november 2016

Iszonyatosan ramaty állapotban van a magyar társadalom

Létezik egy European Social Survey, vagy röviden ESS nevű, nagy nemzetközi kérdőíves felmérés - írja a 444.hu. Ennek keretében kétévente több európai országban felteszik a lakosságnak ugyanazokat a kérdéseket, a válaszokból pedig létrehoznak egy hatalmas adathalmazt, amin keresztül aztán szabadon kutathatnak a világ társadalomtudósai. Az ESS-t azért szeretik a szociológusok, mert rengeteg embert kérdez meg Európában, így minden résztvevő országban reprezentatívnak tekinthető a kutatás, ráadásul a kérdéseket is elég nagy szakmai szigorral állítják össze. Magyarország az ESS 2002-es indulása óta részt vesz az adatfelvételben, itthon a Magyar Tudományos Akadémia koordinálja a kérdezőbiztosokat, és az MTA kutatói sokat is dolgoznak a válaszokból létrehozott adatbázissal. Csütörtökön délután az MTA kutatói éppen az ESS adatbázisa alapján végzett kutatásaikról tartottak konferenciát a Várban Hol van Magyarország az európai társadalmak térképén? címmel. Egyben meghallgatva az összes előadást, a legszembeötlőbb tény, hogy a magyar társadalom állapota iszonyatosan ramaty - írja a 444.hu. A legegyszerűbb egészségi jellemzőtől kezdve a legösszetettebb társadalmi problémákig alig van olyan terület, amiben Magyarország ne az utolsó helyek valamelyikén tűnne fel az ESS-ben résztvevő országok között. Persze ugyanez elmondható az egész posztszocialista országcsoportról, de Magyarország sok tekintetben még ebben a szűkebb régióban is rosszabbul áll az átlagnál. További részletek a 444.hu cikkében.

Nincs igazság Magyarországon

Hiába javul gazdaságunk helyzete, a szegények ebből semmit nem éreznek. Alig van hely Európában, ahol gyengébb lenne a társadalmi igazságosság, mint Magyarországon – derül ki a német Bertelsmann Alapítvány kutatásból, melyet a HVG ismertetett. Európa leggyengébbjei közé került Magyarország a társadalmi igazságosság indexében, a 28 EU-tag közül a 23. hely a miénk. A Bertelsmann Alapítvány vizsgálatában az összkép mögé nézve még rosszabb a helyzet. Az igazságosság hat mutatója közül egyetlen sincs, amivel az EU-tagok listájának első kétharmadába tudtunk volna kerülni, de olyanból is akad kettő – a diszkriminációmentesség és a generációk közti igazságosság –, amelyben a legrosszabb öt közt vagyunk. Nem csak a gazdagok és a szegények közt óriási a szakadék, hanem a férfiak és a nők között is, a romák leszakadását alig lehet megállítani, a gyerekek pedig különösen nagy veszélyben vannak, hiába próbál idehaza statisztikai trükkökre hivatkozva arról beszélni a kormány, hogy sokkal kevesebb a szegény gyerek.

Lemorzsolódnak a határvadásznak készülők

Átlagosan három érvényes pályázó kell jelenleg ahhoz, hogy közülük egyet felvegyenek arra a határvadászképzésre, amelynek végén, fél év felkészítés után, az érintettek szolgálatba állhatnak a déli határon. Ez olvasható ki az adatokból, amelyet az ORFK küldött a Magyar Nemzet érdeklődésére. A kormány augusztusban döntötte el, hogy háromezerrel bővíti a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályait. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött, és folyamatosan lehet rá jelentkezni. A képzésben már részt vevők átlag­életkora 28 év; a legfiatalabb jelentkező 18, a legidősebb pedig 53 éves volt. Az őr-járőrtárs képesítést megszerzők, akik hivatásos állományú rendőrök lesznek, májustól láthatnak el őrzési, járőrözési feladatokat a szerb határon. 

