Követendő példaként a Belügyminisztérium figyelmébe!

Aláírták a 2019. évi bér- és béren kívüli juttatásokról szóló megállapodást a honvédelmi miniszter és az érdekképviseleti szervezetek - olvasható a Honvédszakszervezet (HOSZ) közleményében. A miniszter elmondása szerint a katonaállomány 2016 évtől 50%-os illetményemelésben részesült, amelynek utolsó 5%-os része 2019. január 1-jével kerül biztosításra a honvédelmi illetményalap 44.600 forintra történő emelésével (miközben a rendvédelmi szervek hivatásos állományának illetményalapja 38.650, több mint 10 éve - a szerk. megjegyzése). A közelmény kiemeli, hogy a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény elfogadása után 2019. január 01-től átlagosan 20%-os, majd három éven keresztül 5-5%-os béremelést biztosít ennek az állománykategóriának. Az egyes illetményen kívüli juttatások vonatkozásában a Szép-kártya vendéglátás alszámlájára 4.000 forint helyett 12.000 forint kerül biztosításra. Az Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás nettó mértéke változatlan, 2019-ben bruttó 7.100 forint lesz havonta. A családos katonák tanévindítási hozzájárulása gyermekenként bruttó 45.000 forint, a nevelési támogatás bruttó 30.000 forint lesz. Czövek János a HÉF munkavállalói oldal képviseletében jelezte, hogy szervezeteik eredményként értékelik a megállapodást. További részletek a HOSZ honlapján.

Újabb csavar a „rabszolgatörvénynél”: jöhet az "önként" vállalt túlóra

"Önként" vállalhatnak túlórát a Fidesz csütörtökön késő este benyújtott legújjabb javaslata szerint a dolgozók: a törvényalkotási bizottság kidobta a korábban a vállalkozásfejlesztési bizottságban megszavazott puhításokat. Mindezzel a szakszervezeti védelmet gyengítik - írja a Népszava. A törvényalkotási bizottság fideszes alelnöke, Bajkai István által csütörtökön este 8 óra után benyújtott összegző módosító javaslat szerint alapesetben továbbra is évi 250 óra túlóra volna elrendelhető minden munkavállaló számára, amelyhez azok a dolgozók, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs kollektív szerződés, további 150 órát "önkéntesen" hozzácsaphatnának, erről pedig egyéni megállapodást kellene kötniük a munkaadóikkal. Ezt a megállapodást a dolgozók csak a naptári év végén mondhatnák fel. Ahol pedig van kollektív szerződés, ott abban továbbra is 300 órában lehet megállapodni, de szintén egyéni megállapodásokkal további 100 órát is be lehet vállalni. A javaslat ezeket a túlórákat „önként vállalt túlmunkának” nevezi. A javaslat mindezt cinikus módon garanciális elemnek nevezi, holott nyilvánvaló, hogy egyedül a munkáltatóval szemben jóval kiszolgáltatottabb egy dolgozó, mint ha a szakszervezetek a nevében közösen fellépve védik az érdekeit. 

Szolgálati közlemény az FRSZ KKI ünnepi munkarendjéről

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy az FRSZ Központi Koordinációs Irodáján 2018. december 19-étől 2019. január 02-ig az ügyintézés és az ügyfélfogadás szünetel. Az év végi ünnepek után a KKI és a Jogsegélyszolgálat munkatársai 2019. január 03-ától lesznek ismételten elérhetőek. 

Szombaton 10 órakor az utcára vonulnak a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen

Eredménytelenek voltak a tárgyalások, most már a szombati tüntetésre készülnek gőzerővel a szakszervezetek – nyilatkozta a Mércének Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A megmozdulás a Jászai Mari térről indul majd– ahol 10 órától lesz gyülekező –, 11 órától pedig a Szent István körúton a Nyugati tér és és a Bajcsy-Zsilinszky út, valamint az Alkotmány utca érintésével vonulnak majd az Országház elé. A tüntetők köréről Kordás elmondta, gyakorlatilag a teljes szakszervezeti élet csatlakozott a megmozduláshoz, függetlenül attól, hogy tartoznak-e konföderációhoz ezek a szervezetek, vagy sem. Rajtuk kívül az oktatás és a tudomány szabadságáért küzdő diákok is részt vesznek a demonstráción.

