október 2017

SZEF: a közszolgálat számára a minimális bértarifa három lépcsős legyen

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma háromlépcsős bértarifát követel a közszféra számára - olvasható a konföderáció közleményében. A minimálbért 138 helyett 145 ezer, a szakmunkás bérminimumot 180.500 helyett 188.500, és az újonnan bevezetni javasolt diplomás bérminimumot 245 ezer forintban javasolják megállapítani 2018. január 01-jétől. 

A SZEF közleménye emlékeztet arra, hogy már a tavalyi bértárgyalások során és az OKÉT testületi ülésein is többször nyomatékkal kérték a kormány képviselőjét a minimálbér és garantált bérminimum emelés hatására kialakult tarthatatlan közszolgálati bérhelyzet felülvizsgálatára, valamint a sürgető kérdések megoldását szolgáló intézkedések megtételére. Rendkívül kedvezőtlen az a tény, hogy ez az elmúlt egy évben nem történt meg. Ezért a SZEF Ügyvivő Testülete tiltakozik a versenyszféra érdekegyeztető fórumának, a VKF-nek azon döntése ellen, mely szerint a munkaerőpiaci helyzet jelentős változásai ellenére sem kezdik meg a tavaly kötött bérmegállapodás újratárgyalását, sőt rögzítették: maradjanak érvényben az akkor elfogadott összegek. A SZEF, mint a közszolgálati érdekképviselet konföderációja, felemeli szavát az ellen, hogy a VKF testületében nincs megfelelő képviselete a közszférának és az nem is veszi figyelembe a köz ügyeiért dolgozó 690 ezer munkavállaló érdekeit. A hatéves (2017-2022) bérmegállapodás értelmében a 2018-ban életbe lépő két bérelem (minimálbér, garantált bérminimum) hatására a „közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény” bérkategóriái immár teljességgel érvényüket vesztik. Mindenki közel ugyanannyit kap. Alig marad olyan nyugdíj előtt álló, felsőfokú végzettségű munkatárs, akinek a bére a garantált bérminimum összegét szerényen meghaladja. További részletek a SZEF közleményében itt.

Az AB szerint nem alaptörvény-ellenes az állami alkalmazottak nyugdíjának szüneteltetése

Nem alkotmányellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatában. Korábban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is hasonló döntést hozott egy magyar ügyben - írja az Adó.hu.

A testület érvelése szerint, habár mind az állami, mind pedig a magánszektor alkalmazottai a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódnak, amelyhez ugyanolyan mértékben járulnak hozzá, ez önmagában nem jelenti azt, hogy hasonló helyzetben vannak. Míg ugyanis az állam jellemzően állami feladatot, költségvetési szervek útján, haszonszerzésre törekvés nélkül lát el, addig a magángazdaság munkaadói más szervezeti és pénzügyi feltételek között tevékenykednek. Az állam mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, köztük jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak. Ezért nem minősül az Ab szerint diszkriminatívnak, hogy a törvény csak az állami szolgálatban állókra vonatkozóan rendeli el nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj folyósítását kizáró szabályok alóli kivételeknek pedig ésszerű alapja van, ezért azok sem sértik a diszkrimináció tilalmát.

Nagy a túlterheltség a rendőrségnél a határszolgálat miatt

Rengeteg energiát vesz el a rendőrségtől a déli határ őrzése, ez pedig már az ország többi pontján is érezteti hatását - írja a Magyar Nemzet. Kőbánya jegyzője például arról ír az egyik hivatalos beszámolójában, hogy „a közelmúlt eseményeivel összefüggő megnövekedett feladatmennyiség (fokozott határvédelem, FINA-világbajnokság), valamint az állandósult létszámhiány rendkívüli mértékben terheli a rendőrség állományát”. Több ezer rendőr lát el szolgálatot a szerb–magyar határon, ráadásul jó részük távolról, más megyékből lett átvezényelve a déli területekre – mondta a lapnak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. – Az átvezényelt rendőröknek az eredeti rendőrkapitányságukon is lenne dolguk, így viszont az ott maradóknak kell elvégezniük az ő munkájukat is – jelentette ki. Megjegyezte, hogy a megnövekedett feladatigények miatt sokan túlóráznak. További részletek az MNO cikkében.

