június 2016

Szolgálati járandóság, korhatár előtti ellátás: így jár a családi kedvezmény

Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arról, hogy azon magánszemélyek, akiknek a korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát a személyi jövedelemadóval – 2015-ben még 16 százalékos – csökkentve folyósította a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hogyan számolhatják el az őket megillető családi kedvezményt, írja az adózóna.hu. 

Amennyiben az ellátott korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóságban részesül, és gyermeke(i)re tekintettel családi kedvezmény, járulékkedvezmény érvényesítésére lenne jogosult, a családi kedvezmény a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság csökkentése terhére érvényesíthető a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz benyújtott kérelemben. Az igényelhető összeg meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a magánszemélynek a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett más olyan jövedelme keletkezik, amely a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény alapját képezheti, a kedvezményt elsősorban e jövedelem terhére kell érvényesíteni, s csak a fennmaradó rész kiutalása kérhető a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. 

A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelem, illetőleg hozzájáruló nyilatkozat benyújtásának elősegítése érdekében a NAV rendszeresített egy formanyomtatványt, amelyet az adóhatóság honlapjáról lehet letöltetni. Alkalmazása nem kötelező, de használatával elkerülhető a kérelem vagy a hozzájáruló nyilatkozat hiányossága miatti hiánypótlási eljárás. (A hivatkozott NAV tájékoztató és formanyomtatvány letölthető innen is.)

KEDVEZMÉNYES ÁLLATKERTI BELÉPŐ FRSZ TAGOKNAK

Örömmel tájékoztatjuk tagjainkat, hogy – a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetével (VPDSZ) együttműködve – az idei évben is kedvezményes belépőket tudunk biztosítani a tagjainak és családtagjaik részére a Fővárosi Állatkertbe, felnőttek számára (2.500,- Ft helyett) 1.800,-Ft/fő, gyermek számára (1.800,- Ft helyett) 1.200,-Ft/fő, diákok számára (1.800,- Ft helyett) 1.300,-Ft/fő, és nyugdíjasok számára (1.800,- Ft helyett) 1.450,-Ft/fő áron. 2 éves kor alatti gyermek részére nem kell belépőt vásárolni! A belépőjegyek érvényesek a Pálmaházba, az Akváriumba és a térhatású moziba is! A kedvezményes belépők 2016. december 31-ig szabadon, tetszés szerinti időpontban használhatók fel! 

Jelentkezési (és utalási) határidő: 2016. június 15. (szerda).  Jelentkezést kizárólag FRSZ tagoktól és csak a mellékletként csatolt jelentkezési lap kitöltésével fogadunk el! 

A jegyek ellenértékét átutalással kell teljesíteni, az OTP Banknál vezetett 11705008-20409384 számlánkra.

További részletek az innen letölthető felhívásban. A megrendelőlap lap innen tölthető le.

 

Sztrájkra készül a közszolgálati dolgozók szakszervezete

Az M1 Híradó szerint sztrájkra készül a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ); a június 22-én 8 és 10 óra között tartandó munkabeszüntetéshez a polgármesteri hivatalokban lévő alapszervezetek közül mintegy száz csatlakozott - közölte szerdai sajtótájékoztatóján a szakszervezet elnöke Budapesten. Az állami tisztviselőkről szóló, újonnan életbe lépő törvény csak a járási kormányhivatalok tisztviselőinek kínál megoldást, amely Boros Péterné szerint azt eredményezheti, hogy az önkormányzatoktól a járásokhoz áramlik át a munkaerő és humánerőforrás-krízis jön létre az önkormányzatoknál. Hozzátette: már most is jelentős a munkaerőhiány, emiatt a szakszervezeti vezető úgy tudja, hogy a korábban a kormány által bejelentett mintegy 10 százalékos létszámcsökkentés is most elmarad. Mint mondta, a kormánnyal folytatott tárgyalásaikon elhangzott: a járási hivataloknál például 2,5-5 százalék között mozog a munkaerőhiány. Az MKKSZ azt követeli, hogy az önkormányzati tisztviselők számára a kormány 2016. október 1-jétől biztosítson átlagosan 30 százalékos béremelést.

