október 2016

Szinte példátlan a magyar munkaadók hatalma

A kollektív munkajogi intézmények hiánya miatt a munkáltató szervezet-átalakítási és gazdálkodási hatalma a magyar munkajogban rendkívül széles, amit egyéni alkukkal nem lehet korlátozni – mondta dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese. Az előadást a Munkajog.hu cikke ismerteti, mely egyebek mellett kiemeli, hogy: A munkáltató normatív és egyedi utasításokat adhat. A normatív – nem címzett – utasítások közé tartozik például a szerződéses munkakör tartalma, értelmezése, a munkakörbe tartozó feladatok felsorolása – ezek megtagadása nehezen képzelhető el – magyarázta Berke Gyula. Az EU-ban példátlanul széles körű a hazai munkáltatók jogviszony-alakítási lehetősége, amit az unióban – a nálunk szinte teljesen hiányzó – kollektív szerződések korlátoznak.

A kollektív szerződéseket tőlünk nyugatra tarifaszerződéseknek nevezik, mert bértarifákat tartalmaznak munkakör-típusokra lebontva, míg nálunk a munkabér csak a munkaszerződés része – hoz példát a rektorhelyettes. További részletek a Munkajog.hu cikkében, itt.

Az MSZP négy Hszt. módosító javaslatából a BM hármat csípőből utasított el

A Magyar Szocialista Párt négy módosítási javaslatot terjesztett elő az Országgyűlésnek benyújtott legújabb Hszt. módosításhoz kapcsolódóan. Az MSZP javaslatai a bevezetni tervezett rendvédelmi egészségkárosodási ellátások szabályainak állomány számára kedvező irányú módosítására irányultak. A Belügyminisztérium hosszasnak nem nevezhető megfontolás után, egy nap alatt a négyből három javaslatot elutasított, a maradék egynek pedig a részbeni támogatását helyezte kilátásba. Az MSZP előterjesztése, és a BM válasz letölthető honlapunkról. Azokhoz kommentárt nem fűzünk, mivel önmagukban minősítik mind a javaslattevőt, mint a választ adót!

Emlékezetes, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásokkal kapcsolatban korábban az FRSZ is több javaslatot terjesztett elő, melyek közül végül néhány be is épült a törvénytervezetbe. Szakszervezetünk véleménye és javaslataink itt olvashatóak.

Egyre jobb a határszolgálat, már csak a rendőrök panaszkodnak - 24.hu

A végeken senki sem anyámasszony katonája. Persze lehetne több a vécé, jobb a kaja, vízhatlan az egyenruha, több a melegedő, kevesebb a morgolódás, de hát ez van. Költői felütéssel kezdődik a police.hu-n közzétett Zsaru Magazin-riport, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a déli határszakaszon a zord időjárás ellenére is megállják a helyüket a magyar rendőrök. Sőt a körülmények közel sem olyan rosszak, mint ahogy az a közösségi médiában elterjedt. Ehhez képest – a javuló körülmények hangsúlyozása mellett – szinte az összes egyenruhás megszólaló ilyen-olyan nehézségről számol be. Még az ezredesi rangban szolgáló vezetők is akarva-akaratlanul, egy-egy igen komoly hiányosságra hívják fel a figyelmet - írja a 24.hu.

Az Alkotmánybíróság elutasította a szolgálati időpótlékkal kapcsolatos kifogást

Az Alkotmánybíróság 3152/2016. számú határozatával a szolgálati idő-pótlék szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő vonatkozásában ismét a hivatásos állomány tagjai számára kedvezőtlen határozatot hozott. Emlékezetes, hogy az új Hszt. végrehajtási rendeleteinek megjelenése óta kifogásolta az FRSZ a szolgálati idő-pótlék szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő 31/2015. (VI. 16.) BM rendeletben történt szabályozását. Több tagunk képviseletében indítottunk jogvitát, melyek közül az egyik az AB előtt kötött ki. 

