november 2015

Aláírásgyűjtés a fizetésemelésért

Aláírásgyűjtésbe kezdett az MSZP Budapesti Szervezete azért, hogy a kormány emelje fel a magyar munkavállalók fizetését - írja a Stop.hu. A régóta kitűzött céllal, miszerint a legfontosabb kérdés jelenleg a dolgozói szegénység felszámolás, minden szocialista politikus egyetértett. A kezdeményezéshez ráadásul az MSZP szerint adott minden feltétel, mindössze a szándék hiányzik a kormány részéről. Ha unja már, hogy mindenütt fideszes pultokba botlik az utcán és az aluljárókban, mostantól mindegyik felet meghallgathatja, ha elárasztják a közterületeket a piros kitelepülő pultok. A szocialisták ugyanilyen formában gyűjtöttek már aláírásokat az áfacsökkentésért, a stadionok helyetti ingyenes gyermekgyógyszerért, valamint regionális ügyek mellett is rendszeresen az utcára mentek. További részletek a Stop.hu cikkében.

Jöhetnek a 3-5 milliós havi fizetések az állami cégvezetőknél

Már most az állami cégvezetők szeptemberben eltörölt 2 milliós havi bruttó bérplafonjának a többszörösét viszi haza a Budapest Bank és az MKB elnök-vezérigazgatója – értesült a Világgazdaság. Az illetékes minisztériumoknak november 15-ig kellett tájékoztatniuk Lázár János t, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy a tulajdonosi irányításuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és háttérintézményeknél a 2 millió forintos havi bérplafon eltörlése hány vezetőt érint, és jövedelmük emelése éves szinten mekkora többletköltséggel jár.

Érdemes a hírt összevetni a minimálbér tárgyalásokról szóló anyaggal, vagy éppen a 2008. óta befagyasztav tartott köztisztviselői illetményalappal....

Fizetési felszólítást küldtek a KLIK-nek a pedagógusok

Az elmaradt tanári pénzek miatt jogi lépésekkel fenyegette meg az ország közoktatási intézményeit működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – írja az Index. A PDSZ elnöke, Mendrey László nyílt levélben szólította fel az elmaradások kifizetésére a KLIK-et. Azt írta, hogy a beérkezett információk szerint a KLIK már hónapok óta nem utalja az intézményekben dolgozó közalkalmazottaknak és az óraadói megbízással rendelkezőknek a munkába járási költségtérítést, jubileumi jutalmat, az óraadói megbízási díjat, végkielégítést és egy sor más jogcímen járó összeget. „A járandóságok hónapok óta húzódó – etikátlan és jogszerűtlen - ki nem fizetése komoly financiális problémát okoz kollégáinknak.” További részletek az Index cikkében.

Szigorodó felmondás - Átfogó jogszabály-módosítások várhatóak

Munkaviszony helyreállítása szélesebb körben, szigorodó kártérítési szabályok jogellenes munkaviszony megszüntetés esetére - Változóban a foglalkoztatással kapcsolatos szabályozás. Elkészült az Mt. módosításának tervezete - írja a Jogi Fórum. A néhány hete közzétett Mt. módosítási tervezet szerint a jogalkotó két területen a munkavállaló javára módosítaná a szabályozást. Az egyik terület a visszahelyezés, a másik pedig a munkavállaló számára megítélhető „büntető” kártérítés jogintézményével kapcsolatos. További részletek, itt.

JOGERŐS: a járőrparancsnoki szolgálatteljesítés nem tartozik a határrendészek feladatkörébe

A héten immár a Szegedi Törvényszék jogerős ítélete is megállapította, hogy a határrendész beosztásba kinevezetteknek a járőrparancsnoki szolgálatteljesítés nem tartozik a feladatkörükbe, ìgy ennek ellátása esetén a főhatárrendészi beosztásra szóló megbízás állt fenn, mely ellentételezésre jogosít. Az ìtélet alapján a pervesztes megyei rendőr-főkapitányság majd 400.000 Ft-ot fog képviselt tagunk részére megfizetni!

Amennyiben ez Téged is érint, mert járőrként, határrendészként járőrparancsnoki feladatokat is láttál el, jelentkezz nálunk vagy légy szakszervezeti tagunk, hogy ügyedben eljárhassunk, és jogos járandóságodat érvényesíthessük. (Dr. Tordai Gábor, az FRSZ Jogsegélyszolgálatának vezető jogtanácsosa.)

Bábszínház, vagy érdekegyeztetés? 110 ezer forint lesz a minimálbér?

Megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. Nem világos azonban, hogy miről is folynak az egyeztetése, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták, az azt megalapozó adótörvények módosításaival együtt, és akkor a kormány meg is mondta, hogy mennyivel számol a béremeléseket illetően. A Policy Agenda azt elemezte, hogy milyen mozgásterek vannak, és mi a valódi tétje a tárgyalásoknak.

A gazdasági válság 2008-as kezdete óta a magyar minimálbér bruttó értéken 47%-kal nőtt, de ez csak 22%-os nettó növekedés. Érdemes megnézni a környező országokat, ahol teljesen más dinamikával változtak a kötelező legkisebb bérek is. Ugyanezen időszak alatt Románia évi 9%-ot, Szlovákia 4,9%-ot, Lengyelország 6,2%-ot, Bulgária 8,2%-ot emelt átlagosan. Egyedül Csehország teljesített rosszabbul a maga 2,3%-ával. Az állami bérpolitika álságossága abban is tetten érhető, hogy míg a legkisebb keresetek alig nőttek a gazdasági válság kezdete óta, az átlagkeresetek ugyanezen időszakban már évi 3,9%-kal nőttek. Míg 2008-ban a nettó minimálbér az átlagkereset nagyságának 46%-a volt, ez 2015-ben 43%-ra csökkent. Azaz ez az út egyre inkább leszakítja a kiskeresetűeket, már az átlagtól is. A cikkhez a magunk részéről hozzáfűzzük, hogy náluk lejjebb már csak a közszféra több mint 10 éve befagyasztott (éh)bérért foglalkoztatott közalkalmazottai és a közmunkások vannak. A kormány a közszféra fejlesztésének hevében így mutat példát a munkaadóknak...

Meddig szüneteltethető a nyugdíjfolyósítás?

Év végéhez közeledve gyakran felmerül az a kérdés hogy, a nyugdíj, illetve egyéb ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység jövedelmi korlát túllépése miatt szüneteltetett folyósítása meddig fog tartani. A kérdés azokat foglalkoztatja elsősorban, akik a nyugellátásuk, illetve egyéb ellátásuk (pl. korhatár előtti ellátás) mellett a vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt egy meghatározott összegig szerezhetnek jövedelmet, ennek túllépése esetén a kettős jövedelem, a kereset és az ellátás együtt már nem jár, az ellátás folyósítása meghatározott ideig szüneteltetésre kerül. A kérdés tehát az: meddig tart a szüneteltetés, és mi történik utána? Ezekre a kérdésekre ad választ a Munkajog.hu cikke.

A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének szabályai

Adómentes lakáscélú támogatást már a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, valamint a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújthat a munkáltató. Erre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 2014. január 1-jétől, illetve február 25-étől módosult 2.7. pontja ad lehetőséget. Az utóbbi módosítást a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra is lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb. A támogatás folyósításának főbb szabályait ismerteti a Szakszervezetek.hu cikke.

A túlóra szabályozása a közszférában

A költségvetésből működő, közfeladatot, illetve közhatalom-gyakorlással kapcsolatos feladatot ellátó munkáltatóknál foglalkoztatottakra vonatkozó munkajogi szabályok kötöttebb volta a rendkívüli munka, illetve a különböző munkakörülményeket ellentételező illetménypótlékok jogintézményeinél is tetten érhető. Mindez a részletszabályok összetettségében jelenik meg. A rendkívüli munka vagy a túlszolgálat teljesítése a köz szolgálatának egyik elvárt formája, melyért esetenként az érintettnek külön díjazás sem jár. A pótlékok pedig a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által szabályozott – az éjszakai, a több műszakban, a rendes munkaidőn túli időben történő munkavégzésért, illetve arra való készen állásért fizetendő – minimális körön kívüli pótlékokat is rendre felsorolják a vonatkozó jogszabályok, legfeljebb a mérték meghatározásánál biztosítva némi mozgásteret a munkáltató részére. A rendkívüli munkára és a pótlékokra vonatkozó eltérő szabályozás vonatkozik a közszférában.  Részletek a Munkajog.hu cikkében.

Erre figyeljen, ha átvinné a szabadságát a következő évre

Mennyi szabadnap jár a közalkalmazottaknak? Mennyi szabadnapot és hogyan lehet átvinni a következő munkaévre, illetve szabályos-e, ha valaki helyettesítés hiányában nem kapja meg a neki járó szabadnapjait? Ennek járt utána a Kossuth Rádió Napközben című műsora. A munkavállalónak elsőként azt kell ellenőriznie, hogy milyen jogviszonyban foglalkoztatják, a szerződésében pedig kell legyen rendelkezés a szabadnapokról, valamint azok kiadásáról is - mondta Cselényi Zsolt munkajogász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.