Jogalom - egy Alkotmánybírósági döntés margójára

Az Alkotmánybíróság szerint nem jelent alkotmányellenes megkülönböztetést, hogy – más érdekképviseleti szereplőkhöz képest – a szakszervezeti tisztségviselők csak szűkebb körben kérhetik munkaviszonyuk helyreállítását, ha a munkáltató jogellenesen küldi el őket. Bár a rendelkezés nem ütközik az Alaptörvénybe, a gyakorlat szempontjából mégis indokolt lenne a szabályozás módosítása - olvasható az Adó.hu cikkében. 

A szerző szerint: "ha felvetjük a különbségtétel indokának kérdését, akkor azt kellene megállapítanunk, hogy az nyilvánvalóan ésszerűtlen. Nem látom be ugyanis, miért éppen a szakszervezet vezetőit illesse meg gyengébb védelem, amikor – a határozatban is levezetett funkcióbeli különbség miatt – éppen e személyi kör kerülhet sokkal élesebb konfliktusba a munkáltatóval, mint az elsősorban konzultatív, véleményezési jogokkal felruházott üzemi tanács. Sokkal inkább elmérgesedhet a viszony a bértárgyalásokat lefolytató, a kollektív szerződést megkötő, és ennek érdekében akár sztrájkot szervező szakszervezettel, mint bármely más munkavállalói érdekképviselettel. Ha tehát észszerű különbséget képzelünk el az egyes érdekképviseleti szereplők között, akkor annak éppen hogy a szakszervezet prominens személyeit kellene jobban védenie, egyebek mellett a munkaviszony helyreállításának lehetővé tételével, a jogellenes megszüntetés körülményeitől függetlenül."

A közszféra tovább harcol

A Népszava cikke szerint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) döntéshozó ügyvivői testülete tegnap úgy határozott, hogy szövetségi szinten támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) kezdeményezését a tavaly elfogadottnál magasabb minimálbérekről és a diplomások tudását elismerő harmadik bérkategória bevezetéséről. A javaslatot jegyző érdekvédelmi szervezet vezetője a Népszavának elfogadhatatlannak nevezte, hogy a versenyszféra egyeztető fórumának kizárólagos jogosítványa van a bérmegállapodás megkötésére, holott az állam alkalmazásában állók, vagyis a közszférában dolgozók bérei ma már alig érik el a piaci cégeknél foglalkoztatottak fizetésének a felét. Boros Péterné megerősítette, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) folytatják a harcot, hogy januártól a sima minimálbért a hatályos megállapodásban rögzített 138 000 forint helyett 145 000 forintra emeljék, a szakmunkás bérminimumot 180 500 forint helyett 188 500 forintra, továbbá vezessék be a 245 000 forintos diplomás bérminimumot.

Egy rendőr is jelentkezett óvónőnek, Tornanádaskára

Rendőr, börtönőr és egy 75 éves, egykor óvőnőként dolgozó budapesti nyugdíjas is jelentkezett az ország valószínűleg legjobban fizető óvodai állásra, Tornanádaskára – tudósított az RTL Klub Híradója. A kis borsodi településen két éve hiába keresnek óvónőt, senki nem akar a kis faluba menni. A polgármester gondolt hirdetést adott fel: akár kezdő óvónőnek is fizetnek bruttó félmilliót. De az álomfizetés is kevés. Ha továbbra sem találnak olyat, aki szakképzett lenne, a mostani ajánlatnál is többet kínálhatnak.  További részletek a HVG cikkében.

Több sebből vérzik a tűzoltóság (is)

Több sebből is vérzik a tűzoltóság: jelentős létszámgonddal küzdenek, az állomány hangulata rossz, a szakemberek túlterheltek, alulfizetettek és motiválatlanok – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Salamon Lajos elmondta: a jelenlegi gondok egyik legfőbb forrása az, hogy a szervezet 2012-es „államosítása” során a kormányzat, vagyis a belügyi tárca, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) „maga alá gyűrte” a tűzoltóságot, figyelmen kívül hagyta a szakmai javaslatokat és észrevételeket. Így az elmúlt évek során a korábban vonzó és megbecsült tűzoltószakma leértékelődött. Ma már toborozni kell az újoncokat, holott korábban túljelentkezés volt a parancsnokságokon. De még így sem lehet elegendő új munkaerőt találni, mert a havi bruttó 180-200 ezer forintos kezdő bérek egyáltalán nem vonzóak a fiatalok körében. Így manapság már ötvenéves embereket is felvesznek, csak azért, hogy meglegyen az állomány. Ha a mostani irány folytatódik, néhány év múlva elöregszik a szakembergárda, s az átlagéletkor 45-50 évre növekszik a mostani csaknem 40 évről. További részletek az MNO oldalán.

