február 2019

A legnagyobb szakszervezetek között szerepel az FRSZ

A Policy Agenda évente feldolgozza a szakszervezetek beszámolóit - írja a Privátbankár. Ez alapján készíti el az ágazatonkénti kumulált és szakszervezetenkénti TOP-listát arról, hogy melyek a legnagyobb tagdíjbevétellel rendelkező szakszervezetek Magyarországon. A Policy Agenda adatbázisa alapján 2018-ban 513 szakszervezet adott bevallást a működéséről. Ez a szám 2017-ben 597 volt. Köztük nagyon sok kis szakszervezet működik, amelyek talán néhány taggal rendelkeznek csak, ezek főleg munkahelyi szintű szervezetek. Tagdíjbevételük alapján 24 olyan szakszervezet van, amelyik 50 millió forint feletti tagdíjról számolt be 2018-ban, számuk kettővel kevesebb, mint 2017-ben volt. A 2017. évi listán az FRSZ a 10. helyen szerepel. Szakszervezetünk tavalyi beszámolóját majd csak március végén fogdja el az illetékes testület, így a 2018-as listán az FRSZ még nem szerepel.

Kúria: az egyenlő bánásmód megsértése csak összehasonlítható – azonos csoportba tartozó – személyi kör esetében lehetséges

A Kúria egy szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei tárgyában folyt perben rámutatott arra, hogy az egyenlő bánásmód megsértése csak összehasonlítható – azonos csoportba tartozó – személyi kör esetében lehetséges. Nem tekinthető ilyennek a munkáltató által eltérő jogállási törvények alapján foglalkoztatottak köre. 

Az adott ügyben felperes 2010. augusztus 23-ától állt az alperes alkalmazásában előbb köztisztviselői, majd kormánytisztviselői jogviszonyban. A felperes levélben tájékoztatta a munkáltatót arról, hogy gyanúsítottként hallgatták ki hivatali vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt. Ezt követően alperes 2016. szeptember 19-én a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. A felperes keresetében az azonnali hatályú felmentése jogellenességének megállapítását kérte azzal, hogy amennyiben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése megállapítható, akkor visszahelyezése mellett elmaradt illetmény megtérítését kéri. Felperes keresetét az eljáró bíróságok I. és II. fokon is elutasították. A felülvizsgálati eljárás során hatűrozatában a Kúri kifejtette, hogy az alperes a felperes jogviszonyát azonnali hatállyal az irányadó jogszabályok szerint szüntette meg. Alaptalanul állította a felperes felülvizsgálati kérelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértését is. A felperesnek meg kellett jelölnie az Ebktv. 8. §-ában felsorolt tulajdonságok közül azt, amellyel az általa állított jogszabálysértéskor rendelkezett, és valószínűsítenie kellett, hogy emiatt hátrány érte. A felperes az eljárás során védett tulajdonságot nem igazolt. A bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a felperes által megjelölt személyek nem képeznek vele összehasonlítható csoportot. A kormánytisztviselőkre a Kttv. szabályait, az egyenruhás, „beöltözött” vámosokra, pénzügyőrökre a Hszt. rendelkezéseit kell alkalmazni a NAV tv.-ben foglalt eltéréssel. A Hszt-ben nem szerepel azon felmentési ok, amely miatt a felperes jogviszonyát az alperesnek meg kellett szüntetnie. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

