Rendőrségi belügyek: megszűnő túlóra kompenzáció, ezres nagyságrendű leszerelések

A Zsaruellátó nevű Facebook-oldal bejegyzése nyomán az elmúlt napokban az egész magyar médiát bejárta az a hír, hogy a rendőrségnél leszerelési hullám kezdődött. Az oldal szerzői azt állították, hogy egyetlen nap alatt 120 rendőr szerelt le, csak Budapesten 45-en egy nap alatt. Bár az állítást az ORFK cáfolta, az újságírók oknyomozása fényt derített arra is, hogy a tömeges kilépések egyik mozgatórugója az a 2019. január 1-én életbe lépő (az Országgyűlés által 2015-ben megszavazott) törvénymódosítás lehet, mely szerint a jövő évtől a hivatásos állományúak – rendőrök, büntetés-végrehajtásban dolgozók, katasztrófavédelmisek – nem kaphatnak pénzt túlóráik után, kizárólag szabadnap jár majd nekik a többletmunka után. Ez a változás azonban két problémát is okoz: egyrészt a túlórák kifizetésének megszűntetése jelentősen csökkentheti a rendőrök egyébként is szerény jövedelmét, másrészt, komoly működési zavarokat okozhat a rendőrség szolgálati feladatainak ellátásában. A működési zavarokat pedig az okozhatja, hogy a rendőrség csak az állomány elképesztő mértékű túlóráztatásával képes ellátni szolgálati feladatait: 2018. első félévében összesen 3,6 millió túlórát teljesítettek a rendőrök, ami fejenként több mint 130 óra többletszolgálatot jelent, és a költségvetésnek (járulékokkal együtt) mintegy 8,5 milliárd forintos kiadást eredményezett.

A probléma komolyságát két rendőrtábornok véleménye is alátámasztja. Az Index cikke szerint a májusban távozott országos rendőrfőkapitány utolsó hivatali idejében azért lobbizott, hogy jövő év januárjától ne szűnjön meg a rendőrök túlórapénze, de a hírportál birtokába került előterjesztés állítólag elbukott. A június 01-jei hatállyal újonnan beiktatott országos rendőrfőkapitány, Balogh János r. vezérőrnagy pedig a kinevezése előtt országgyűlési meghallgatásán a túlszolgálatra vonatkozó kérdésre azt mondta: a túlmunka örök feszítő kérdés. Megjegyezte, azt az ideális állapotot, amikor nincs szükség túlmunkára, úgy érhetnék el, ha megnégyszereznék a rendőrség létszámát. Ez viszont - a vezérőrnagy szerint - sem költségvetési, sem szakmai szempontból nem támogatható. A rendőrfőkapitány-jelölt a túlmunkát hasznosnak tartja.

Az FRSZ főtitkára azonban egy mélyebben gyökerező problémára is felhívta az újságírók figyelmét.  Erről és a témában megjelent további cikkekről az További információ linkre kattitnva tájékozódhatsz!

 

Pongó Géza - egyebek mellett a 168 órának elmondta, hogy - folyamatosan zajlanak leszerelések, van fluktuáció a rendőri állományban, de nem akkora mértékben és alapvetően más okokból, mint ami a sajtóban megjelent. A Független Rendőrszakszervezet főtitkára szerint persze fontos tudni: éppen azért van szüksége a rendőröknek rengeteg túlóra teljesítésére, mert nincs elég rendőr az állományban. A problémát ráadásul nem csak azt jelenti, hogy a hivatásos állományúak most elesnek a túlórapénztől, hanem az is, hogy a túlórák miatt megnövekedett szabadnapok mennyisége tovább rontja a testület létszámhiányát, egyre több munkát kell egyre kevesebbeknek megoldani. A főtitkár éppen ezért közölte: kezdeményezik Pintér Sándor belügyminiszternél a Belügyi Érdekegyeztető Tanács összehívását, valamint a vonatkozó jogszabály megváltoztatását. Ennek ellenére a rendőrszakszervezet szerint a rendőri leszerelések egyik fő oka a túlórapénzek elvétele helyett éppen abban rejtőzik, hogy a rendvédelmi életpályamodell bevezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a rendőri fizetések növekedése jelentősen elmaradt a versenyszférában tapasztalt bérnövekedéstől. Különösen igaz ez a középfokú végzettséggel rendelkező egyenruhások esetében. A leszerelések másik fő oka Pongó Géza szerint a szolgálati nyugdíj 2012-es eltörlésében keresendő. Emiatt sokan már 35-40 évesen leszerelnek, és a magánszektorban vállalnak jövedelmezőbb állást.

Véleményünket az Index cikke szerint az ORFK májusban távozott vezetője is osztotta. Bár a belügy arra hivatkozik, hogy a rendvédelmi életpálya keretében új illetményrendszert vezetett be, melynek alapján 5 év alatt öt lépcsőben, összességében mintegy 50 százalékos átlagos illetményemelkedés lesz a hivatásos állománynál, Papp Károly rendőrtábornok előterjesztéséből az derül ki, hogy ezek a változtatások édeskevésnek bizonyultak a mai munkaerőpiaci helyzetben. A rendőri állományba történő utánpótlást és az állománymegtartást hátrányosan befolyásolják a civil szféra összevethető szegmenseiben magasabb, illetve folyamatosan emelkedő bérek – írta előterjesztésében az akkori országos főkapitány. Papp szerint „a rendvédelmi életpálya bevezetésekor elindított ötéves illetményemelési program időtartama alatt jelentősen megváltozott a munkaerőpiaci helyzet", a munkaerőhiány, a gazdaság teljesítőképességének növekedése jelentős bérnövekedéssel járt. A volt főkapitány előterjesztésében - sok kollégánkhoz hasonlóan - a Lidllel példálódzott, ahol nyolcórás munkaidőben 290-320 ezer forint bruttó fizetés érhető el, miközben a rendőrtiszthelyettesek többségének alapilletménye nem éri el ezt az összeget. 

Az alábbiakban áttekintést adunk a témában megjelent cikkekről, különös tekintettel arra, hogy a Független Rendőr Szakszervezet már 2015-ben, a fentiekben hivatkozott törvény elfogadása előtt tiltakozott a Belügyminisztériumnál túlórák pénzbeli megváltásának megszűntetése ellen (lsd. a javaslat 19/c pontját). Ezt, mint általában a szakszervezeti javaslatok többségét, a döntéshozók figyelmen kívül hagyták. Az azóta eltelt időszakban is több alkalommal kezdeményeztük az elhibázott jogszabály módosítását, legútóbb idén júniusban a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalát alkotó szakszervezetekkel közösen előterjesztett javaslatban. 

Lapszemle a rendőrök túlórájával, a leszerelési hullámmal és jövedelmi viszonyaikkal kapcsolatban megjelent cikkekből:

 

VIDEÓK: