FONTOS VÁLTOZÁS A MUNKAÜGYI PEREKNÉL: FELÉRTÉKELŐDIK A SZAKSZERVEZETI JOGSEGÉLY

A közigazgatási perekben (a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő perek is ilyenek) 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddig megyénként működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB) megszűnnek, és 3-3 megye illetékességgel a fenti törvényszékek hoznak első fokon ítéletet. A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár majd el. A munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.

Mivel a hivatásos és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott jogviszonyával kapcsolatos ügyek közigazgatási pereknek számítanak, ahol és amely fenti bíróságokon a jogi képviselet kötelező lett, ezért még nagyobb haszna van az érdekképviseleti tagságnak, s az ehhez kapcsolódó jogsegélyszolgálatnak. Tekintettel arra, hogy ezen eljárások nagymértékben függnek az ún. megelőző eljárásoktól (a szolgálati panasz benyújtásától annak elbírálásáig terjedő folyamattól), így mindenképpen érdemes már a szolgálati panasz elkészítését és benyújtását is a szakszervezeti jogi képviselőkre bízni! Cikkünk a link alatt folytatódik!

Kiemelendő továbbá, hogy a törvényszékek csak 2020. április 1-től járnak el, ezért mind papír alapú, mind elektronikus kapcsolattartás esetén a KMB-knek címezve lehet előterjeszteni 2020. március 31-ig a keretsetlevelet, míg ezt követően az illetékes törvényszékeknek kell címezni. A KMB-k megszűnésével a benyújtott keresetleveleket, a folyamatban lévő közigazgatási és munkaügyi ügyeket megküldik a törvényszékeknek.

Ezen szervezeti változások remélt hatása, következménye általunk nem ismert, de reméljük, hogy a kívánt cél nem valamiféle centralizált ítélkezés megteremtése. Az azonban már most megállapítható, hogy a tárgyalásokon való megjelenés költsége, időigénye átlagosan megnövekszik, hiszen akár egy másik megyéből, akár a Budapestről történő lejutás jellemzően egy távolabbi bíróságra lesz szükséges.

Budapest, 2020. március 12.

FRSZ Jogsegélyszolgálat