Feltámadnak a tetszhalottak: egyre többen lépnek be a szakszervezetekbe

A Népszava cikke szerint van olyan szakszervezet, amelyik megduplázta a tagságát az utóbbi két hónapban, a tíz százalékos bővülés majdnem általános. Sokat nőtt a szakszervezetek elismertsége, amióta nyíltan harcot hirdettek a rabszolgatörvény visszavonásáért, körképünk alapján belépési hullám indult meg több ágazatban az érdekvédelmi csoportokba. Ahol a halál szele megcsapta az embereket, ott tömegesen lépnek be a szakszervezetekbe – értékelte a kormányzati szektor reagálását a tavaly év végi kirúgásokra Agg Géza. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak kijelentette, hogy akik maradtak, azoknak kell elvégezni az elküldöttek munkáját is, miközben a kormányzati igazgatásról szóló törvény teljesen kiszolgáltatottá tette őket. Ahol működik alapszervezet, ott naponta 8-10 belépési nyilatkozatot is kapnak, máshol új csoportokat kellett alakítaniuk a nagy érdeklődés miatt, összességében december eleje óta a legtöbb hivatalban 10 százalékkal nőtt a tagság. Az emberek rájönnek, hogy egyedül nem mennek semmire, egyénileg el sem mondhatják a panaszaikat, mert nincs kinek, a szakszervezet viszont képes nyomást gyakorolni a főnökökre – összegezte a siker okát Agg Géza.

Így van ez a rendőrségen is, ezért javasoljuk, hogy a rendőrség valamennyi tagjának, hogy lépjen be a Független Rendőr Szakszervezetbe. A belépéssel kapcsolatos információk itt olvashatók, aktulis jogi ügyeinkről pedig itt tájékozódhatsz.

A rendőröktől nem merték elvenni a túlórát, de fizetni sem akarják

A 24. hu cikke szerint két éve összejöhetett a túlórákból a 13., 14. havi fizetés a rendőröknek, a kormány ki akarta vezeti a drága rendszert, de féltek, hogy az alacsony fizetések miatt leszerelési hullámot indítanának el.  A cik szerint egyes megyékben már tavaly is nagyon spóroltak a túlóradíjakkal. A szabolcsi rendőröknek a főkapitány intézkedése nyomán például a több mint 55 ezer túlórából alig 7 ezer után fizettek pénzt, a többit szabadidővel próbálták megváltani. Ez azt jelenti, hogy előre megszabják, hogy egy-egy megyei, városi kapitányság mekkora túlszolgálati kerettel gazdálkodhat, amivel az egy főre jutó túlórakeretet is maximálják. Információink szerint a rendőri vezetőket is érdekeltté teszik abban, hogy minél kevesebb kifizetendő túlóra keletkezzen. Ez a látszatintézkedés azonban csak ideig-óráig tarthatja a lelket a lázadozó állományban. A 24.hu szerint miután Balogh János országos rendőrfőkapitány is csak kitartást tudott kérni a rendőröktől, februárban újabb elégedetlenségi hullám söpört végig az szervezeten. Bár az ORFK tagadja, forrásaik szerint nagyon magas a testületet elhagyók száma. Csökken a létszám, a beosztásokban viszont le kell fedni az elvárt szolgálatokat, de a sima szolgálatokkal egyre kevésbé tudják megoldani, ami azt eredményezi, hogy megint egyre több túlóra keletkezik, bennmaradóknak kell helyt állniuk a megüresedett posztokon.

Nincs utánpótlás: egyre kevesebben választják a rendőri pályát

A Portfolio cikke szerint az elmúlt években drasztikusan fogy a jelenkezők száma, Miskolcon például 75 százalékos volt a visszaesés: a rendészeti szakközépiskolába tavaly 640-es jelentkeztek, nyolc évvel korábban még 2618-an. Körmenden 765-ről 328-ra csökkent a jelentkezők száma, míg az adyligeti intézményben 2010-ben még 1439 jelentkező volt, tavaly már csak 501. Gál Sándor, az FRSZ Tanintézeti Tagozatának ügyvivője a hírportálnak elmodta, hogy a szakma nem vonzó a fiatalok számára, viszont ha a jelentkezőszámok nem fognak jelentősen nőni a jövőben, lesznek olyan feladatok, amelyeket nem fognak tudni ellátni. Így is rengeteg a túlóra a komoly létszámgondokkal küzdő testületnél.

A Magyar Hang cikke szerint Paksra mennek pénzt keresni a rendőrök. A hírportál szerint egyre több fiatal rendőr hagyja el a pályát, miután szembesülnek vele, hogy például biztonsági őrként járőri fizetésük többszörösét kereshetik meg. A portál úgy tudja, hogy többek között a paksi atomerőmű-bővítés is vonzza a fiatal rendőröket és a rendőrségnél dolgozó közalkalmazottakat: a Paks II. beruházásnál rengeteg fegyveres biztonsági őrre van szükség, jelenleg is zajlik a kiképzésük.

A 24.hu cikke szerint nincs jobb helyzetben a büntetés-végrhajtás sem, mivel több mint nyolcszázzal csökkent a büntetés-végrehajtásban dolgozók száma két év alatt. Amíg 2016-ban még közel 9200-an dolgoztak a bv-nél, tavaly már csak 8339-en szolgáltak a testületnél, a teljes létszámhoz 1200 dolgozó hiányzik. A BVOP folyamatosan toboroz, de a rengeteg a túlóra, alacsony a fizetés és elavult a technika.

Benézte az Eurostat a magyar rendőrök számát

A média híradások alapján január elején számoltunk be róla, hogy az Eurostat adatai szerint arányaiban Magyarországon a legkevesebb a rendőr az Európai Unióban. A közzétett statisztika szerint hazánkban mindössze 90 rendőr jut 100 ezer emberre, amivel Magyarország nagyon kilóg a sorból, az utánunk következő államok közül Finnországban 137, Dániában 186, Svédországban 203, az EU-ban pedig átlagban 318 rendőr jutott 100 ezer lakosra 2016-ban. A 24.hu olvasói visszajelzések alapján utánajárt a hír valóság alapjának, melynek eredményeként az Eurostat egyeztetett a Központi Statisztikai Hivatallal a témáról, és pénteken azt a választ kapták tőlük, hogy frissítették a statisztikát a helyes számokkal. Azt írták, a hiba onnan ered, hogy rossz definíciót használtak. A hibás statisztikában Magyarország esetében csak a bűnügyi nyomozókat számolták, így jött ki a rendkívül alacsony szám 100 ezer főre vetítve. A KSH segítségével most már minden rendőrt összeadtak, így pedig az jött ki, hogy Magyarországon 391,7 rendőr jut 100 ezer főre, amivel az egész EU-ban a tizedik helyen állunk.

Idén is 200 ezer forint marad a rendőrségi dolgozók cafetériája

Megjelent a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának és rendvédelmi igazgatási alkalmazottainak 2019. évi választható béren kívüli juttatásairól és bankszámla-hozzájárulásáról szóló 2/2019. (II. 7.) BM utasítás. Az utasítás szerint idén sem változik a cafetéria bruttó 200 ezer forintos keretösszege, miként a bankszámla hozzájárulás is 4 ezer forint marad. 

A minisztérium ismét figyelmen kívül hagyta a béren kívüli juttatások emelésére és a cafetéria közterhei személyi állomány tagjaira történő áthárításának megszüntetésére vonatkozó javaslatunkat. Ennek következtében a rendőrségi dolgozók a közterhek levonása után a valóságban csak nettó 148.690 forint összegű juttatást igényelhetnek. Ezzel szemben a minisztérium részben befogadta a RIASZ törvény miatti jogviszonyváltás elfogadását elutasító közalkalmazottakra vonatkozó javaslatunkat, és az ORFK hatáskörébe utalták a felmentéssel kifutó Kjt.-sek idei cafetériájának szabályozását.

A felsőfokú iskolai végzettségüket az FRSZ szerint legalább a "C" munkaköri osztályba kell besorolni a RIASZ törvény alapján!

A február 1-jével kiküldött munkáltatói tájékoztató levelekkel kapcsolatban az elmúlt pár napban több megkeresés is érkezett szakszervezetünkhöz amiatt, hogy a felsőfokú iskolai végzettség (főiskola, egyetem) ellenére „A” vagy „B” munkaköri osztályba tervezi a munkáltató az érintettek átsorolását a rendvédelmi igazgatási jogviszony átalakításával. Az FRSZ Jogsegélyszolgálatának álláspontja szerint a Riasz. törvény besorolásnál az elsődleges szempont a meglévő iskolai végzettség. A törvény úgy fogalmaz, hogy: „Hszt. 288/S. § (1) A besorolás a munkaköri osztály, a munkaköri kategória és a munkakör alapján történik. A munkaköri osztályba iskolai végzettsége alapján, a munkaköri kategóriába a munkaköre alapján, a fizetési fokozatba szolgálati ideje alapján kell a rendvédelmi alkalmazottat besorolni.”

