Másodállást vállalnak vagy kilépnek a rendőrök

Az Abcug cikke szerint a rendőrök nagy része kénytelen másodállást vállalni, mert a plusz pénz nélkül nem tudnának megélni fizetésükből: taxiznak, mentőznek, futárkodnak. Elvileg engedélyt kell kérniük ehhez, de mivel sokszor feletteseik is ugyanebben a helyzetben vannak, ezért inkább elnézik nekik. A kettős élet hosszú távon fizikailag és mentálisan megterhelő, ezért sokan úgy döntenek, inkább leszerelnek és a civil életben próbálnak meg boldogulni. A cikke szerzőjének főtitkárunk elmondta, hogy a parancsnokok sokszor eleve nem nézik jó szemmel, ha az állományból valaki másodállást vállal, mivel nem akarják, hogy kimerültek, túlhajszoltak legyenek rendőreik. Tapasztalata szerint legtöbbször mégis megadják az engedélyt, ilyenkor figyelembe szokták venni az adott családi helyzetét. További részletek az Abcug cikkében.

BÉT ülés a RIASZ törvény végrehajtásáról

A mai napon a Belügyminisztérium 2019. január 25-ére összehívta a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) ülését, melyen a tárca a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti szolgálati viszonyt bevezető 2018. évi CXV. törvény (az ún. RIASZ törvény) végrehajtási rendeleteit kívánja „egyeztetni” a szakszervezetekkel. Az „egyeztetés” szót azért tettük idézőjelbe, mert a megbeszélés előtt 4 nappal, illetve a törvény hatálybalépése előtt 10 nappal a szóban forgó jogszabály-tervezetet még nem küldték meg számunkra! A BÉT előkészítése tehát a „szokásos” forgatókönyv szerint zajlik, ami már önmagában is felháborító! Ennél azonban jóval aggasztóbb, hogy a rendőrség kb. 10 ezer közalkalmazottjának úgy kell február 15-ig nyilatkozatot tennie a jogviszonyváltás elfogadásáról, hogy a részletszabályokról semmiféle információval nem rendelkezik. Mindezek alapján joggal merül fel a kérdés, hogy milyen tájékoztatást kapnak majd az érintettek a munkáltatótól? Vagy ők már ismerik a jogszabály-tervezetet, csak a szakszervezeteknek nem mutatják meg?

Munkáltatói tájékoztatások a RIASZ törvényről: Nesze semmi, fogd meg jól!

A héten több rendőri szervnél is állománygyűlésen tájékoztatták a közalkalmazottakat jogállásuk várható módosításáról. Ismeretes, hogy a rendvédelmi közalkalmazottak és kormánytisztviselők jogviszonyát rendvédelmi igazgatási alkalmazotti szolgálati viszonynak átminősítő 2018. évi CXV. törvény (az ún. RIASZ törvény) 2019. 02. 01-től lép hatályba, és azt követően 15 napon belül, azaz 2019. 02. 15-ig kell majd minden érintettnek nyilatkoznia arról, hogy elfogadja-e a jogviszony átalakítását. A jogviszony módosításáról és az illetmény besorolásról szóló határozatokat pedig 2019. 02. 28-ig kell elkészíteniük a munkáltatóknak. A rendkívül szűkre szabott határidőket – sok más szabály mellett – az FRSZ már a törvényjavaslat elfogadása előtt kifogásolta. Fenntartásaink sajnos beigazolódni látszanak, mivel az ORFK a RIASZ törvény előkészítésének jelenlegi állására figyelemmel két héttel elhalasztotta a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács eredetileg január 14-ére kitűzött ülését, a megyei rendőri szerveknél megtartott állománygyűléseken pedig tagjaink beszámolói szerint a humánigazgatási szolgálatok még nem tudtak érdemi válaszokat adni a felmerülő kérdésekre. Ennek következtében az állománygyűléseken képtelen voltak eloszlatni a kollégák körben kialakult bizonytalanságokat, ami viszont sok helyen komoly felháborodást váltott ki. A közalkalmazottak különösen méltánytalannak tartják az éves szabadságnapok számának csökkentését, ami már megszerzett jogokat sért, valamint a 20 %-os illetmény eltérítési lehetőséget. Az illetményeltérítéssel kapcsolatos munkáltatói tájékoztatásból egyes rendőri szerveknél azt szűrték le a kollégák, hogy pozitív irányú eltérítésre költségvetési fedezet hiányában nem lesz lehetőség. Az FRSZ RIASZ törvénnyel kapcsolatos véleménye, és a jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló anyagaink itt olvashatók.