„Felemás” egyeztetések a Munka törvénykönyvéről

A Magyar Szakszervezeti Szövetség, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetségemai, azaz három „versenyszférás” szakszervezeti konföderáció ismét egyeztetést folytatott a T/3628 számon jegyzett, Munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat egyik benyújtójával, Kósa Lajossal és a Pénzügyminisztérium képviselőivel. A szakszervezeti konföderációk közös közleménye szerint kiemelten fontosnak tartják egyértelműsíteni, hogy a munka világának legfontosabb jogszabályát kizárólag tripartit érdekegyeztetést (Kormány, szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek) követően és a szociális párbeszéd jegyében lehet módosítani. A jelenlegi eljárást vállalhatatlannak tartják a konföderációk. További részletek a MOSZ honlapján, itt olvashatók.

SPORTKÁRTYA A MAKASZTÓL, KÖZEL 400 SPORTLÉTESÍTMÉNYBE!

A MAKASZ 2019-ben megújult feltételekkel támogatja a sportolni vágyókat. Januártól új partnerük a Sportkártya biztosít a piaci árnál kedvezőbb áron, flotta kedvezménnyel Sportkártyas elérési lehetőséget. Kérjük tekintsd meg a Sportkártya bemutatkozó anyagát, illetve a 2019-es tájékoztató anyagot. A kedvezményes lehetőség csak érvényes MAKASZ kártyával rendelkező tagjainknak elérhető. A kedvezményes lehetőséget a MAKASZ weboldalán elhelyezett regisztrációs felületen lehet megtenni, ahol egy speciális QR kód fog rendelkezésre állni, ami a kedvezményt biztosítja.

A londoni rendőrség új taktikája a robogón menekülőkkel szemben: taktikai érintkezés!

Új, tudatosan eltervezett módszerrel lép fel a brit rendőrség azokkal a robogón menekülő bűnözőkkel szemben, akik többszöri felszólításra sem állnak meg: ha utolérik, egyszerűen elütik őket -írja a 444.hu. “Hogy újra féljenek a bűnözők” - világította meg a nemrég bevezetett módszer lényegét Cressida Dick, a Scotland Yard vezetője. A főrendőr - az első nő ebben a pozícióban - azzal is elbüszkélkedett, hogy a jól képzett rendőrségi sofőröknek köszönhetően a látványos elütéseknek eddig összesen két sérültje van, akiknek végtagjai törtek. A rendőrnyelv minden országban csodálatos: a menekülők elütését a brit rendőrzsargonban “taktikai érintkezésnek” nevezik. A londoni rendőrség taktikájának az is része, hogy elrettentésből sorozatban publikálják a fedélzeti kamerák felvételeit a csattanóval végződő üldözésekről - az egyik vidó itt nézhető meg.

A kormány nem alkuszik a rabszolgatörvényről sem!

Nem hátrál meg a kormány és a Fidesz a rabszolgatörvény kapcsán: januártól elrendelhető lesz akár évi 400 órányi túlóra is, és erről elég lesz az üzemi tanácsnak megállapodást kötnie - írja a Népszava. Csak apróbb szépészeti beavatkozásokat hajtanak végre a rabszolgatörvényen, az igazán fajsúlyos kérdésekben nem nyújt be a kormánypárt módosító indítványokat a javaslathoz. Lényegében így foglalható össze a szakszervezeti vezetők és a javaslatot jegyző Kósa Lajos (Fidesz) hétfői egyeztetésének eredménye, amely inkább visszalépést, semmint előrelépést jelent a korábbiakhoz képest a munkavállalók számára, a szakszervezetektől pedig ismét elvonnak egy fontos jogosultságot.

Egy éven belül heti 48 órára lesz emelhető a rendes munkaidőkeret, vagyis jöhetnek a hosszabb műszakok, avagy gyakorlatilag visszatér a hat napos munkahét, ráadásul a túlóraelszámolást is elodázhatják a munkáltatók 3 évig, közben trükközhetnek azzal, hogy mikor ismerik el túúlórának a napi 8 órán túli munkavégzést. A szakszervezetek számára a kormányzati javaslatok elfogadhatatlanok, de legalább a német autógyárak örülhetnek... További részletek a Népszava cikkében, itt.

