A magyar bérhelyzet történelmi perspektívában

Jó hír, hogy a Standard and Poor’s visszaminősítette Magyarországot a BBB – stabil, azaz befektetésre ajánlott – kategóriába. Igaz, ez még mindig csak eggyel van a bóvliszint felett. A felminősítés oka – a jó aktuális gazdasági mutatók mellett –, hogy a kormány gyakorlatilag eltörölte a bankadót, azaz konszolidálta kapcsolatait a bankokkal. Ám a minősítők nem foglalkoznak a társadalmi adatokkal, például a várható élettartam vagy a nettó bérek alakulásával, mivel figyelmüket elsősorban az üzleti világ számára fontos mutatókra – GDP, költségvetési hiány, adósság, infláció – összpontosítják, és azok esetén is inkább a jelen és a várható közeljövő adatait elemzik – olvasható az mno.hu-n.  A cikk kiemeli, hogy a magyar versenyképesség csökkenésének egyik fő oka éppen gazdaságunk egysíkúsága és az alacsony hozzáadottérték-termelés. Utóbbi az átlagos bérszintre is hatással van. Magyarországon 2016 júliusában a nettó átlagkereset – közfoglalkoztatottak nélkül – 181 200 forint volt, ez körülbelül 584 euró. A szlovák érték 708, a cseh 793, a lengyel pedig 723 euró. Érdekességként említsük meg, hogy az osztrák érték 2009 euró. Vagyis az utóbbi időszakok emelései ellenére a bérek tekintetében utolsók vagyunk a visegrádi országok között. De azt is meg kell említeni, hogy az állami szférában szintén alacsonyak a fizetések: az utóbbi évek béremelései ellenére a költségvetési intézményekben dolgozók átlagos keresete alacsonyabb, mint a nemzetgazdasági átlag - írja az mno.hu.