Pedig már azt hihettük…

Pedig már azt hihettük, hogy a kezdeti nehézségek és problémák kiküszöbölésre kerültek déli határszéleinken, ahová megyei egységeinket vezénylik, viszik már rendszeresen egy-két hétre „védeni határainkat”. Emlékeztetőül: kezdetben komoly problémák merültek fel munkatársaink elszállásolásával, élelmezésével és szinte mindennel kapcsolatosan, ami a határon történt. Tagjaink általi visszajelzéseket szerettük volna megosztani közvetlenül a rendőrség országos vezetésével, de ők több hónapon keresztül nem voltak hajlandóak leülni velünk. Csupán akkor, amikor a még egyetlen eszközt, ami érdekvédelmi munkánkban a kezünkben maradt, a nyilvánosságot nem hoztuk segítségül. Ekkor meg nehezményezték a médiához való fordulásunkat… Nos azért volt eredménye ténykedésünknek, mert aránylag rövid idő elteltével kezdett normalizálódni a helyzet. Nos, ilyen előzmények után a politika a szakmával karöltve úgy döntött, hogy tartós állapotokra kell berendezkedni a déli határokon és költség hatékony megoldásokat kell választani. Ennek eredménye lett, hogy kibéreltek, vagy tán meg is vettek istállónak tűnő épületeket melyekben „szobákat” alakítottak ki, mint pld. Röszke mellett egy fogadó volt istállóját. Jegyzetünk az alábbiakban folytatódik.

Az állami tisztviselőkről szóló új törvény előmeneteli rendszere

Az új jogszabály egy újabb jogállás- és jogviszony-típust hoz létre, az állami tisztviselőkét. A HR/Munkajog cikke a törvény által meghatározott előmeneteli rendszer kérdéseit tárgyalja. Az állami tisztviselői jogviszony két jellegzetessége: egyfelől az, hogy ez a köz szolgálatára létrejött foglalkoztatási jogviszony, másfelől pedig, hogy az állami tisztviselő és az állam között jön létre (nem a közigazgatási szervvel tehát). Ez utóbbi újdonság alapozza meg elvi szinten az állami tisztviselő közszolgálati igényekhez igazodó rugalmas foglalkoztatását, szabad áthelyezhetőségét, foglalkoztatása szolgálati jellegének kidomborítását. Mindez új szemléletet tükröz a hazai közszféra munkajogában. 

A rejtélyes adótörvény

Viszlát munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári hozzájárulás! A Parlament elfogadta az adótörvényeket, ám ez további kérdéseket vet fel a gyanútlan adóalany számára - olvasható a LIGA honlapján.

A kormány – ígéretével ellentétben – a beterjesztés előtt nem konzultált a szociális partnerekkel. A június 7-én elfogadott adótörvények egészen biztos, hogy további vitákra is alapot adnak majd, jelenleg csak néhány gyors észrevételt fogalmazunk meg arról, mi az, amit már tudhatunk. És mi az, amit még nem. 

A kormány megszüntetett egy sor jól működő támogatási lehetőséget, például az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári hozzájárulást, hiszen ez a támogatási forma is kikerült a kedvezményesen a munkavállalók részére adható juttatások köréből.

Jön az egészségügyi cafeteria

Adómentesen fizethet a munkáltató a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat, ha megszavazza az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság által javasoltakat - írja a HR/Munkajog. A közszféra kapcsán emlegetett 200 ezer forintos éves limit nem vonatkozna az állami cégek alkalmazottaira, a munkáltatói befizetések az önkéntes pénztárba béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások lesznek. 

Az új szabályozás többszörösen hozná nehéz helyzetbe az egészségpénztárakat, hiszen az egészségpénztári támogatás – a többi önkéntes pénztári támogatással együtt – kikerül a béren kívüli juttatások köréből és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher.

Az FRSZ a rendvédelmi dolgozókat sújtó kétszeres negatív diszkrimináció miatt - a hatátályos szabályozáson túl - a tervezett módosításokat is elutasítja - részletek itt.

