október 2018

Kúria: a munka díjazásával kapcsolatban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét

A Kúria újonnan közzét tett döntése szerint: két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatóak meg objektíven. A perbeli esetben a felperes 11 éve dolgozott az alperesnél, az idősebb generációhoz tartozott. Az új munkavállaló egy 27 éves fiatal nő volt, aki az igazgatásszervezési iskolát elvégezte, de diplomát nem szerzett. Munkakörük és a végzett feladataik azonosak voltak, az új munkavállaló munkabérét azonban 100 ezer Ft-tal magasabb összegben határozta meg a munkáltató.

A Kúria a felperesi kérelmet megalapozottnak találta. Határozatában rámutatott, hogy a felek a munkaszerződés megkötésekor a szerződés elemeit (a szerződéskötési szabadságból levezethetően néhány törvényi korlát között) szabadon határozhatják meg, így a munkabérről is szabadon állapodhatnak meg. A munkáltató és a leendő munkavállaló között létrejött béralkut nemcsak a munkaerő-piaci viszonyok, a kereslet-kínálat, hanem az is befolyásolja, hogy a munkáltatónak az adott munkavállaló munkabére meghatározásakor az Mt. 12. §-a alapján figyelemmel kell lennie arra, hogy az azonos munkát végzők között ne tegyen az Ebktv. által tiltott különbséget. Nem általában tilos az egyenlő munkáért eltérő díjazást fizetni, hanem csak akkor, ha annak alapja kizárólag valamely védett tulajdonság, amelynek nincs objektív összefüggése a munkaviszonnyal. Ennek hiányában a bérkülönbség oka a felek közötti szabad béralku, amely a szerződési szabadság elvén alapszik. A felperes az Ebktv. 19. §-a szerinti valószínűsítési kötelezettségének eleget téve védett tulajdonságként az életkorát (Ebktv. 8. § o) pont), hátrányként az azonos munkakörbe tartozó feladatok ellátásáért munkatársának fizetett munkabérnél havi bruttó 100.000 forinttal alacsonyabb munkabérét jelölte meg. A perben az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az eltérő díjazást a végzett munka minősége, mennyisége vagy a szellemi erőfeszítés vagy egyéb körülmény indokolta volna, az alperes által megjelölt körülmények nem voltak alkalmasak arra, hogy kimentse magát. Önmagában az arra való hivatkozás, hogy az új munkavállaló hatékonyabb munkamódszerrel dolgozott, a kimentéshez nem elegendő. (A kiemelkedő ismeretek, a magasabb képzettség indokolhatja az eltérő bérezést abban az esetben is, ha a meglévő végzettség potenciálisan teszi.) További részletek a Kúria határozatában.

Az elmúlt 8 év mérlege: a jóléti kiadások bánták az államháztartás rendbetételét

Európa második legdrágábban működő államát sikerült felépítenie az Orbán-kormánynak, miközben az oktatásra, az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadások csökkentek 2010-hez képest - írja a Zoom.hu.. A kormány elkészítette a 2017-es költségvetés beszámolóját, amiből kiderül, hogy nyolc év alatt, 2010 és 2017 között milyen átalakuláson ment át a magyar állam. A 2010-es választásokon a Fidesz jelszava az erős állam ígérete volt, a kiadásokat nézve ezt sikerült megvalósítani. A GDP-arányos kiadások csökkentése nem fűnyíróelvszerűen ment végbe az Orbán-kormány első nyolc éve alatt, hanem a kiadásokat átstrukturálták. Az állami működésre fordított pénzek emelkedtek (például a minisztériumok kiadásai) – ezzel az Európai Unió egyik legdrágábban működő kormányzati rendszerét tartja fent Magyarország. 2010-hez képest viszont csökkent a jóléti kiadások aránya, ma a GDP arányában nézve, mind az oktatásra, mind az egészségügyre, mind a társadalombiztosításra kevesebbet fordít az állam, mint tette azt 2010-ben. További részletek a Zoom.hu cikkében.

Rendőrök tüntettek Varsóban

Rendőrök, határőrök és börtönőrök tüntettek kedden Varsóban, a belvároson átvonuló tömeg béremelést követelt - olvasható az ALON.hu cikkében. Az erre vonatkozó, Andrzej Duda elnöknek és Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek címzett petíciót  átadták a lengyel államfői, majd a kormányfői hivatalnak. A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy 20 ezren vettek részt. Az egyenruhába, illetve fényvisszaverő mellénybe öltözött tüntetők sípszóval vonultak,  és több, Rendőrség feliratú koporsót vittek. 

A lengyel rendvédelmi szervek alkalmazottai tavasz óta egyeztetnek a belügyi tárcával munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak el, ennek  keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtási pótdíjakat. A belügyminisztérium az egyeztetések során több javaslattal állt elő, legutóbb szeptember végén  mintegy 250 zloty (19 ezer forint) fizetésemelést javasoltak 2019 júliusától, amellett, hogy a jövő év elejétől a rendőrség folyamatban lévő korszerűsítése keretében 300 zlotyval (22,6 ezer forint) magasabbak lesznek a bérek.