március 2015

Vasárnapi munkavégzés - A jelenlegi és a várható szabályozás dilemmái

Tovább változhatnak a vasárnapi munkavégzés szabályai. A változások a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15. napjával történő hatályba lépésével függenek össze. Ezen törvény a vasárnapi munkavégzést fő szabályként megtiltja, a kivételek köre vonatkozásában azonban még nincsen végleges kormányzati döntés. A bérpótlékok problémáját ugyanakkor nyugodtan elfelejthetjük, mivel egyrészt hamarosan vasárnapi munkavégzési tilalom fog életbe lépni, másrészt pedig a kivételi körbe tartozó munkavállalók bérpótléka a jelenlegi állás szerint 0%-ban lesz meghatározva - olvasható a Jogi Fórum cikkében.

Jó, ha tudjuk: A munkába járás költségeinek megtérítése

A napi munkába járás költségeinek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét megtérítheti, ha belső szabályzata erről rendelkezik. A költségtérítés módjait, korlátait, tilalmait a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása ismerteti. A cikk a HR/Munkajog oldalán olvasható.

Eleged van a magyar bérekből? - Az országod tehet róla, avagy a "gazdasági sikertörténet" alulnézetből

Nemcsak rosszabbul keresünk az osztrákoknál, de sokkal rosszabbul is élünk náluk. Könnyen érthető számokkal kifejezve: ők átlagosan kétszer annyit tudnak vásárolni a nettó bérükből, mint a szomszédos magyarok - írja a Protfolio.hu. Ez ugyanakkor nem kéne, hogy dühítse a hazai munkavállalókat, ha az eltérés "arányos" volna, vagyis a kisebb termelékenységünk magyarázná a különbséget. A Portfolio hasábjain zajló vita pontosan erről szólt eddig, ez az írás pedig azzal szeretne hozzátenni, hogy bemutatja a bérfeszültség konkrét számait, majd az eddig felmerült magyarázatok hiányosságait. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kevesebb értéket állítunk elő, akkor kevesebb fizetséget várhatunk, csak éppen az nem egyértelmű, hogy mennyivel. Nem tudjuk, hogy a megtermelt jövedelemhez pontosan milyen mértékben járult hozzá a munkánk, a használt tőke vagy az országunk egyéb termelési tényezői. Egy biztos: az országunk helyzete az, ami miatt kevesebbet keresünk egy osztráknál, még akkor is, ha pontosan ugyanazt a munkát végezzük. További részletek a Portfolió cikkében.

Újabb szigorítás: tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a közszféra vád alá helyezett dolgozóinak

Az Országgyűlés kedden több ponton módosított egyes jogállási törvényeket: a változtatások egyike kimondja, hogy a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról. A tárcavezető előterjesztésében hangsúlyozta, hasonló bejelentési kötelezettség az eddigi jogszabályokból is levezethető, de a módosítás ezt most egyértelművé teszi, elmulasztását pedig szankcionálja, a munkáltató tájékoztatásának elmulasztását ugyanis fegyelmi vétségnek nevezi. Jogszabályba foglalták továbbá, hogy a megalapozott gyanú közlését követően az ügyésznek is haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett munkáltatóját. A változtatástól a kormány foglalkoztatottjai feddhetetlenségét, a közszférába vetett bizalom erősödését várja. További részletek a Szakszervezetek.hu cikkében.

FRSZ javaslat az ORFK esélyegyenlőségi tervének módosítására

Az ORFK új Esélyegyenlőségi Terve az ápolásra szoruló hozzátartozóról történő gondoskodásra oly módon biztosít havi 4 óra munkaidő-kedvezményt, hogy a jogosultságot a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti „tartósan beteg személy” feltételnek való megfeleléshez köti. Mivel a hivatkozott törvényi feltétel igen szűk körre korlátozza az igényjogosulti kört (18 év alatti, vagy annál idősebb, de a jelentős egészségkárosodást még a 18. életéve előtt szerzett, gondozásra szoruló személyek), több kolléga, illetve tagunk elesik a kedvezmény igénybevételétől, ezért kezdeményzetük a norma módosítását. További részletek az alábbiakban.

Kónya: politikai lózung az ígért bérfejlesztés - frissített cikk!

Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján Kónya Péter független képviselő azt mondta, hogy a kormány által a rendvédelmi dolgozóknak és katonáknak ígért harminc százalékos bérfejlesztés csak "politikai lózung". Hangsúlyozta, hogy ez legfeljebb a végrehajtó állománynál jelent harminc százalékot, a parancsnoki állomány esetében legfeljebb 15-20 százalékot. Hozzátette, hogy a jelenlegi pótlékok tervezett megszüntetése pedig azt jelenti, hogy mindenkinél személyi bért kell megállapítani, amit el kell téríteni a bértáblától. Az állampolgári jogok csorbításának nevezte, hogy tiltani akarják a magán mobiltelefonok használatát a szolgálati helyeken, miközben tilos lesz a közösségi portálokra olyan írást vagy fotót feltenni, amelyből kiderülhet, hogy valaki rendőr vagy tűzoltó - írja a délmagyar.hu.

