szükségessé, mivel a korábbit még 2017. őszén a munkáltató felmondta, így a közalkalmazottak részére nyújtható juttatások a jogszabályok által biztosított jogosultságokra korlátozódtak, melyek, mint tudjuk, nem túl bőkezűek. Fenti előzmények, és több körös egyeztetést követően született meg az új kollektív szerződés Veszprém megyében. A jogszabályok által behatárolt keretek között az alábbi jogi garanciákat és kedvezményeket sikerült kollektív szerződésbe foglaltatni: munkaidő-kedvezmények, mint pl. a heti 2 óra sport, illetve az április 24. rendőrnap mint munkaszüneti nap a hivatásos állományhoz hasonlóan, valamint hogy a munkaközi szünet mértéke 6 óra után 30 perc, majd minden 3 óra után további 20 perc, és az munkaidőbe beleszámít. A KSZ rendelkezik a nyelvpótlék és a kereset-kiegészítés folyósításáról is. Az új kollektív szerződésbe egy korábbi Kúria határozat miatt nem kerülhetett be az, hogy a 3 évenkénti fizetési fokozat előresoroláskor a munkáltató ténylegesen is megemeli az érintett dolgozók illetményét, de ezt a főkapitányság tájékoztatása szerint külön belső norma alapján biztosítják a közalkalmazottaknak.

A munkáltatói oldal ugyanakkor nem tekintett el attól, hogy a 2012. évi jogszabályváltozások következtében a Kjt.-ből kikerült fegyelmi szabályok a jogszabályok felhatalmazó rendelkezésire hivatkozással a kollektív szerződésben kerüljenek megfogalmazásra. Összességében úgy értékelhető, hogy konszenzusos megállapodás született a munkáltatói és az érdekképviseleti oldal között az új kollektív szerződés megkötésével.

A fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy fegyelmi eljárás megindításakor betöltött beosztása határozza meg

A Kúria egyik új határozatában rámutatott, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy fegyelmi eljárás megindításakor betöltött beosztása határozza meg. Az a körülmény, hogy a fegyelmi eljárás megindítását követően, annak felfüggesztése alatt a felperes – gyermeke gondozása okán – rendelkezési állományba került, a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét nem befolyásolja. Minthogy a felperes a fegyelmi eljárás elrendelése időpontjában nem volt rendelkezési állományban, ekként vele szemben a fegyelmi jogkört a Hszt. 126. § (1) bekezdése alapján az állományilletékes parancsnok gyakorolta. Ez következik a Hszt. 125. § (1) bekezdéséből is, mely szerint a fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát is.

 

Miért keres többet egy aldis pénztáros, mint egy egyetemet végzett közalkalmazott?

Több mint bruttó százezer forinttal kevesebbet keres egy Aldi-pénztárosnál egy egyetemet végzett, PhD-vel rendelkező kezdő közalkalmazott. Aki eljut a doktoriig, az pontosan ugyanannyi kezdő fizetést, bruttó 180 500 forintot kaphat, mint az, akik közalkalmazottként alapfokú iskolai végzettséget igénylő, de szakképesítéshez kötött munkakörben helyezkedik el. A versenyszféra pedig óriási előnyben van, egy pénztáros 300 ezer forintos bruttó bérét a közalkalmazottak közül csak a 60 év körüli, tudományos munkát végző, egyetemi doktorátussal rendelkezők érhetik el – olvasható az e heti HVG-ben.

Bár a költségvetési szférában a múlt év első 11 hónapjában 314 800 forint volt a bruttó átlagkereset, a közalkalmazotti bértábla alapján ezt gyakorlatilag senkinek sem volt lehetősége elérni. A közszféra átlagát azok húzták fel, akiknek a bérét a szakmai életpályamodell-szabályok szerint számfejtik – ilyenek például a kormánytisztviselők. A kormány nem hajlandó változtatni a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan illetményalapján. Míg a minimálbért és a garantált bérminimumot évente emelték, az illetményalapokhoz nem nyúltak. Hivatalosan tehát ezek a dolgozók még a bérminimumot sem kereshetnék meg, de hogy ez a szégyen ne essen meg, törvényben szabályozták, hogy aki a bérminimum alatt keresne, annak a fizetését eddig a szintig ki kell egészíteni. A bérkiegészítés viszont felborítja a rendszer belső logikáját: az alapfokú végzettségű kezdők nemcsak a legfelső fizetési osztályba tartozó kezdőkhöz hasonló fizetést kapnak, de ez szülte azt az anomáliát is, hogy a fizetési osztályok felében a kezdőknek ugyanannyi bér jár, mint a nyugdíj előtt állóknak. Részletek az e heti HVG-ben.

Újabb FRSZ javaslatok a belügyminisztériumnak

Miután a múlt héten a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldala kezdeményezte a fórum ülésének összehívását, az FRSZ újabb javaslatcsomaggal fordult a belügyminiszterhez. Ebben ismételten kezdeményezzük, hogy a BM teremtse meg a szükséges pénzügyi fedezetet a közalkalmazotti, kormánytisztviselői, valamint munkavállalói állomány illetményének  korrekt emeléséhez, valamint javasoltuk a Hszt. távolléti díj szabályainak módosítását annak érdekében, hogy a megbízás ideje alatt teljesített túlszolgálatok a megbízás szerinti díjazás alapulvételével kerüljenek elszámolásra és kifizetésre. Indítványoztuk a rendvédelmi dolgozók hatályos biztosításának személyi hatályát kiterjeszteni a rendvédelmi közalkalmazottakra, valamint a szolgálati idő hosszával összefüggő kedvezmények mértékének progresszív emelését a 25 év betöltésétől kezdődően. Végül javasoltuk a határrendészeti kirendeltségeken E-útdíj ellenőrzési feladatokat ellátók beosztásának és besorolásának átminősítését is.

Végül, de nem utolsó sorban fenntartottuk a 2017-ben előterjesztett 16 másik problémát felölelő javaslatunkat is, melyeket tavaly a minisztérium válaszra sem méltatott. Bízunk benne, hogy a süket fülek politikájáról a minisztérium idén áttér az érdemi párbeszédre...

BÉT ülést kezdeményeztek a rendvédelmi szervek érdekképviseletei

A Belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat érintő aktuális, sürgős kérdések és problémák konstruktív megoldása érdekében, a  rendvédelmi szervek érdekképvisleteit tömörítő munkavállói oldal kezdeményezte a belügyminiszternél a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) ülésének összehívását, egyidejűleg kértük, hogy azon a miniszter személyesen vegyen részt.

 BÉT munkavállalói oldalának napirendi javaslatai között olyan örökzöld témák szereplnek, mint az életpályamodell három pillérével kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése, a cafetéria rendszer alakulása, a közalkalmazottak helyzete, juttatási rendszerük felülvizsgálata, a túlóra alakulása, a fluktuáció problémája a belügyi szerveknél, a közmunkások rendvédelmi ágazatban történő foglalkoztatásával kapcsolatos kérdesek, a bankszámla költségtérítés felemelése, valamint a szakszervezeti jogosítványok helyzetének áttekintése. E promlémák zömét ugyanis "az elmúlt nyolc évben" nem sikerült rendezni. 

A BÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek kezdeményezték azt is, hogy a 2019-ben esedékes korpótlék bevezetését hozzák előre a 2018-as évre. A kormányzati propaganda által súlykolt 5 %-os illetményemelés ugyanis a szakszervezetek véleménye szerint idén sem fog megvalósulni a rendvédelmi szférában, miként az valójában tavaly sem történt meg.