ADÓIGAZOLÁS A SZAKSZERVEZETI TAGDÍJ ADÓALAPBÓL TÖRTÉNŐ LEVONÁSÁHOZ

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a 2018. évi személyi jövedelemadó bevallásnál felhasználható „adóigazolásokat” Központi Koordinációs Irodánk 2019. január 18-án megküldte a tagszervezeti tisztségviselők számára annak érdekében, hogy azok kellő időben eljussanak a tagokhoz. Az FRSZ által kiadott „adóigazolás” hitelesen tanúsítja a tag által 2018-ban befizetett szakszervezeti tagdíj összegét, mely az adóbevallás során az adóalapból vonható le. Az ügyintézés meggyorsítása és egyszerűbbé tétele érdekében új szolgáltatást vezettünk be, melynek keretében tagjaink már az internetről is le tudják tölteni az Szja bevallás során felhasználható igazolásokat. Az adóigazolás letöltésével és felhasználásával kapcsolatos részletesebb információk az alábbi linken érhetők el.

Mi a baj a jelenlegi munkajogi szabályozással?

Palkovics Imre: Miért marad távol a Munkástanácsok a hibrid demonstrációktól?

Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke pártpolitikai célokat szolgáló akciónak tartja a szombati megmozdulásokat, amelyek nem szolgálják a munkavállalók érdekében megfogalmazott szakszervezeti célokat. Nem várható a társadalom széleskörű támogatottsága egy olyan akcióhoz, ahol a szakszervezetek - kilépve szerepkörükből és eredeti követeléseiket háttérbe helyezve -, a harmatgyenge ellenzékkel összekapaszkodva kormányt óhajtanak buktatni - olvasható a MOSZ közleményében.

Pintér is megszólalt túlóra-ügyben

Pintér Sándor belügyminiszter szerint a közbiztonság védelme miatt kell túlszolgálatot elrendelni a rendőrségnél. A túlórapénzt viszont ütemezetten kifizetik - írja a Napi.hu. Pintér Sándor belügyminiszter szerint a rendőrség a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a rendőrségi állomány járandóságait. "A túlórapénzek kifizetése az elszámolásoknak megfelelően, ütemezetten történik" - válaszolta Pintér Sándor belügyügyminiszter Demeter Márta, LMP-s parlamenti képviselő írásbeli kérdésére. A dokumentum a parlament honlapján jelent meg. A belügyminiszter szerint túlszolgálatot pedig csak akkor rendeltek el, amikor azt a közbiztonság vagy a közrend védelme indokolta.

Annak a rendőrnek sem jó a rengeteg túlóra, aki örömmel vállalja

A Politico című amerikai hírportál európai kiadása beszámol arról, hogy a Független Rendőrszakszervezet részéről rokonszenvre találtak a túlórakeret növelése ellen tiltakozók - írja a szakszervezetk.hu. A cikk szerzője megszólaltatja Pongó Gézát, a több ezer rendőrségi alkalmazottat tömörítő szakszervezet főtitkárát, aki szerint a rendőrség 2011 óta több mint 40 millió óra túlmunkát teljesített, és bár vannak, akik ezt elviselik, és örülnek annak, hogy többet keresnek, egészségük egy idő után ezt sem szellemi, sem fizikai értelemben nem bírja. A Politico főtitkárunkkal készített riportja itt olvasható.

Országos sztrájkba kezdenek a közszolgák

Több szakszervezeti szövetség 200 ezer közalkalmazott érdekében tartana munkabeszüntetést - írja a Népszava. Sztrájkot hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit.

Beintett a kormány a szakszervezeteknek, nem tárgyalnak velük

Az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság nevében, a legnagyobb szakszervezetét vezető Kordás László elnök küldött egy négypontos követeléslistát tartalmazó levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, amire a pénzügyminiszter a Népszava szerint azt válaszolta, a kormány nem tárgyal a sztrájkra készülő szakszervezetekkel. Varga Mihály azt is közölte, a szakszervezetek javaslataikat vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé. Utóbbiról az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottságban részt vevő szakszervezeti tömörülések vezetői azt mondták, ilyenek nincsenek - írja a hvg.hu.

További részletek a szakszervezetek.hu cikkében.

Lapszemle: FRSZ szolidaritási nyilatkozat a sajtóban

Az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) négypontos követelésével kapcsolatban kiadott szolidaritási nyilatkozatunk a sajtó érdeklődését is kiváltotta. Az alábbiakban a jelentősebb híradásokat szemlézzük.