A képviselő bejelentette, hogy március 30-ra a Parlament elé hívja a rendvédelmi dolgozókat - adta hírül az ATV.

Kontrát Károly belügyi államtitkár semmitmondó válaszát a képviselő nem fogadta el, a kormánypárti szavazógép azonban igen. Továbi részletek, az interpelláció teljes szövege és videó az alábbiakban.

Gaskó: eltörölnének minden vasárnapi pótlékot

Magát az alapjavaslatot sem lehetett érteni, de ez az indítvány, amit most láttam én is, azt sugallja megint, hogy ne legyen pótlék, mondta Gaskó István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A LIGA Szakszervezetek elnöke szerint eddig legalább látszott egy szándék, ennek fényében nagyon meglepő ez a gesztus. Eddig úgy volt, hogy 100 %- kal emelkedik a vasárnapi bérpótlék. Tegnap viszont az eredeti javaslat beadója módosítót nyújtott be, amely gyakorlatilag eltörölne minden vasárnapi pótlékot. Gaskó kiemelte, a LIGA azon van, hogy mindenki kinyithasson, aki csak tud. A Kúriához fordultunk, és reméljük, hogy hitelesítik majd a népszavazási kérdésünket. A kormány átgondolatlan, senkivel nem egyeztetett intézkedései, kapkodása azt mutatja, hogy ez nem mehet már tovább sokáig, tette hozzá a szakszervezeti vezető. További részletek, itt!

Nagyon kellemetlen hír a rokkantsági ellátásban részesülőknek - nyugdíjasnak minősülnek munkajogi szempontból

Valóban nyugdíjasnak minősülnek a rokkantsági ellátásban részesülő személyek munkajogi szempontból, és így kedvezőtlenül érintik őket a felmondásra és a végkielégítésre vonatkozó szabályok - írja a Szakszervezetek.hu. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász, az adozona.hu szakértője szerint: a nyugdíjas munkavállalók egyik csoportja esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezése alapozza meg a nyugdíjasnak minősülést, a másik esetben pedig valamilyen nyugellátás, így például a rokkantsági ellátás tényleges igénybevétele . További részletek a itt.

Sokszor a rendőrök sem kapják meg a túlórapénzt

Sztrájkoltak a pécsi húsüzem dolgozói, mert nem kapták meg a pluszmunkáért járó fizetséget. Orgovány Zoltán, a Független Rendőr Szakszervezet dél-dunántúli elnöke szerint azonban ez a rendőrségen sem ritka - olvasható a BAMA cikkében. A régiós elnök a Fejér megyei rendőrségi évértékelőt követően mutatott rá: bár sokszor elhangzik, hogy elég rendőr van az országban, csak Fejér megyében több mint 108 ezer túlóra keletkezett 2013-ban. Ha a létszám elegendő lenne, túlszolgálat nélkül is meg tudnák oldani a feladatokat. A túlórák nagy része ráadásul „nincs megváltva a törvényben megfogalmazottak szerint”. Orgovány Zoltán hangsúlyozta, valószínűleg az állomány lojalitásának köszönhető, hogy nem indulnak tömeges perek a meg nem váltott túlórák ügyében. További részletek itt!

Emlékezetes, hogy Dél-dunántúli- és Fejér megyei elnökünk Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság év értékelőjével kapcsolatban honlapunkon megjelent jegyzete a Fejér Megyei Hírlap érdeklődését is felkeltette.A jegyzet itt, a Fejér Megyei Hírlap cikkei pedig itt olvashatóak.

Dógozz mint egy svéd - avagy, ahol a szakszervezeteket nem tartják ellenségnek!

A svéd modellt bemutatni igyekvő kisfilm a szakszervezetek és a munkaadók 1938 óta tartó együttműködését van hivatva dicsőíteni (hogy jól csinálja-e, azt majd ti eldöntitek), no meg azt, hogy a kormány a lehető legritkábban avatkozik be a két fél ügyeibe - olvasható a Határátkelő cikkében.  „A leginkább érintettek hozzák meg a munkaerő-piacot érintő döntéseket, ami teljesen logikus, nem igaz? Hiszen ki lenne a leginkább felkészült ezeknek a döntéseknek a meghozatalára, ha nem azok, akik részesei annak?” – teszi fel a kérdést a The Swedish Part Modelt népszerűsítő Like a Swede oldal. Szerintük a közös megállapodások eredménye az, hogy a munkahelyeken boldog és kreatív emberek dolgoznak, ami a munkaadóknak is jó, azaz igazi nyerő helyzet ez mindkét fél számára – írja az oldal. A példa adott, lenne hová fejlődni! További részletek és a klip, az alábbiakban.