A legfontosabb kérdésekben nem engedett a kormány

A kormány nem engedett a legfontosabb kérdésekben a pénteken késő este véget ért Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülésén - írja a Népszava. A köztisztviselőket nagyon sok tekintetben hátrányosan érintő javaslat egyik sarkalatos fejezete a kormányzati létszámgazdálkodás bevezetéséről szól, ebből nem enged a kormány. A betöltetlen állásokat például fél év után elvennék a munkahelyektől, pedig van hat éve betöltetlen munkahely is. A feladatokra alkalmazott dolgozók biztonsága ebben a rendszerben veszélyben van, mert ha egy következő munkához az illető nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, és nem tud gyorsan papírt szerezni az elvárt tudásról, könnyen utcára teszik, ami mind a szervezet, mind a dolgozó számára kiszámíthatatlan helyzetet teremt. A szakszervezetek nem tartották elfogadhatónak azt sem, hogy megszűnik a helyettesítés és az érte járó díj.

Nem engedett a kormány a szabadságok kérdésében. A tervezet a mostaninál öt nappal rövidebb, mindössze 20 napos alapszabadságot rögzít, amit a gyermeket nevelők pótszabadságainak megduplázásával akar kompenzálni, de az idősebb, több évtizede a közigazgatásban dolgozók is egy héttel kevesebb pihenésre lesznek jogosultak. Az életkor ezentúl nem számít a bértáblába történő besoroláskor sem. A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy érvényben van a csütörtökön meghirdetett „Szabadság napja” nevű tiltakozó akció felhívása, amiben azt kérte Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, hogy aki teheti, ne menjen be dolgozni azon a napon, amikor a parlament megszavazza a köztisztviselők rabszolgatörvényét. 

Az FRSZ megszűnteti LIGA tagságát és csatlakozik a Munkástanácsokhoz

Az FRSZ XV. Kongresszusa úgy határozott, hogy 13 évi tagság után, 2018. december 31-ei hatállyal szakszervezetünk lépjen ki a LIGA Szakszervezeti Szövetségből, és január 01-el csatlakozzon a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez (MOSZ). Az FRSZ vezető tisztségviselői ezúton is megköszönik a LIGA Szakszervezeteknek azt a munkát, amit a konföderáció az FRSZ tagsága és a rendőrség teljes személyi állománya jogainak képviselete és védelme érdekében az elmúlt években végzett.

Kongresszusunk úgy ítélte meg a jelenlegi helyzetet, hogy a MOSZ-hoz történő csatlakozással javítani tudjuk az FRSZ kollektív érdekképviseleti munkájának hatékonyságát, és lehetőségünk nyílik a társ rendvédelmi szakszervezetekkel való együttműködés erősítésére is. A Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozik ugyanis a korábban széthullott FRDÉSZ – rendőrségen kívüli – három legnagyobb rendvédelmi szakszervezete: a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, valamint a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete.

Kicsit enyhítene a kormány a rabszolgatörvény szigorán

Marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni - írja a Népszava. Kósa Lajos (Fidesz) legalábbis ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy ilyen irányban módosítja múlt héten benyújtott, a túlórakereteket jelentősen tágító indítványát. Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az - az évi 400 óra túlmunka elrendelését minden munkavállalóra nézve lehetővé tévő -, a köznyelvben csak „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslat egyik legvitatottabb pontját finomítaná. 

Hogy milyen mértékben, az persze még kérdéses: a találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa Lajos vett részt - egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné, a munkaidőkeret 3 évre történő emelésétől pedig szintén nem tágítanak. További részletek a Népszava cikkében.

Az túl kevés, hogy a kormány kifizeti a túlórát: ezt akarják a rendőrök, a tűzoltók, a börtönőrök

Az hagyján, hogy a kabinet egy képtelen helyzetből kihátrált, de az igazán fontos az, hogy a környező országokban sokkal több pénzért dolgoznak sokkal kevesebbet - írja a Népszava. Majdnem egységes az öröm a honvédségi és rendvédelmi dolgozók körében, amiért újabb négy évig kifizethetik nekik a túlórapénzeket és nem csak szabadnapokat kaphatnak a pluszmunkáért cserébe. A parlament kedd 176 igen szavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a honvédelmi és rendészeti bizottság javaslatát, hogy 2022 végéig megmaradjon a lehetőség, ami jövő januártól a módosítás nélkül megszűnt volna.