A perben vitattuk a szolgálati idő- pótlék szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdő időpontjaként a munkáltató által megállapított időpontot, ebből következően a tagjainkat szolgálati időpótlék címén megillető illetményrész összegét is. A sérelmezett határozatok a szolgálati időpótlékra való jogosultságot a fenti BM rendelet 89. § (1) és (2) bekezdése alapján állapították meg. E jogszabályi rendelkezések megalkotására azonban véleményünk, és az ügyben eljárt bíróság álláspontja szerint is az új Hszt. nem adott felhatalmazást. A BM rendelet kifogásolt rendelkezései – a Hszt. 156. § (1) bekezdésével és 280. § (1) bekezdésével ellentétben, amelyek egységesen a hivatásos szolgálati idő alapján rendelik megállapítani a felmentési időre, a végkielégítésre jogosultság, a pótszabadság, a jubileumi jutalom, a szolgálati időpótlékra való jogosultság kezdő időpontját – a szolgálati időpótlékra való jogosultság tekintetében a hivatásos szolgálati idő helyett a tényleges szolgálati idő alapján határozzák meg a beszámítandó szolgálati időtartamot.  Az FRSZ eljáró bíróságok által osztott véleménye szerint a  belügyminiszter  nem  kapott  törvényi  felhatalmazást  arra,  hogy  a  BM rendelet 89.  § (2) bekezdésében a szolgálati időpótlékra való jogosultság tekintetében a Hszt.-ben foglalt rendelkezéstől eltérően a tényleges szolgálati időre szűkítve határozza meg a szolgálati időpótlékra való jogosultság szempontjából beszámítandó szolgálati időtartamot.

Az Alkotmánybíróság – az utóbbi időkben megszokott formáját hozva – sajnos nem így látta, és a BM rendelet alaptörvény-ellenességét nem állapította meg, ráadásul határozatának indokolásában gyakorlatilag eldöntötte a jogvitát is. Az indokolás enyhén fogalmazva is "érdekes"! Az AB szerint ugyanis a belügyminiszternek volt felhatalmazása az adott kérdés szabályozására, amit abból vezettek le, hogy a Hszt. felhatalmazta a miniszter a személyügyi igazgatás rendjének szabályozására. Ezzel véleményünk szerint csak annyi a probléma, hogy a jogosultságot meglalapozó szolgálati idők meghatározása nem igazgatási, eljárási, hanem érdemi, anyagi jogi kérdés! Ennyi azonban még nem lett volna elég az elutasításhoz, ezért az AB azt is leszögezte, hogy a BM rendeletbe foglalt szabályok, csupás "technikai szabályok", melyek csak "pontosítják" a Hszt. rendelkezéseit. Ez a megállapítás véleményünk szerint szintén gyenge lábakon áll, mivel alapvetően jogon kívüli fogalmakkal operál.  Az AB dicsőségtáblájára biztosan ki nem kerülő határozat innen tölthető le.

A HVG szerint a rendőrség nem tud pokrócokat biztosítani" - civilek gyűjtenek a határvadászoknak

A HVG információi szerint úgy tűnik, nem megfelelő ruházatban kell szolgálatot teljesítenie a déli határ mentén dolgozó rendőröknek, ugyanis a határvadászok arra panaszkodnak, hogy átfagynak a szolgálat alatt. Civileknek kell besegítenie, mert a rendőrség nem ad pokrócokat és megfelelő élelmiszert. A Zsaruellátó nevű Facebook-oldal gyűjtést szervez a déli határ mentén szolgáló rendőröknek, mivel a határvadászok nem kapnak megfelelő ellátást. A civil szerveződés vitaminokat, megfázás elleni gyógyszereket, élelmiszert, kávét, cukrot, sebtapaszt, kézfertőtlenítőt gyűjt az egyébként állami pénzből állami szolgálatot teljesítő határvadászoknak. A felhívásban thermoruhákat és pokrócokat is várnak az adakozóktól, egy határon szolgáló rendőrnek a Facebook-oldalon megosztott levele szerint ugyanis "a rendőrség nem tud pokrócokat biztosítani", tüzet rakni pedig nem lehet a posztoló rendőröknek a 12-16 órás szolgálatban.

Határvadászokat egyébként továbbra is aktívan toboroznak országszerte. A határvadásznak jelentkezők mintegy 15 százaléka nő - közölte az országos rendőrfőkapitány személyügyi helyettese az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában. 

BM rendelet a rendfokozati vizsgáról

A Magyar Közlöny 152. számában megjelent a rendfokozati vizsgáról szóló BM rendelet. A jogszabálytervezetet az FRSZ az előkészítés során elfogadhatatlannak minősítette. Ennek oka részben az, amit már a Hszt. hatálybalépése előtt is kifejetttünk: a szolgálati törvény képzési-továbbképzési rendszere átláthatatlan, és szükségtelenül sok vizsgakötelezettséget ír elő a hivatásos állomány tagjai számára. Véleményünk szerint a kevesebb, többet érne, ha az valóban a szakmai továbbképzésre irányulna. Az általános kifogások mellett a rendelet egyes szabályaival szemben is kifogásokat támasztottunk, melyek itt olvashatóak.

