Kúria: a munka díjazásával kapcsolatban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét

A Kúria újonnan közzét tett döntése szerint: két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatóak meg objektíven. A perbeli esetben a felperes 11 éve dolgozott az alperesnél, az idősebb generációhoz tartozott. Az új munkavállaló egy 27 éves fiatal nő volt, aki az igazgatásszervezési iskolát elvégezte, de diplomát nem szerzett. Munkakörük és a végzett feladataik azonosak voltak, az új munkavállaló munkabérét azonban 100 ezer Ft-tal magasabb összegben határozta meg a munkáltató.

A Kúria a felperesi kérelmet megalapozottnak találta. Határozatában rámutatott, hogy a felek a munkaszerződés megkötésekor a szerződés elemeit (a szerződéskötési szabadságból levezethetően néhány törvényi korlát között) szabadon határozhatják meg, így a munkabérről is szabadon állapodhatnak meg. A munkáltató és a leendő munkavállaló között létrejött béralkut nemcsak a munkaerő-piaci viszonyok, a kereslet-kínálat, hanem az is befolyásolja, hogy a munkáltatónak az adott munkavállaló munkabére meghatározásakor az Mt. 12. §-a alapján figyelemmel kell lennie arra, hogy az azonos munkát végzők között ne tegyen az Ebktv. által tiltott különbséget. Nem általában tilos az egyenlő munkáért eltérő díjazást fizetni, hanem csak akkor, ha annak alapja kizárólag valamely védett tulajdonság, amelynek nincs objektív összefüggése a munkaviszonnyal. Ennek hiányában a bérkülönbség oka a felek közötti szabad béralku, amely a szerződési szabadság elvén alapszik. A felperes az Ebktv. 19. §-a szerinti valószínűsítési kötelezettségének eleget téve védett tulajdonságként az életkorát (Ebktv. 8. § o) pont), hátrányként az azonos munkakörbe tartozó feladatok ellátásáért munkatársának fizetett munkabérnél havi bruttó 100.000 forinttal alacsonyabb munkabérét jelölte meg. A perben az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az eltérő díjazást a végzett munka minősége, mennyisége vagy a szellemi erőfeszítés vagy egyéb körülmény indokolta volna, az alperes által megjelölt körülmények nem voltak alkalmasak arra, hogy kimentse magát. Önmagában az arra való hivatkozás, hogy az új munkavállaló hatékonyabb munkamódszerrel dolgozott, a kimentéshez nem elegendő. (A kiemelkedő ismeretek, a magasabb képzettség indokolhatja az eltérő bérezést abban az esetben is, ha a meglévő végzettség potenciálisan teszi.) További részletek a Kúria határozatában.

Az elmúlt 8 év mérlege: a jóléti kiadások bánták az államháztartás rendbetételét

Európa második legdrágábban működő államát sikerült felépítenie az Orbán-kormánynak, miközben az oktatásra, az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadások csökkentek 2010-hez képest - írja a Zoom.hu.. A kormány elkészítette a 2017-es költségvetés beszámolóját, amiből kiderül, hogy nyolc év alatt, 2010 és 2017 között milyen átalakuláson ment át a magyar állam. A 2010-es választásokon a Fidesz jelszava az erős állam ígérete volt, a kiadásokat nézve ezt sikerült megvalósítani. A GDP-arányos kiadások csökkentése nem fűnyíróelvszerűen ment végbe az Orbán-kormány első nyolc éve alatt, hanem a kiadásokat átstrukturálták. Az állami működésre fordított pénzek emelkedtek (például a minisztériumok kiadásai) – ezzel az Európai Unió egyik legdrágábban működő kormányzati rendszerét tartja fent Magyarország. 2010-hez képest viszont csökkent a jóléti kiadások aránya, ma a GDP arányában nézve, mind az oktatásra, mind az egészségügyre, mind a társadalombiztosításra kevesebbet fordít az állam, mint tette azt 2010-ben. További részletek a Zoom.hu cikkében.