A Riasz. tv. középfokú és felsőfokú munkaköri osztályt különböztet meg. A középfokú munkaköri osztály „A” és „B”, míg a felsőfokú munkaköri osztály „C”-„F” munkaköri kategóriákra tagozódik, melyeken belül a szolgálati idő alapján történik a konkrét bérsávba, fizetési fokozatba a besorolás. A Hszt. 288/T. § (1) bekezdése szerint „A felsőfokú munkaköri osztályba tartozó „C”, „D” „E” vagy „F” munkaköri kategóriába a felsőfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazottat kell sorolni.”

Felsőfokú iskolai végzettségnek a főiskolai, egyetemi végzettség számít, a felsőfokú OKJ-s vagy egyéb tanfolyamok tehát nem elegendőek, de aki főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik, annak a jogszerű besorolása minimum „C” kell, hogy legyen. A fentiektől eltérő – álláspontunk szerint jogszerűtlen – besorolás miatt jogvita kezdeményezhető, melyben tagjaink részére jogi segítséget és képviseletet biztosítunk! (FRSZ Jogsegélyszolgálat)

A munkakörbe nem tartozó többletfeladat ellátásáért a RIASZ törvény szerint is többletdíjazás jár!

A február 1-jei jogállás változással összefüggésben többen is azzal keresték meg szakszervezetünket, hogy mi várható a rendvédelmi igazgatási jogviszony szerinti új besorolás és illetménymegállapítás során a különböző többletfeladatok (pl. „T” ellátmány kezelés, munkavédelmi feladatok, stb.) pénzbeli ellentételezésével. Az érintettekben felmerült a kétség a tekintetben, hogy a többletfeladat ellátásért a jövőben is fognak-e helyettesítési/megbízási díjban (keresetkiegészítésben) részesülni, vagy netán az új munkaköri megnevezésbe beépítik az említett plusz tevékenységeket.

A Riaszt. törvény egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a munkakörbe nem tartozó többletfeladat ellátásáért a rendvédelmi alkalmazottat többletdíjazás illeti meg. A Hszt. 288/B. § (1) bekezdése szerint „A rendvédelmi alkalmazott a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból beleegyezésével a munkaköréhez tartozó feladatok mellett más munkakörbe tartozó feladatokat láthat el (tartós átirányítás). A (2) bekezdés szerint a tartós átirányítás időtartama legalább harminc nap, de legfeljebb egy év. A (3) bekezdés pedig rögzíti, hogy a rendvédelmi alkalmazott a tartós átirányítás időtartamára havonta a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű megbízási díjra jogosult.”

Jogsegélyszolgálatunk álláspontja és a kialakult bírósági ítélkezési gyakorlat szerint is a többletfeladat éppen attól többlet, hogy nem tartozik az alap munkakörbe. A munkáltató a munkakör tartalmát egyoldalúan nem bővítheti, csupán az adott munkakörön belül határozhatja meg a feladatokat. Az azonos szakterületen/szervezeti egységnél rendszeresített azonos munkakörök tartalma is meg kell, hogy egyezzen. Ha tehát pl. x db ügyviteli segédelőadó (rendészeti) közül az egyik a munkakörbe nem illeszthető többletfeladatot (pl. T-ellátmány kezelést) is rögzít, akkor annak ellátásáért külön díjazás jár. A többletfeladat munkakörbe nem tartozása tehát az azonos munkakörben foglalkoztatottak munkaköri leírás tartalmának összehasonlításával igazolható. Amennyiben tehát az új jogviszonyban a többletfeladat illetményen felüli ellentételezése elmarad, úgy amiatt jogvita kezdeményezhető, melyben tagjaink részére jogi segítséget és képviseletet biztosítunk!