Az AB érdemi vizsgálat nélkül utasította el a szakszervezeti tisztségviselők MRK tisztségviselését tiltó jogszabály elleni panaszt

Az Alkotmánybíróság következetes maradt az utóbbi években kialakított (jog)gyakorlatához. Érdemi vizsgálat nélkül, saját korábbi határozatait semmibe véve, egy mondvacsinált eljárásjogi kifogásra hivatkozással elutasította a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) egyik tisztségviselőjének azon alkotmányjogi panaszát, melyben azt kifogásolta, hogy a Hszt. a szakszervezeti tisztségviselőket kizárja az MRK tisztségviselőivé választhatóak köréből.  Az indítványozó beadványában kifejtette, hogy a Hszt. indokolatlanul és diszkriminatív módon különbözteti meg a szakszervezeti tisztségviselőket, hiszen objektív indok nélkül zárja ki őket a kötelező tagságú rendvédelmi kar köztestületi tevékenységből, ellehetetlenítve ezáltal a közhivatal viseléshez való jogukat. Az indítványozó egyébként az MRK Közgyűlésének megválasztott tagja és tisztségviselője, amelytől függetlenül az egyik szakszervezet választott tisztségviselőjeként is tevékenykedik. Álláspontja szerint a szakmai és az érdekképviseleti munka nem zárja ki egymást, ezért az MRK jövőre esedékes tisztújításán is jelöltként kíván indulni és a továbbiakban is szeretne választott tisztséget betölteni, valamint az MRK ügyintéző testülete nem tisztségviselő tagjaként tevékenykedni. 

Az AB nem osztotta az alkotmányos aggályokat. Határozatában kifejtette, hogy „az alkotmányjogi panasz (befogadásának) feltétele a bekövetkezett jogsérelem, amelyről jelen ügyben nincs szó. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint ugyanis az indítványozó azon, az indítványban közölt, jövőre szóló (egyéni) akarat elhatározása, miszerint a Hszt. 362. § (2) bekezdésében biztosított, nyilvánvalóan kellő átmeneti idő elteltét követően sem kíván a törvényben meghatározott választási lehetőséggel élni, a jogsérelem bekövetkezését nem alapozza meg. Mivel az indítványozó jövőbeni státusza a későbbi (passzív és aktív) választói döntésektől függ, így esetében a záros határidőn belül, elkerülhetetlenül bekövetkező jogsérelem, mint az érintettség lehetséges feltétele sem áll fenn.” Mit is jelent ez egyszerűbben megfogalmazva? Azt, hogy mivel az indítványozó nem akar választani a szakszervezeti tisztség és az MRK tisztség között, hanem egyszerre szeretné mindkettőt betölteni, a jogaihoz való makacs ragaszkodása miatt nem is éri jogsérelem! Így pedig „érintettség hiányában” beadványa nem felel meg a törvényi követelményeknek, legalábbis az alkotmánybírák többségi véleménye szerint.

Csekély vigasz, hogy Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményt fűzött a fenti határozathoz. Az ő véleménye szerint az alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálatának lehetőségét nem zárja ki, hogy a jogsérelem „ténylegesen” még nem következett be, mivel „az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasz akkor is benyújtható, ha a jogsérelem bekövetkeztének konkrét lehetősége fennáll. A jogszabály ugyanis attól függetlenül minősül(het) alaptörvény-ellenesnek, hogy a személyi hatálya alá tartozó személyek körében a tényleges jogsérelmet az indítvány benyújtásakor már előidézte-e, vagy azt csak a jövőben fogja kiváltani.” Ezzel egyetértünk! Véleményünk szerint is az AB-nak érdemben kellett volna elbírálnia a beadványt, és nem egy mondvacsinált eljárási kifogás mögé bújva lerázni magáról a felelősséget, mint kutya vízet…

FRSZ kezdeményezés a helikoptervezetők illetményének rendezése érdekében

A Belügyminisztériumnál a napokban kezdeményeztük a Készenléti Rendőrség Légirendészeti Szolgálatánál helikoptervezető és fedélzeti szolgálattevő beosztást betöltő kollégák illetményének rendezését. Az említett beosztásokban szolgálatot teljesítők ugyanis a régi Hszt. szabályai alapján jelentős, havi bruttó 60 ezer forint körüli illetménypótlékban részesültek, a teljesített szolgálati órák számának függvényében. Az új Hszt. azonban a szóban forgó pótlékot is megszűntette, melynek következtében az érintettek tavaly, a mindenkinek garantált 30 %-os illetményemelés helyett ténylegesen csak 4-7 % közötti emelésben részesültek. Fentiekre tekintettel kezdeményeztük a helikoptervezetők és fedélzeti szolgálattevők illetményének emelését, és ennek érdekében a Hszt. módosítását.