Nem csak mi mondjuk: Ócska és arcpirítóan drága a rendőri egyenruha

Harminchétezer forintba kerül az a rabok által készített gyakorlóbakancs, ami egy készenléti rendőr szerint a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető taktikainak, és ez csak egy példa a sok közül - írja a Magyar Nemzet. A Belügyminisztérium szerint ugyanakkor a rendőr vehet máshol jobb terméket, de azt is elismerték, hogy az egységes megjelenés érdekében a hivatásos állomány tagjainak a rendszeresített viseletet kell hordaniuk. 

A felszerelés nemcsak drága, de még ócska is – ez a sommás vélemény hangzik el, amikor egy (természetesen neve elhallgatását kérő) vidéki civil ruhás rendőrnél érdeklődött a lap, a fülükbe jutott pletykákról. Ezek arról szólnak, hogy gyakorlatilag a teljes állomány háborog az egyenruhák és egyéb eszközök – hogyan is fogalmazzunk? – ár-érték aránya miatt.

Emlékezetes, hogy az FRSZ az utóbbi években több alkalommal is tiltakozott az egyenruhák minnőségi problémái, árazásuk és az egyenruhacserék indokolatlansága miatt. Ezekről itt, itt és itt olvashatnak az érdeklődők.

Kirúgták a borsodi férfit, csak mert baloldali

A Népszabadság cikke szerint egy miskolci férfi jogviszonyát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója próbaidő alatt, azonnali hatállyal szüntette meg. Az erről szóló parancsot a megyei igazgató két másik személy jelenlétében közölte az alkalmazottal, hozzátéve, bár a munkájával nem volt probléma, egy internetes honlapon arról olvastak, hogy a kirúgott férfi korábban önkormányzati képviselőjelöltként indult az egyik miskolci egyéni választókerületben, és erről a munkáltatót nem tájékoztatta. 

Az összeférhetetlenség miatt és mivel „a kormány politikai meggyőződésével nem feltétlenül azonos irányba politizál”, jogviszonyát meg kellett szüntetni – hangzott el a NOL cikke szerint. A beszélgetést a férfi rögzítette. 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerint nem állja meg a ­helyét, hogy a férfi a hivatásos szolgálati viszonya alatt pártban tisztséget viselt, vagy párt nevében, érdekében közszereplést vállalt volna, sőt kirúgói semmiféle politikai tevékenységet nem tudtak igazolni. Megállapították, hogy baloldali politikai nézetei miatt rúgták ki, emiatt érte hátrányos megkülönböztetés, ezért a katasztrófavédelmi igazgatóságot másfél millió forint bírsággal sújtották.

Kúria: határozat a soron kívüli alkalmassági vizsgálat elrendelése tárgyában

A Kúria honlapján közzétett jogeset szerint a városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője jelentést tett a rendőrkapitányság vezetője részére, s ebbe a felperes tevékenységére, munkatársaival való kapcsolatára hivatkozva kérte, hogy a rendőrkapitányság vezetője fontolja meg a felperes soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatának az elrendelését. A rendőrkapitányság vezetője az iratra rávezette, hogy azzal egyetért, s azt aláírta. Ez alapján közel három hónappal később arra utasították a felperest, hogy soron kívüli alkalmassági vizsgálaton jelenjen meg. A felperes az irattal szemben szolgálati panaszt terjesztett elő, melyet az alperes elutasított. A felperes keresetet terjesztett elő, melyben annak megállapítását kérte, hogy az intézkedés jogszabályba ütközött, mivel a vizsgálat elrendelését tartalmazó indokolt írásbeli határozatot számára nem kézbesítettek, csupán a vizsgálatra hívták be.

Az ügy kölcsönös jogorvoslati kérelmek után a Kúria elé került, mely határozatában rámutatott, hogy: A soron kívüli alkalmassági vizsgálat elrendelése jogszabályban előírt feltételekhez kötött, azonban egymagában annak megsértéséhez nem fűződik önálló szankció. A hivatásos állomány tagja a minősítési, valamint a FÜV eljárás során meghozott elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésre jogosult. Az elrendelés jogszabályi feltétele az eljárás befejezése előtt pótolható, így megállapítási kereset előterjesztésének az elrendeléssel összefüggésben nincs helye.