Végleg eldőlt: nem kell kitakarni a rendőrök arcát (frissítve a Kúria közleményével)

Nem kell kikockázni a tüntetésen dolgozó rendőrök arcát, döntött szerdán a Kúria. A rendőrök az Index tudósítása miatt fordultak bírósághoz még 2011-ben, és gigahosszúra nyúló jogi vita vette ezzel kezdetét. Hét éve tart a jogi vita, amely most a Kúria döntésével lezárult. Eszerint nem kell kitakarni a tüntetésről szóló sajtótudósításokban a szolgálatot teljesítő rendőrök arcát, a Kúria a szerdai döntésével elutasította a rendőrök keresetét, és az Indexnek adott igazat. Az ügy még 2011-ben kezdődött, és többször is megjárta az egyes illetékes bírósági fórumokat, sőt, az Alkotmánybíróság is kétszer foglalkozott a kérdéssel. Ugyanis a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság (AB) alapvetően máshogy látta a kérdést. További részletek az Index cikkében.

A Kúria közleményéből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az AB döntése a tételes jog helyett inkább a szubjektívitást is magában hordó mérlegelésen alapult. A Kúria ugyanis rámutatott arra, hogy a perben eljárt bíróságok és az Alkotmánybíróság álláspontja az emberi méltóságból fakadó személyiségi jog védelmén keresztül korlátozott sajtószabadság megítélésének alkotmányossági szempontú, ugyanakkor tételes jogi szabályozással körülhatárolt kérdésében ütközött. A Kúria alapvetően egyetért a sajtószabadság és a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről szóló tájékoztatáshoz fűződő jog primátusával a magánszféra védelmével szemben. A hatályos magyar jogi szabályozás azonban éppen ezen elvvel ellentétesen, a méltóságvédelemből fakadó személyiségi jog elsőbbségét részesíti előnyben azzal, hogy mindenki számára kötelezővé teszi - a közszereplők kivételével - az érintett személy hozzájárulását a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához [régi Ptk. 80. §, új Ptk. 2:48.§]. Az idézett jogszabályi rendelkezés a közszereplők mellett nem teszi lehetővé további kivételszabályok alkalmazását. Az Alkotmánybíróság éppen a sajtószabadság gyakorlásának tételes jogi szabályozással korlátozott érvényesülése miatt kényszerült az alapvető jogok ütköztetésére és mérlegelésére. Az Alkotmánybíróság a mérlegelést elvégezte, és az Abtv. 39. § (1) bekezdésére hivatkozással állapította meg az adott ügyben a felperesek személyiségvédelmi igényével szemben a sajtó tájékoztatáshoz fűződő szabadságának elsőbbségét; ezzel a felek között a jogvitát érdemben eldöntötte. Mindebből az következik, hogy a felperesek a perbeli esetben a Ptk. 80. §-a alapján a képmás védelméhez fűződő személyiségi joguk érvényesítése érdekében nem léphetnek fel eredményesen.