Már közvetlenül is igénybe vehető az OTP kedvezmény

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a LIGA-kártyával rendelkező tagjaink már külön tagsági igazolás nélkül, közvetlenül az OTP Bank fiókjaiban kezdhetik el a banki kedvezmények igénybevételéhez szükséges ügyintézést. Korábban már tájékoztattuk tagjainkat, hogy a LIGA és az OTP közötti szerződés alapján tagjaink maximális kedvezményt kapnak az OTP Bank termékeinek kondícióiból, mind a kamat, a díj és a jutalék, mind a hitelhez kapcsolódó egyszeri díjak terén. Az OTP Pénzügyi Pont tanácsadóin keresztül további 0,25% kamatkedvezmény is elérhető a lakáscélú hitelek esetében. Az OTP által biztosított kedvezmények a melléklet tájékoztatóban olvashatóak. Ennek igénybevételéhez korábban külön tagsági igazolást kellett kérni. A LIGA-kedvezménykártya azonban a továbbiakban kiváltja a papír alapú igazolást, és az ügyintézés azáltal is egyszerűsödik, hogy nem közvetítőn keresztül, hanem személyesen, közvetlenül a helyi OTP fiókban indíthatják azt meg tagjaink.

Azok, akik még nem rendelkeznek LIGA-kedvezménykártyával természetesen a továbbiakban is kérhetik a papír alapú tagsági igazolás kiadását az FRSZ Központi Koordinációs Irodájától. Amennyiben az ügyintézés során fentiek ellenére akadály merülne fel, kérjük, hogy – akár a bank fiókjából – hívják közvetlenül a LIGA szolgáltatásokért felelős koordinátorait: Balázs Norbert urat (tel: +36 70 616 1249, szolgaltatasok@liganet.hu ), vagy Trembulyák Péter urat (tel.: +36 70 455 0776, trembulyak.peter@liganet.hu ). Az ügyintézéshez segítséget lehet kérni közvetlenül az OTP munkatársaitól is az következő elérhetőségeken: Várkonyi Csaba (06 70 771 6444), vagy Veres Júlia (06 70 940 1115).

További részletes információk az innen letölthető tájékoztatóban és a LIGA pénzügyi portálján olvashatóak. Tagsági igazolás LIGA kártyával még nem rendelkezők számára, és jelen tájékoztató letölthető a linkekről.

Folyamatosan igényelhető a MOL kedvezménykártya!

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a LIGA és a MOL közötti megállapodás alapján MOL-LIGA kedvezménykártya folyamatosan igényelhető! Az új generációs kártya nem igényel előre pénzfeltöltést, hanem azonnali 6 forintos vásárlási kedvezményt, valamint 1 plusz multipontot biztosít a mindenkori kútárból, a kártya felmutatása esetén. A kártyaaktivitás függvényében a későbbiekben további kedvezmények és akciók is elérhetőek lesznek. 

A kedvezmény igénybevételéhez az innen letölthető igénylőlapot kell kitöltve, aláírással ellátva, egy eredeti példányban megküldeni az FRSZ Központi Koordinációs Irodájának futárszolgálattal (ez esetben a címzés: FRSZ KKI Budapest), vagy postai úton a 1388 Budapest, Pf.52 levelezési címünkre. 

Kérjük tagjainkat, hogy lakcímüket pontosan és olvashatóan tüntessék fel az igénylőlapon, mert a kártyákat az ott megadott címre fogja a MOL postázni. Kérjük továbbá, hogy az igénylőlapon ne a rendőrségi belső, hanem a civil életben használt e-mail címet adják meg. Tolmácsoljuk továbbá a LIGA azon kérését, hogy csak azok igényeljenek kártyát, akik a MOL benzinkutaknál ténylegesen tankolnak, mert további kedvezményeket csak akkor tudunk majd igénybe venni, ha az igénylők a kártyákat valóban használják. Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hibásan, hiányosan kitöltött, vagy nem eredetben beérkező igénylőlapok esetében nem tudjuk garantálni a MOL kedvezménykártya biztosítását. 

Fontos tudnivaló, hogy az igénylőlapokat a LIGA havonta egy alkalommal, rendszerint a hónap első hetében küldi meg a MOL-nak, mivel a kártyát a MOL készítetti el és postázza az igénylő lakcímére. Mindezek okán az igénylés leadása, és a kártya kézhezvétele között hosszabb idő is eltelhet. Ezen a folyamaton az FRSZ nem tud gyorsítani, ezért tagjaink szíves megértését és türelmét kérjük.

 Letöthető anyagok: tájékoztató és igénylőlap