A munkáltató eljárási hibái a kártérítési határozatok bírósági megsemmisítését eredményezhetik!

Sajnos nem újdonság, hogy a Készenléti Rendőrség által lefolytatott kártérítési eljárások több súlyos eljárási hibában szenvednek, az azonban hasznos információ, hogy ezek a kártérítési határozatok bírósági megsemmisítését eredményezhetik!

Történt, hogy kollégánk még 2015. októberében egy busszal történő tolatás közben egy másik gépjárműnek ütközött és a két gépjárműben kisebb sérüléseket okozott. A kártérítési eljárás elrendelésére majd 3 év múlva került csak sor, ezt követően több mint 4 hónappal később rendelkeztek tagunk kártérítésre kötelezéséről. Az, hogy a kárösszeg hogyan is jött ki, az szükséges javításokat és arányos díjakat tartalmazott-e, azt mindenki saját tapasztalata alapján eldöntheti, jelen cikkünk most nem ezt kívánja megkérdőjelezni. Cikkünk folytatása itt olvasható.

Ami azonban jelen ügyben egyértelműen megsértésre került:

  • a kártérítési eljárás megindítására 15 napos határidő (Hszt. 237.§ (2) bekezdése)

237.§ (2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást (a továbbiakban: a kártérítési eljárás megindítása).  

  • a kár összegének megállapítására előírt 30 napos határidő (a vonatkozó BM rendelet 2.§ (3) bekezdése) és 3 napos határidő (BM rendelet 2.§ (3) bekezdése),

2.§ (3) A kár felfedezését követően az állományilletékes parancsnok a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára úgy intézkedik, hogy a kár összege és a károkozó személye lehetőség szerint a kár felfedezésétől számított 30 napon belül megállapításra kerüljön. Ha a kár összegének megállapításához külső szerv - így különösen a javítást elvégző vállalkozás - bevonása szükséges és a 30 napos időtartamon belül nem érkezik meg a kár megállapításához szükséges számla a rendvédelmi szervhez, annak megérkezését követően legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedni kell a kártérítési eljárás megindítására.

  • 60 napon belül érdemi határozat hozatala (Hszt. 238.§ (1) bekezdése),

238. § (1) A kártérítési eljárás megindítását követő hatvan napon belül az állományilletékes parancsnok indokolt határozattal dönt a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről. A határidőbe a kártérítési eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidő az eljárás jogerős befejezésekor, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor veszi kezdetét.

  •   a panasszal támadott határozat felülbírálatára nem a KR hivatalvezetője, hanem az elöljáró parancsnok (vagyis a KR parancsnoka) jogosult és köteles (Hszt. 239.§ (2) bekezdése)

239.§ (2) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt nyolc napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt harminc napon belül elbírálja. A határidő további harminc nappal meghosszabbítható.

A Készenléti Rendőrség perbeli hivatkozását az eljáró bíróság sem fogadta el alaposnak. Ennek lényeg ugyanis az volt miszerint a KR Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a hivatalvezető jogosult a parancsnok nevében és megbízásából eljárni. A bíróság jogerős ítélete szerint a Hszt. szabályait az alperes belső szabályzata le nem ronthatja, a hatásköri szabályokat át nem írhatja, így az arra nem jogosulttól származó jognyilatkozat, határozat érvénytelen, mely megsemmisítendő.

   dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos