Hatályba lépett a kormányzati igazgatásról szóló törvény: 9 órás munkanap, csökkenő szabadság, ingyen túlóra

Péntektől érvényes a központi hivatalok tisztviselőinek „rabszolgatörvénye”: durva megszorítások jönnek, miközben végrehajtási rendeletek sora hiányzik - írja a Népszava. A hét minden munkanapján 6 óra 45 perckor kezdődik a munkaidő a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői számára – ezt hozta nekik az új kormányzati igazgatásról szóló, mától hatályos jogszabály, vagy ahogy ismertebb, a „köztisztviselői rabszolgatörvény”. A korai kezdés ellenére hajnaltól legalább napi kilenc órát kell bent lenniük a munkahelyükön az eddigi nyolc óra helyett, és a munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet fél órája. A további megszorítások közé tartozik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria, az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken, és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Súlyos változás az is: ezután ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat. Nemcsak a nyugdíjfolyósítónál dolgozóknak, hanem a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjének, ügykezelőjének, a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóinak is megváltozik a jogviszonya március 1-től. Mától kormányzati szolgálati jogviszonynak nevezik azt. Míg a jogviszony átnevezése kevésbé jelentős változás – főleg, hogy az érintettek 2010 óta voltak már közszolgálati tisztviselők, kormánytisztviselők, köztisztviselők és állami tisztviselők is –, az már súlyos következmény, hogy a dolgozók mindennapjait durván átszabja az kormányzati igazgatásról szóló jogszabály. Ráadásul az úgy lép hatályba, hogy a mögött a beígért 38 végrehajtási rendeletből mindössze egy, a tavalyi szabadságok megváltásáról szóló készült el. További részletek a Népszava cikkében.