március 2019

Garantált bérminimum: fontos döntést hozott a Kúria

Az alsó középfokú végzettség legalább középfokú végzettségnek minősül a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából – mondta ki a Kúria nemrégiben hozott határozatában, amit az Adózóna cikke ismertet. Az ügyben érintett felperes az általa üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson dolgozó, üzemanyag-kútkezelői végzettséggel rendelkező munkavállalóinak garantált bérminimum helyett csak személyi alapbért fizetett. A Kúria rámutatott, hogy a középfokú és az alsó középfokú képesítés nem azonos képzettséget takar, alapvető különbség a két képzettség között, hogy az alsó középfokú szakképesítés iskolarendszeren kívüli képzéssel, a középfokú szakképesítés iskolarendszerű képzéssel szerezhető meg. A bíróság kifejtette azt is, hogy a hivatkozott jogszabályokból nem vezethető le, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából. 

Miután mindenkit besoroltak, megjelentek a RIASZ törvény végrehajtási rendeletei is...

Miután február 01-jén hatályba lépett a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyra (RIASZ) vonatkozó törvény-módosítás, miután február 16-ig a rendvédelmi szervek valamennyi közalkalmazottjának nyilatkoznia kellett arról, hogy alapvető információk hiányában elfogadja-e jogviszonyának módosítását, miután az érintettek megkapták az új jogviszonyba történő kinevezésükről szóló határozatokat, és miután megkapták új munkaköri leírásaikat is, március 11-én megjelentek a tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtási rendeletei is, valamint a munkaköri jegyzéket és a képesítési követelményeket meghatározó ORFK utasítás is. A jogállamiság látszatát gondosan kerülő eljárás láttán felvetődik a kérdés, hogy a rendőrség munkáltatói jogkört gyakorló vezetői milyen jogszabályok és belső normák alapján hajtották végre több ezer közalkalmazott rendvédelmi igazgatási viszonyba történt átsorolását? Mivel a munkáltatói intézkedések végrehajtásakor nem léteztek sem végrehajtási rendeletek, de még a munkaköröket meghatározó belső normák sem, csak arra következtethetünk, hogy a RIASZ törvény végrehajtása kézivezérléssel, belső használatra szóló minisztériumi és ORFK-s leiratok alapján történhetett, amire sokféle minősítést tehetünk, csak egyet nem, mert jogkövetőnek biztosan nem nevezhető az eljárás! A jogalkotói mulasztással késedelmesen kiadott BM rendeletek és ORFK utasítás az alábbiakban tölthetők le.

FRSZ - Országos Sporthorgász Vándorkupa: május 18-án!

A hagyományoknak megfelelően, az FRSZ Borsod Megyei Elnöksége idén is megrendezi az FRSZ - Országos Sporthorgász Vándorkupa elnevezésű horgászversenyt.  A versenyre 2019. május 18-án (szombaton) kerül sor, a Novajidrány és Vizsoly községek között található Kacsa horgásztavon.  A versenyre csak háromfős csapatok nevezését fogadják el, a csapat tagja  az BM irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti (RIASZ-os állomány) vagy munkavállalói állományú tagjai, valamint a rendvédelmi oktatási intézmények tanulói lehetnek. A nevezési díj FRSZ tagok részére 2.500 Ft,-, nem tagok részére  3.500 Ft. A résztvevők számára a rendezők meleg ebédet biztosítanak, melynek költségét a nevezési díj tartalmazza. A kísérők étkezési igényét a nevezési lapon lehet jelezni, melynek költsége 500 Ft/fő, ami a helyszínen is befizethető.

 A versenyre 2019. május 14-ig lehet jelentkezni a honlapunkról letölthető nevezési lap frsz.emo@gmail.com megküldésével, melyhez mellékelni kell a nevezési díj befizetését igazoló banki másolatot.  A helyszínen nevezést már nem fogadnak el a rendezők! 

További információk az FRSZ honlapjáról letölthető verseny kiírásban. (További információ: e-mail cím: frsz.emo@gmail.com vagy 30/488-1242)

LETÖLTHETŐ ANYAGOK:

A tűzoltóknál is akadozik az utánpótlás

Sokan hagyják el a pályát és drasztikusan csökken az újoncok száma – írja a Népszava. – Ki az a lökött, aki most tűzoltónak megy? Én tizenhét évig voltam állományban, szeretem ezt a hivatást, de már árufeltöltőként is sokkal jobban lehet keresni – mondta az Egységes Tűzoltó Szakszervezet (ETSZ) társelnöke. Antalfi Zsoltot azért kereste meg a lap, mert miután arról írtak, hogy drasztikusan csökkent a rendőrök utánpótlása, több forrásból is úgy értesült az újság, hogy a tűzoltóknál is kísértetiesen hasonló a helyzet. Információik szerint a Dunántúlon a vonuló állomány átlagosan 15-20 százaléka hiányzik. Ez azt jelenti, hogy egy 30 fős szolgálati csoportból 5-6, egy 20 fősből 3-4 tűzoltót kellene pótolni. Tíz évvel ezelőtt ez nem jelentett volna gondot, hiszen egy-egy álláshelyre többszörös volt a túljelentkezés, mára viszont megcsappant a felszerelni akarók száma.

A túlságosan kevés jelentkezőről és a nagy lemorzsolódásról a lap megkérdezte a katasztrófavédelmet is és válaszaikból úgy tűnik, mintha két valóság létezne. Noha az állomány számáról és betöltetlen álláshelyekről, nem tettek említést, az állították, minden a lehető legnagyobb rendben van. További részletek a Népszava cikkében.

Hatályba lépett a kormányzati igazgatásról szóló törvény: 9 órás munkanap, csökkenő szabadság, ingyen túlóra

Péntektől érvényes a központi hivatalok tisztviselőinek „rabszolgatörvénye”: durva megszorítások jönnek, miközben végrehajtási rendeletek sora hiányzik - írja a Népszava. A hét minden munkanapján 6 óra 45 perckor kezdődik a munkaidő a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői számára – ezt hozta nekik az új kormányzati igazgatásról szóló, mától hatályos jogszabály, vagy ahogy ismertebb, a „köztisztviselői rabszolgatörvény”. A korai kezdés ellenére hajnaltól legalább napi kilenc órát kell bent lenniük a munkahelyükön az eddigi nyolc óra helyett, és a munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet fél órája. A további megszorítások közé tartozik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria, az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken, és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Súlyos változás az is: ezután ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat. Nemcsak a nyugdíjfolyósítónál dolgozóknak, hanem a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjének, ügykezelőjének, a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóinak is megváltozik a jogviszonya március 1-től. Mától kormányzati szolgálati jogviszonynak nevezik azt. Míg a jogviszony átnevezése kevésbé jelentős változás – főleg, hogy az érintettek 2010 óta voltak már közszolgálati tisztviselők, kormánytisztviselők, köztisztviselők és állami tisztviselők is –, az már súlyos következmény, hogy a dolgozók mindennapjait durván átszabja az kormányzati igazgatásról szóló jogszabály. Ráadásul az úgy lép hatályba, hogy a mögött a beígért 38 végrehajtási rendeletből mindössze egy, a tavalyi szabadságok megváltásáról szóló készült el. További részletek a Népszava cikkében.