Kártérítést kaphatnak a Honvéd Egészségpénztár károsultjai

A Jogi Fórum cikke szerint kártérítést kaphatnak a Honvéd Egészségpénztárban ragadt pénzük után a katonák és a rendőrök - jelentette be az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke a testület ülése után, Budapesten. Kósa Lajos felidézte, hogy a Honvéd Egészségpénztár csak nevében honvéd, annak a Honvédelmi Minisztériumhoz nincs köze. Ugyanakkor több fegyveres testület állományi tagjának is ragadt bent pénze a brókerbotrányok nyomán bedőlt egészségpénztárban, a probléma mintegy 20 ezer embert érint - tette hozzá. Azt mondta: a bizottság kezdeményezésére a honvédelmi tárca kidolgozott egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a honvédség és a rendőrség saját alkalmazottainak kártérítést fizet. Ez mintegy másfél milliárd forintba kerülhet. A kifizetések januárban kezdődhetnek.

Az MSZP közleménye szerint: úgy tűnik, nem volt hiábavaló az MSZP másfél éve tartó küzdelme az egészségpénztári megtakarításaikat elveszítő katonák, honvédségi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozók érdekében. A károsultak ugyanis ígéretet kaptak a kártalanításra az urizáló fideszes elittől – garanciát viszont sajnos még nem. Az MSZP szerint nem szabad tovább hitegetni a megkárosított embereket, ezért határozati javaslatban kezdeményezzük, a kormány vállaljon garanciát és fizesse ki minden érintett számára a kártalanítást legkésőbb 2017. január 31-ig! A kifizetésnek eddig sem volt semmilyen törvényi akadálya, az kizárólag politikai akaraton múlt. Az urizáló fideszes elit másfél éve halogatja a kártalanítást, és most is csak a kifizetés lehetőségéről beszélnek, mely a nyilatkozatok alapján további másfél évig fog tartani. Garanciát viszont egyelőre nem adnak a kifizetésre.

Megvan, kik lehetnek a minimálbér-emelés vesztesei

A kormány 2017-ben és 2018-ban összesen 24,2 százalékkal emelné a kötelező legkisebb munkabér összegét - írja a Szakszervezetek.hu. Politikai szempontból a jelentős béremelés a legalacsonyabb kategóriában vitathatatlanul „csodafegyvernek” tűnik, mégsem lehet rezsicsökkentés 2.0-ról beszélni - állapítja meg elemzésében a Policy Agenda. Régóta ismert, meglévő gazdasági kényszerként most teljesülhet az a régi szakszervezeti követelés, hogy a minimálbér nettó értéke érje utol a létminimumot. Ez az első lépés a dolgozói szegénység felszámolásához. A most bejelentett emelésekkel - amennyiben nem szalad el jelentősen az infláció, 2018-tól - a nyolc órában dolgozó legalább annyit keres majd, mint az egy főre jutó létminimum összege.Ahhoz azonban, hogy a minimálbér emelése révén ne maradjon torz bérszerkezetű az ország és ne legyenek sokan a minimálbér környékén, több együttes lépés végrehajtására van szükség. A közszférában dolgozók esetében is szükség van az általános bértáblák újragondolására, különben igazságtalan „élethelyzetek” jönnek létre (pályakezdők és az adott munkakörben évtizede dolgozók bére összecsúszik). 

