A BM szerint kiemelt feladatnak tekintik az életpálya méltó lezárásának biztosítását - az FRSZ szerint a valóság mást mutat

 

​Dr. Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő kérdéssel fordult a belügyminiszterhez, melyben azt tudakolta: "Hogyan gondoskodnak azokról, akik 2012. január 01-jét követően váltak hivatásos szolgálatra alkalmatlanná?" A belügyminiszter válaszában kifejtette, hogy: "A kormány az új közszolgálati és rendészeti életpálya kialakítása során kiemelt feladatnak tekinti az életpálya méltó lezárásának biztosítását, valamint a nyugdíjkorhatár előtt kiválni kényszerülőkről való megfelelő gondoskodást."

 

Ezzel szemben az FRSZ az új szolgálati törvény egyik legnagyobb hiányosságának  éppen azt tartja, hogy nem biztosít megfelelő megoldást hivatásos szolgálati viszony életkor előrehaladásával történő lezárására, a 2011-ben megszűntetett szolgálati nyugdíjrendszer pótlására!

 

2013-ban – az ORFK adatai szerint – a rendőrség állományából 211 tiszt (és főtiszt), valamint 730 tiszthelyettes (és zászlós) szerelt le. Összességében tehát egy kisebb főkapitányságnyi állomány hagyta el a hivatásos pályát, ami véleményünk szerint azt bizonyítja, hogy a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése nem csökkentette érdemben a fluktuációt és nyilvánvalóan nem javította a rendőrség állománymegtartó képességét. Ennek ellenére az új Hszt. tovább szigorítaná a könnyített szolgálat igénybevételének feltételeit is. Annak korhatárát ugyanis a jelenlegi 52-ről 55 évre emelné, ráadásul a folyósítandó illetmény 10 %-os csökkentését is bevezetné, de még ezt a korlátozott kedvezményt sem biztosítaná feltétel nélküli alanyi jogon, hanem csak akkor, ha a rendvédelmi szervnél éppen van üres, könnyített szolgálatban betölthető szolgálati beosztás.

 

Jelenleg a hivatásos állomány fele a 36 – 50 év közötti korosztályokba tartozik. Amikor majd az, ezen korcsoportba tartozók elérik az 55 éves életkort, a rendszer véleményünk szerint működésképtelenné fog válni, vagy olyan költségvetési forrásokat fog igényelni, amelynek biztosíthatósága erőteljesen megkérdőjelezhető! Mindezek alapján a könnyített szolgálat véleményünk szerint nem jelent valós megoldást a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése miatt várhatóan felmerülő problémákra.

 

A magyar népesség általános erőnléti és egészségi állapotát is figyelembe véve, véleményünk szerint egyértelmű, hogy 55 éves életkor felett a hivatásos állomány tagjai egyre kevésbé képesek megfelelni a szolgálattal együtt járó fokozott fizikai és pszichikai megterhelésnek! Pontosan ezért javasolja az FRSZ a hivatásos szolgálat 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár előtti lezárásának lehetővé tételét. Ennek érdekében javasoltuk, hogy:

  • a könnyített szolgálatot a hivatásos állomány bármely tagja alanyi jogon vehesse igénybe 52. életéve betöltésétől kezdődően, az utolsó beosztás szerinti illetménye csökkentése nélkül,
  • a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés korhatára a jelenlegi 60-ról kerüljön leszállításra az 55. életévre, a legalább 30 éves tényleges hivatásos szolgálattal rendelkezők esetében.
  • a Hszt. ismerje el a tényleges hivatásos szolgálatban töltött időt az öregségi nyugdíjra való jogosultság szempontjából korkedvezményre jogosító szolgálati időként. A Hszt. 10 év tényleges hivatásos szolgálatban töltött idő után 2 év, minden további 5 év hivatásos szolgálat után 1 – 1 év korkedvezmény szerzésére biztosítson lehetőséget.

 

Javaslatunk elfogadása azt eredményezné, hogy a rendvédelmi oktatási intézményekből 20 – 22 évesen hivatásos szolgálatba kerülők 35 évnyi, tényleges hivatásos szolgálat alapján a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt, már 58 éves korban nyugállományba vonulhatnának. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2006. december 31-ig a fentiekben részletezett javaslattal megegyezően ismerte el korkedvezményre jogosító szolgálati időnek a tényleges hivatásos szolgálatban töltött időt, így a szabályozás ismételt bevezetése az említett időpont előtt és azt követően felszereltek közötti indokolatlan különbségtételt is megszűntetné.

 

Fentiek szerinti javaslatainkat - információink szerint - a BM nem fogadta el. Ami pedig a jelenlegi helyzetet illeti, az is szöges ellentétben áll, a miniszter által elérendő célként megfogalmazottakkal. Ezt támasztotta alá az a napokban megjelent hír, mely szerint a megváltozott nyugdíjszabályok miatt egyetlen forintnyi pénzt sem kap a magyar államtól az aTarpai Tóth László, aki 60 nap híján 25 évig szolgált a Határőrségnél, meg a Rendőrségnél és beosztásából egészségi alkalmatlanság miatt mentették fel.  A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG ügyfele most a Strasbourgi bírósághoz fordult. 2012. január 1-jétől néhány kivételtől eltekintve az Országgyűlés megszüntette a szolgálati nyugdíjat, és az 57 évesnél fiatalabbaknál szolgálati járandósággá alakította át az addig már szolgálati nyugdíjban részesülők ellátását, a jövőre nézve pedig az általános nyugdíjszabályokat rendelte alkalmazni - írja a Magyar Helsinki Bizottság itt olvasható közleményében.

 

Dr. Harangozó Tamás képviselői kérdése

 

A BM válasza

 

Az új HSZT-vel kapcsolatos előzmények