Folyamatban van a RIASZ törvény végrehajtásának előkészítése

Az ORFK gazdasági főigazgatójától kapott tájékoztatás szerint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Riasztv.) hatálybalépésére figyelemmel folyamatban van a Rendőrség közalkalmazotti és kormánytisztviselői állományába tartozók jogviszonyának rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá történő átalakítása, a Riasztv. végrehajtási rendeletéinek előkészítése, a Rendőrség új munkaköri kategóriáinak kialakítása, illetve azok követelményeinek meghatározása. Figyelemmel arra, hogy a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács soron következő ülésének napirendi pontjai között is szerepel a Rendőrség közalkalmazotti és kormánytisztviselői állományába tartozók jogviszonyának rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá történő átalakítása, ezért - a hiteles tájékoztatás érdekében - Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács időpontját 2019. január 28-ára halasztotta el Kovács István r. vezérőrnagy. (Az FRSZ RIASZ törvénnyel kapcsolatos álláspontja itt olvasható.)

SZOLIDARITÁSI NYILATOZAT

A Független Rendőr Szakszervezet támogatja az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) négypontos követelését. A munkavállalói jogok védelme és érvényesítése érdekében történő összefogással egyetértünk, az e célból törvényes eszközökkel fellépő szakszervezetekkel szolidaritást vállalunk!

Az FRSZ szolidaritási nyilatkozata itt olvasható. 

Rendőri fizetésemelés: a kormány nem mond igazat

Amit a kormányzat mond, az nem igaz - jelentette ki a Hírklikk megkeresésére az FRSZ főtitkára. A kormány év eleji béremelési bejelentése kapcsán komoly vita alakult ki a napokban, Pongó Géza erre reagálva nyilatkozott a hírportálnak. Az évekkel ezelőtt beígért életpályamodellből nem lett semmi, helyette egy bértáblát kaptak a kollégák – mondta. A mintegy 37 ezer fős hivatásos állomány tagjainak jelenleg is e szerint utalja az állam a fizetésüket, de sokan közülük már az első, mintegy 30%-os béremelés után sem kaptak többet kézhez, mint annak előtte – tette hozzá. Pongó Géza hangsúlyozta: az állomány harmada semmilyen emelésben nem részesült eddig a bértábla kötöttségei miatt, ráadásul az általános bérszínvonal-emelkedés miatt mára az is elinflálódott, amit esetleg kaptak. Hogy idén végül mekkora növekményben részesülhetnek, még nem tudni, de az, hogy az évi 5%-os béremelés általános járna mindenkinek, biztosan nem igaz – jelentette ki.

A Mérce.hu cikke szerint a Zsaruellátó Facebook oldalára pedig tegnap szinte percenként kerültek fel új fényképek és üzenetek, melyekben rendőrök osztották meg a tényleges fizetésüket, azt, hogy milyen pozícióban vannak és mennyit túlóráztak, illetve személyes történeteiket. A Zsaruellátó facebook oldala itt olvasható.

Kiakadtak a rendőrök a fizetésemelésről áradozó BM-államtitkár miatt

A saját fizetésükről szóló banki tájékoztatókkal árnyalják Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának nagyon rózsaszínűre sikerült év eleji béremelési bejelentését a rendőrök - írja a 24.hu. Kontrát Károly szerint 2015 óta átlagosan 50 százalékkal emelkedett a hivatásos rendőrök bére. A rendőrök szerint viszont sokan most is csupán 120-150 ezer forintot keresnek havonta. A Zsaruellátó nevű Facebook-csoport hétfőn közzétette több olyan banki sms másolatát, amelyet – név nélkül, de sok esetben a fizetést folyósító kapitányság megjelölésével – rendőrök küldtek be saját decemberi fizetésükről. A banki tájékoztatók tanúsága szerint az állomány tagjai között még mindig rengetegen lehetnek olyanok, akiknek 120-150 ezer forintos juttatással kell beérni a hónap végén. A kézhez kapott összegek egyáltalán nem mutatnak olyan jól, mint ahogy azt Kontrát Károly sugallta.

Az FRSZ a szolgálati törvény (Hszt.) 2015. évi megjelenése óta több akalommal tiltakozott a hivatalos propaganda csúsztatásai ellen. Az 50 %-osnak beállított illetményemelést már közvetlenül a törvény megjelenése után meglékelték azzal a módosítással, mellyel a frissen hatályba lépett törvény szerinti új illetményrendszerre való beállás időpontját 2016-ról 2019. január 01-ig elhalasztották. De sajnos még az évenkénti 5 %-os emelésre vonatkozó ígéret sem valósult meg. Ugyanis már a béremelési periódus második évében, 2016-ban kb. 6 ezer, majd 2017-ben 10 ezer hivatásos állományú maradt ki az illetményemelésből. 2018-ban már a hivatásos állomány 30 %-a nem kapott emelést, és ez az arány idén még tovább romlik. A 2015. évi illetményekhez viszonyítva 50 %-os illetményemelést talán az állomány magasabb beosztásokba kinevezett és az idősebb korosztályhoz tartozó 40 %-a érte el. Ennek egyik oka, hogy a rendvédelmi illetményalapot 2008. január 01-je óta nem hajlandó megemelni a kormányzat.