február 2016

Lapszemle: a besokallt közszolgákról, a sztrájkjogról és a munkajog kialakulásáról

Százezres nagyságrendű leépítéssel fenyegeti a kormány a közszolgákat, ám az érintett szakszervezetekkel egyelőre senki nem akar szóba állni. Ha a helyzet nem változik, ők is az utcára vonulnak – jelentette ki e SZEF elnöke. Részletek a Népszabadság cikkében.

Az utóbbi hetekben nagy port felvert esetek kapcsán újból előtérbe került a sztrájk intézménye. Mind a közszférában, mind a magánszférában felmerült a munkavállalói, közalkalmazotti sztrájk lehetősége - írja a HR/Munkajog.

A munkajog hosszas harcokban, súlyos szenvedések árán született -  olvasható a magyardiplo.hu oldalán. Ezt a jogi építményt lassan, hosszú évszázadok során emelték, könnyekkel és verejtékkel szilárdították meg, olykor ipari katasztrófák, vagy háborúk adták hozzá az új építőköveket, de fejlődni nem szűnt meg.

Készenléti szolgálatot rendeltek el a rendőröknek a déli határnál

Papp Károly országos rendőrfőkapitány készenléti szolgálatot rendelt el péntek délutántól a Bács-Kiskun és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Készenléti Rendőrség Határrendészeti Igazgatóság két határvadász bevetési osztályának hivatásos állománya részére - írja a Hir 24. Az ORFK szombati közleménye szerint a készenléti szolgálat elrendelésére a szomszédos országokban – Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és Szerbiában – az illegális bevándorlással összefüggésben bevezetett intézkedések miatt volt szükség. Az ORFK az Origónak arra a kérdésre, milyen újabb fejleményre számítanak a menekültekkel kapcsolatban, azt írták, folyamatosan elemzik a balkáni eseményeket és ennek alapján intézkedtek – írja az MTI.

Lapszemle: egymilliót ígértek, nyolcvanezer lett belőle

Az ígért egymillió helyett egyelőre nyolcvanezer piaci alapú munkahely létesült Magyarországon az elmúlt hat évben – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Pogátsa Zoltán. A közgazdász beszélt arról is, az állami szférában százezres nagyságrendben dolgoznak emberek a létminimum alatti fizetésért. Mint fogalmazott, óriási bérfelzárkózásra lenne szükség Magyarországon, amihez többek között a termelékenységet kellene növelni, s a humán tőkébe kellene befektetni. „Jelenleg Magyarország kevesebb mint 4 százalékát költi a GDP-jének például oktatásra, az uniós átlag 6,5, míg a dánok 9-et egy sokkal magasabb GDP-ből, nagyságrendileg 3-4 százalék a GDP-nek hiányzik az egészségügyi rendszerünkből, 7-8 százalék hiányzik a szociálpolitikai rendszerünkből, kb. 300 milliárd hiányzik a felnőttképzésből, és akkor csak a legfontosabbakat mondtam” – fogalmazott Pogátsa Zoltán.

Itt az ajánlat nélküli bérajánlás

Egyezségre jutott a 2016-os bérajánlás kérdésében a kormány, illetve a versenyszféra munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteinek döntő többsége; a munkaerőpiacon zajló változások miatt azonban számszerű bérajánlást 2016-ra nem fogalmaztak meg a szociális partnerek – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A HR/Munkajog cikkéből kiderül, hogy az átalakuló munkaerőpiaci helyzetben a béremelések előreláthatólag az eddigiekhez képest sokkal nagyobb szóródással valósulnak meg. Az aláírók az ágazati és a helyi bértárgyalások részvevői figyelmébe ajánlják, hogy 2016-ban a gazdasági növekedés elérheti a 2,5 százalékot, a fogyasztói árszínvonal átlagos növekedése várhatóan 1,6 százalékos lesz. A közlemény szerint az aláíró felek ajánlják, hogy a lehető legszélesebb körben valósuljon meg béremelés, azzal a kikötéssel, hogy az ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez. A bérajánlást a kormány, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fogadta el a közlemény szerint. Nincs az aláírók között a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz). Kordás László, a szervezet elnöke pénteken újságíróknak azt mondta: a szövetség elnöksége nem fogadta el a 2016. évi bérajánlás szövegtervezetét, további tárgyalásokat, illetve módosításokat tartanak szükségesnek.

Román sztárrendőr

Példátlan rokonszenv övez Romániában egy közlekedési rendőrt, aki elsősorban a járőrözés során szerzett tapasztalatairól írt blog- és Facebook-bejegyzéseivel hívta fel magára a figyelmet - írja az MNO. Nemrég nagy fába vágta a fejszéjét: meg akarja tisztítani a rendőrséget a korrupciótól. Miközben Romániában nem túl nagy társadalmi megbecsülésnek örvendenek a rendőrök, a mindössze harmincéves Marian Godina jó úton halad afelé, hogy megváltoztassa a testületről és annak munkatársairól alkotott képet. A dél-erdélyi Brassó közlekedésrendészetének felügyelője tavaly nyáron, kedvtelésből látott neki blogot írni és Facebook-bejegyzéseket posztolni a járőrözésről, és máris országos hírnevet szerzett magának. Népszerűségének titka abban rejlik, hogy eredeti humorával és sztorizós stílusával sikerült emberközelivé „szelídítenie” az állami rendvédelmi szervet, amely általában bikkfanyelven megírt sajtóközlemények és mogorva egyenruhások révén kommunikál a polgárokkal. 