Mindezeket kiegészíthetjük azzal, hogy a Kjt. hatálya alatti közintézményekkel, közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében az előmenetelt szabályozó illetménytábla 10 fizetési osztálya közül 4 teljesen, további 3 részben működésképtelenné vált.  A bértételek összecsúsztak, így nem fejezik ki a szakképzetségben és a munkatapasztalatban meglévő a jogalkotó szerint indokolható különbségeket. A fent ismertetett helyzet sajnálatosan azt bizonyítja, hogy a jogalkotás lassan egy évtized óta képtelen a közalkalmazottak előmenetelének átfogó kezelésére. Ez a körülmény azt eredményezte, hogy a jogalkotó sérti a munkadíjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét. Amennyiben jövőre a minimálbér valóban 127 ezer forintra emelkedik, akkor az már a Kjt. bértáblájának 10 fizetési osztályának a felét fogja lefedni!  A Kjt. illetménytáblájának 8 év óta létező változatlanságával a jogalkotó – álláspontunk szerint - mulasztásos alkotmánysértést is megvalósít, és bele ütközik az egyenlő bánásmódot törvényi szinten garantáló szabályokba, és valamennyi Magyarországra kötelező, a negatív diszkriminációt tiltó nemzetközi szabályokba! Végezetül, hogy a kormány által terveztt minimálbéremelést helyiértékén tudjuk kezelni, megjegyezzük, hogy 2008-óta a minimálbér bruttó értéke 46,9%-al nőtt, a reálérték azonban csak 16,9%-al több, míg az államnak fizetett adó és járulék 67,1%-al emelkedett - az OKÉT szakértőinek számításai szerint!

Cafeteria: új adómentes elemek, de költségesebbek is lesznek

2017. január 1-jétől jelentősen változik a nem pénzben nyújtható juttatások adózása, emiatt a korábbi években már megszokott cafeteria elemek kikerülhetnek a választható juttatások köréből, az adómentesen nyújtható juttatások pedig új elemekkel bővülnek. A legfontosabb változásokra a Deloitte szakértője hívja fel a figyelmet az adozona.hu oldalán. A korábbi években népszerű cafeteria elemeinek jelentős része – ideértve az Erzsébet-utalványt, a munkahelyi étkeztetést, az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulásokat – 2017-től már csak a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb adózási feltételekkel juttatható a munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy az előbbiekben nevesített juttatások után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett már 27 százalékot kell fizetni, amit a rendőrség vonatkozásában a hatályos szabályok a munkavállalókra hárítanak. További részletek az adozona.hu oldalán.

Néhány tény a bántalmazás miatt jogerősen elítélt hatvani rendőrök ügyében

Néhány napja jelent meg honlapunkon a Heves Megyei Online (HMO) 2013-ban történt bántalmazás miatt jogerősen elítélt rendőrök ügyéről szóló cikke. Az FRSZ által átvett cikkre a Magyar Helsinki Bizottság is reagált, tekintettel arra, hogy a bántalmazás sértettjeit ők képviselték a perben.

A korrekt tájékoztatás követelményére figyelemmel ajánljuk Tisztelt Olvasóink figyelmébe a Helsinki Bizottság üggyel kapcsolatos írását, mely szerint a HMO hivatkozott cikke számos tényt valótlanul ismertet, számos körülményt elhallgat. A bizottság ismerteteti a tényállás releváns elemeit, melyek szerint az ügyben tucatnyi rendőr volt jelen, közülük három személyt ítéltek el, akik az elsőfokú bíróság és a másodfokú bírói tanács szerint jogszerű ok nélkül bántalmaztak magyar állampolgárokat. A helsinkisek arra is felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon 2010. és 2015. között 5.676 esetben indult büntetőeljárás bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette miatt. Ebből 184 esetben emeltek vádat, vagyis 100-ból 3 ilyen ügy jut el bírósági szakba.A Magyar Helsinki Bizottság 2010–2013 vonatkozásában rendelkezik adatokkal a lezárt ügyekről. Ezek szerint az ezen években emelt 185 vádból 116 esetben állapították meg a vádlottak bűnösségét, vagy 67%-ban. Összevetésképpen: más esetben a váderedményesség 97%-os.

Az ügyel kapcsolatos további részletek itt olvashatóak.