Rendőrök tüntettek Varsóban

Rendőrök, határőrök és börtönőrök tüntettek kedden Varsóban, a belvároson átvonuló tömeg béremelést követelt - olvasható az ALON.hu cikkében. Az erre vonatkozó, Andrzej Duda elnöknek és Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek címzett petíciót  átadták a lengyel államfői, majd a kormányfői hivatalnak. A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy 20 ezren vettek részt. Az egyenruhába, illetve fényvisszaverő mellénybe öltözött tüntetők sípszóval vonultak,  és több, Rendőrség feliratú koporsót vittek. 

A lengyel rendvédelmi szervek alkalmazottai tavasz óta egyeztetnek a belügyi tárcával munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak el, ennek  keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtási pótdíjakat. A belügyminisztérium az egyeztetések során több javaslattal állt elő, legutóbb szeptember végén  mintegy 250 zloty (19 ezer forint) fizetésemelést javasoltak 2019 júliusától, amellett, hogy a jövő év elejétől a rendőrség folyamatban lévő korszerűsítése keretében 300 zlotyval (22,6 ezer forint) magasabbak lesznek a bérek.

Lehet, hogy mégsem szűnik meg a túlórák pénzbeli megváltása...

A Napi.hu a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) szeptember 17-én tartott soros üléséről közzé tett FRSZ tájékoztatóra hivatkozással arról ír, hogy akár 2022-ig is megmaradhat annak a lehetősége, hogy a rendőrségi túlórákért ne csak szabadnap, hanem pénz is járjon. A hírportál emlékezteti olvasóit arra is, hogy Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára a parlament hétfői ülésnapján azt mondta: 2015 és 2019 között 50 százalékos illetményemelés zajlott a rendvédelmi ágazatban, és nem igaz, hogy több ezren elhagyják a pályát. Jelezte: hamarosan egy belügyi törvénycsomagot nyújtanak be, aminek része lesz a 2019-es illetményemelés is. A rendőrség korábbi közlése szerint idén átlagosan 146-an hagyták el havonta a rendőrséget (146 x 9 = 1.314 leszerelő idén - a szerkesztő megjegyzése).

Emlékezetes, hogy az FRSZ már 2015-ben, a vonatkozó törvény elfogadása előtt tiltakozott a Belügyminisztériumnál túlórák pénzbeli megváltásának megszűntetése ellen. Ezt, mint általában a szakszervezeti javaslatok többségét, a döntéshozók figyelmen kívül hagyták. Az azóta eltelt időszakban is több alkalommal kezdeményeztük az elhibázott jogszabály módosítását, legútóbb idén júniusban a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezetekkel közösen előterjesztett javaslatban. Az FRSZ álláspontja részletesen itt olvasható.

Hamarosan megkezdődnek a bértárgyalások?

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben ezidáig a szociális partnerek között a minimálbér emelése és a garantált bérminimum kérdésében semmiféle egyeztetés nem történt - olvasható a LIGA közleményében. A LIGA Szakszervezetek fenntartja a jelentős béremelésre és egy két éves megállapodás megkötésére vonatkozó követelését. A minimálbér tárgyalásoknak kizárólagos terepe a VKF Monitoring Bizottsága, amelynek következő ülését 2018. október 9-ére hívta össze Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Ekkor veszi kezdetét a 2019. évi minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó tárgyalássorozat. Ahogy korábban ismertettük, a LIGA Szakszervezetek kétéves bérmegállapodás megkötését kezdeményezi annak érdekében, hogy a magyar minimálbér nettó értéke érje el Csehország 2018-as 126 500 Ft-os szintjét. Ennek végrehajtására 2019-ben 164 000 Ft-ra 2020-ban pedig 186 000 Ft-ra kell emelni a minimálbért, amennyiben a szociális partnerek elfogadják azt a további LIGA-javaslatot, miszerint a 1,5%-os munkaerőpiaci járulék 2019. január 1-ével eltörlésre kerüljön. Változatlan közterhek mellett a minimálbért 2020-ra 190 000 forintra javasoljuk emelni.