Emlékezetes, hogy a Hszt. Országgyűlésnek már benyújtott legújabb módosítása éppen az FRSZ kezdeményezése alapján rendelkezik a tűzszerészek hasonló okok miatt alacsonyabb illetményének rendezéséről.

Bízunk benne, hogy az FRSZ újabb javaslata a korábbiakhoz hasonló megértésre talál.

A Fővárosi Törvényszéken is megtört a jég: helyt adtak az egyik közalkalmazotti illetményes keresetünknek!

Immár a Fővárosi Törvényszék is döntött, s a mai napon teljes keresetūnknek helyt adva, tehát a munkáltatói 2015. évi illetménymódosítást követő időszakra is megítélte közalkalmazott tagunknak a kért illetménykülönbözetet és annak törvényes kamatát. Aki tehát a Független Rendőr Szakszervezetetbe fektette a bizalmát, és lett tagunk, minket bízott meg a garantált illetményes ügyének képviseletével, jól járt!!! Mi ugyanis másokhoz képest bővebb időszakot peresítūnk,  s magasabb összeget nyerünk! 

Emlékezetes, hogy 2015. december és 2016. június után a Kúria szeptember végén ismételten – harmadszor – is helyt adott a közalkalmazottak garantált illetmény-különbözet iránti igényének.  E bírósági határozatokkal kapcsolatos tudnivalók itt olvashatóak.

Még nem késő, bízz bennūnk, s légy milliómos! A perrel nyerhető összeg - az Kúria szerint jogos igények időbeli kiterjesztése esetén - elérheti az 1 millió forintot is! Tudnivalók itt!

Last minute út Krakkóba a vámosok szakszervezetével: 35 ezer Ft/fő!

Ajánljuk tagjaink figyelmébe, hogy a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete csökkentette a 2016.10.14–16-ig megrendezésre kerülő  „Kirándulás Krakkóba” program költségeit. A részvételi díj így az alábbiak szerint módosult: nem szakszervezeti tagok részére: 45.900,-Ft helyett: 42.000,-Ft/fő, szakszervezeti tagok és közvetlen hozzátartozói részére: 45.900,-Ft helyett: 35.000,-Ft/fő. A kedvezményes lehetőséggel FRSZ tagok is élhetnek. A részvételi szándékot legkésőbb október 12-ig (szerdáig) kell jelezni. 

Elhelyezés: 2, 3 ágyas szobákban, de 1 ágyas elhelyezés is megoldható 5000,-Ft/fő/2 éjszaka áron (ez utóbbit kérik külön feltüntetni a jelentkezési lapon). Szálloda neve: Hotel City SM Business & Spa ***  A részvételi díj tartalmazza: az utazást, útdíjat és parkolási díjakat, a szállást költségét, mely magába foglalja a reggelit is, első és második nap vacsora költségét (az étkezések egységesek, vegetáriánus menü igényt a jelentkezési lapon kérjük jelezni) az idegenforgalmi adót, a programokat (auschwitz-i költségeket: helyi idegenvezetőket, csoportos foglalási díjat), valamint az utaskísérő idegenvezető költségét. Nem tartalmazza az egyéb tájékoztatóban (piros színnel jelölt) belépők költségét, valamint a BBP biztosítás díját (egyénileg szükséges megkötni). Jelentkezéskor az e-mail tárgyában kérik feltűntetni: „KIRÁNDULÁS KRAKKÓBA”. 

Jelentkezni közvetlenül a vámos szakszerveztnél kell: a titkarsag@vpdsz.hu e-mail címen a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és megküldésével. 

További részletek a KRAKKÓI KIRÁNDULÁS innen letölthető programjában. További tájékoztatást közvetlenül a vámos szakszervezetnél lehet kérni: 06 1 412 2587.