A strasbourgi bíróság két és fél év után lakonikus rövidségű levélben küldött értesítést a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak jogorvoslati kérelmeinek elutasításáról

 

 

Emlékezetes, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága idén július hónapban nyilvánosságra hozott jogerős döntésében kimondta: nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek szolgálati nyugdíját a magyar törvényhozás szolgálati járandósággá alakította át és 16 %-os csökkentéssel sújtotta.

 

 

 

A 13 ezer panaszos közül kiemelt három fő ügyében, a bírósági zsargon szerinti pilot eljárásban meghozott döntést sokan, sokféleképpen magyarázták és értelmezték az elmúlt időszakban. Bár a végzésből – egyebek mellett az is – egyértelműen következett, hogy a bíróság a többiek kérelmét is a három kiemelt ügyben hozott döntésnek megfelelően fogja elbírálni, sokan mégis reménykedtek, hogy az Ő ügyükben talán majd más döntés születik. Amint az várható volt, sajnos nem így történt.

 

A strasbourgi bíróságtól szeptember 16-án négy levél érkezett az FRSZ Központi Koordinációs Irodájához, melyen négy, általunk képviselt panaszos neve volt feltűntetve és az „and Others” (és mások) kifejezés. A bíróság ezen leveleivel tehát a négy, név szerint megnevezett tagunk mellett a többi FRSZ által képviselt szolgálati járadékos kérelmét is elutasította. (A hivatkozott bírósági levelek letölthetőek innen.) A kérelmek beadásakor ugyanis az FRSZ által képviselt több mint 1.200 panaszos beadványait 4 csoportba kellett besorolnunk a bíróság kérésére (az elbírálás szempontjából jelentős egyéni paramétereik alapulvételével).

 

Két és fél évnyi aktatologatás után tehát a strasbourgi bíróságnak újabb két hónapra volt szüksége ahhoz, hogy a három, pilot eljárásban elbírált kiemelt ügy után, egy lakonikus rövidségű levélkében elutasítsa a többiek kérelmeit is.

 

Az indokolás az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkére is hivatkozik, melyek közül az elutasítás indokát a 35. cikk (2/b pontja) tartalmazza. E szerint az elutasítottak kérelme „lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már megvizsgált, illetve amelyet már más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak és az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új adatokat.” Ez a fordulat utal tehát vissza, a három kiemelt ügyre.

 

A bíróság fentiek szerinti döntéséről az FRSZ által képviseletek értesítését szeptember 29-én elektronikus úton (e-mailben) megkezdtük. Az elektronikus levelezési címmel nem rendelkező panaszosokat más formában tájékoztatjuk a döntésről.

 

A strasbourgi bíróság döntését már kielemeztük, véleményünket, a tagjaink képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság jogi szakvéleményével együtt nyilvánosságra hoztuk. (Ezek itt olvashatóak el.) Mindezek ellenére nem tudjuk szó nélkül hagyni az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárását.

 

Ez ideig az FRSZ nem hozta nyilvánosságra a Magyar Helsinki Bizottság által elkészített beadványt, most azonban megtesszük ezt annak érdekében, hogy legyen összehasonlítási alap. A mi beadványunk érdemi része 19 oldal terjedelemben sorolta fel a szolgálati nyugdíj eltörlésének jogszerűtlenségét megalapozó jogi érveket. Ehhez kapcsolódott egy 15 oldal terjedelmű gazdasági tanulmány, mely a közgazdaságtan elméleti alapjain, nemzetközi példákra is hivatkozva mutatta be a kormányzat szolgálati nyugdíjrendszer megszűntetésével kapcsolatos érveinek megalapozatlanságát. (Beadványunk innen, a gazdasági tanulmány innen tölthető le.)

 

Bár a bíróság két és fél éven át vizsgálta az ügyet, a három kiemelt panaszos ügyében a hozott döntés még sem tér ki sem a rögzített nyugdíj problematikájára, sem az életkor alapján megvalósult diszkriminációra, holott ezeket is sérelmeztük a beadványban.

 

Végezetül a bíróság érdemi indokolás nélkül lépett át a visszamenőleges hatályra vonatkozó kifogásokon is. Amint arra a magyar kormány is hivatkozott, az Európa Tanács több tagállamában felülvizsgálták és a jövőre nézve jelentősen kurtították a fegyveres szervek tagjait megillető nyugdíj kedvezményeket, arra azonban sehol nem volt példa, hogy a már megállapított és folyósított nyugdíjakat is felülvizsgálják ilyen címen, ráadásul minden átmenet nélkül, gyakorlatilag azonnali hatállyal. A felkészülési idő teljes hiánya, a jogbiztonság ilyen mérvű megtagadása az európai jogi kultúrában nem elfogadott, így ezt az elemet a bíróságnak nem csak szlogenszerű kijelentések szintjén, de mindenképpen érdemben kellett volna vizsgálnia és értékelnie. Ki kellett volna fejtenie, hogy jelen ügyben ezt miért nem fogadta el jogos kifogásként. Ideje lett volna rá, mégsem tette!

 

Összességében az a következtetés vonható le, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar szolgálati nyugdíjasok ügyében egy kellően nem körültekintő, sematikus döntést hozott, melyben a speciális körülményeket nem mérlegelte megfelelően, egyes kifogásokon pedig egyszerűen átlépett a nélkül, hogy ennek érdemi magyarázatát adta volna.

 

A bíróság a reá vonatkozó szabályok szerint az eljárás bármely szakaszában indokolás nélkül elutasíthatja a panaszokat nyilvánvaló alaptalanságra való hivatkozással, vagy megteheti ezt olyan sematikus indoklással, miként ezt a mi ügyünkben is tette. Ez ellen jogorvoslati lehetőség nincs.

 

A strasbourgi bíróság jelen döntésével – véleményünk szerint – jelentősen rombolta a bíróság intézményébe, valamint az emberi jogok és az egyetemes európai jogelvek érvényesíthetőségébe vetett közbizalmat.

 

Budapest, 2014. október 2.

FRSZ Központi Koordinációs Iroda