Fentiekkel szemben a kormányzathoz közelálló Világgazdaság értesülései szerint a 180 500 forintos bérminimumm jövőre 202 ezer forintra, a 138 ezres minimálbér pedig januártól 150 ezer forintra emelkedhet.

Még mindig homályos, mi lesz a béren kívüli juttatásokkal

A jövő évtől az olyan népszerű juttatási elemek, mint az ajándék utalvány, az Erzsébet-utalvány, a nyugdíj és egészségpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet szinte kivétel nélkül elveszítik adóelőnyüket. Egyedül a Széchenyi Pihenő Kártya, ismertebb nevén a SZÉP-Kártya marad a kedvező adózási kategóriában, míg a többi jövedelemként adózik 2019-ben az elfogadott szabályok alapján - írja a Portfólio.hu. A béren kívüli juttatások kérdését azonban egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag nemcsak erős megkülönböztető tényező, hanem komoly megtartó erő lehet. Mindez pedig a közismert munkaerőpiaci kihívások mellett kiemelten fontos szempont, így nagyon nem mindegy, mit lépnek most a munkáltatók. Az Edenred Magyarország felmérése szerint sok munkaadó még bizonytalan, míg a megkérdezettek 45%-a a magasabb adóteher ellenére sem venné el az érintett juttatási elemeket.

Magyarországon 1993 óta léteznek adókedvezményes juttatások, amelyeket a munkaadók általában előnyben részesítenek, igyekeznek őket maximálisan kihasználni. Felhasználói oldalon a juttatások zöme létszükségletté vált, a munkavállalók számítanak ezekre az életüket könnyebbé tevő pluszokra. Olyan mindennapos kiadásokat tudtak fedezni velük, mint például a lakáshitel törlesztése, a gyerekek iskoláztatása, saját egészségük megőrzése. További részletek a Portfólio.hu cikkében.

Rendőrségi érdekegyeztetés

A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) szeptember 17-én tartotta soros ülését. A megbeszélésen napirendre került a fegyveres biztonsági őrök feladatkörének évek óta tartó bővítése, az informatikusi állomány bérkorrekciója, a rendőrségi esélyegyenlőségi tervek alapelveinek országos egységesítése, a túlórák pénzbeli megváltása, a lakáscélú munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos problémák, és más aktuális kérdések megvitatása.

Az ORFK gazdasági főigazgatója az ülésen kérdésünkre válaszolva elmondta azt is, hogy a teljesítményjuttatás idei második részletének kifizetésére október elején, a szeptemberi illetmény kifizetésével együtt kerül sor.

A RÉT ülésről szóló részletes beszámolónk elovasható az innen letölthető főtiktári tájékoztatóban.

Új cafetéria megállapodást!

A LIGA közleménye szerint: a szakszervezeti konföderációk egyetértenek abban, hogy a béren kívüli juttatások rendszerét szűkítő elfogadott törvények jelentős érdeksérelemmel és nettó jövedelemcsökkenéssel járnak a munkavállalók számára, a többéves bérmegállapodás által elért eredményeket gyengítik ugyanakkor a központi költségvetésben számottevő bevételt nem eredményeznek. A béren kívüli juttatások kiemelten fontos gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulását segítik, így a munkaerő mobilitását, a családok támogatását illetve az öngondoskodás különböző formáit. Ezek megszüntetése a munkaerő megtartása, az élet- és munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés és a hosszútávú öngondoskodás ellen hat.

A szakszervezeti konföderációk ezért határozottan kiállnak a fenti körbe tartozó béren kívüli juttatások megőrzése mellett, és az őszi nemzeti szintű bértárgyalások keretei között a téma napirendre vételét kezdeményezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fóruma Monitoring Bizottsága valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén és javasolják egy újabb több évre szóló bérekről és jövedelmekről szóló megállapodás részeként rögzíteni az új kondíciók szerint a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között - olvasható a LIGA közleményében.