A román kolléga példájának követését a magyar rendőröknek nem ajánljuk, mivel az új szolgálati törvény és egy annak alapján kiadott ORFK utasítás kifejezetten tiltja, hogy a rendőr internetes felületen való megnyilvánuláskor a rendőrség állományába tartozásának tényét és más ezzel kapcsolatos adatokat nyilvánosságra hozzon. Az eltúlzott tiltás ellen az FRSZ hiába tiltakozott, azt a joglakotó figyelmen kívül hagyta. Úgy tűnik, Romániában az internetes kommunikáció nem veszélyezteti a rendőrség tevékenyéségét, csak Magyarországon....

Megbukott Szép- kártya és az Erzsébet-utalvány az Európai Unió Bírósága előtt

Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az "Erzsébet étkezési utalvány" rendszer egyes elemei - olvasható a HR/Munkajog cikkében. Az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítására indított keresetet Magyarországgal szemben az uniós bíróság előtt. A bíróság megállapította, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya rendszer egyes elemeivel Magyarország megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól - írja a HR/Munkajog.

A magyaroknak nem jár a nyugdíj

Bármikor dönthetnek úgy, hogy nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva csökkentik vagy visszatartják a nyugdíjakat - írja a 24.hu. Az atv.hu egyik olvasója hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyik legnagyobb, külföldi érdekeltségű biztosító hazai csoportja úgy próbál a nyugdíjcélú életbiztosításra ösztönözni, hogy azt állítja: az Alaptörvényben már nem szerepel a társadalombiztosítás intézménye. Az állam bármikor dönthet úgy, hogy drasztikusabban csökkenti a nyugdíjakat, mert a nyugdíjra nincs alkotmányos garancia, nem jár alanyi jogon az állami nyugdíj. A portál utánajárt és ugyanerre a következtetésre jutottak a nyugdíj-biztosítási szakértők is. Szerintük az, hogy a jogi szabályozás már szociális hozzájárulási adónak hívja a nyugdíj-biztosítási járulékot, azt jelenti, hogy a kormányoknak nem feltétlenül kell a nyugdíjra fordítaniuk az adónak minősülő összegeket.

Bürokráciacsökkentés - döntés után egyeztet a kormány

Csak a jövő szerdára tervezett kormánydöntés után egy héttel, március 2-án egyeztet a kormány a bürokráciacsökkentés keretében tervezett átalakításokról és elbocsátásokról az ágazati szakszervezetekkel – tudta meg az mno.hu. Pedig sok ezer, sőt több tízezer embert is elküldhetnek a közeljövőben a központi és területi államigazgatási szervektől. Annak ellenére, hogy egyeztetést ígért a kormány a bürokráciacsökkentés keretében tervezett leépítésekről, erről egyelőre nem tájékoztatták az érdekképviseleteket. Úgy tudjuk, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) csak március 2-án tart ülést, de már egy héttel korábban, jövő szerdán eldőlhet az átalakítások fő iránya.

Ülésezett a LIGA Tanács - egy korszak lezárult

Elfogadta a Liga Tanács tegnap Gaskó István lemondását, így nem került napirendre az elnök menesztésére irányuló kezdeményezés. A tagszervezetek döntése alapján legkésőbb hat hónapon belül meg kell tartani a tisztújítást a konföderációnál – írja a Magyar Hírlap. 

A Liga hivatalos közleménye szerint megköszönték az elnöki mandátumáról szerdán írásban lemondott Gaskó István munkáját – aki egyébként megjelent az ülésen, majd egy rövid beszédet követően távozott. A tagszervezetek képviselői megállapodtak, legkésőbb hat hónapon belül tisztújítást kell tartani. Az elnöki feladatokat átmenetileg a társelnökök látják el: Buzásné Putz Erzsébet, Czövek János, Fürjes József és Gál Rezső. Pont került tehát egy történet végére, amely tavaly májusban kezdődött, amikor Gaskó Istvánt huszonöt év után nem választották újra a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) Szolidaritás élére, s azzal folytatódott, hogy közfelháborodást kiváltó dokumentumok kerültek nyilvánosságra Gaskó „érdekvédelmi” tevékenységével kapcsolatban. 

A miniszterelnök megint a rendőrök béremelésével példálódzik - "kis kerekítéssel"

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött el az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. "A magyar gazdaság teherbíró képességének határáig mentünk el a béremelések tekintetében" - fogalmazott  a kormányfő. Egyebek között, kifejtve: a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak - a tavalyi 30 százalék után - idén és a következő években 5-5 százalék béremelés jut, a felsőoktatásban az emelés mértéke 15 százalék, a pedagógusoknál pedig 2013 óta minden évben emelt a kormány. A tanárokról külön is beszélt a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a pedagógusok elsőként részesültek béremelésben, aminek erkölcsi és bizalmi okai is vannak. (A többi párt véleménye a NOL cikkében, itt olvasható.)

Csak a tények kedvéért, álljanak itt a Belügyminisztrium által közölt adatok is.  A tárca Magyar Nemzettel és szakszervezetekkel közölt információi szerint, a 2015. augusztusi és szeptemberi fizetések alapján az életpályamodell valójában átlagosan nettó 26 százalékos bérnövekményt eredményezett. Az idén február 10-én tartott belügyi tájékoztatón pedig az hangzott el, hogy 2016. január 01-jével 44.815 fő részesült 5 %-os emelésben, 7.284 fő 1 és 5 % közötti emelést kapott, míg 4.069 fő bére változatlan maradt. Ebből egyértelműen következik, hogy az átlagosan 5 %-osnak mondott idei illetményemelés sem valósult meg egyenlőre. Sajnos, a közértben a 30 forintos zsemlét 26-ért nem adják oda, így a számunkra szeletelt szalámit magában kell megennünk...