Formális RÉT ülés

A Rendőrtség Érdekegyeztető Tanács idei utolsó ülésén nyilvánvalóvá vált, hogy a rendőrség és a BM vezetése négy egyértelmű Kúria döntés ellenére továbbra sem hajlandó a bíróságok által jogosnak minősített illetménykülönbözet kifizetésére, inkább pereskedésre kényszerítenek több ezer közalkalmazottat. Parancsnoki gondoskodás helyett a pénzügyi szempontok dominálnak. Ezzel a belügyi vezetés ékes bizonyítékát adja annak, hogy a valóságban mennyire is tartja fontosnak a közalkalmazottak anyagi helyzetének rendezését! A közalkalmazotti garantált illetményes perekben elért eredményeinkről itt olvasható bővebb tájékoztatás. 

Az ülésen szó esett még a határvadászok toborzásáról és képzéséről, valamint néhány más problémáról is, melyekről részletes információ az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban olvasható.

JOGERŐSEN IS BÖRTÖNBE MEGY A TOLVAJT FOGÓ ZSARU

Míg a tolvaj bűnözőket felkaroló Helsinki Bizottság háza táján pukkannak a pezsgők, addig három rendőrcsaládban most a könnyek folynak. Ketten elvesztették hivatásukat, míg a harmadikban az apától való búcsúzkodás ideje jött el. Letöltendő börtönre ítélték, mert az általa elfogott tolvajok azt állítják: bántalmazta őket - írja a Heves Megyei Online. A leszerelt zsaruk nem beszélnek róla, de mindenki tudja: ha akkor nem fogják meg a tolvajokat, ha később érnek ki, ha elfordítják a fejüket… most minden rendben volna. Az eljárás alapjául szolgáló esemény még 2013. júliusában történt Hatvan határában, egy kukoricásban, ahol öt tolvaj bűnöző kukoricacímert lopott és a helyi rendőrök őket cselekményük közben tettenérték. Az elsődlegesen megállapított eltulajdonított vagyoni érték mintegy 600 ezer Ft. A bíróság azzal az indoklással, hogy az ítéletnek prevenciós jellege van, vagyis a célja a hivatalos személyek elrettentése, egy rendőrt másfél év letöltendő szabadságvesztésre, kettőt felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélt, amely azt jelenti, hogy mindhárom vádlott rendőri karrierjének vége szakad… Az ítélet jogerős. A tolvajok lopási ügye persze hamarabb lezárult. Ők cselekményükért – másik bíróságtól – jogerősen figyelmeztetésben részesültek és 20 ezer Ft eljárási költség megfizetésére kötelezték őket. Úgy tűnik, esetükben nem volt fontos a katonai tanács által hangsúlyozott „elrettentés”… A magyar (i)gazságszolgáltatás ezen szégyenletes ügyének részletei a Heves Megyei Online cikkében olvashatóak.

A kormány 15 százalékos minimálbéremelést és 4 százalékpontos járulékcsökkentést javasol

A Szakszervezetek.hu arról számol be, hogy a kormány 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre, 2018-ban a minimálbér további 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány javaslata szerint - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kibővített testületi ülését követő sajtótájékoztatón pénteken. Hozzátette, a kormány azt is javasolja, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot. A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie - emelte ki a miniszter. A hír kapcsán az Index cikke rávílágít arra is, hogy az elmúlt években a környező országok elhúztak mellettünk emelés terén, csak a cseheknél növekszik lassabban a minimálbér, mint Magyarországon. Ennek alapján valóban indokoltnak látszik a tervezett 15 százalékos emelés, pláne mert a fokozódó munkaerőhiányban lassan már nem csak a nyugattal versenyzünk a dolgozókért, hanem a szomszédainkkal is. Ennek oka az, hogy az OECD országok közül vásárlóerő-erő paritáson számolva Magyarország a mezőny végén foglal helyet, ha pedig a nettót nézünk, akkor még rosszabb a helyzet, itthon ugyanis más országokhoz képest szétadóztatják a minimálbéreseket.