A szolgálati járandóság 15% csökkentése terhére érvényesíthető családi adókedvezmény

A szolgálati járandóság összegét a mindenkori szja-mértéknek megfelelő csökkentés terheli.

A nyugdíjguru.hu cikke azt mutatja be, hogy a jelenleg 15%-os csökkentésnek a terhére  miként érvényesíthető a családi adókedvezmény.

Részletek itt.

Kongresszust tart az FRSZ 2018. november 24-én

Ezúton is tájékoztatjuk tagjainkat és tisztségviselőinket, hogy a Független Rendőr Szakszervezet éves kongresszusát 2018. november 24-én tarja meg a Rendőrségi Igazgatási Központ épületében, 10.00 órai kezdettel. 

Az ülés napirendjén a vezető tisztségviselők beszámolói, az FRSZ Alapszabályának módosítása, valamint az egyéb aktuális érdekvédelmi kérdések megvitatása szerepel.

Amennyiben fenti időpotban a Kongresszus ülése határozatképtelennek minősülne (a leadható szavazatok több mint felét képviselő tisztségviselő  távolléte miatt), akkor megismételt ülésre kerülhet sor, azonos helyszínen, azonos napirenddel, 2018. november 24-én 10.30 órai kezdettel.

Fentiekről és a Kongresszussal kapcsolatos egyéb tudnivalókról tisztségviselőinket elektronikus levélben is tájékoztattuk.

Új igénylőlapot rendszeresítettek a MOL kedvezménykártyához

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy MOL Nyrt. az adatvédelmi szabályok megváltozása miatt új igénylőlapot vezetett be a kedvezményt biztosító partnerkártyájához. Kérjük tagjainkat, hogy a továbbiakban az újonnan rendszeresített igénylőlapot küldjék meg számunkra, amennyiben igénybe kívánják venni ezt a kedvezményt. Az igénylőlapot kitöltve, aláírással ellátva, egy eredeti példányban kell megküldeni az FRSZ Központi Koordinációs Irodájának futárszolgálattal (ez esetben a címzés: FRSZ KKI Budapest), vagy postai úton a 1388 Budapest, Pf.52 levelezési címünkre.

A MOL kedvezménykártyával kapcsolatos további információk itt olvashatók.

Az új igénylőlap és az adatvédelmi tájékoztató innen tölthető le.

Az azonos besorolási kategóriába tartozó többlettevékenység is megbízási díj köteles!

Az elmúlt 18 évben a Legfelsőbb Bíróság, majd a Kúria kialakította azt az egyértelmű bírói gyakorlatot miszerint a kinevezéshez képest magasabb beosztásba tartozó feladatellátás - az eredeti beosztás ellátása mellett - megbízási díjat eredményez. A legfőbb bírói fórum több ítéletében kimondta, hogy ennek jogosultságát nem befolyásolja sem a fegyveres szerv pénzügyi helyzete, sem állománytáblája, sem a létszámhelyzet, sem ezen feladatköröknek a munkaköri leírásba foglalása, sem új munkaköri elnevezések használata.   

A Kúria legfrissebb ítélete ezen alaptalan munkáltatói hivatkozásokat immár tovább bővítette és kimondta, hogy az a járőr, aki az azonos besorolásba tartozó fogdaőr II. feladatokat havonta ugyan eltérő mértékben, de tartósan ellátta megbízási díjra jogosult, tehát a többlettevékenységet nem befolyásolja az azonos besorolás ténye, s az sem, hogy az érintett hivatásos a rendőrkapitányság járőr- és őrszolgálati alosztály állományában került foglalkoztatásra.

