Rekviem a társadalombiztosítási intézményrendszerért

 

A magyar társadalombiztosítás jogszabályi története 125 évvel korábbra nyúlik vissza. A betegségi kötelező biztosításról szóló első magyar törvényt 1891-ben hozták és a rákövetkező évben lépett hatályba. Magyarország idősorrendben a harmadik állam volt Európában, amely törvényben mondta ki a betegség esetére kötelező biztosítást - olvasható a KSZSZ korábbi főtitkárának Szakszervezetek.hu oldalán megjelent írásában.

Az új Alaptörvény 2011-ben gyakorlatilag megszűntette az önálló társadalombiztosítást és a helyét az állami kötelezettségvállalás vette át. Megelőzően a járulékok fizetésével a biztosított állampolgár társadalombiztosítási jogviszonyt („biztosítási szerződést”) létesített a TB-vel és ezért megfelelő szolgáltatásra tarthatott igényt, amelyet akár perelhetett is. 2012-ben azonban a változás szerint a járulékot adó váltotta fel, ami közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, nem tartozik hozzá későbbi jogosultság, ellentétben a korábbi TB-járulékkal.A társadalombiztosítás intézményrendszerét is gyökeresen átalakították. Az államigazgatási koncentráció folyamatában elsőként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságai szűntek meg, beolvadtak a megyei kormányhivatalokra, majd egy ez évben született kormányhatározattal felszámolják az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat is. Tiltakoztak az érintett szakszervezetek, vitatták a döntést szakmai körökben is. Az állampolgárok véleménye nem ismert, közvélemény kutatás, konzultáció, társadalmi vita nem volt ez ügyben. Hiába, a már megváltozott értelmű társadalombiztosítás önálló, 125 éve kiépült saját, a története folyamán több-kevesebb autonómiával működő intézményrendszere egy tollvonással megszűnt. További részletek a Szakszervezetek.hu-n.