A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza szerint a túlórapénzek kifizetésének tervezett megszüntetése a szakmai munka szempontjából elfogadhatatlan lett volna, hiszen azért rendelnek el túlórákat, mert nincs elég ember a feladatok elvégzésére és nem lesz a következő hónapban sem, amikor ki kellene adni a szabadnapokat. Az érdekvédők abban reménykednek, hogy négy év alatt végleges megoldás születhet, mer egy dologban biztosak: soha nem lesz annyi rendőr, mint amennyi a feladatok maradéktalan ellátásához kellene. Ráadásul, amióta a határvédelemben sok rendőr dolgozik, sokkal több túlórát kell elrendelni a déli határon, és az ország valamennyi megyéjében.

Országos tüntetést hirdetnek a szakszervezetek a túlóratörvény miatt

Az Index cikke szerint december 8-ára országos demonstrációt hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy megmutassák, elegük van a jogalkotási folyamatból, derült ki az ATV Híradóból. Szerintük a két kormánypárti képviselő, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslata teljesen elfogadhatatlan és saját választóik ellen hozott, mert ha az Országgyűlés elfogadná a törvénymódosítást, akkor a munkaadók kedvük szerint kötelezhetnék a munkavállalókat túlmunkára, és lehet, hogy csak két-három év múlva fizetnének nekik.

A fideszes javaslat a munka törvénykönyvének módosításával a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelné az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét. Ráadásul a mostani egy év helyett három év lenne az az időszak, amelyen belül a cégeknek el kellene számolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal az alkalmazottaik felé.

Karácsonyi ajándék ötletek a MAKASZ-tól

Túl vagyunk a BlackFriday őrületén! Jöhetnek az igazi MAKASZ ajánlatok!

Kövessétek a MAKASZ karácsonyi ajándék ötleteit a facebookon! Rengeteg lehetőség!

Rendeld meg a MAKASZ oldalán szeretteid ajándékait, kedvezménnyel!

Keresd a kedvezményeknél a megrendelhető termékek részt és azonnal tudsz rendelni.

Nem kell hozzá más, csak az FRSZ tagsági   igazolvány, amely egyben MAKASZ kedvezménykártya is.

Bűncselekményt követ el, aki ezek után megpróbálja elvenni a rendőrök túlórapénzét

Elfogadta az Országgyűlés az előbb Harangozó Tamás, majd Kósa Lajos által benyújtott indítványt: 2022-ig még biztosan választhatják a rendvédelmisek a túlóráik kifizetését - írja a Népszava. Azonnal leszerelési hullámot indított a kiszivárgó hírek szerint az a korábbi törvénymódosítás, ami azt mondta ki: 2019. január 1-től kizárólag szabadnap formájában váltható meg a rendvédelmi dolgozók túlszolgálata, vagyis pénzt nem kaphatnak érte. A rendőrök százával fordítottak hátat nyáron a szolgálatnak, a módosítás ugyanis nem csak komoly érvágást jelentett volna az egyenruhásoknak - akik fizetésének olykor egyharmadát is a túlórapénz tette ki -, de lehetetlen helyzetbe hozta a rendőrséget is. A túlórákat eddig is azért kellett elrendelni, mert évek óta súlyos létszámhiánnyal küzd a szervezet: forrásaink szerint a törvényes évi, személyenként 418 órányi túlmunka helyett sokan – foglalkozási körtől függően – évi 600-1200 pluszmunkát is kénytelenek vállalni.

A parlament mostani döntése a honvédek és rendőrök mellett érinti a katasztrófavédelemben, a büntetés-végrehajtásban és a parlamenti őrségben dolgozókat is. Arra a kérdésre, hogy vajon nem több-e ez egy nehézségekkel küzdő rendszer szépségtapaszánál, és nem lesz-e ennek ellenére is nyomás a rendvédelmi dolgozókon, hogy a kifizetések helyett a szabadnapokat válasszák, Harangozó Tamás lapunknak azt hangsúlyozta: ez egy törvény, ennél fogva aki nem tartja be, az törvényt sért és bűncselekményt követ el.