A Kúria álláspontja tehát változatlanul egyértelmű, a beosztások (munkakörök) kötöttek, azok átjárhatóságára nincsen lehetőség, s a más beosztásba tartozó feladatellátás megbízási díjat ér, melynek törvényes mértéke 2015. július 01-től immár 19.325 Ft és 77.300 Ft közötti. Havonta! Így továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik beosztásukba nem tartozó feladatokat láttak, látnak el. Légy tagunk, hogy igényedet közösen érvényesítsük! (dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos FRSZ)

Egységes Tűzoltó Szakszervezet: a túlórákat pénzben kellene kifizetni, vagy szolgálati időben elismerve, munkaviszonyba beszámítani

A tűzoltók többsége nem szeretne túlórázni, hiszen a vonulós tűzoltók kötelező alap munkaideje havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével - írja a Népszava. Első körben az így keletkező túlórákat kellene pénzben kifizetni, vagy szolgálati időben elismerve, munkaviszonyba beszámítani – közölte a lappal az Egységes Tűzoltó Szakszervezet. „Jelenleg egy tűzoltó, aki 10 évnél kevesebb szolgálati viszonnyal rendelkezik, nagyságrendileg 160 ezer forint nettó bért keres, ami jóval a magyarországi átlagkereset alatt van. Európai szintű bérekkel, megfelelő juttatásokkal és kedvező cafeteriával újra vonzóvá kellene tenni a tűzoltó pályát. Ez megoldást jelentene az állomány megtartásához és az új belépők számának növeléséhez” – fogalmaztak. A közleményben hangsúlyozták: a tűzoltókkal szemben támasztott fokozott fizikai és pszichikai követelményeknek nem lehet megfelelni 65 éves korig. A folyamatosan fennálló túlórák megváltásának lehetőségeként át kellene gondolni a korkedvezményes nyugdíj bevezetését. 

Végtelenítve toborozzák a határvadászokat, még sincs elég

Feltölthetetlennek tűnik a határvadászok állománya azzal a toborzó kampánnyal, amelyet éppen két éve indítottak. A helyzetről sokat elárul az: a januári adatok szerint a tervezett 3 ezer helyett még 1500 újonc sem állt szolgálatba, az aktuális adatokat pedig már el sem árulta az ORFK. A Vasárnapi Hírek információi szerint ráadásul olyan mértékű az elvándorlás ezen a területen is, hogy hiába van túl már a tizenegyedik képzési ütemen is a rendőrség, még mindig folytatni kell a toborzó akciót.

Véleményünk szerint ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a rendőri pálya egyáltalán nem népszerű a fiatalok körében. Ezen persze nem is lehet csodálkozni, hiszen az illetmények nem tartottak lépést a civil szférában elérhető keresetek emelkedésével.

További részletek a Vasárnapi Hírek cikkében.

Ismét szót emeltünk a fegyveres biztonsági őrök érdekében

Az FRSZ ismételten megkereséssel fordult az ORFK gazdasági és személyügyi főigazgatóihoz a fegyveres biztonsági őrök (FBÖ) foglalkoztatásával kapcsolatos problémák megoldása érdekében. 

Évek óta húzódó akut probléma, hogy a rendőrség által munkaviszonyban foglalkoztatott FBÖ-s állomány feladatköre és felelőssége az idők folyamán egyre bővült, így napjainkban már gyakorlatilag egyáltalán nem azt a munkát végzik, mint amire korábban szerződtek. Például egyre gyakrabban kell ellátniuk a határ mellett védelmi, forgalomirányítási, okmány- és személyellenőrzési feladatokat. Mindezt "természetesen" megfelelő kiképzés, felszerelés, és bérezés nélkül. A rendőrség, miként a közalkalmazottaknál sem, az FBÖ-s állomány esetén sem díjazza a hűséget, így a kezdő, és az 5-10 éve szolgáló őr is ugyan annnyit kap kézhez. Mindezen problémák orvoslását kezdeményeztük az ORFK tábornokainál. Megkeresésünk itt olvasható.